Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2020. 08. 01- 2021. 12. 14Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Bóly közigazgatási területére terjed ki.
(2)[1] A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1)[2][3] E rendelet alkalmazásában:
- a)[4]
- b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
- c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
- d) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
- da) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
- db) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
- dc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
- dd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
- e) Főépület az építési telken elhelyezhető, az építési övezeti előírásnak megfelelő rendeltetésű épület
- f) Melléképület minden főépületnek nem minősülő épület.
(2)[5] Értelmező rendelkezések
- a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
- b) Az (
a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
- ba) irányadó telekhatár
- bb) megszüntető jel
- bc) tervezett utak tengelyvonala
- c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Tervezett szabályozási vonallal érintett telken vagy építési telken telket alakítani, új épületet építeni, vagy meglévő épületet 25 m2 nettó alapterületet meghaladó mértékben bővíteni csak a szabályozási vonallal jelölt telekrendezés végrehajtását követően szabad.
- d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
- da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
- db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
- e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
- ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
- eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
- ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
- ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
- ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
(3)[6]
(6)[12]
(7)[13]
(8)[14]
(9)[15]
(10)[16]
(11)[17]
(12)[18]
3. Építési engedélyezés általános szabályai
4/A. § [44] (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezetében építési tevékenység geotechnikai jelentés alapján végezhető.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken, továbbá a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-es területsávban építési tevékenység geotechnikai jelentés alapján végezhető.
(3) Gazdasági területen (Gksz, Gip), általános mezőgazdasági területen (Má), mezőgazdasági üzemi területen (Kmü) és a szennyvíz telep területén (Khu-2) technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
(4) A tájképet jelentősen megváltoztató (500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmény a tájképi illeszkedést igazoló látványterv alapján építhető.
(5) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások. A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
- a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
- b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
- c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
- d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
4. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § [45] (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
- a)[46]
- b) a tájképet jelentősen megváltoztató (500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet
(2)[47]
(3)[48]
(4)[49]
(5)[50] Közművesítettséggel kapcsolatos előírások. A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
- a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
- b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
- c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
- d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(6)[51]
5. Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
- a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
- b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
- c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
- d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3)[52] A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
- a) lakóterület
- aa) kisvárosias lakóterület,
- ab) kertvárosias lakóterület,
- ac) falusias lakóterület,
- b) vegyes terület
- ba) településközpont vegyes terület,
- bb)
- c) gazdasági terület
- ca) kereskedelmi, szolgáltató terület,
- cb) ipari terület,
- d)[53] különleges terület
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.
6. Beépítésre szánt területek - általános előírások
7. § (1)[60]
(2) A terepszint alatti építmények
- a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
- b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
- c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
- e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
7. Kisvárosias lakóterület
8. § (1)[61] A területen az OTÉK 12. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2)[62] A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.
(5)[70] Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.
8. Kertvárosias lakóterület
9. § (1)[71] A területen az OTÉK 13. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2)[72][73] A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.
(5)[81] Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.
9. Falusias lakóterület
10. § (1) A terület a város különálló belterületein (Békáspuszta, Sziebertpuszta) kialakult lakófunkció elhelyezésére szolgál.
(2)[82] A területen az OTÉK 14. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3)[83] A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.
(5) Az „Lf-kö” jelű övezetbe a lakóterület belső feltárására szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
(7)[89] Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.
10. Vegyes terület -Településközpont vegyes terület
11. § (1)[90]
(2)[91] A területen az OTÉK 16. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3)[92] A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 16. melléklet tartalmazza.
(4)[93]
(6)[97]
(7)[98] Melléképület a főépülettel együtt, vagy annak megépítését követően építhető.
11. Gazdasági terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
12. § (1)[99]
(2)[100] A területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:
- a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
- b) irodaépület,
- c) üzemanyagtöltő,
- d) sportépítmény,
- e) az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.
(3)[101][102] A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.
(5) A „Gksz-kö” jelű övezetbe a belső feltárásra szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
12. Ipari gazdasági terület
13. § (1)[105]
(2)[106] A területen az OTÉK 20. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3)[107] A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 18. melléklet tartalmazza.
(4)[108]
13. Különleges területek
14. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2)[109] Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 19. melléklet tartalmazza.
(3)[110]
(4)[111]
(5)[112]
(6)[113]
(7)[114]
(9)[117]
(10)[118]
14. Közlekedési és közműterület
15. § (1)[123] A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(5)[124] Az autóbusz pályaudvar területén (KÖu-8 jelű övezet) legfeljebb 100 m2 beépítettséggel és legfeljebb 5,00 m építménymagassággal, helyezhető el építmény.
(6)[125] Közlekedési területek növényesítése
- a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
- b)[126] KÖu-z jelű övezet a szabályozási terven jelölt szélességű, háromszintes növényállomány telepítésére szolgál.
(7)[127] Közlekedési terület fásítása, új fasor telepítése kertépítészeti terv alapján történhet.
(8)[128]
(9)[129]
(11) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(12) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(13)[132][133] Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
- a) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
- b) Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
- c) Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
- d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
15. Zöldterület
16. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
- a) A „Z-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe. Az övezetben épület nem helyezhető el.
- b) A „Z-2” jelű övezet a helyi védettséget élvező Kastélypark területe. Az övezetben a növényállomány rekonstrukcióját szaktervező bevonásával mielőbb el kell végezni.
- c) A „Z-3” jelű övezetbe a főútvonalak menti zöldterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozóan a növények helyének, fajának, egészségi állapotának feltüntetésével növénykatasztert kell készíteni. Ez alapján alakítandó ki, majd hajtandó végre az övezet zöldfelületi rendszerének fejlesztési programja. Az övezetben épület nem helyezhető el.
- d) A „Z-4” jelű övezet a település területén megrendezésre kerülő különböző rendezvények (vásárok, fesztiválok, borút programok) számára fenntartott terület. Az övezetben építmény csak ideiglenes jelleggel, a rendezvény idejére helyezhető el.
- e) A „Z-5” jelű övezet az országos védelem alatt álló kálvária területe. Telekalakítás és további beépítés nem engedélyezhető. A folyamatos karbantartásról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.
(2)[136]
16. Erdőterület
17. § [137] (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2)[138] A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg”, védelmi - „Ev” és közjóléti (egészségügyi, szociális, turisztikai) – „Ee”jelű erdők találhatók.
(3)[139] Építési lehetőségek gazdasági erdőben: A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
- a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
- b)[140]
- c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
- d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
- da) legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
- db)
[143] Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(3a)[144] Építési lehetőségek védelmi erdőben
- a) Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
- b)
(3b)[145] Építési lehetőségek közjóléti erdőben: A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
- a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
- b)[146]
- c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
- d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
- da)[149] legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
- db)
(4)[151]
(5)[152]
(6)[153]
17. Mezőgazdasági terület
18. § [156] (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
18. Kertes mezőgazdasági terület
19. § (1)[157] A rendelet hatálya alá tartozó területen kertes mezőgazdasági terület (Mk) a pincesorok területe, ahol a betartandó általános előírásokat a 20. melléklet tartalmazza.
(2)[158] A terület a szabályozási terven lehatárolt övezetekre tagolódik. A telekalakítási, beépítési, valamint az építmények kialakítására vonatkozó előírásokat a 20. melléklet tartalmazza.
19. Általános mezőgazdasági terület
20. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.
(2)[159] Szántó művelési ágú területen betartandó előírások
- a)[160] A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m. Az autópálya építés miatt szükségessé váló telekalakítások során ezeket az értékeket nem kell figyelembe venni.
- b) A nagytávon beépítésre szánt, településszerkezeti terven megjelenő tartalék területeken
- ba) 0137/4, 0137/2 és 0137/6 hrsz. ingatlanok belterületi határ és az 5701 sz. út elkerülő szakasza közötti részén
- bb) 0116/30 hrsz. ingatlan területén
építmény csak ideiglenes jelleggel helyezhető el.
- c) A b) pont szerinti területen kívül található szántókon bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
- a)[164]
- b)[165] Az övezetben telket alakítani a (2) bekezdés a) pontja szerint szabad.
