Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 35.§-ában, és a 88.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

(1) Jelen rendelet célja:

a) Bóly város lakosságának védelme, a város természeti és épített környezetének megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel,

b) a hulladék által okozott terhelések minimalizálása, a város szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék lehető legnagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetet kímélő ártalmatlanítása.

E célok megvalósítása érdekében a város közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy az a település környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkentjen; továbbá biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és minőégének megfelelő kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását.

(2) A Képviselő- testület a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a Ht.-ben foglalt alapelveket, a hatáskörébe tartozó kérdésekben meghatározza a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségei.

2.§

(1) E rendelet területi hatálya Bóly város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed:

a) valamennyi ingatlanhasználóra és a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetekre

b) a közszolgáltatóra.

(3) Az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényzetben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, szállítására, és ártalmatlanítására jogosult hulladékkezelő a Dél-Kom Nonprofit Kft., amely kötelező közszolgáltatónak minősül a felek között létrejött helyi közszolgáltatási szerződés alapján.

(4) A települési hulladék ártalmatlanításra és hasznosításra történő átadásának helye ( a települési hulladék átrakásának kizárólagos helye) a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás tulajdonában lévő Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központ.

(5) E rendelet tárgyi hatálya a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra terjed ki.

(6) E rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki

a) a termelési hulladékra,

b) a háztartási veszélyes hulladék kivételével a veszélyes hulladék gyűjtésére, átvételére, szállítására és kezelésére,

c) az állati eredetű hulladékra.

         d) építési-bontási hulladékokra.

(7) Bóly Város Önkormányzata kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosnál (birtokos, használó) és a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezeteknél keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(8) Bóly Város Önkormányzata a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásnak által szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik.

(9) Az Önkormányzat és a Közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

(10) Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ( a továbbiakban: Koordináló szerv) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megfelelőségét vizsgálja. 

(11) A Koordináló szerv megállapítja, hogy a közszolgáltató tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltaknak és arról véleményt állít ki. Amennyiben a közszolgáltató a Ht.-ben meghatározott határidőre nem rendelkezik megfelelőségi véleménnyel, úgy az önkormányzat e határidőt követő 30 napon belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

3.§

A rendeletben használt fogalmakra a Ht., illetve a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a Polgári törvénykönyv fogalom meghatározásait – a hivatkozott jogszabályok szerinti alapelvek és tartalom alapján értelmezve – kell alkalmazni. A fogalmak tartalmának ütközése esetén – amennyiben nem a Ptk., kogens fogalmairól van szó – a Ht., illetve a végrehajtási rendeletei szerinti fogalom meghatározás és értelmezés irányadó.

2. A közszolgáltatás tartalma, a jogviszony létrejötte és igénybevételének szabályai

4.§.

(1) A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

a) az ingatlanhasználó által az ingatlanon gyűjtött vegyes hulladék gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe való szállítására és kezelésére;

b) az ingatlanon elkülönítetten gyűjtött papír-, és műanyaghulladék valamint a biológiailag lebomló hulladék elszállítására és kezelésére;

c) a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék elszállítására, kezelésére, környezetének tisztántartására;

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott hulladékok e rendeletben meghatározottak szerinti elszállítására;

e) a természetes személy ingatlanhasználó által az ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és szállítására;

f) hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvar üzemeltetésére, valamint a hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való elszállítására.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a természetes személy ingatlanhasználónál keletkező és a hulladékudvarban elhelyezhető hulladékokra, amelyek gyűjtésére a közszolgáltató engedélye kiterjed, így különösen:

a) kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések,

b) elem-, és akkumulátor hulladék,

c) gumiabroncs hulladék,

d) fáradt olaj, étolaj, zsír hulladék,

e) lom hulladék,

f) biológiailag lebomló hulladék gyűjtésére és kezelésére.

5.§

(1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzattal hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező Közszolgáltatóval a közszolgáltatás igénybevételére egyedi szerződést (a továbbiakban: közüzemi szerződés) köt.

(2) A közüzemi szerződés a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között az (1) bekezdésben foglaltak hiányában akkor is létrejön, ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybe veszi, vagy ha a közszolgáltatás részére rendelkezésre áll. A rendelkezésre állás megállapítható, ha az adott ingatlant a közszolgáltató begyűjtési útvonala érinti. 

(3) A közüzemi szerződés időbeli hatálya megegyezik a közszolgáltató és az Önkormányzat között létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés időbeli hatályával.

