Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Bóly közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) Épületszélesség:

aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

d) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

da) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

db) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

dc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

dd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

e) Főépület az építési telken elhelyezhető, az építési övezeti előírásnak megfelelő rendeltetésű épület

f) Melléképület minden főépületnek nem minősülő épület.

(2) Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)megszüntető jel

bc)tervezett utak tengelyvonala

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Tervezett szabályozási vonallal érintett telken vagy építési telken telket alakítani, új épületet építeni, vagy meglévő épületet 25 m2 nettó alapterületet meghaladó mértékben bővíteni csak a szabályozási vonallal jelölt telekrendezés végrehajtását követően szabad.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

4.§

(1) a) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b) A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területek, továbbá a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-es területsáv jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.

(2)

(3) Gazdasági területen (Gksz, Gip) és általános mezőgazdasági területen (Má) technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§^[1]

(1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a)

(2)

(3)

(4) 

(5)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

(6)

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1)A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) ^[2]A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:

a) lakóterület

            aa)kisvárosias lakóterület,

ab)kertvárosias lakóterület,

ac)falusias lakóterület,

b) vegyes terület

ba)településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

ca)kereskedelmi, szolgáltató terület,

            cb)ipari terület,

d) különleges terület

            da)temetkezési célra,

            db)sportolási célra,

dc)idegenforgalmi célra,

dd)hulladékgazdálkodási célra,

de)madárpark céljára,

df)kápolna területe,

dg)Békáspuszta területe,

dh)

di)lovarda céljára.

dj)gondozási célra.

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület.

f)különleges beépítésre nem szánt területek

fa)Békáspuszta különleges beépítésre nem szánt területei

fb)különleges beépítésre nem szánt terület idegenforgalmi célra.

                       fc) különleges beépítésre nem szánt terület magánparkoló céljára.

(5)A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

(1)

(2)A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Kisvárosias lakóterület

8.§

(1) A területen az OTÉK 12.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

(3)Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.

b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

c)Zártsorú beépítésnél a környező épületekkel azonos oldalhatáron álló keresztszárnyként, vagy különálló épületként jelenhet meg.

d)Garázs, illetve az Lk-3, LkL-4 és Lk-5 jelű építési övetekbe tartozó gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg. Az Lk-1 és az Lk-2 jelű övezetekben a gazdasági épületek gerincmagassága a lakóépületét legfeljebb 0,5 m-rel meghaladhatja.

e)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

f)Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása oldalhatáron álló beépítési mód esetén

f1)Kialakult épületek átépítése a 4.§ (4) bekezdés figyelembevételével történhet.

f2)Új épületek elhelyezésének feltételei

-legalább 25 m előkert

-mindkét véghomlokzat tűzfalas kialakítása esetén a szomszéd telken álló hasonló adottságú épülettel zártsorúsítható

g)Lakóépülettel szembeni gazdasági épületek szabályozása

g1)Kialakult épületek átépítése a 4.§ (4) bekezdés figyelembevételével történhet.

g2)Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

(4) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán tilos.

(5)Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.

                                                                     Kertvárosias lakóterület

9.§

(1) A területen az OTÉK 13.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.

 (3) Udvari épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő az Lke-2 jelű építési övezet kivételével, ahol a 40 m telekmélységet el nem érő építési telkek esetében az udvari épület a c) pontban foglaltak figyelembevételével az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő az Lke-2 jelű építési övezet kivételével, ahol a 40 m telekmélységet el nem érő építési telkek esetében az udvari épület a c) pontban foglaltak figyelembevételével az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. Udvari épület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.

(4) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a helyi területi védelem alatt álló, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán tilos.

(5) Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.

Falusias lakóterület

10.§

(1) A terület a város különálló belterületein (Békáspuszta, Sziebertpuszta) kialakult lakófunkció elhelyezésére szolgál.

(2)A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c)Ikresen csatlakozó lakóépületek esetében a közös telekhatárra, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve helyezhető el. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.

(5) Az „Lf-kö” jelű övezetbe a lakóterület belső feltárására szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.

(6) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő épületek utcai homlokzatán tilos.