- c) A területen építmény az Alsó-Tukár, a volt Versendi pincesor és a Versendi-vízfolyás által határolt területen nem helyezhető el, az övezet egyéb területein a (2) bekezdés c) pontja szerint elhelyezhető.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
- a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 20. § (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
- b)[166] A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 29. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(5)[167]
(6) Halastavak területén betartandó előírások (halgazdasági terület): A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei a következő előírások betartásával helyezhetők el:
- a) szabadonálló beépítési mód
- b)[168] telkenként legfeljebb 2 épület építhető, a megengedett legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti, de épületenként legfeljebb 100 m2 bruttó alapterület építhető be.
- c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság
- d)[169]
- e)[170]
- f) legalább 5 m-es elő-, oldal- és hátsókert
- g) terepszint alatti építmény nem építhető
(7) Az „Má-kö” jelű övezetbe a belső feltárásra szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
20. Vízgazdálkodási terület
21. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
(5) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található horgásztavak területe tartozik. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
- a) szabadonálló beépítési mód
- b)[173] tavanként legfeljebb 1 épület építhető, legfeljebb 3% beépítettséggel, de legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel
- c)[174] legfeljebb 4,0 m építménymagassággal
- d)[175]
- e)[176]
- f) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
- g)[177]
- h) terepszint alatti építmény nem építhető
(6)[178][179] A „V-4” jelű övezetbe a település területén található látványtavak területe tartozik.
- a) Az övezetben épület nem építhető.
- b) Az övezetben épületnek nem minősülő legfeljebb 1db, az elsődleges rendeltetésnek megfelelő funkciójú, legfeljebb 30 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmény építhető.
- c) Az övezetben felépítményes víziállás nem létesíthető.
- d)[180]
21. Természetközeli terület
21/A. § [181] (1) Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad.
22. Különleges beépítésre nem szánt terület
22. § [182][183] (1) A „Kk-1” jelű övezet - Békáspuszta szálloda és szabadidő központ beépítésre nem szánt, zömmel zöldfelülettel borított területrésze, ahol a következő előírásokat kell betartani:
- a) legnagyobb beépítettség 2%
- b) legkisebb elő-, oldal-, és hátsókert egyaránt 10 m,
- c)[184]
- d) legkisebb zöldfelület 80%
- e) kialakítása kertépítész szaktervező bevonásával történhet.
(2) A „Kk-id” jelű övezet – idegenforgalmi célú terület állatsimogató és tároló épületek elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:
- a) beépítési mód szabadonálló
- b) legnagyobb beépítettség 5%
- c) legnagyobb építménymagasság 5 m
- d) legkisebb elő- és oldalkert 5-5 m, legkisebb hátsókert 2 m,
- e)[185]
- f) legkisebb zöldfelület 50%
- g) a trágyatároló létesítményeket műszaki védelemmel kell megépíteni.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen különleges beépítésre nem szánt területbe az (1) és (2) bekezdés szerinti, helyi sajátosságot hordozó területek tartoznak.
22/A. § [186] (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen különleges beépítésre nem szánt területbe a következő, helyi sajátosságot hordozó területek tartoznak:
(2) A „Kk-1” jelű övezet - Békáspuszta szálloda és szabadidő központ beépítésre nem szánt, zömmel zöldfelülettel borított területrésze, ahol a következő előírásokat kell betartani:
- a) legnagyobb beépítettség 2%
- b) legkisebb elő-, oldal-, és hátsókert egyaránt 10 m,
- c)[187]
- d) legkisebb zöldfelület 80%
- e) kialakítása kertépítész szaktervező bevonásával történhet.
(3) A „Kk-id” jelű övezet – idegenforgalmi célú terület állatsimogató és tároló épületek elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:
- a) beépítési mód szabadonálló
- b) legnagyobb beépítettség 5%
- c) legnagyobb építménymagasság 5 m
- d) legkisebb elő- és oldalkert 5-5 m, legkisebb hátsókert 2 m,
- e)[188]
- f) legkisebb zöldfelület 50%
- g) a trágyatároló létesítményeket műszaki védelemmel kell megépíteni.
(4)[189] A „Kk-p” jelű övezet – magánparkoló elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:
- a) legkisebb telekterület 5000 m2
- b) beépítési mód szabadonálló
- c) legnagyobb beépítettség 2%, de legfeljebb 100 m2 beépített alapterület legfeljebb két épületben elhelyezve
- d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m
- e) legkisebb előkert 5 m, az épületek portaépület kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendők
- f) legkisebb oldalkert 6 m
- g) legkisebb hátsókert 6 m
- h)[190][191]
- i)[192][193]
- j)[194]
- k) a terület kialakításánál és beépítésénél a területet keresztező gázvezeték biztonsági övezetére figyelemmel kell lenni.
- l)[195] A beültetendő teleksávokban a telek természetes terepfelületét megváltoztatni nem szabad.
(5)[196] A „Kk-me” jelű övezet megújuló energiaforrás hasznosítása céljára
- a) Az övezet napelem park létesítésére szolgál, ahol az energiatermelő rendszerek, és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el az 1. függelékben részletezett beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
- b) beépítési mód szabadon álló
- c) legnagyobb beépítettség OTÉK szerint
- d) legnagyobb építménymagasság 4,50 m
- e) legkisebb előkert 3 m
- f) legkisebb oldalkert 3 m
- g) legkisebb hátsókert 3 m, árokkal szomszédos telekhatár mentén 6 m
23. Közterületek kialakítása és használata
23. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
- a)[197] Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, létesíthető.
- b)[198] A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, létesíthető.
- c) Zöldterületen épület jelen rendelet 16. § előírásai szerint helyezhető el.
24. Kulturális örökségvédelem
24. § (1)[199] Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
- a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat az 1. melléklet tartalmazza.
- b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
- c)[200] A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások
- a) A település országos műemléki védelemre előterjesztett építményeit a 2. melléklet tartalmazza.
- b) A melléklet szerint országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
- c) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(4)[204] Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
- a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
- b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
25. Az élővilág, a táj és a természet védelme
25. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
- a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
- b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település területén található védett természeti értékek listáját az 5. melléklet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
- a) Az ökológiai (zöld) folyosóhoz tartozó területen a Baranya megye Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.
- b) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.
- c) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Batthyány-Montenuovo kastélyhoz tartozó park. A területen a kezelési előírások szerint kell eljárni.
26. A környezet védelme
26. § [205][206] (1) Általános követelmények (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)
- a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
- b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
- c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
- d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
- e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
- f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2)[207] Környezetterhelési határértékek
- a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
- b)
(3)[208] Speciális eljárási szabályok
- a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
- b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
- c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
- d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
27. Tűz elleni védelem
27. § [209]
27/A. § [210] (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
28. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
28. § [211] Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
29. Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
29. § [212] (1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.
(2) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
- a) Elővásárlási jog: Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 6. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
- b) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: Az építésügyi hatóság az 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi. A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
- c) Településrendezési kötelezések
- ca) Beépítési kötelezettség: Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 1. számú függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
- cb) Beültetési kötelezettség: Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
- d) Kisajátítás: Az önkormányzat közérdekből kisajátítási eljárást kezdeményez a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
30. Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet 2007. augusztus 10. napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 1/2001. (II.20.) Ök. rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni, de az építtető kérésére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.
