Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelete
a Közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2006. 08. 01- 2009. 02. 28Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelete
a Közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról
Vajszló Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § - ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Vajszló Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek• együttes alkalmazhatóságával szabad.
• Szabályozási tervek:
Sza-1 jelű külterületi szabályozási terv m=1:8000
Sza-2 jelű belterületi szabályozási tervlapok m=1:2000
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság - jegyző- csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).
(4) A csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK-ban foglalt határértékeknél megengedőbb értékek, melyekhez a minisztériumi hozzájárulást a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
A SZABÁLYOZÁSI TERV
2. § Vajszló Község szabályozási tervét, Vajszló Nagyközség Önkormányzata megbízásából, a Koller és Társa Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság a 2004. február 9-én megkötött szerződésük alapján készített el, melyet jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok tartalmazzák.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. § Engedélyhez kötött építési munkák:
A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
-mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelését.
4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §-ában meghatározott „Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. -17. felsorolt pontok, az alábbi műszaki munkarészekkel egészülnek ki:
a) Kertépítészeti, illeszkedési tervet a
■ különleges területen,
■ zöldterületeken,
■ külterületen bármilyen építési engedély kérelemhez.
Kertépítészeti, illeszkedési terv tartalmát ld. 1. számú mellékletben
b) A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalását, a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetekben.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv.
c) A benövényesítést igazoló fotó(ka)t mindenütt, ahol beültetési kötelezettséget, kötelező védőfásítást illetve zöldfelületként kialakítandó területrészt ír elő e rendelet.
Beültetési kötelezettségre, kötelező védőfásításra, illetve zöldfelületként kialakítandó területrészre vonatkozó előírást ld. jelen rendelet 6. § (8), (9), (10), (11) bekezdéseiben;
d) A terven határvonallal jelölt, egykori bányaudvarok területén építési tevékenységet geotechnikai vizsgálatok alapján lehet végezni.
e) A terven határvonallal jelölt, építéshidrológiai szempontok alapján kedvezőtlen területeken (felszínhez közeli talajvíz), építmények létesítésének feltételeit talajmechanikai vizsgálatokra alapozva kell meghatározni.
(2) Az e rendelet 3. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell:
-Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése esetén M=1:50-es méretben minden eltérő nézetet, M=1:100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról.
(3) Sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén, a létesítést megelőzően minden esetben be kell szerezni a HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség és a HM Katonai Légügyi Hivatal szakhatósági hozzájárulását. A szakhatósághoz benyújtott kérelem tartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet, kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés a 7. 8. 9. 10. 11. 12. §- ban részletezett feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható, elvi építési engedély igen, de ez esetben az építés feltételeit a határozatban közölni kell.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított, a tervben övezetenként külön jelölt esetekben nyúlványos telek is létesíthető (ld.: a nyúlványos telek elrendezése 4. számú melléklet).
(5) Azon kialakult esetekben, ahol az építmények-, épületek közti távolság kisebb, mint az OTÉK 36. § (2) bekezdésében meghatározott távolság, az építési engedélyezési eljárás során minden esetben be kell szerezni tűzvédelmi szakhatósági véleményt.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(7) A közigazgatási terület beépítésre nem szánt területein – külterületen –tömör kerítés nem létesíthető, a kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
A kerítésépítéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 6840. számú elvi állásfoglalása:
Bírósági hatáskörbe tartozik a szomszédos telkeket elválasztó kerítés létesítése, illetőleg visszaállítása tárgyában keletkezett jogvita elbírálása. Az építésügyi hatóság csak városrendezési, közbiztonsági, továbbá más közérdekből, illetőleg a használat módja miatt rendelhet el, vagy tilthatja meg az építési telek határán kerítés létesítését
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK
6. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
(2) A kötelező szabályozási elemek a következők:
■ a terv határa, közigazgatási határvonal;
■ szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal:
- meglévő, megmaradó ingatlanhatár,
- újonnan kialakított, módosított határok,
■ eltérő terület-felhasználási módok, területegységek határa;
■ építési övezet határa;
■ területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások;
■ építési hely határa (az övezetenkénti előírások paraméterei szerint, a kialakult vagy kialakítandó telekhatárokhoz igazítva);
■ kötelező fásítás, beültetési kötelezettség határa, az övezeten belül zöldfelületként kialakítandó terület;
■ övezeten belül be nem építhető kertrész, ill. rakodótér;
■ védőtávolságok.