(7)Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

11.§

(1)

(2) A területen az OTÉK 16.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 16. melléklet tartalmazza.

(4) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a)Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

b)Az utcafronttól számított 10 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a nyugati oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

c)A udvaron keresztbeforduló  kialakultan zártsorú épületek, épületszárnyak megtarthatók, de újonnan nem létesíthetők.

(5) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán tilos.

(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

(7) Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

12.§

(1)^[3]

(2)A területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b)irodaépület,

c)üzemanyagtöltő,

d)sportépítmény,

e)az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.

(4)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a)”Gksz-1-4” jelű építési övezetben

Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b)”Gksz-5” jelű építési övezetben

Az építési telek lakóterület felőli oldalán, a szabályozási terven jelölt telekhatár szakasz mentén a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Amennyiben a beépítéshez szükséges rendezett terep kialakítása ezen telekhatárok mentén tereplépcső, rézsű, vagy támfal kialakítását teszi szükségessé, a 8 m széles beültetendő területsáv az eredeti terepszinten (a tereplépcső, rézsű, vagy támfal tetején) biztosítandó.

Az építési telek Versendi-vízfolyás felőli oldalán, a szabályozási terven jelölt telekhatár szakasz mentén, attól min. 1,5 m-re, a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Amennyiben a vízfolyás két partja azonos tulajdonba kerül, ezen védőfásítás kiváltható a vízfolyás keleti partján, a szükséges parti sáv szabadonhagyásával telepített és fenntartott, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló fasorral.

c)”Gksz-6” jelű építési övezetben

Az építési telkek közterületi, vagy területegységet határoló telekhatárai mentén a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5)A „Gksz-kö” jelű övezetbe a belső feltárásra szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.

Ipari gazdasági terület

13.§

(1)

(2)A területen az OTÉK 20.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 18. melléklet tartalmazza.

(4)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a)”Gip-E” és „Gip-Z” jelű építési övezetekben

Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett, a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 29.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b)”Gip-EL” jelű építési övezetben

Az építési telkek közterületi, vagy területegységet határoló telekhatárai mentén a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

Különleges területek

14.§

(1)A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 19. melléklet tartalmazza.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

15.§

(1) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5) Az autóbusz pályaudvar területén (KÖu-8 jelű övezet) legfeljebb 100 m2 beépítettséggel és legfeljebb 5,00 m építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával helyezhető el építmény.

(6) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

(7) Közlekedési terület fásítása, új fasor telepítése kertépítészeti terv alapján történhet.

(8) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

(9) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(10)Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők.

(11) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

(12) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

(13) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.

b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.

d)14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.

(14) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 5. sz. melléklet) nem helyezhető el.

Zöldterület

16.§

(1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a)A „Z-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe. Az övezetben épület nem helyezhető el.

b)A „Z-2” jelű övezet a helyi védettséget élvező Kastélypark területe. Az övezetben a növényállomány rekonstrukcióját szaktervező bevonásával mielőbb el kell végezni.

c) A „Z-3” jelű övezetbe a főútvonalak menti zöldterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozóan a növények helyének, fajának, egészségi állapotának feltüntetésével növénykatasztert kell készíteni. Ez alapján alakítandó ki, majd hajtandó végre az övezet zöldfelületi rendszerének fejlesztési programja. Az övezetben épület nem helyezhető el.

d)A „Z-4” jelű övezet a település területén megrendezésre kerülő különböző rendezvények (vásárok, fesztiválok, borút programok) számára fenntartott terület. Az övezetben építmény csak ideiglenes jelleggel, a rendezvény idejére helyezhető el.

e)A „Z-5” jelű övezet az országos védelem alatt álló kálvária területe. Telekalakítás és további beépítés nem engedélyezhető. A folyamatos karbantartásról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.

(2) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

Erdőterület

17.§^[4]

1. A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
   

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg”, védelmi - „Ev” és közjóléti (egészségügyi, szociális, turisztikai) – „Ee”jelű  erdők találhatók.