1. melléklet
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK, JAVASOLT MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
1. Kálvária-domb – 1520 hrsz. – M lll. 9268
2. Volt Batthyány-kastély – Hősök tere 5-6. – 963, 980/1, 980/2, 982 hrsz. – M ll. 216
3. Szentháromság-emlék – Hősök tere - 738 hrsz. – M lll. 8799
4. Szt. Flórián szobor – Ady Endre u. - 1172 hrsz. – M lll. 10905
5. Nepomuki Szt. János szobor – Arany János u. - 923 hrsz. – M lll. 10906
6. Volt Batthyány uradalmi magtár – Széchenyi tér 10. - 725 hrsz. – M ll. 9504
7. Szt. Bálint kápolna – Felszabadulás u. - 425 hrsz. – M lll. 217
8. R.k. és önkormányzati temetőrészek, valamint a mauzóleum ingatlana – 827, 828, 830/1 és 830/2 hrsz. – M lll. 218
9. Herceg Montenuovo-sírkápolna (mauzóleum) – 830/1 hrsz. – M lll. 10941
10. Nagy istálló Montenuovo-féle – Békáspuszta – 2302/1 hrsz. – M lll. 9842
11. Volt lóistálló – Békáspuszta – 2302/1 hrsz. – M lll. 9853
12. Kovács- és bognárműhely – Békáspuszta – 2304 hrsz. – M lll. 9841
MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
Kálvária-domb műemléki környezete
1359, 1360, 1516, 1518, 1519, 1521, 1523, 1526, 1527 hrsz. ingatlanok, valamint a 1434 hrsz. közterület szabályozási terven lehatárolt része
Nepomuki Szent János szobor műemléki környezete
907, 944/1, 865 hrsz. ingatlanok, valamint a 923, 873-875 hrsz. közterületek szabályozási terven lehatárolt része
Szent Bálint kápolna műemléki környezete
423, 424, 428 hrsz. ingatlanok
Herceg Montenuovo-sírkápolna műemléki környezete
845, 846/7, 846/9, 832/1 hrsz. ingatlanok, valamint a 837/2 hrsz. közterület szabályozási terven lehatárolt része
Békáspusztai védett építmények műemléki környezete
[213]2301, 2302/2, 2305, 0159, 0176/1 és 0160/2 hrsz. ingatlanok, valamint a 2303 hrsz. közterület szabályozási terven lehatárolt része
MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEN TALÁLHATÓ INGATLANOK (elfogadáskor ideiglenesen levédve)
1. Szabadság utca 951, 952/1-5, 953-957, 958/1-2, 959-962, 743, 746, 742/1 hrsz. ingatlanok, valamint a 874 és 875 hrsz. közterületek szabályozási terven lehatárolt része
2. Hunyadi utca 742/2, 745/1-2, 747 hrsz. ingatlanok
3. Széchenyi utca 744, 764/3, 753-763, 770 hrsz. ingatlanok, valamint a 749/2 és 750/1 hrsz. közterületek szabályozási terven lehatárolt része
4. Bajcsy Zsilinszky utca 764/4 hrsz
5. Munkácsy Mihály utca 764/2, 765-769, 773/1 hrsz. ingatlanok
6. Széchenyi tér 751, 752, 771, 772, 773/3-4, 720/1, 721-723, 724/2-3, 719/2, 719/1 hrsz. ingatlanok, valamint a 774/2 hrsz. közterület
7. Batthyány tér 724/6, 724/7, 732/3, 724/5, 724/1 hrsz. ingatlanok
8. Szolgáltatóház 726/1-15 hrsz
9. Petőfi Sándor utca 707/1, 707/3, 708/1-2, 709/2, 710-717, 718/1-2 hrsz. ingatlanok
10. Hősök tere 598/1-2, 738, 739, 740, 741, 736, 737, 733, 732/1, 731, 727, 967, 964, 965 hrsz., Hősök tere 1.sz. ingatlanok
11. Ady Endre utca 3.sz., 971/1-2, 972-977, 978/1, 979, 1-6, 39-42, 60-70, 71/1-3, 218-222 hrsz. ingatlanok, az 1170-1172 hrsz. közterületek, valamint a 7/1 és 44 hrsz. közterületek szabályozási terven lehatárolt része
2. melléklet
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEMRE ELŐTERJESZTETT ÉPÍTMÉNYEK
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEMRE ELŐTERJESZTETT ÉPÍTMÉNYEK
1. R.k. plébániatemplom - Hősök tere (id. védelem alatt) 739 hrsz.
2. Római katolikus plébániaház – Hősök tere 10. 598/1 hrsz.
3. Óvoda – volt zárda – Hősök tere 3. 966 hrsz.
4. Idősek Gondozási Központja – volt lóistálló – Hősök tere 4. 964 hrsz.
5. Kiskastély, volt tiszttartóság és istálló – Szabadság u. 1. 962 hrsz.
6. Lakóház, volt tiszttartói lak – Hősök tere 9. 727 hrsz.
7. Lakóház, volt Provizor-lak – Széchenyi tér 8. 724/5 hrsz.
8. Lakóépület és melléképület – Munkácsy u. 2. 769 hrsz.
9. Szt. József kápolna – Békáspuszta 2310 hrsz.
3. melléklet [214]
Hatályon kívül helyezte a 15/2013. (X.11.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése, nem hatályos 2013. november 9. napjától
RÉGÉSZETI VÉDELEM
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY
I. RÉSZ 1. Bóly-Sziebert-puszta
Népvándorláskor: avar kor - temető
A lelőhely azonosító száma: 21335
Térképlap: EOV 14-434 x: 66350 y: 609200 – x: 66050 y: 609200
Hrsz.: 0112/4, 099/1,2, 097
I. RÉSZ 2. Bóly-Sziebert-puszta
Őskor: lengyeli kultúra – telep
Hely: az avar temető területén
I. RÉSZ 3. Bóly-Sziebert-puszta
Őskor: Mészbetétes edények népe – település, nagyobb kiterjedésű telepre utaló szórvány
Hely: a puszta DNy-i határrészén, a halastótól Ny-ra húzódó dombháton, az avar temető területén
A lelőhely azonosító száma: 21330
I. RÉSZ 4. Bóly-Sziebert-puszta
Őskor: késő vaskor, kelta – település, lakóház LT D
Hely: az avar temető területén
I. RÉSZ 5. Bóly-Sziebert-puszta
Római kor - telep
I. RÉSZ 6. Bóly-Sziebert-puszta
Népvándorláskor: V. sz. – temető, Bóly-Sziebert puszta „A” temető 11. sír: másodlagosan felhasznált ezüst cubooctaeder fülbevaló
I. RÉSZ 7. Bóly-Sziebert-puszta
Középkor - település
Hely: a puszta Ny-i határterületén
I. RÉSZ 8. Bóly-Sziebert-puszta, Komlóföld
Őskor: késő bronzkor, kora vaskor és kelta – település, római kor – telep, temető
Hely: a puszta központjától DNy-ra, két ÉNy-DK irányú meder által közrefogott kiemelkedő háton – 300 x 100 m
II. RÉSZ 1. Bóly-Téglásrét / Kántorrét
Honfoglaláskor/Árpád-kor – temető/település, római kor – temető
Hely: a belterület É-i határán a domboldalban, a Mohács felé vezető kövesút mellett
A lelőhely azonosító száma: 21329, 21 328
Térképlap: EOV 14-432 x: 70100 y: 608920 – x: 70358 y: 609268
Hrsz.: 0189, 834, 835, 836, 837, 1942-1949, 1950/2, 1951/2, 1952/1, 1953/1, 1954-1958
II. RÉSZ 2. Bóly-Kántorrét
Római kor – szórvány
II. RÉSZ 3. Bóly-Kántorrét
Középkor – szórvány leletek
III. RÉSZ 1. Bóly-Temető
Római kor - település
Hely: a temető, ahol egy római castellum sáncai is mutatkoznak
A lelőhely azonosító száma: 21334 (szórvány leletek nyilvántartó/lelőhely azonosító száma: 21337)
Térképlap: EOV 14-432 x: 69940 y: 608830
Hrsz.: 827
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
III. RÉSZ 2. Bóly-Rk. temető
Középkor – település, szórvány leletek
Hely: Reisz-féle kripta
A lelőhely azonosító száma: 21334
Térképlap: EOV 14-432 x: 69940 y: 608830
Hrsz.: 827
III. RÉSZ 3. Bóly-Temető
Középkor – település
A lelőhely azonosító száma: 44931
A lelőhely: Bóly – Temető, középkori település
Térképlap: EOV 14-432 x: 69916 y: 609033
Hrsz.: 827, 828
IV. RÉSZ 1. Bóly-Békáspuszta
Római kor – temető
Hely: a tsz major répavermeinél
A lelőhely azonosító száma: 21336
Térképlap: EOV 14-432 x: 69390 y: 606420
Hrsz.: 0160, 0162, 0165, 0167, 0168
IV. RÉSZ 2. Bóly-Békás - M6 B033. lelőhely
Őskor: DVK, Lengyeli kultúra – telep
Terepbejárás, 2001.
A lelőhely azonosító száma: 30803
Térképlap: EOV 14-431 x: 69548 y: 605944
Hrsz.: 0153
V. RÉSZ 1. Bóly-József Attila u. 6.
Népvándorláskor: avar kor - temető
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-432 x: 69506 y: 609245
Hrsz.: 667
VI. RÉSZ 1. Bóly-Kukoricagyár
Népvándorláskor: avar kor - temető
Hely: A lelőhely Bóly központjától 3,5 km-re délre, a vasútvonal közelében, környezetéből alig kiemelkedő földhát déli peremén, kis vízfolyás partján fekszik,
A lelőhely azonosító száma:
Térképlap: EOV 14-434 x:66189 y: 610518
Hrsz.: 054/5
VII. RÉSZ 1. Bóly, vasút alatt – M6 B070. lelőhely
Őskor – telep, középkor – telep
Terepbejárás, 2002.