(4) A közüzemi szerződés tartalmi elemei:

a) szerződő felek megnevezése

b) szerződő felek azonosító adatai:

ba) természetes személy ingatlanhasználó családi és utóneve, lakcíme, tartózkodási és értesítési címe, születési helye és ideje, anyja neve;

bb) gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó neve, székhelye és telephelye, adószáma, számlavezető pénzintézet neve;

c) a közszolgáltatással érintett ingatlan címe vagy helyrajzi száma;

d) a tárolóedényzet űrtartalma és darabszáma;

e) a közszolgáltatás díjának megfizetése;

f) a közszolgáltatás szüneteltetése;

g) a változás bejelentésének szabályai;

h) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja.

6.§

(1) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági társaság, amely a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot a közszolgáltatást igénybe vevőtől összegyűjti, átveszi, elszállítja illetve gondoskodik annak kezeléséről.

(2) A Közszolgáltató feladatai:

a) a Szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátása;

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásnak a jogszabályok szerint meghatározott rendszer,  módszer és gyakoriság szerinti teljesítése, ideértve a lomtalanítás és az elkülönített gyűjtés teljesítését is;

c) a környezetvédelmi hatóság által meghatározott minősítési osztály szerinti követelmények és a minősítő okirat folyamatos meglétének biztosítása;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítása, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazása;

e) a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos ellátásához szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzése;

f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelésére meghatározott helyek és létesítmények igénybevétele, illetőleg üzemeltetése, fenntartása;

g) a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási rendszerek működtetése és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatások rendszeres teljesítése a hatóságok valamint az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Koordináló szerv) részére;

h) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybevevők számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetése;

i) a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozása és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása;

j) a közszolgáltatást igénybevevők kifogások és észrevételek elintézési rendjének megállapítása és ennek nyilvánosságra hozatala.

k) 

l) a tevékenység ellátásához szükséges biztosítás megléte;

m)

n) a vegyes hulladék gyűjtéséhez az ingatlantulajdonos legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül történő választás lehetőségének biztosítása;

ny) többlethulladék, és a zöldhulladék elhelyezését szolgáló zsák biztosítására.

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék begyűjtésének és szállításának rendjét – a képződő hulladék mennyiségének figyelembevételével meghatározza, és arról az ingatlanhasználót a változás hatályba lépését legalább 15 nappal megelőzően a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(4) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, ha:

„a) az nem a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos (MSZ EN 840-1:2013) gyűjtőedényzetben kerül kihelyezésre, átadásra; 

b) a gyűjtőedényben több hulladékot helyeztek el, és emiatt a túltöltött, túlsúlyos, vagy a gyűjtőedény nem zárható le, és emiatt a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem lehetséges,

c) a többlethulladék vagy a zöldhulladék nem a közszolgáltató által e célra rendszeresített zsákban került kihelyezésre, vagy

d) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladék került elhelyezésre (forró hamu, kő-, építési törmelék, állati tetem, maró, mérgező vagy robbanó  anyag, elektronikai hulladék, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag,) amely a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet.

f)

g)

h) amennyiben a tárolóedények jelzése bevezetésre kerül – a tárolóedények matricájának hiánya, illetve sérülése esetén.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban, haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról. Az ingatlantulajdonos köteles a megtagadáshoz vezető okot vagy okokat megszüntetni, illetőleg a megszüntetésről gondoskodni.

(6) A hulladék elszállításának (3) bekezdésben meghatározott okból történő megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.

(7) A közszolgáltató az ingatlanhasználó által a hulladékudvarba beszállított hulladék átvételét megtagadja, ha az ingatlanhasználónak közszolgáltatási díjhátraléka van, és/vagy írásbeli közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik.

(8) Az önkormányzat gondoskodik a Közszolgáltató javaslata alapján a pincesorokon létrehozott gyűjtőpontok valamint a lerakóhely kijelöléséről, és működtetéséről a közszolgáltató útján, valamint biztosítja a közterület ingyenes használatát a gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához, és megközelítéséhez.

3. Az ingatlanhasználó közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

7.§

(1) Az ingatlanhasználó a Ht. és a jelen rendeletben meghatározottak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.

(2)  Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott gyakorisággal igénybe veszi és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a közszolgáltató részére rendszeresen átadja.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlan területén képződő, nem elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.