(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(3a) Építési lehetőségek védelmi erdőben

a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

(3b) Építési lehetőségek közjóléti erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

(4)

(5)

(6)

(7)

Mezőgazdasági terület

18.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület

19.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen kertes mezőgazdasági terület (Mk) a pincesorok területe, ahol a betartandó általános előírásokat a 20. melléklet tartalmazza.

(2) A terület a szabályozási terven lehatárolt övezetekre tagolódik. A telekalakítási, beépítési, valamint az építmények kialakítására vonatkozó előírásokat a 20. melléklet tartalmazza.

Általános mezőgazdasági terület

20.§

(1)Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2)^[5]Szántó művelési ágú területen betartandó előírások

a) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.

b) A nagytávon beépítésre szánt, településszerkezeti terven megjelenő tartalék területeken

ba) 0137/4, 0137/2 és 0137/6 hrsz. ingatlanok belterületi határ és az 5701 sz. út elkerülő szakasza közötti részén

bb) 0116/30 hrsz. ingatlan területén

építmény csak ideiglenes jelleggel helyezhető el.

c) A b) pont szerinti területen kívül található szántókon bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ca) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

cc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.

cd) Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.

(3)Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások

a)

b)Az övezetben telket alakítani a (2) bekezdés a) pontja szerint szabad.

c)A területen építmény az Alsó-Tukár, a volt Versendi pincesor és a Versendi-vízfolyás által határolt területen nem helyezhető el, az övezet egyéb területein a (2) bekezdés c) pontja szerint elhelyezhető.

(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 20.§ (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 29.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

(5)Mocsár művelési ágú területen betartandó előírások

a)A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b)A területen semmiféle építmény nem helyezhető el.

(6)Halastavak területén betartandó előírások (halgazdasági terület)

A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei a következő előírások betartásával helyezhetők el:

a)szabadonálló beépítési mód

b)telkenként legfeljebb 2 épület építhető, a megengedett legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti, de épületenként legfeljebb 100 m2 bruttó alapterület építhető be.

c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d)37-42 fok hajlásszögű nyeregtetővel fedett épület vörös-barna színezésű hódfarkú agyag-, vagy betoncserép héjalással

e)tájbaillő színezés

f)legalább 5 m-es elő-, oldal- és hátsókert

g)terepszint alatti építmény nem építhető

(7)Az „Má-kö” jelű övezetbe a belső feltárásra szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.

Vízgazdálkodási terület

21.§

(1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)oldalhatáron álló beépítési mód

b)legfeljebb 5% beépítettség

c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d)tájbaillő tömegformálás és színezés

e)legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

(5) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található horgásztavak területe tartozik.

A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód

b) tavanként legfeljebb 1 épület építhető, legfeljebb 3% beépítettséggel, de legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel

c)földszintes épület legfeljebb 4,0 m építménymagassággal

d)37-42 fok hajlásszögű nyeregtetővel fedett épület vörös-barna színezésű hódfarkú agyag-, vagy betoncserép héjalással

e)tájbaillő színezés

f)legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

g)épületszélesség legfeljebb 8 m

h)terepszint alatti építmény nem építhető

(6) A „V-4” jelű övezetbe a település területén található látványtavak területe tartozik.

a)Az övezetben épület nem építhető.

b)Az övezetben épületnek nem minősülő legfeljebb 1db, az elsődleges rendeltetésnek megfelelő funkciójú, tájbaillő, természetes anyaghasználatú és színezésű, legfeljebb 30 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmény építhető.

c)Az övezetben felépítményes víziállás nem létesíthető.

d)A telek legfeljebb 1,5 m magasságú élősövénnyel keríthető el, kerítés nem építhető.

Különleges beépítésre nem szánt terület

22.§

A rendelet hatálya alá tartozó területen különleges beépítésre nem szánt területbe a következő, helyi sajátosságot hordozó területek tartoznak:

(1)A „Kk-1” jelű övezet - Békáspuszta szálloda és szabadidő központ beépítésre nem szánt, zömmel zöldfelülettel borított területrésze, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)legnagyobb beépítettség 2%

b)legkisebb elő-, oldal-, és hátsókert egyaránt 10 m,

c)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

d)legkisebb zöldfelület 80%

e)kialakítása kertépítész szaktervező bevonásával történhet.