(3) Amennyiben terület-felhasználási egységgel vagy övezethatárral egybeeső telekhatár változik, vagy nem a tervben javasolt telekalakítás jön létre, akkor a közterület határa, a használati -, illetve az övezeti határ értelemszerűen a változással egyezően alakul.
(4) Telekhatár(ok) kialakítása illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítandó.
(5) A meglévő, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent.
(6) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető.
(7) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.
(8) Ahol a terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott az OTÉK 25 §-ában meghatározott gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt többszintes növényállomány telepítendő, ha a terv övezetenkénti előírása másképpen nem rendelkezik. A beültetési kötelezettséggel érintett területen épület, építmény nem helyezhető el, parkoló igen.
(9) Ahol a terv ligetes zöldfelületként kialakítandó telekrészről rendelkezik, ott az OTÉK 25 §-ában meghatározott gyep, cserje és lombkoronaszinten részben zárt többszintes növényállomány telepítendő. A ligetesen fásítandó területeken sétaút, kerti bútorok, szobor, ivókút, pergola, tereplépcső, legfeljebb 12 m2 nagyságú esőbeálló, a közvilágítás létesítményei, hirdetőtábla ill. oszlop, torony helyezhető el. Parkoló itt nem létesíthető.
(10) Ahol a terv, kötelező védőfásítást ír elő, ott az OTÉK 25. §-ában meghatározott lombkoronaszinten is zárt növényállomány telepítendő, ha a terv övezetenkénti előírása másképpen nem rendelkezik.
(11) A növényesítés csak őshonos növényállomány telepítésével végezhető.
Növénykiválasztás elvei ld. 1. számú függelék
(12) Az övezeti jelekben előforduló “K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –
a) a kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, zöldfelület, építménymagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés esetén is;
b) a kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti;
c) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható. Új építésnél a távolságokat az előírás szerint biztosítani kell (ld. még 5. §. (5) bekezdés).
(13) Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók az építésügyi hatóság jogkörében. Építésügyi hatóság ilyen esetben a Területi Tervtanács véleményét kikérheti.
(14) Az irányadó szabályozási elemek a következők:
■ javasolt telekhatár,
■ megszüntető jel,
■ javasolt funkciók;
(15) A kialakult változó -, valamint új beépítésű területeken, a szabályozási terv telekalakításra ill. beépítési módra tett javaslata a kialakult illetve javasolt telekhatárokhoz igazodó lehetőség. Eltérés esetén a kérdéses ingatlan közvetlen környezetére - legalább 3-3 szomszédos ingatlanra -, be kell mutatni, hogy a tervezett új beépítés a szomszédos telkek átépítését illetve beépítését nem akadályozza.
Településszerkezet, területfelhasználás
7. § (1) A tervezési terület építésügyi szempontból :
a) beépítésre szánt területre és
b) beépítésre nem szánt területre osztott.
(2) A tervezési területen a közművesítettség kötelező mértéke övezetenként szabályozott:, a következők szerint:
a) az építési engedély kiadása teljes közművesítettséghez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés a.) pontjában foglaltakat kell biztosítani, de a szennyvízhálózat kiépítéséig a b.) pont szerinti részleges közművesítettség elfogadható. Esetenként, a részletes övezeti előírások szerint, új légkábel nem létesíthető.
b) az építési engedély részleges közművesítéshez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott részleges közművesítés feltételeinek biztosítása mellett, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet által elfogadott egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezést kell biztosítani.