(4) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlan területén képződő, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékának kezeléséről a Ht-ben foglaltak szerint gondoskodik, így e hulladékát a közszolgáltató részére is átadhatja.

(5) Az ingatlanhasználó az ingatlanon képződő hulladéka közszolgáltatónak történő átadásáig a települési hulladék gyűjtésére és tárolására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, szabványos (MSZ EN 840-1:2013) gyűjtőedényt igénybe veszi. Az igénybe vehető szabványos gyűjtőedényzetek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. A nem szabványos gyűjtőedényzet használatából eredően esetlegesen bekövetkező kárért való felelősségét a közszolgáltató jogosult kizárni.

(6) Az ingatlanhasználó köteles továbbá a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település épített és természetes környezetét ne szennyezze, a növény – és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. Az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező települési hulladék részét képező csomagolási papír, továbbá csomagolási műanyag és fém hulladékát a vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjti és a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.

(7) Az ingatlanhasználó köteles továbbá a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település épített és természetes környezetét ne szennyezze, a növény – és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

Az ingatlanhasználó alapvető kötelessége, hogy az ingatlanán képződő hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa, továbbá részt vegyen a településen működő szelektív hulladékgyűjtésben.

(8) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételére a közszolgáltatóval közüzemi szerződést köt. Amennyiben az ingatlanhasználó írásbeli közüzemi szerződés-kötési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közszolgáltató – a használó egyidejű értesítése mellett – ingatlanonként 1 db 110 literes edényzet heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz addig az időpontig, amíg az ingatlanhasználó szerződéskötési kötelezettségének eleget nem tesz.

(9) Az ingatlanhasználó a személyében, személyes adataiban, az ingatlan tulajdoni helyzetében, a gyűjtőedényzet darabszámában vagy méretében bekövetkező változást, a változástól számított 15 napon belül a közszolgáltató ügyfélszolgálatán bejelenti. A bejelentés elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket az ingatlanhasználó viseli. A bejelentés megtételéig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlanhasználó köteles megfizetni.

(10) A közszolgáltatás díját a változás bejelentését követő hónap 1. napjától az ingatlan új használója megfizeti.

(11) Az ingatlan használója köteles a közszolgáltató által meghatározott típusú gyűjtőedényzetet beszerezni, a hulladék gyűjtéséhez azt használni, karbantartásáról és tisztántartásáról, elhasználódás esetén annak pótlásáról gondoskodni és azt a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott matricával ellátni.

(12) A gyűjtőedényt az ingatlan használója a saját ingatlanán köteles elhelyezni. Az edényzetet csak a szállítás napján szabad kihelyezni a gyűjtőjárat által megközelíthető módon az ingatlan közútcsatlakozása mellé úgy, hogy az a közúti forgalmat ne akadályozza és a közterületben kárt ne okozzon. Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadályok nem teszik lehetővé (pl.: közökben) az edényzet átvétele a legközelebbi alkalmas helyen történik.

(13) Az ingatlan használója a gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző nap 18 órától helyezheti ki a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. A közszolgáltató a gyűjtőedényzetet oda helyezi vissza, ahova az ingatlanhasználó kihelyezte.

4. A közszolgáltatás ellátásának rendje

8.§

(1) A vegyes háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetbe nem helyezhető el:

a) folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyag, vagy egyéb olyan anyag, amely veszélyeztetheti a gyűjtést végző személyek vagy mások életét, testi épségét

b) települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen:

ba) építési és bontási hulladék

bb) állati tetem

bc) hulladékudvaron gyűjthető elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék

bd) állati ürülék.

c) továbbá

ca) száraz, vagy

cb) folyadékot és biológiailag lebomló hulladékot nem tartalmazó, vagy

cc) más hulladékkal össze nem tapadó vagy ragadó műanyag-, üveg-, fém- és papírhulladék;

cd) hulladékká vált ruhanemű és egyéb textília;

ce) zöldhulladék.

(2) A gyűjtőedényzetet az ingatlanhasználó az ingatlan területén belül, vagy zárható helyen, tárolóban helyezi el úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek, állatok ne férjenek hozzá. Gyűjtőedényzetet közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, az ott szabályozott engedély vagy közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(3) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező háztartási vegyes hulladékát a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített – egyedi azonosító emblémával ellátott – gyűjtőedényzetben illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén zsákban adja át. A közszolgáltató által rendszeresített jelzés nélküli edényzet ürítését a közszolgáltató jogosult megtagadni.