A lelőhely azonosító száma: 33257
Térképlap: EOV 14-434 x: 66854 y: 611868
Hrsz.: 039/2-39
VIII. RÉSZ 1. Bóly-Arany-domb – M6 B034. lelőhely
Őskor – telep, rómaikor – telep
Terepbejárás, 2001.
A lelőhely azonosító száma: 30802
Térképlap: EOV 14-432 x: 68623 y: 606122
Hrsz.: 141
VIII. RÉSZ 2. Bóly-Arany-domb – M6 B035. lelőhely
Őskor: Mészbetétes edények nép kultúrája – telep, rómaikor – szórvány
Terepbejárás, 2001.
A lelőhely azonosító száma: 30777
Térképlap: EOV 14-434 x: 67700 y: 606344
Hrsz.: 0143, 0145/3
IX. RÉSZ 1. Bóly-Sajti-dűlő
Őskor: Lengyeli kultúra – szórvány lelet
Hely: a településtől DK-re
A lelőhely azonosító száma: 21333
Térképlap: EOV 14-434, 14-443
Hrsz.: 023, 024, 031
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
IX. RÉSZ 2. Bóly-Sajti-dűlő – M6 B069. lelőhely
Öskor – telep, középkor – telep
Terepbejárás, 2002.
A lelőhely azonosító száma: 33256
Térképlap: EOV 14-434, 14-443 x:67647 y: 611947
Hrsz.: 031/121-128
X.1. Bóly-Téglagyár
Őskor: Lengyeli kultúra – település
X. RÉSZ 2. Bóly-Téglagyár, Bóly- Schneider féle téglagyár
Őskor: Zóki kultúra – település, Mészbetétes edények népe – telep/temető
Hely: a Montenouvo hercegi uradalmi téglaégető telep a Kálvária domb DNy-i végén, a szederkényi és szajki köves utak déli szögében
A lelőhely azonosító száma: 21327
Térképlap: EOV 14-432 x: 70150 y: 608845
Hrsz.: 1350 – 1360, 1434, 1520
X. RÉSZ 3. Bóly-Schneider téglagyár
Őskor: Mészbetétes edények népe – település - szórvány
Hely: a Schneider téglagyárban talált szórvány leletek, özv. Schneider Józsefné ajándékozta a mohácsi múzeumnak 1952-ben
A lelőhely azonosító száma: 21331
XI. RÉSZ 1. Bóly-Erdős dűlő
Kora újkor – település – szórvány
Terepbejárás során 750x450 m kiterjedésű területen talált felszíni szórvány leletek.
A lelőhely azonosító száma: 52490
Térképlap: EOV 14-434
Hrsz.: 046/3, 048/3
Szántó, érinti a tervezett M6 gyorsforgalmi út nyomvonala.
Xll. Bóly, Békás-dűlő
KÖH azonosító: 57185
EOV 14-432, x: 607500 y: 69300
Xlll. Bóly, Pécsi úti dűlő
KÖH azonosító: 59387
Hrsz.: 0184/138, 140, 141, 20
XlV. Bóly, Nagy dűlő
KÖH azonosító: 75977
Hrsz.: 023/3, 4, 12, 024/5-22, 024/34-71, 024/89, 122, 024/134-163
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
(nyilvántartott, de körül nem határolt régészeti lelőhelyek)
1. 1. Bóly-Trischler-domb (Trischlerpuszta)
Árpád-kor – temető
Térképlap: EOV 14-432
Hrsz.: 07, 2101-2102
Pontosan nem azonosítható lelőhely
2. 1. Bóly-Tokaj-dűlő
Római kor - település
Hely: a temető mögött Versendre vezető út jobb oldalán, Ny-ra lejtő domboldal
Térképlap: EOV 14-432
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
3. 1. Bóly-Farh pince
Őskor: bronzkor - szórvány lelet
A hely pontosan nem azonosítható
3. 2. Bóly-Farh pince
Népvándorláskor: avar kor – szórvány lelet
A lelőhely – avar temető? - pontosan nem azonosítható.
4. 1. Bóly-Tsz tábla (belterület)
Őskor: Lengyeli kultúra – szórvány lelet
A terület pontosan nem azonosítható.
5. 1. Bóly-Törökdomb
Népvándorláskor – szórvány lelet
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
6. 1. Bóly-Lajmér-dűlő
Népvándorláskor – szórvány lelet
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
7. 1. Bóly-Szőlők
Őskor: Mészbetétes edények népe – temető
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
8. 1. Bóly-Uradalmi téglaégető/tsz csibeól/tsz csibetelep
Őskor: Mészbetétes edények népe – temető, szórvány leletek
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
8. 2. Bóly-Uradalmi téglaégető/tsz csibeól/tsz csibetelep
Őskor: Péceli kultúra – szórvány merice
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
8. 3. Bóly-Uradalmi téglaégető/tsz csibeól/tsz csibetelep
Őskor: késő vaskor, kelta - szórvány
Körül nem határolható nyilvántartott régészeti lelőhely
9. 1. Bóly
Római kor – út
Hely: Békáspuszta mellett - pontosan nem azonosítható
Szórvány leletek:
Bóly
Őskor: Mészbetétes edények népe – szórvány leletek
Hely: pontosan nem azonosítható
Bóly
Középkor – szórvány leletek
Hely: pontosan nem azonosítható
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
Bóly középkori magyar falu [é.n.(+1235)/350/404: Bool, 1290 k.:Boul, 1321: Boul, 1332: Bool, 1332-5: Poal, Boold, Bol, Bool, Bel Györffy I: 289] Nyárád tatárjárás utáni határleírásában említik a Bóly faluba vezető nagy utat. Jelentős helység lehetett, ahol 1290 körül a vm. gyűlést tartott. Birtokosai a Bólyiak, Papja, aki alesperes is volt 1332: 1 M ., 1333 I: 3 fertó 10 báni, 1333 II: 2 penza 5 báni, 1334 II: 10 gs, 1335 II: ½ M. pápai tizedet fizet, ami mezővárosi szintre mutat. A török hódoltság végére elnéptelenedett, lakatlan puszta volt még a 18. század első éveiben is. 1710 körül rácokat, majd 1720-1730 között ezek helyére németeket telepített itt le az uradalom. 1773-ban a mezővárossá lett Bóly lakossága teljes egészében német volt.
Papd vagy Békáspapd - Békáspuszta – középkori magyar falu [1319: Popt, 1330/477: Bekaspab(d) Györffy I:355] (Csánki 1894. 514.) Győr nb. Óvári Konrád unokái bírták mindkét Papdot, 1319-ben tiltakoztak, mert Szente-Mágocs nb. Lugret fia János Szederkénnyel együtt vétel címén elfoglalta. 1330-ban az óváriak osztoztak Békáspapdon. Szederkény közelében fekhetett, a török hódoltság elején néptelenedett el. A puszta területén a 18. században létesült Békáspuszta uradalmi majorság. (Pesti II. 222/148. Pécs, 1982. 409.), Térképlap: EOV 14-431, Hrsz.: 0160
Herend vagy Diósherend középkori magyar falu [1282: Herendy, 1330: Herend Györffy I:316] tanúskodó nemesek nevéből ismerjük, a település a török hódoltság végén néptelenedett el, 1700-ban rác családok költöztek ide rövid időre, 1710 táján végleg lakatlanná vált. (Pesti II. 222/181. Pécs, 1982. 411.)
Hely: a DDNy-i határban, Káldy-Nagy Gy. szerint Töttöstől Ény-ra (Káldy-Nagy 1960. 112.)