(2)A „Kk-id” jelű övezet – idegenforgalmi célú terület állatsimogató és tároló épületek elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség 5%

c)legnagyobb építménymagasság 5 m

d)legkisebb elő- és oldalkert 5-5 m, legkisebb hátsókert 2 m,

e)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

f)legkisebb zöldfelület 50%

g)a trágyatároló létesítményeket műszaki védelemmel kell megépíteni.

                                                                                   22/A.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen különleges beépítésre nem szánt területbe a következő, helyi sajátosságot hordozó területek tartoznak:

(2) A „Kk-1” jelű övezet - Békáspuszta szálloda és szabadidő központ beépítésre nem szánt, zömmel zöldfelülettel borított területrésze, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)legnagyobb beépítettség 2%

b)legkisebb elő-, oldal-, és hátsókert egyaránt 10 m,

c)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

d)legkisebb zöldfelület 80%

e)kialakítása kertépítész szaktervező bevonásával történhet.

(3) A „Kk-id” jelű övezet – idegenforgalmi célú terület állatsimogató és tároló épületek elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség 5%

c)legnagyobb építménymagasság 5 m

d)legkisebb elő- és oldalkert 5-5 m, legkisebb hátsókert 2 m,

e)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

f)legkisebb zöldfelület 50%

g)a trágyatároló létesítményeket műszaki védelemmel kell megépíteni.

(4) A „Kk-p” jelű övezet – magánparkoló elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület 5000 m2

b)beépítési mód szabadonálló

c)legnagyobb beépítettség 2%, de legfeljebb 100 m2 beépített alapterület legfeljebb két épületben elhelyezve

d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m

e)legkisebb előkert 5 m, az épületek portaépület kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendők

f)legkisebb oldalkert 6 m

g)legkisebb hátsókert 6 m

h)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

i) A Nagynyárádi-vízfolyás parti sávját gyepfelületként kell kialakítani és fenntartani. A szabályozási terven jelölt egyéb beültetendő telekrészen kétszintű, őshonos vagy honos fajokból álló növényzet (gyep és 40 db cserje / 150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) telepítendő és tartandó fenn

j)a parkolófelület árnyékolása és tájba illesztése érdekében legalább 2 várakozóhelyenként 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítendő

k)a terület kialakításánál és beépítésénél a területet keresztező gázvezeték biztonsági övezetére figyelemmel kell lenni.

l)A beültetendő teleksávokban a telek természetes terepfelületét megváltoztatni nem szabad.

Közterületek kialakítása és használata

23.§

(1)A közterületek kialakítását és használatát a város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2)A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c)Zöldterületen épület jelen rendelet 16.§ előírásai szerint helyezhető el.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

24.§

(1)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat az 1. melléklet tartalmazza.

b)A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások

a)A település országos műemléki védelemre előterjesztett építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

b)A melléklet szerint országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

c)Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

c1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

c2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

c4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

c5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

d)Helyi területi védettségű utcaszakaszon álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

d1)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

d2)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg.

d3)Az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

d4)

e)A helyi területi védelem alatt álló pincesorok területén végezhető telekalakítási és építési munkálatokkal kapcsolatos követelményeket a vonatkozó övezeti előírások (19.§) tartalmazzák.

(4)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

25.§

(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a)Az ökológiai (zöld) folyosóhoz tartozó területen a Baranya megye Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.

b)Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.

c)Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Batthyány-Montenuovo kastélyhoz tartozó park. A területen a kezelési előírások szerint kell eljárni.

A környezet védelme

26.§

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

Tűz elleni védelem

27.§

27/A.§

(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

28.§

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

29.§

(1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 6. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

b)Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

Az építésügyi hatóság az 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.

A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.

c)Településrendezési kötelezések

c1)Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 1. számú függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

c2)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

d)Kisajátítás

Az önkormányzat közérdekből kisajátítási eljárást kezdeményez a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

30.§

(1) Ez a rendelet 2007. augusztus 10. napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 1/2001. (II.20.) Ök. rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni, de az építtető kérésére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.