(4) A közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó számára a szabványos tárolóedényzet használata kötelező. A közszolgáltató által rendszeresített – választható – gyűjtőedények jegyzékét, és a bennük tárolható hulladékok fajtáját és mennyiségét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A vegyes hulladék ürítésének minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, illetve a 13/22017. (VI.12.) EMMI rendelet alapján:

a) családi házas övezetben heti egy alkalom;

b) tömbházas övezetben heti kettő alkalom.

A közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés a fentieknél szigorúbb feltételeket, nagyobb gyakoriságot is meghatározhat. A szállítás rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

(6) A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a gyűjtőedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 80 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon mind a családi házas, mind a földhivatali nyilvántartásban társasházi lakásként, üdülőként bejegyzett ingatlanok esetén.

(6a) A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó a települési önkormányzat által kiadott igazolás alapján jogosult 60 liter űrmértékű gyűjtőedény használatára.

(7) A szerződött űrtartalmú edényzetben elhelyezhető hulladékmennyiséget alkalomszerűen meghaladó egyes hulladék kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt jelzéssel ellátott zsákban helyezhető el. A jelzett zsák ára tartalmazza a hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét. Amennyiben a többlet vegyes hulladék elhelyezése nem a jelzéssel ellátott zsákban kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató a többlethulladék elszállítását megtagadja. 

(8) A közszolgáltató a vegyes hulladék begyűjtését zárt edényzet használata esetén pormenetes ürítéssel, a többlethulladékot tartalmazó zsák gyűjtőjármű zárt felületére történő szakadásmentes felrakásával, konténer esetén pedig zárt konténer biztosításával, ellenkező esetben a szállítás közbeni letakarásával  biztosítja. A gyűjtés, szállítás során elszóródott hulladék összetakarítása a közszolgáltató feladata.

(9) A közszolgáltató az összegyűjtött vegyes hulladékot a gyűjtés befejezésével a Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba, vagy más, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe (pl. hulladékátrakó állomás) szállítja.

9.§

(1) A háztartásokból származó elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, üveg hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által üzemeltett lakossági hulladékgyűjtő szigeteken közvetlenül elhelyezheti. A kijelölt gyűjtőszigeteket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A Közszolgáltató által üzemeltetett bólyi hulladékgyűjtő udvarban - a létesítésére kiadott engedélyben foglaltak szerint - a települési hulladék hasznosítható, valamint - a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett - veszélyes hulladék összetevői gyűjthetők be. A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási művelet nem végezhető.

(3) A hulladékgyűjtő udvar igénybevételének feltételeiről, így különösen a hulladékgyűjtő udvarban átadható hulladék jellegéről, fajtájáról, mennyiségéről, a közszolgáltató és az önkormányzat a hulladékgyűjtő udvar bejáratánál, honlapján és a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(4) Gyűjtősziget és hulladékudvar használata esetén a hulladéknak elhelyezés céljára történő szállításáról az ingatlan használója gondoskodik.

(5) Közszolgáltató megtagadhatja a hulladékudvarra szállított települési hulladék átvételét és elhelyezését, ha az adott hulladék hulladékfajta szerinti elkülönítése nem felel meg a szelektív gyűjtés jogszabályban meghatározott követelményeinek.

(6) A Szolgáltató a szelektív hulladékgyűjtésre kihelyezett 240 literes gyűjtőedényzeteket kéthetente szállítja el minden ingatlanról. A szelektív hulladék gyűjtésére használt gyűjtőedényzetre is alkalmazandóak a 7.§ (11) –(13) előírásai. A szelektív hulladékgyűjtő edényekben papír, műanyag és fémhulladék gyűjthető.

9/A.§

(1) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe is szállítható és ott a jogosultaknak átadható vagy külön gyűjtőedényzetbe elhelyezhető.

(2) A település lakosai részére igénybe vehető hulladékudvarról a közszolgáltató a helyben szokásos módon és honlapján tájékoztatást nyújt. A nyitva tartás rendjét, a hulladékudvarban gyűjthető egyes hulladékokra és a hulladékudvar igénybevételi módjára és a mennyiségi korlátokra vonatkozó tájékoztatást a közszolgáltató honlapján és a hulladékudvarban közzéteszi.

(3) A közszolgáltató a hulladékudvar üzemeltetési szabályzatában meghatározza a természetes személy ingatlanhasználó által a hulladékudvarban elhelyezhető hulladékok mennyiségét. A természetes személy ingatlanhasználó e jogát csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját megfizette.