Dombay János feljegyzése szerint (1940.) ugyanitt római épületmaradványok is vannak. Adattár: JPM Rég. Adattár 1026/82, 1030/82., Térképlap EOV 14-434, Hrsz.: 094/1
Lota - Praedium Lotha = Lothapuszta - középkori falu [1235/1351/1404: Lotha, 1332: Lota, 1332-5: Loda, Locha, Lotha Györffy I:337] (Csánki 1894. 503.) A tatárjárás előtt a cikádori apátság, 1332-ben a pécsi püspök birtoka volt. Papjai 1332: 24, 1333 I: 21, 1333 II: 8 báni, 1334 II: - pápai tizedet fizetnek. Nyárád hamis 1235-i határjárása szerint a Nyárádról Bólyra vezető út két oldalán feküdt. 1332-en Bakiteleke és Korogy D-i határosa. A hely a török hódoltság első évtizedeiben elnéptelenedett, a 16. század végén rácok telepedtek itt meg, lakossága a 18. század első évtizedeiben hagyta el, - azóta nem alakult helyén lakott település, ma dűlő Bóly DK-i határában. (Pesti II. 222/212. Pécs, 1982. 412.). Térképlap EOV 14-434, Hrsz.: 046, 048”
5. melléklet [217]
TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ
A szabályozási terven jelölt erdőterületek
TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET
A szabályozási terven lehatárolt területek
ELŐVÁSÁRLÁSI JOG
A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
1. Kereskedelmi szállás céljára a 978/1 hrsz. ingatlanra (Kertészet területe)
2. Lakóépület építése céljából a 957 hrsz. ingatlanra
3. Utcanyitás céljából a 87/1 hrsz. ingatlanra
4. Hulladékgazdálkodási célra és bioüzem elhelyezésére a jelenleg Szajk igazgatási területén fekvő 069/2, /3, /5-7, /9-13 hrsz. ingatlanokra
A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI
A. | B. | C. | |
|---|---|---|---|
Út | Közlekedési terület jele | Közlekedési terület szélessége | |
1. | M6 gyorsforgalmi út | KÖu-1 | kereszt-szelvények alapján, kisajátítási terv szerint |
2. | 5701 sz. Szederkény-Bóly-Harkány összekötő út | KÖu-2 | meglévő |
3. | 57301 sz. állomásra vezető út | KÖu-3 | meglévő |
4. | 5701 sz. összekötő út Szederkény-Bóly közti szakasza | KÖu-4 | meglévő |
5. | Mezőgazdasági utak | KÖu-4 | meglévő |
6. | Szabadság utca, | KÖu-5 | meglévő |
7. | Új lakó és kiszolgáló utak | KÖu-6 | 10- 16 m |
8. | Önálló gyalogút | KÖu-7 | min. 4 m |
9. | Autóbusz pályaudvar | KÖu-8 | |
10. | Gyalogos tér | KÖu-9” |
10. melléklet [245]
11. melléklet
12. melléklet
13. melléklet [246]
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN
13.1 Az „Lk- 1” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 800 m2 , saroktelek esetében 500 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 12 m |
4. beépítési mód | zártsorú |
5. legnagyobb beépítettség | 40%, de legfeljebb 500 m2 , |
6. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
7. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | az utcafronttól számított 60 m építhető be, de legalább |
10. legkisebb zöldfelület | 30%, |
13.2 Az „Lk- 2” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 700 m2 , saroktelek esetében 500 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 13 m |
4. beépítési mód | oldalhatáron álló |
5. legnagyobb beépítettség | 30%, de legfeljebb 500 m2 |
6. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
7. legkisebb előkert | az István u.-Sallai u. közötti tervezett utca mentén 3 m , a Kossuth u. Ny-i oldalán szabályozási terv szerint, |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | az utcafronttól számított 60 m építhető be, de legalább |
10. legkisebb zöldfelület | 40%, |
13.3 Az „Lk- 3” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 400 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 13 m |
4. beépítési mód | oldalhatáron álló |
5. legnagyobb beépítettség | 150- 400 m2 telekterület esetén 60%, |
6. legnagyobb építménymagasság | 4,00 m |
7. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon, |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 0 m |
10. legkisebb zöldfelület | 150- 400 m2 telekterület esetén 25% |
13.4 Az „Lk- 4” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 450 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 18 m |
4. beépítési mód | oldalhatáron álló |
5. legnagyobb beépítettség | 30% |
6. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
7. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 0 m |
10. legkisebb zöldfelület | 50% |
13.5 Az „Lk- 5” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 450 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 18 m |
4. beépítési mód | oldalhatáron álló |
5. legnagyobb beépítettség | 30% |
6. legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 6,00 m |
7. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 6 m |
10. legkisebb zöldfelület | 50% |
13.6 Az „Lk- 6” jelű építési övezet
1.Az övezetben további telekalakítás nem engedélyezhető.
2.Az övezet építménymagassága és beépítettsége kialakult, nem növelhető.
3.[257] 4.A lakóépületek közötti utak és zöldfelületek közhasználatúak. Az övezet egészére vonatkozó zöldfelületi mutató 40%, ami távlatban is tartandó.
5.A szükséges gépjármű-tárolás az épületek földszintjén kialakított garázsokban és közterületi parkolókban megoldott.
[258]13.7 Az „Lk-7” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 1000 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 25 m |
4. beépítési mód | szabadon álló |
5. legnagyobb beépítettség | 40% |
6. legnagyobb építménymagasság | 6,00 m |
7. legkisebb előkert | 3 m |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 6 m |
10. legkisebb zöldfelület | 20% |
B.[259] | |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN
14.1 Az „Lke-K1” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület | 600 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség | 12 m |
5. beépítési mód | oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség | 30%, de legfeljebb 500 m2 |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | az utcafronttól számított 60 m építhető be, ennél rövidebb telkek esetében 0 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.2 Az „Lke-K2” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület | 720 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség | 14 m |
5. beépítési mód | oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m , |
8. legkisebb előkert | a szabályozási terven jelölt építési vonalhoz, ennek hiányában a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | hátsó szervizút esetén 0 m , egyébként 6 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.3 Az „Lke-K3” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület | 720 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség | 18 m |
5. beépítési mód | szabadonálló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 0 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.4 Az „Lke-K4” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület | 720 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség | 14 m |
5. beépítési mód | oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 7,50 m , |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 6 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.5 Az „Lke-K5” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület | 720 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség | 18 m |
5. beépítési mód | szabadonálló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 7,50 m , |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 0 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.6 Az „Lke-K6” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 450 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 9 m |
4. beépítési mód | zártsorú |
5. legnagyobb beépítettség | 30% |
6. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
7. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 0 m |
10. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.7 Az „Lke- 1” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb/legnagyobb telekterület | 800 m2 / 1500 m2 |
4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség | 18 m / 25 m |
5. beépítési mód | oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,00 m |
8. legkisebb előkert | 5 m , de az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága legfeljebb 8 m lehet |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 6 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.8 Az „Lke- 2” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb/legnagyobb telekterület | 800 m2 / 1500 m2 |
[276]4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség | 18 m / 25 m, |
5. beépítési mód | oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,00 m |
8. legkisebb előkert | 5 m , de az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága legfeljebb 8 m lehet |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 6 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.9 Az „Lke- 3” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 1 db |
3. legkisebb telekterület | 600 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség | 13 m |
5. beépítési mód | zártsorú |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7.legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
8. legkisebb előkert | 5 m , ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 0 m |
11. legkisebb zöldfelület | 50% |
14.10 Az ”Lke- 4” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. legkisebb telekterület | 500 m2 |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség | 13,5 m / 30 m |
4. beépítési mód | oldalhatáron álló |
5. legnagyobb beépítettség | 30% |
6. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
7. legkisebb előkert | a Bem utca felől a kialakult utcaképhez igazodjon, |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 3 m |
10. legkisebb zöldfelület | 50% |
B.[281] | |
14.11 Az ”Lke-int” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. legkisebb telekterület | 2500 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 30 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 30%, oktatási létesítmény esetén 25% |
5. legnagyobb építménymagasság | 7,50 m |
6. legkisebb előkert | 5 m |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | 5 m |
9. legkisebb zöldfelület | 50% |
10.[282] | |
14.12 Az ”Lke- 5” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. legkisebb telekterület | 2000 m2 |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, 1 épületben elhelyezve |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 40 m |
4. beépítési mód | szabadonálló |
5. legnagyobb beépítettség | 30% |
6. legnagyobb építménymagasság | 6,00 m |
7. legkisebb előkert | 5 m |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 6 m |
10. legkisebb zöldfelület | 50% |
B.[283] | |
15. melléklet [284]
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN
15.1 Az „Lf- 1” jelű építési övezet (Sziebertpuszta)
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető |
3. legkisebb/legnagyobb telekterület | 720 m2 / 1200 m2 |
4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség | 20 m / 25 m |
5. beépítési mód | oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | 6 m |
11. legkisebb zöldfelület | 40% |
B.[285] | |
15.2 Az „Lf- 2” jelű építési övezet (Békáspuszta)
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | a kialakult telekstruktúra megtartandó |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető |
3. legkisebb telekterület | kialakult |
4. legkisebb utcai telekszélesség | kialakult |
5. beépítési mód | szabadonálló |
6. legnagyobb beépítettség | 30% |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | - |
11.legkisebb zöldfelület | 40% |
B.[286] | |
15.3 Az „Lf- 3” jelű építési övezet (Békáspuszta)
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám | építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető |
3. legkisebb/ legnagyobb telekterület | 750 m2 / 1200 m2 |
4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség | 13 m / 18 m |
5. beépítési mód | ikresen csatlakozó |
6. legnagyobb beépítettség | 20%, de legfeljebb 200 m2 |
7. legnagyobb építménymagasság | 4,50 m |
8. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert | az utcafronttól számított 40 m építhető be |