(3) A tervezési terület beépítésre szánt területei
1. lakó- L jelű,
1.1 kertvárosi lakó-, Lke-1jelű,
1.2 kertvárosi lakó-, Lke-2jelű,
1.3 falusias -, Lf-1 jelű,
1.4 falusias -, Lf-2 jelű,
2. vegyes-, V jelű,
2.1 településközpont vegyes-, Vt-1 jelű,
3. gazdasági-, G jelű
3.1 kereskedelmi, szolgáltató terület-, Gksz-1 jelű,
3.2 kereskedelmi, szolgáltató terület-, Gksz-2 jelű,
3.3 ipari terület-, Gip jelű,
4. különleges K jelű,
4.1 elsősorban kistérségi szintű sportolással, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek folytatására szánt terület, K-1sp,v,sz jelű,
4.2 elsősorban települési szintű vásárok, szabadtéri rendezvények, ligetesen növényesített kert, arborétum területei, K-2vá,nk.v,sz jelű,
4.3 elsősorban mezőgazdasági célú gazdasági épületek, állattartó létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló területek. K-3mg jelű,
4.5 elsősorban települési szintű szolgáltató, karbantartó, településüzemeltetési létesítmények elhelyezésére szolgáló területek, K-4tü jelű,
4.4 temető területekre tagolódnak. K-5T jelű,
(4) A tervezett, új beépítésre szánt területek felhasználásáig, a terven jelölt területeken a jelenlegi művelési ág tartható és folytatható, de új beépítés nem hozható létre.
(5) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza:
|
Beépítési mód |
Beépítettség (%) |
Építménymagasság(m) |
Teleknagyság(m2) |
▬sp–sportolással kapcsolatos -,
▬v-vendéglátó létesítmények,
▬sz–szállodák, kereskedelmi szálláshelyek -,
▬Nk –ligetesen növényesített növénykertek, arborétumok -,
▬mg– mezőgazdasági célú gazdasági épületek, állattartó létesítmények,
▬tü–települési szintű szolgáltató, karbantartó, településüzemeltetés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek,
▬T-temető,
Beépítésre szánt területek
LAKÓTERÜLETEK
8. § (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási terv tünteti fel és a következő táblázatok a vonatkozó részletes előírásokat tartalmazzák.
(2) Az
Lke-1 |
K(O,Sz,Ikr)/O/Sz |
K/30 |
K/5,0 |
K/900 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 13. § . (2) bekezdés 1,2,3,4 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 2. 5. pontja szerinti építmény |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely telekalakítás engedélyezhető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható illetve 900 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartandó illetve 16,0 m |
||
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Kialakult oldalhatáron álló, szabadon álló ill. ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen szabadon álló beépítés is engedélyezhető |
30 % |
50% |
|
▬Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig engedélyezhető.
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
több épület lehet. |
K tartható ill. 5,0/0,0 m● |
|
|
Oldalhatáron álló |
|
●●▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legalább 6,0 m legyen;
▬Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, stb.) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen.
▬Ahol a kialakult oldalkert –
- oldalhatáron álló beépítésnél <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó,
- bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartandó.
▬ Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűvédelmi szakhatóság véleményét.
●●●▬ Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében az 3. számú melléklet szerint lehet.