10.§

 (1) A lomhulladék az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzet méreteit meghaladja. 

(2) A lakosság részére nyújtott közszolgáltatás keretében a lomhulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató az általa meghirdetett időszak alatt évente egy alkalommal, külön díj felszámítása nélkül gondoskodik. (lomtalanítás).

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényben el nem helyezhető lomhulladékot szállítja el.

(4) A lomhulladékot az ingatlanhasználó elszállítás céljából az ingatlanán gyűjti, a lomhulladék közterületre nem helyezhető ki. A hulladék a lomhulladék gyűjtését megelőző nap 18 órától helyezhető ki közterületre.

(5) Lomtalanítás keretében nem gyűjthető:

a) építési és bontási hulladék

b) gumiabroncs hulladék

c) gépjármű-roncs vagy termékként tovább nem használható jármű

d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék

e) veszélyes hulladék

f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék

g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, vagy fém hulladék

h) kerti biohulladék.

(6) Amennyiben a lomtalanítás során az (5) bekezdésben felsorolt hulladékkal vegyes hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó a lomhulladékot tartalmazó vegyes hulladék begyűjtésének és elszállításának díját köteles megfizetni.

(7)  Az ingatlan használója az ingatlanán keletkező lomhulladékot a bólyi hulladékudvarban nyitva tartási idő alatt, az ilyen hulladék gyűjtésére a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben, térítésmentesen maga is elhelyezheti.

11.§

(1) Az elektronikai hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – a külön közszolgáltatási díj, vagy egyéb ellenszolgáltatás felszámítása nélkül – gondoskodik

(2) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a természetes személy ingatlanhasználónál, a háztartásokban keletkező elektronikai hulladékot szállítja el.

(3) az elektronikai hulladékot a természetes személy ingatlanhasználótól elszállítás céljából a közszolgáltató az általa közzétett hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban veszi át.

12.§

(1) Zöldhulladék gyűjtése a településen évente egy alaklommal biztosított a közszolgáltató által térítésmentesen.

(2) A zöldhulladék saját ingatanon történő elégetésére Bóly Város Önkormányzata Képviselőtestületének az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetéséről 4/2010. (II.17.) önkormányzati rendelete szabályait kell alkalmazni.

13.§

(1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki

a) az építési-bontási hulladékra,

b) a veszélyes hulladékra, kivéve a 11.§ (2) bekezdésében foglalt veszélyes hulladékot.

(2) A közszolgáltatás alá nem tartozó építési-bontási hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

Az ingatlanhasználó az építési-bontási hulladékot (építési törmelék; üvegalapú, szálas anyagok hulladékai; csomagolási üveghulladék; beton; tégla; cserép és kerámia; beton, tégla és cserép valamint kerámia keveréke; üveg; föld és kövek; talaj és kövek;) az e célra létesített inert hulladéklerakóban helyezheti el.

(3) Építési-bontási hulladék e célra rendszeresített hulladéklerakóban történő elhelyezése díjköteles.

5. A közterületen keletkező, az elhagyott, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

14.§

(1) Ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről az Önkormányzat a közszolgáltatóval kötött szerződés útján gondoskodik.

(2) Aki közterületen közterületi használati engedélyhez kötött árusító, szolgáltató, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet végez, vagy kíván végezni, illetve közterületi rendezvényt szervez, köteles azt a közszolgáltatónak bejelenteni és a közszolgáltatóval a közterületen végzendő tevékenység időtartamra, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

6. A települési hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása és hasznosítása

15.§

A rendszeres hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon gyűjtött települési hulladék és nagydarabos hulladék a kökényi hulladékkezelő létesítményben, vagy más, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben kerül kezelésre, elhelyezésre.

7. Üdülőingatlanokra vonatkozó rendelkezések

16.§

(1) Üdülőingatlan használója a használati szezon időtartama alatt a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe veszi és a közszolgáltatás díját a közszolgáltató részére megfizeti.

(2) Üdülőingatlan használója számára a használati szezon április 1. napjától eptember 30. napjáig tart.

(3) A használati szezonon kívül az üdülőingatlanoknál szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás nincs, az ingatlanhasználó azonban továbbra is köteles az ingatlanon képződő hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról saját költségén gondoskodni.