11. legkisebb zöldfelület | 60% |
B.[287] | |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN
16.1 A „Vt- 1” jelű építési övezet.
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | ||
|---|---|---|
1. telekalakítás | a kialakult telekstruktúra megtartandó | |
2 .legkisebb telekterület | kialakult | |
3. legkisebb utcai telekszélesség | kialakult | |
4. beépítési mód | zártsorú | |
5. legnagyobb beépítettség | 80% | |
6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | 6.1.Magtár-tömb | A tömbre vonatkozó általános előírás: Zártsorúan csatlakozó szomszédos épületek párkánymagassága legfeljebb 1,0 m-rel, de legalább 40 cm-rel térjen el egymástól. |
6.2.Vigadó-tömb | 4,5 m/6,0 m | |
6.3.Szolgáltató-ház és környéke | 4,0 m/4,5 m | |
6.4.R.k. templom | kialakult | |
7. legkisebb előkert | 0 m | |
8. legkisebb oldalkert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában OTÉK szerint | |
9. legkisebb hátsókert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában 0 m | |
10. legkisebb zöldfelület | 10% | |
B.[290] | ||
16.2 A „Vt- 2” jelű építési övezet.
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 800 m2 , saroktelek esetében 500 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 10 m |
4. beépítési mód | zártsorú |
5. legnagyobb beépítettség | 70% |
6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m |
7. legkisebb előkert | 0 m |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | 0 m |
10. legkisebb zöldfelület | 15% |
B.[291] | |
16.3 A „Vt- 3” jelű építési övezet.
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 800 m2 , saroktelek esetében 500 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 13 m |
4. beépítési mód | zártsorú |
5. legnagyobb beépítettség | 60% |
6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 4,50 m / 5,80 m |
7. legkisebb előkert | 0 m |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | Széchenyi utcában 0 m , |
10. legkisebb zöldfelület | 25% |
B.[292] | |
16.4 A „Vt- 4” jelű építési övezet.
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 1500 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 30 m |
4. beépítési mód | zártsorú |
5. legnagyobb beépítettség | 45% |
6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 4,70 m / 9,00 m |
7. legkisebb előkert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában a kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert | 3 m |
10. legkisebb zöldfelület | 40% |
11.[293] | |
16.5 A „Vt- 5” jelű építési övezet.
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. telekalakítás | nyeles telek nem alakítható ki |
2. legkisebb telekterület | 5000 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 50 m |
4. beépítési mód | szabadonálló |
5. legnagyobb beépítettség | 30% |
6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | utcai épület esetében 5,50 m 7,50 m |
7. legkisebb előkert | 10 m |
8. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | - |
10. legkisebb zöldfelület | 40% |
B.[294] | |
16.6 A „Vt-T” jelű építési övezet (tartalék terület a városközpont bővítésére)
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. elhelyezhető funkció | idegenforgalmat vonzó közösségi funkciók |
2. legkisebb telekterület | 2500 m2 |
3. beépítési mód | oldalhatáron álló |
4. legnagyobb beépítettség | 50% |
5. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | 3,50 m / 5,00 m |
6. legkisebb előkert | 10 m |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | 0 m |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
B.[295] | |
16.7 A „Vt- 6” jelű építési övezet (Park utcai pavilonsor)
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. funkcióra vonatkozó megkötések | Az építési övezetben lakás nem alakítható ki. |
2. legkisebb telekterület | 70 m2 |
3. beépítési mód | oldalhatáron álló |
4. legnagyobb beépítettség | 60% |
5. legkisebb/legnagyobb építménymagasság | 4,00 m / 4,50 m |
6. legkisebb előkert | 0 m |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | - |
9. legkisebb zöldfelület | 10% |
B.[296] | |
16.8[297]A „Vt-7” jelű építési övezet.
1. legkisebb telekterület | 5000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 25% |
4. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m, |
5. legkisebb előkert | Ady Endre utca felől 25 m, |
6. legkisebb oldalkert | 6 m |
7. legkisebb hátsókert | 6 m |
8. legkisebb zöldfelület | 40% |
17. melléklet [298]
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
17.1 „Gksz- 1” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 1500 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 30 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 60% |
5. legnagyobb építménymagasság | 5,00 m |
6. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez illeszkedjen, ennek hiányában 5 m |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 6 m |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
10.[299] |
17.2 „Gksz- 2” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 3000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 40 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 60% |
5. legnagyobb építménymagasság | 6,00 m |
6. legkisebb előkert | 5 m |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 6 m |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
10.[300] |
17.3 „Gksz- 3” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 1500 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 25 m |
3. beépítési mód | oldalhatáron álló |
4. legnagyobb beépítettség | 60% |
5. legnagyobb építménymagasság | 6,00 m |
6. legkisebb előkert | 5 m, kivéve a Nyárádi u. – Seital u. által határolt tömböt, amelynek keleti és déli közterületi határvonalai mellett |
7. legkisebb oldalkert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 6 m |
8. legkisebb hátsókert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 10 m |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
10.[301] |
17.4 „Gksz- 4” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 1500 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 30 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 60% |
5. legnagyobb építménymagasság | 5,00 m |
6. legkisebb előkert | 5 m |
7. legkisebb oldalkert | 8 m |
8. legkisebb hátsókert | 8 m |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
10.[302] |
17.5 „Gksz- 5” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 5000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 40 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 50% |
5. legnagyobb építménymagasság | 9,50 m |
6. legkisebb előkert | 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a szabályozási terven jelölt építési helyen belül építendők |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a szabályozási terven jelölt építési helyen belül építendők |
8. legkisebb hátsókert | szabályozási terv szerint |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
10.[303] |
17.6 „Gksz- 6” jelű építési övezet termálenergiát hasznosító gazdasági tevékenységek számára
1. legkisebb telekterület | 2500 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 40 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 50% |
5. legnagyobb építménymagasság | 6,00 m |
6. legkisebb előkert | 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők |
7. legkisebb oldalkert | területegységet határoló telekhatár mentén 10 m , |
8. legkisebb hátsókert | 10 m |
9. legkisebb zöldfelület | 30% |
10.[304] |
17.7 „Gksz- 7” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 1500 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 30 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 60% |
5. legnagyobb építménymagasság | 7,50 m |
6. legkisebb előkert | 5 m |
7. legkisebb oldalkert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, ennek hiányában OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 6 m |
9. legkisebb zöldfelület | 20% |
10.[305] |
18. melléklet [306]
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
18.1 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
1. legkisebb telekterület | 2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 3500 m2 telekterületig 30 m , |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 50% |
5. legnagyobb építménymagasság | 3500 m2 telekterületig 6,50 m , |
6. legkisebb előkert | 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők |
7. legkisebb oldalkert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 6 m |
8. legkisebb hátsókert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 6 m |
9. legkisebb zöldfelület | 25% |
10.[307] |
18.2 „Gip-EL” jelű építési övezet – egyéb ipari terület logisztikai funkciók fogadására
1. legkisebb telekterület | 2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 3500 m2 telekterületig 30 m , |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 50% |
5. legnagyobb építménymagasság | 3500 m2 telekterületig 6,50 m , |
6. legkisebb előkert | 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők |
7. legkisebb oldalkert | területegységet határoló telekhatár mentén 10 m , |
8. legkisebb hátsókert | 10 m |
9. legkisebb zöldfelület | 25% |
10.[308] |
18.3 „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület
1. legkisebb telekterület | 5000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 50 m |
3. beépítési mód | szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség | 30% |
5. legnagyobb építménymagasság | 10,00 m. |
6. legkisebb előkert | Kialakult beépítésű területen a kialakult utcaképhez igazodjon. |
7. legkisebb oldalkert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 10 m |
8. legkisebb hátsókert | a beültetési kötelezettség figyelembevételével, de legalább 10 m |
9. legkisebb zöldfelület | 40% |
10.[309] |
18.4 „Gip-E1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület[310]
1. legkisebb telekterület | 5000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 50% |
4. legnagyobb építménymagasság | 20 m |
5. legkisebb előkert | 10 m |
6. legkisebb oldalkert | 6 m |
7. legkisebb hátsókert | 6 m |
8. legkisebb zöldfelület | 25% |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEN
19.1 A „Kte” jelű különleges területek a település temetői.
1.A temetők beépítettsége tovább nem növelhető.