* Oldalhatáron álló beépítés esetén a < 5,0 m-es kialakult oldalkert, szabadon álló beépítés esetén a < 2,5 m-es kialakult oldalkert, OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
5,0 m |
Jellemzően magastető● lehet, |
max. 12,0 m●● |
- |
|
●● Magastető legnagyobb szélességének értelmezését ld. Általános építészeti előírások 12. § (9) bekezdés;
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom: Az Arany J. utcai telekvégekre vonatkozik, a terv szerint a 94-110 hrsz-ok esetén; |
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
Lke-2 |
K(O,Sz,Z,Ikr)/O/Z/Sz |
K/25 |
K/6,5 |
K/1200 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 13. § . (2) bekezdés 1,2,3,4 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. 2. 5. pontja szerinti építmény |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely telekalakítás engedélyezhető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható illetve 1200 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartandó illetve 20,0 m |
||
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Kialakult oldalhatáron álló, szabadon álló, zártsorú ill. ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó ill. szabadon álló beépítés is engedélyezhető |
30 % |
50% |
|
▬Szabadon álló beépítés akkor engedélyezhető, ha a kialakult állapot szerint szabadon álló beépítés fordul elő a szomszédos telken, vagy telkeken, és az OTÉK 36. §-ában meghatározott építmények közötti legkisebb távolság így biztosítható.
▬Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig engedélyezhető.
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
több épület lehet. |
K tartható ill. 5,0/0,0 m● |
K●●* ill.7,0/4,0 m |
|
Oldalhatáron álló |
|
●●▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legalább 7,0 m legyen;
▬Zártsorú beépítés esetén, a zártsorú összeépítést megszakító oldalkert, illetve az udvari épületszárnyak közötti távolság is legalább 4,0 m legyen;
▬Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, stb.) az oldalkert nagysága legalább 4,0 m legyen.
▬Ahol a kialakult oldalkert –
- oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó,
- zártsorú beépítésnél <4,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, de legalább 3,0 m tartandó.
- bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) <4,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartandó,
▬ Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (zártsorú, váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűvédelmi szakhatóság véleményét.
●●●▬ Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében az 3. számú melléklet szerint lehet.
* Oldalhatáron álló beépítés esetén a < 6,5 m-es kialakult oldalkert, szabadon álló ill. zártsorú beépítés esetén a < 3,25 m-es kialakult oldalkert, OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
6,5 m |
Jellemzően magastető● lehet, |
max. 12,0 m●● |
Cserépfedés alkalmazható |
|
●● Magastető legnagyobb szélességének értelmezését ld. Általános építészeti előírások 12. § (9) bekezdés;
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedély tartalma esetenként kiegészítendő: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom: - |
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 180-, 202-, 343 hrsz-ok.. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
Lf-1 |
K(O/Z/Sz)/O/Z |
K/30 |
K/4,5 |
K/1000 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 14. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 pontja szerinti építmény. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható ill. 1000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartható ill. 18,0 m● |
||
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Oldalhatáron álló, zártsorúan csatlakozó illetve szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, esetenként● zártsorú összeépítés is engedélyezhető |
K tartható ill. 30% |
50% |
|
▬ Zártsorú beépítés létesíthető:
■ ha a kialakult oldalhatáron álló beépítésnél, a kialakult oldalkert < 4,5 m;
■ ha a kialakult telek utcai szélessége ≤ 12,0 m;
■kialakult, mindkét oldalhatáron álló beépítés tartható, újjáépíthető, amikor az egymással szomszédos épületek a zártsorú beépítésre vonatkozó előírások szerint létesíthetők:
-tűzfalakkal egymáshoz építve, vagy
-a 8. számú melléklet beépítési javaslata szerinti, kialakult beépítési hagyománynak megfelelő távolság tartásával;
▬ Helyi védett utcasorok mentén, egytraktusos utcai épület felújítása, bővítése esetén (< 8,0 m-es utcai homlokzatszélesség) keresztszárny vagy zártsorú összeépítés az utcavonaltól beljebb, legalább 12,0 m-re létesíthető.
▬ Helyi védett utcasorok mentén, egytraktusos utcai épület bontása után, új építés esetén az utcai épület legfeljebb 10,0 m-es utcai homlokzatszélességben építhető vissza, zártsorú összeépítés vagy keresztszárny az utcavonaltól beljebb, legalább 12,0 m-re létesíthető (“T” alakú beépítés),
5. |
A beépítés paraméterei |
|||||
Az övezet telkein |
||||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
||||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
||||
Több is lehet |
K tartható ill. 0,0● m |
K●●* ill. 4,5/3,0 m |
|
Oldalhatáron álló |
||
●●▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legalább 4,5 m legyen;
▬Zártsorú beépítés esetén, az udvari épületszárnyak között legalább 4,5 m tartandó.