8. A közszolgáltatás díja, díjfizetés, szüneteltetés

17.§

(1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó a települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat fizet.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató

a) a közszolgáltatást felajánlja, illetve

b) a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltató teljesítésre rendelkezésre állása megfelelő igazolásának tekintendő, ha a meghatározott járatnapon a járat útvonala az ingatlanhasználó ingatlanát érinti.

(4) Az ingatlanhasználó megtagadhatja a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a közszolgáltató az e rendelet szerinti közszolgáltatási kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget.

(5) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése az (4) bekezdés szerint, ha a szolgáltatás nyújtásában a közszolgáltatót az időjárás vagy más elháríthatatlan külső ok akadályozta, és a közszolgáltató a mulasztását az akadály elhárulását követően a legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő szállítási napon pótolta. Ugyancsak nem tagadható meg a díjfizetés, ha az ingatlanhasználó a gyűjtési napon a gyűjtőedényt nem helyezte ki, és emiatt a közszolgáltatás meghiúsult.

(6) A közszolgáltatási díj megfizetésére köteles ingatlanhasználó személyében bekövetkező változás esetén a közszolgáltatási díjat a változás közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azt követő pedig az új ingatlanhasználó köteles fizetni.

(7) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás díját az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Koordináló szerv) részére negyedévente, a számlán feltüntetett fizetési határidőre köteles megfizetni.

(8) A Koordináló szerv által kibocsátott számla alapján az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére

a) banki átutalással, vagy

b) csekken fizeti meg

c)

(9) A közszolgáltatási díjszámla adataival, összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló szerv felé írásban kifogást emelhet. A kifogásra a Koordináló szerv annak kézhezvételét követő 15 napon belül válaszolni köteles.

(10) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozás. Fizetési késedelem esetén késedelmi kamat, valamint fizetési felszólításonként külön eljárási költség számítható fel.

(11) A díjhátralék behajtására a Ht. 52.§-ban foglaltak irányadók.

(12)

(13)

18.§

(1) A tárolóedényt egyedül használó, egész évben díjfizetésre kötelezett ingatlanhasználó  a közszolgáltatóhoz intézett írásbeli kérelmében a közszolgáltatás szüneteltetését kezdeményezheti, ha

a) az ingatlant 90 napot meghaladó időtartamban nem használja, és

b) az ingatlant egyéb módon (bérbeadás, szívességi lakáshasználat, bárminemű egyéb hasznosítás) útján nem hasznosítja.

 (2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kizárólag az (1) bekezdésében felsorolt feltételek együttes fennállása esetén szüneteltethető.

(3) A szüneteltetés az üresedés várható időtartamát legalább 8 nappal megelőzően, a Közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban leadott nyilatkozattal, faxon, illetve postai vagy elektronikus levél formában kezdeményezhető a Közszolgáltatónál. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló, vagy a meghatalmazottja jogosult.

(4) A közszolgáltatási jogviszony szüneteltetésének legrövidebb időtartama 6 hónap, de maximum 12 hónap amelynek elteltével a közszolgáltatás külön értesítés nélkül visszaáll, kivéve, ha az ingatlanhasználó újabb szüneteltetési kérelmet terjeszt elő.

(5) A szüneteltetés csak a hónap első napjával kezdődhet és teljes hónapra vehető igénybe. 

(6) A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha az ingatlan a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból lakottá válik, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles legalább 3 nappal korábban a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(7)       A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató jogosult a szüneteltetést megvonni.

19.§

(1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a közszolgáltató nyilvántartást vezet a Ht.-ben meghatározott adatok feltüntetésével. Az adatokat a közszolgáltatás ellátása, illetve ellenőrzése céljából kizárólag a közszolgáltató jogosult kezelni, illetve az Önkormányzat, mint ellátásra kötelezett jogosult megismerni.

(2) A személyes adatok kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el.

(3) A közszolgáltató biztosítja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

9. Köztisztasággal összefüggő feladatok

20.§

(1) A köztisztaság fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a járdák, udvarok, kertek, lépcsőházak, kapualjak, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi - közterületnek nem minősülő - terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, a lakóházak, illetőleg üvegfelületek gondozott megjelenése érdekében azok rendszeres tisztán- és karbantartásáról, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

(5) Közterületeken keletkezett szemét eltakarításáról, összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról Bóly Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.

(6) A közterületeken felgyülemlett hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről az Önkormányzat gondoskodik, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004.(I.28.) GKM rendelet (továbbiakban: Szabályzat) mellékletében foglaltak alapján, valamint a IV-V közútkezelési szolgáltatási kategóriákra vonatkozó előírásainak megfelelően.