2.Legkisebb zöldfelület 40%.
3.A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
4.[313] 19.2 A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1. legkisebb telekterület | 8000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 5% |
4. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
5. legkisebb előkert | 5 m |
6. legkisebb oldalkert | 5 m |
7. legkisebb hátsókert | 5 m |
8. legkisebb zöldfelület | % |
9.[314] | |
10.[315] | |
11.[316] | |
12.[317] |
19.3 A „Kid-T” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, elsősorban a termálprogram keretében megvalósuló létesítmény (strandfürdő, kereskedelmi szálláshely stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1. legkisebb telekterület | 2000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 40% |
4. legnagyobb építménymagasság | 7,50 m |
5. legkisebb előkert | 5 m |
6. legkisebb oldalkert | 5 m |
7. legkisebb hátsókert | 5 m |
8. legkisebb zöldfelület | 40% |
19.4 A „Kid-L” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, elsősorban a lovasturizmus fejlesztését célzó létesítmény (lovaspanzió, lovastábor, lovarda, akadálypálya stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1. legkisebb telekterület | 2500 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 30% |
4. legnagyobb építménymagasság | 7,50 m |
5. legkisebb előkert | 5 m |
6. legkisebb oldalkert | 5 m |
7. legkisebb hátsókert | 5 m |
8. legkisebb zöldfelület | 50% |
19.5 A „Kid-P” jelű különleges terület a borút-programhoz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek, borfeldolgozók számára fenntartott terület, ahol a következő előírásokat kell betartani:
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. elhelyezhető épületek száma | építési telkenként legfeljebb 2 db |
2. legkisebb telekterület | 800 m2 |
3. legkisebb utcai telekszélesség | 14 m |
4. beépítési mód | zártsorú |
5. legnagyobb beépítettség | 20%, de legfeljebb 250 m2 |
6. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
7. legkisebb előkert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában a kialakult utcaképhez igazodjon |
8. legkisebb oldalkert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában OTÉK szerint |
9. legkisebb hátsókert | szabályozási terv szerint, ennek hiányában az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 25 m építhető be |
10. legkisebb zöldfelület | 60% |
B.[318] | |
19.6 A „Kid-P1” jelű különleges terület a borút-programhoz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek, borfeldolgozók számára fenntartott terület, ahol a következő előírásokat kell betartani:
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
|---|---|
1. legkisebb telekterület | 800 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség | 14 m |
3. beépítési mód | zártsorú |
4. legnagyobb beépítettség | 20% |
5. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
6. legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
7. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert | 6 m |
9. legkisebb zöldfelület | 60% |
B.[319] | |
19.7 A „Kmp” jelű különleges terület madárpark számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1. legkisebb telekterület | 4000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 40% |
4. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
5. legkisebb előkert | 0 m, az építmények porta- és szociális épület kivételével az utcai telekhatártól legalább 5 m-re építendők |
6. legkisebb oldalkert | 5 m |
7. legkisebb hátsókert | 5 m |
8. legkisebb zöldfelület | 40% |
9.[320] |
19.8 A „KBp” jelű különleges terület (Békáspuszta)
19.81 A „KBp-M” jelű építési övezet – a műemlék épületek telkei
1. legkisebb telekterület | 5.000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 20% |
4. legnagyobb építménymagasság | a műemlék épületekhez igazodóan |
5. legkisebb előkert | 5 m |
6. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
7. legkisebb hátsókert | 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 60% |
19.82 A „KBp- 1” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 5.000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 25% |
4. legnagyobb építménymagasság | 8,00 m |
5. legkisebb előkert | 5 m |
6. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
7. legkisebb hátsókert | 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 60% |
19.83 A „KBp- 2” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 2.000 m2 |
2. beépítési mód | oldalhatáron álló |
3. legnagyobb beépítettség | 30% |
4. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
5. legkisebb előkert | 20 m |
6. legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
7. legkisebb hátsókert | 0 m |
8. legkisebb zöldfelület | 50% |
19.84 A „KBp- 3” jelű építési övezet
1. legkisebb telekterület | 1500 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 10% |
4. legnagyobb építménymagasság | 5,00 m |
5. legkisebb előkert | 10 m |
6. legkisebb oldalkert | 10 m |
7. legkisebb hátsókert | 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 40%, |
19.85 A „KBp-kö” jelű övezetbe a terület belső feltárására szolgáló magánutak tartoznak. Az övezetben a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
19.9 A „Khu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célokat szolgál. A területen a következő építési előírásokat kell betartani:
19.91 A „Khu- 1” jelű építési övezet – települési szilárd hulladékok elhelyezésére
1. legkisebb telekterület | 2000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 30% |
4. legnagyobb építménymagasság | 3,00 m / 5,00 m |
5. legkisebb előkert | 10 m |
6. legkisebb oldalkert | 10 m |
7. legkisebb hátsókert | 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 40% |
9.[321] |
19.92 A „Khu- 2” jelű építési övezet - szennyvíztelep[322]
1. legkisebb telekterület | 20.000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 10% |
4. legnagyobb építménymagasság | 5,50 m |
5. legkisebb előkert | 10 m |
6. legkisebb oldalkert | 10 m |
7. legkisebb hátsókert | 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 20% |
9.[323] |
19.10 A „Kká” jelű különleges terület (országos védettségű – Felszabadulás u., illetve országos védelemre előterjesztett - Békáspuszta kápolnák)
1. legkisebb telekterület | kialakult, megtartandó |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | kialakult, nem növelhető |
4. legnagyobb építménymagasság | kialakult, megtartandó |
5. legkisebb előkert | kialakult, megtartandó |
6. legkisebb oldalkert | kialakult, megtartandó |
7. legkisebb hátsókert | kialakult, megtartandó |
8. legkisebb zöldfelület | kialakult, megtartandó |
19.11[324]
19.12, [325] [326]A „Klo” jelű különleges terület saját célra szolgáló lovarda és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál. A területen lakó- és szálláshely szolgáltató épület nem építhető.
