Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ A helyi építési szabályzatról szóló 10/2007.(Vlll.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2.§ (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„2.§(1)E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

e)Főépület az építési telken elhelyezhető, az építési övezeti előírásnak megfelelő rendeltetésű épület

f)Melléképület minden főépületnek nem minősülő épület.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)megszüntető jel

bc)tervezett utak tengelyvonala

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Tervezett szabályozási vonallal érintett telken vagy építési telken telket alakítani, új épületet építeni, vagy meglévő épületet 25 m2 nettó alapterületet meghaladó mértékben bővíteni csak a szabályozási vonallal jelölt telekrendezés végrehajtását követően szabad.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

2.§ Az R. 2.§ (3) (5) (8) és (10) – (13) bekezdések hatályukat vesztik.

3.§(1) Az R. 4.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)a) Az R. hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b) Az R. hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területek, továbbá a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-es területsáv jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”

     (2) Az R. 4.§ (4) bekezdése hatályát veszti.

4.§(1) Az R. 5.§ (3) és (6) bekezdése hatályát veszti.

     (2) Az R. 5.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

 Az R. hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

5.§(1) Az R.  6.§ (3) a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)lakóterület

            aa)kisvárosias lakóterület,

ab)kertvárosias lakóterület,

ac)falusias lakóterület,

b)vegyes terület

ba)településközpont vegyes terület,

c)gazdasági terület

ca)kereskedelmi, szolgáltató terület,

            cb)ipari terület,”

     (2) Az R. 6.§ (3) d) pontja a következő dj) alponttal egészül ki:

„dj)gondozási célra.”

     (3) Az R. 6.§ (4) f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f)különleges beépítésre nem szánt területek

fa)Békáspuszta különleges beépítésre nem szánt területei

fb)különleges beépítésre nem szánt terület idegenforgalmi célra.”

6.§(1) Az R. 8.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A területen az OTÉK 12.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.”

     (2) Az R. 8.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán tilos.”

7.§(1) Az R. 9.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A területen az OTÉK 13.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.”

     (2) Az R. 9.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a helyi területi védelem alatt álló, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán tilos.”

8.§(1) Az R. 10.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.”

     (2) Az R. 10.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő épületek utcai homlokzatán tilos.”

9.§(1) Az R. 11.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 16.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 16. melléklet tartalmazza.”

     (2) Az R. 11.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán tilos.”

10.§ Az R. 12.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b)irodaépület,

c)üzemanyagtöltő,

d)sportépítmény,

e)az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.

(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.”

11.§ Az R. 13.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 20.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 18. melléklet tartalmazza.”

12.§(1) Az R. 14.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 19. melléklet tartalmazza.”

       (2) Az R. 14.§ (3)-(12) bekezdései hatályukat vesztik.

13.§ Az R. 15.§ (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13)Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.

b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.

d)14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.”

14.§(1) Az R. 17.§ (2) - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az R. hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg”, védelmi - „Ev” és közjóléti (egészségügyi, szociális, turisztikai) – „Ee”jelű  erdők találhatók.

(3)Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

14.§(2) Az R. 17.§-a a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki:

(3a)Építési lehetőségek védelmi erdőben

a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

(3b)Építési lehetőségek közjóléti erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m”

      (3) Az R. 17.§ (5) (6) és (7) bekezdése hatályát veszti.

15.§ Az R. 19.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az R. hatálya alá tartozó területen kertes mezőgazdasági terület (Mk) a pincesorok területe, ahol a betartandó általános előírásokat a 20. melléklet tartalmazza.

(2)A terület a szabályozási terven lehatárolt övezetekre tagolódik. A telekalakítási, beépítési, valamint az építmények kialakítására vonatkozó előírásokat a 20. melléklet tartalmazza.”

16.§(1) Az R. 20.§ (2) b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)A nagytávon beépítésre szánt, településszerkezeti terven megjelenő tartalék területeken

ba)0137/4, 0137/2 és 0137/6 hrsz. ingatlanok belterületi határ és az 5701 sz. út elkerülő szakasza közötti részén

bb)0116/30 hrsz. ingatlan területén

építmény csak ideiglenes jelleggel helyezhető el.

c)A b) pont szerinti területen kívül található szántókon bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ca)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

cc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.

cd)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.”

      (2) Az R. 20.§ (3) a) pontja hatályát veszti.

      (3) Az R. 20.§ (3) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Az övezetben telket alakítani a (2) bekezdés a) pontja szerint szabad.”

      (4) Az R. 20.§ (6) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)telkenként legfeljebb 2 épület építhető, a megengedett legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti, de épületenként legfeljebb 100 m2 bruttó alapterület építhető be.”

17.§ (1)  Az R. 22.§-a hatályát veszti.

      (2)  Az R. a következő 22/A §-sal egészül ki.

„22/A.§ (1)  Az R. hatálya alá tartozó területen különleges beépítésre nem szánt területbe a következő, helyi sajátosságot hordozó területek tartoznak:

(2)A „Kk-1” jelű övezet - Békáspuszta szálloda és szabadidő központ beépítésre nem szánt, zömmel zöldfelülettel borított területrésze, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)legnagyobb beépítettség 2%

b)legkisebb elő-, oldal-, és hátsókert egyaránt 10 m,

c)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

d)legkisebb zöldfelület 80%

e)kialakítása kertépítész szaktervező bevonásával történhet.

(3)A „Kk-id” jelű övezet – idegenforgalmi célú terület állatsimogató és tároló épületek elhelyezésére, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség 5%

c)legnagyobb építménymagasság 5 m

d)legkisebb elő- és oldalkert 5-5 m, legkisebb hátsókert 2 m,

e)tájbaillő épülettömegek, anyaghasználat és színezés

f)legkisebb zöldfelület 50%

g)a trágyatároló létesítményeket műszaki védelemmel kell megépíteni”

18.§ Az R. 24.§ (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.”

19.§ Az R. 26.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„26.§ A környezet védelme

 (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről, és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

20.§ (1)  Az R. 27.§-a hatályát veszti.

       (2) Az R. a következő 27/A §-sal egészül ki:

„27/A.§

„(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

21.§(1) Az R. 3. melléklete hatályát veszti.

       (2) Az R. 4. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

       (3) Az R. kiegészül 8-20. mellékletekkel e rendelet 2.-14. mellékletei szerint.

       (4) Az R. 4. függeléke helyébe e rendelet 1. függeléke lép.

       (5) Az R. kiegészül 5. függelékkel e rendelet 2. függeléke szerint.

22.§ (1) Ez  a rendelet 2013. november 9. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.

       (2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.