(7) Az Önkormányzat köteles az utcai hulladékgyűjtő tartályok felállításáról és azok folyamatos üríttetéséről gondoskodni. Kivételt képeznek a kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint a vendéglátóhelyek, amelyek tulajdonosai kötelesek az általuk működtetett ingatlan előtt hulladékgyűjtő edényt kihelyezni, és azt rendszeresen üríteni.

(8) Az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosság megszüntetéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik.

(9) Az ingatlan tulajdonosa tartozik az ingatlanról a gyalogjáróra kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.

21.§

(1) Az ingatlan előtt lévő járda tisztántartása során a szemetet tilos a vízelvezető árokba vagy az úttestre seperni. Az ingatlan belső területéről (udvar, stb.) havat, jeget a közterületre szállítani tilos, illetve csak kijelölt helyre szabad.

(2) Ha a kötelezett az ingatlan előtti járdaszakaszt az észleléstől számított 4 órán belül, de legkésőbb 17 óráig nem tisztítja meg a hótól, jégtől és nem teszi közlekedésre alkalmassá, az Önkormányzat a mulasztó költségére elvégeztetheti a tisztítást.

(3) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztántartani, tekintet nélkül arra, hogy a szemét saját tevékenységéből származik-e vagy sem. A zárás előtt köteles meggyőződni az előbb felsorolt helyiségek előtti területek tisztaságáról. Az áru lerakása következtében keletkezett szemetet (hulladékot) az üzemeltető köteles az áruszállítást követően haladéktalanul eltakarítani.

(4) Az utcai, valamint egyéb elárusítóhelyek (bódék, pavilonok, stb) árusai kötelesek az árusítás során keletkező hulladékot összegyűjteni, az árusítóhelyek közvetlen környezetét tisztán tartani.

(5) Közterületen szennyezőanyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a közterületet ne szennyezze. Ha szállítás közben a közterület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője azt eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni köteles.

(6) A közterületről az állati hulla elszállítása - amennyiben az állat tulajdonosa nem állapítható meg – az Önkormányzat feladata. Az Önkormányzat az értesítés vétele után köteles nyomban intézkedni az erre a célra kijelölt állati eredetű hulladékgyűjtő helyre történő elszállításáról, valamint az állati eredetű hulladék ártalmatlanítása iránti intézkedések haladéktalan megtételéről.

(7) Az ingatlan tulajdonosa 30 napon belül köteles gondoskodni az ingatlanán keletkezett grafiti eltávolításáról.

22.§

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

(4) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

23.§

(1) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

24.§

(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(3) A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(4) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(5) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(6) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

25.§

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(4) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

10. Települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás

26.§

(1) A közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak tekinthető az az ingatlan, amely a városi szennyvízcsatornára nincs rákötve, vezetékes vízellátása megoldott.

(2) Bóly Város Önkormányzata a város közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését szervezett helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás útján biztosítja.

(3) Bóly város közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az arra jogosult szolgáltató végezheti.

(4) A szolgáltató tevékenysége végzése során a hatályos jogszabályokban előírt, műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeket köteles betartani.

(5) Az önkormányzat szervezésében e rendelet szerint megvalósuló folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása, valamint elhelyezésére irányuló közszolgáltatás igénybevétele az ingatlan tulajdonosa részéről - amennyiben az ingatlan a közszolgáltatásba bevont ingatlannak minősül - kötelező, és e körben a Közszolgáltató köteles szolgáltatni.

(6) A közszolgáltatás létrejön a szolgáltatás igénybevételével. A szolgáltató szolgáltatási kötelezettségének a szolgáltatás felajánlásával tesz eleget.

(7) A szolgáltatás elvégzéséért és az ártalmatlanításért a megrendelő díjat köteles fizetni.

(8) A megrendelő köteles biztosítani a tároló hozzáférhetőségének lehetőségét és a szippantás végrehajtásának egyéb feltételeit.

11. Záró rendelkezések

27.§

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. október 15. napján lép hatályba.

(2) Az 5.§, 6.§ (2) bekezdés g) pontja, 6.§ (7) bekezdése, 7.§ (7) - (9) bekezdései, 16.§ (1) bekezdése valamint 17.§-19.§-a 2020. január 1. napján lép hatályba.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bóly Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 8/2004.(IV.15.) önkormányzati rendelete.