Bóly Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ A helyi építési szabályzatról szóló 10/2007.(Vlll.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 15.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Közlekedési területek növényesítése

a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

b) KÖu-z jelű övezet a szabályozási terven jelölt szélességű, őshonos, vagy honos fajokból álló, háromszintes növényállomány telepítésére szolgál.”

2.§ A R. 19. melléklete 19.12 pontjának 5., 6., és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.legkisebb előkert: a szabályozási terven építési határvonallal (építési hely) jelölt esetekben az ott jelölt távolság, a szabályozási terven építési határvonallal nem jelölt esetekben 50 m

6.legkisebb oldalkert: a szabályozási terven építési határvonallal (építési hely) jelölt esetekben az ott jelölt távolság, a szabályozási terven építési határvonallal nem jelölt esetekben 10 m

7.legkisebb hátsókert: a szabályozási terven építési határvonallal (építési hely) jelölt esetekben az ott jelölt távolság, a szabályozási terven építési határvonallal nem jelölt esetekben 10 m”

3.§ A R 19. melléklet 19.92 pontjának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.legnagyobb beépítettség: 10%”

4.§ A R. a következő 4/A.§-sal egészül ki:

„4/A. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezetében építési tevékenység geotechnikai jelentés alapján végezhető.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken, továbbá a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-es területsávban építési tevékenység geotechnikai jelentés alapján végezhető.

(3) Gazdasági területen (Gksz, Gip), általános mezőgazdasági területen (Má), mezőgazdasági üzemi területen (Kmü) és a szennyvíz telep területén (Khu-2) technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

(4) A tájképet jelentősen megváltoztató (500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmény a tájképi illeszkedést igazoló látványterv alapján építhető.

(5) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

5.§ A R. 6.§ (4) f) pontja a következő fd) alponttal egészül ki:

„fd) különleges beépítésre nem szánt terület megújuló energiaforrás hasznosítása céljára.”

6.§ A R. 22/A.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A „Kk-me” jelű övezet megújuló energiaforrás hasznosítása céljára

a) Az övezet napelem park létesítésére szolgál, ahol az energiatermelő rendszerek, és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el az 1. függelékben részletezett beültetési kötelezettség figyelembe vételével.

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség OTÉK szerint

d) legnagyobb építménymagasság 4,50 m

e) legkisebb előkert 3 m

f) legkisebb oldalkert 3 m

g) legkisebb hátsókert 3 m, árokkal szomszédos telekhatár mentén 6 m”

7.§ A R. 8. melléklete ezen rendelet 1. melléklete szerint módosul.

8.§ A R 9. melléklete ezen rendelet 2., 3., és 4. melléklete szerint módosul.

9.§ A R 1. függeléke helyébe e rendelet 1. függeléke lép.

10.§ (1) Hatályát veszti a R. 4.§-a.

11.§ Hatályát veszti a R. 19. melléklete 19.12 pontjának „Az állattartás a külön önkormányzati rendeletben előírtak figyelembevételével történhet.” szövegrésze.

12.§ (1) Ez a rendelet 2017. szeptember 16. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.

(2)  Ez a rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.