1. legkisebb telekterület | 6000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 30% |
4. legnagyobb építménymagasság | 7,50 m |
5. legkisebb előkert | a szabályozási terven építési határvonallal (építési hely) jelölt esetekben az ott jelölt távolság, a szabályozási terven építési határvonallal nem jelölt esetekben 50 m |
6. legkisebb oldalkert | a szabályozási terven építési határvonallal (építési hely) jelölt esetekben az ott jelölt távolság, a szabályozási terven építési határvonallal nem jelölt esetekben 10 m |
7. legkisebb hátsókert | a szabályozási terven építési határvonallal (építési hely) jelölt esetekben az ott jelölt távolság, a szabályozási terven építési határvonallal nem jelölt esetekben 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 50% |
9.[327] | |
10.[328] |
19.13 A „Kgo” jelű különleges terület időskorúak gondozási központja és a fő funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
1. legkisebb telekterület | 5000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 40% |
4. legnagyobb építménymagasság | 7,50 m |
5. legkisebb előkert | 10 m |
6. legkisebb oldalkert | 10 m |
7. legkisebb hátsókert | 10 m |
8. legkisebb zöldfelület | 40% |
9.[329] |
19.14 A „Kid-V” jelű különleges terület lakóépület, vendégház és ezek kiszolgáló épületei, továbbá hobbiszintű állattartásra és az állatok bemutatására szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
1. legkisebb telekterület | 4000 m2 |
2. beépítési mód | szabadonálló |
3. legnagyobb beépítettség | 10% |
4. legnagyobb építménymagasság | főépület esetében 5,00 m , melléképület esetében 3,50 m |
5. legkisebb előkert | szabályozási terv szerint |
6. legkisebb oldalkert | szabályozási terv szerint |
7. legkisebb hátsókert | szabályozási terv szerint |
8. legkisebb zöldfelület | 80% a következő megosztásban: |
9.[330] | |
10.[331] |
20. melléklet [332]
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN (A PINCESOROK TERÜLETE – „Mk” jelű övezet)
20.1 Általános előírások
A. Közművesítettség mértéke | |||
|---|---|---|---|
részleges közművesítettség | |||
B. Beépítési mód | |||
kialakultan vegyes (zártsorú-hézagosan zártsorú, illetve oldalhatáron álló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint: | |||
zártsorú beépítési módúnak | oldalhatáron álló beépítési módúnak | ||
C. Épületekre vonatkozó megkötések | |||
1. Épületszám | telkenként 1db, kivéve azokat a legalább 14 m széles telkeket, ahol a borút-programhoz kapcsolható funkció esetén + 1, a főfunkciót kiszolgáló funkciójú épület helyezhető el. | ||
2.[333] | |||
3.[334] | |||
4.[335] | |||
5.[336] | |||
6.[337] | |||
7.[338] | |||
D. Tetőtérbeépítés lehetősége | |||
1. Zártsorú beépítési módú telken | Meglévő, utcával párhuzamos gerincű épület esetén a tetőtér beépíthető, ha az épület egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók. | ||
2. Oldalhatáron álló beépítési módú telken | Meglévő épület tetőtere beépíthető az általános előírások megtartásával. | ||
E. Épületek közötti legkisebb távolság (oldalkert) | |||
1. Zártsorú beépítési mód esetén | A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást a következő feltételek betartása mellett: | ||
2. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén | A szomszédos épületek közötti legkisebb távolságot az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. | ||
F.[339] | |||
20.2 A terület a szabályozási terven lehatárolt övezetekre tagolódik, amelyekben a következő építési szabályokat kell betartani:
20.21 Az „Mk- 1” jelű övezetben jellemzően zártsorú, illetve hézagosan zártsorú, legfeljebb kétszintes, elsősorban a szőlőműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék), megfelelő paraméterek kielégítése esetén lakóépületek, illetve a borút-programhoz kapcsolható közösségi épületek helyezhetők el.
A. Új építés, illetve meglévő épület bővítése esetén a beépíthető telek | ||||
|---|---|---|---|---|
1. legkisebb területe | gazdasági épület esetén 720 m2 , | |||
2. legkisebb utcai szélessége | gazdasági épület esetén 7 m , | |||
3. legnagyobb beépítettsége | 5%, de legfeljebb 150 m2 * | |||
| ||||
B. Az övezet telkein megengedett[340] | ||||
1. utcai homlokzatmagasság | 2. legkisebb előkert | 3. legkisebb oldalkert | 4. legkisebb hátsókert | |
4,0- 6,0 m | kialakult állapothoz illeszkedjen | ld. általános előírások | az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 10 m építhető be* | |
C.[341] | ||||
20.22 Az „Mk- 2” jelű övezetben jellemzően zártsorú, illetve hézagosan zártsorú beépítéssel elsősorban a szőlőműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék), megfelelő paraméterek kielégítése esetén lakóépületek, illetve a borút-programhoz kapcsolható közösségi épületek helyezhetők el.
A. Új építés, illetve meglévő épület bővítése esetén a beépíthető telek | ||||
|---|---|---|---|---|
1. legkisebb területe | gazdasági épület esetén 720 m2 , | |||
2. legkisebb utcai szélessége | gazdasági épület esetén 7 m , | |||
3. legnagyobb beépítettsége | 5%, de max. 150 m2 * | |||
| ||||
B. Az övezet telkein megengedett[342] | ||||
1. utcai homlokzatmagasság | 2. legkisebb előkert | 3. legkisebb oldalkert | 4. legkisebb hátsókert | |
3,5- 4,5 m | kialakult állapothoz illeszkedjen | ld. általános előírások | az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 10 m építhető be* | |
C.[343] | ||||
20.23 Az „Mk- 3” jelű övezetben jellemzően vegyes (hézagosan zártsorú és oldalhatáron álló) beépítéssel és tetőgerinccel (utcával párhuzamos, utcára merőleges) elsősorban a szőlőműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék), megfelelő paraméterek kielégítése esetén lakóépületek, illetve a borút-programhoz kapcsolható közösségi épületek helyezhetők el.
A. Új építés, illetve meglévő épület bővítése esetén a beépíthető telek | ||||
|---|---|---|---|---|
1. legkisebb területe | gazdasági épület esetén 720 m2 , | |||
2. legkisebb utcai szélessége | gazdasági épület esetén 7 m , | |||
3. legnagyobb beépítettsége | 5%, de max. 150 m2 * | |||
| ||||
B. Az övezet telkein megengedett | ||||
1. utcai homlokzatmagasság | 2. legkisebb előkert | 3. legkisebb oldalkert | 4. legkisebb hátsókert | |
3,0- 4,0 m | kialakult állapothoz illeszkedjen | ld. általános előírások | az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 10 m építhető be* | |
C.[344] | ||||
20.24 Az „Mk- 4” jelű övezetben jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel elsősorban a szőlőműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék), és tájbaillő lakóépületek helyezhetők el.
A. Új építés, illetve meglévő épület bővítése esetén a beépíthető telek | ||||
|---|---|---|---|---|
1. legkisebb területe | gazdasági épület esetén 900 m2 , | |||
2. legkisebb utcai szélessége | gazdasági épület esetén 14 m , | |||
3. legnagyobb beépítettsége | 5%, de max. 150 m2 * | |||
| ||||
B. Az övezet telkein megengedett | ||||
1. lejtő felőli homlokzatmagasság | 2. legkisebb előkert | 3. legkisebb oldalkert | 4. legkisebb hátsókert | |
4,5- 5,5 m | 10- 30 m | OTÉK szerint | az utcai építési vonaltól (előkert határa) számított legfeljebb 30 m építhető be | |
C.[345] | ||||
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK
1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 4 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:
1.1 Szegfű utcától nyugatra tervezett utca mindkét oldala
1.2 Vörösmarty utcától délre tervezett lakóterület
1.3 A tervezett ÉNy-i lakóterület
2. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG[349]
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban és a szabályozási terven meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
2.1 Minden új építéssel érintett gazdasági területen fekvő ingatlanon.
2.2 Idegenforgalmi célt szolgáló különleges területen.
2.3 Hulladékgazdálkodási célú különleges területen.
2.4 Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
2.5 Mezőgazdasági üzemi területen (Kmü)
2.6 Lovarda területén (Klo)
A telek szabályozási terven jelölt részén az ott jelölt szélességű háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telepítésre kerülő fa- és cserjefajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009.(XI.13.) FVM rendelet 1. számú mellékletének C) pontját kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
2.7 Magánparkoló céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt területen (Kk-p)
2.8 Megújuló energiaforrás hasznosítása céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt területen (Kk-me).
A Nagynyárádi-vízfolyás parti sávját gyepfelületként kell kialakítani és fenntartani. A napelemek alatti területet füvesíteni kell.
2. függelék[350]
KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS
A települési önkormányzat a szabályozási terven Köu-6 övezeti jellel ellátott utak, valamint a KÖu-4 övezeti jellel ellátott utak közül a 0146/2 hrsz. és a Szajk 070 hrsz. út szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.
3. függelék[351]
KISAJÁTÍTÁS
Városrendezési célból lakóterület (lakótelkek) kialakítására a szabályozási terven jelölt területen a 381/1, 382-390/1 hrsz., valamint a 400-414 hrsz. alatti ingatlanokra
4. függelék[353][354][355][352]
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
1. Általános követelmények
ca) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
cb) A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014.(III.14.) Korm.rendelet
cc) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV.29.) Korm.rendelet
cd) A vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a 120/1999.(VIII.6.) Korm.rendelet
d d) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
- a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethatározza meg.
- b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.
- c) Figyelembe veendő vízügyi jogszabályok
2. Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
- a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
- b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
- c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
- d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
- e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
- f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
- g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
3. Speciális eljárási szabályok
- a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelethatározza meg.
- b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
- c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
- d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletszerint kell lefolytatni.
Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (V.31.) önkormányzati rendelet 45. § (3) bekezdése, hatályos 2018. július 1. napjától