▬Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, zártsorú összeépítést megszakító oldalkertnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,0 m lehet.
▬Ahol a kialakult oldalkert –
- oldalhatáron álló beépítés esetén <4,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó,
- bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett), < 3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó,
- zártsorú beépítésnél <4,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, de legalább 3,0 m tartandó.
▬Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, zártsorú beépítést megszakító oldalkertnél, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, de zártsorú beépítés esetén < 3,0 m, ott minden esetben az építési engedélyezés során, be kell szerezi a tűzvédelmi szakhatóság véleményét.
●●●▬Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében az 3. számú melléklet szerint lehet,
▬ Nyelestelken legalább két oldalkert 4,5 m, egy pedig a telek hosszabbik méretéből meghatározható hátsókert értékével legyen egyenlő.
* A <4,5 m-es kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén, a <2,25 m-es kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett), a <3,0 m-es kialakult oldalkert zártsorú beépítés esetén OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
4,5 m |
Jellemzően magastető● lehet, |
|
Égetett agyagcserép színű fedés alkalmazható●●● |
|
●●▬Magastető legnagyobb szélességének értelmezését ld. Általános építészeti előírások 12. § (9) bekezdés;
▬Két szabad homlokzattal rendelkező épületszárny (keresztszárny) esetén 12,0 m, egy szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 9,0 m lehet;
●●●Kivéve helyi védett épületek és utcasorok esetén, ahol égetett agyagcserép alkalmazható,
7. |
Egyedi előírások: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 358/6-, 431-, 672/1hrsz-ok. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
81.sz. 396/2.hrsz. – 83.sz. 397/5.hrsz. – 95.sz. 403.hrsz. – 105.sz. 408.hrsz. |
Lf-2 |
K(O/Sz/Ikr)/O/Sz |
K/30 |
K/5,0 |
K/900 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 14. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 pontja szerinti építmény. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható ill. 900 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartható ill. 18 m |
||
kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Kialakult oldalhatáron-, szabadon álló, illetve ikresen csatlakozóbeépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, esetenként • szabadon álló beépítés is engedélyezhető; |
K tartható ill. 30 |
50 |
|
▬Szabadon álló beépítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakult állapot miatt a telek csak így építhető be.
▬Nyelestelken szabadon álló beépítés engedélyezhető;
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
Több épület is lehet |
K tartható ill. 5,0/0,0● m |
K●●* ill. 6,0/3,0 m |
|
Oldalhatáron álló |
|
●●▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legalább 6,0 m legyen.
▬Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,0 m lehet.
▬Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó.
▬Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó,
▬ Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben az építési engedélyezés során, be kell szerezi a tűzvédelmi szakhatóság véleményét.
●●●▬Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 3. számú melléklet szerint lehet, kivéve Vasút utca menti telkeknél, ahol a vasúti síntől legalább 30,0 m legyen.
▬Nyelestelken legalább két oldalkert 6,0 m, egy pedig a telek hosszabbik méretéből meghatározható hátsókert értékével legyen egyenlő.
* A <5,0 m-es kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén, a <2,5 m-es kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett), OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
5,0 m |
Jellemzően magastető● lehet, |
|
Égetett agyagcserép színű fedés alkalmazható |
|
●● Magastető legnagyobb szélességének értelmezését ld. Általános építészeti előírások 12. § (9) bekezdés;
7. |
Egyedi előírások: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:406-409-, 411-412-, 415-, 417-, 421-, 425-, 429-, 471-, 474-480-, 526-528-, 530-533-, 536-538-, 540/6-, 542-544-, 549-, 550, 551/1-, 553-556/6-, 545-548-, 556/7-, ./8-, ./9-, 557-, 561-, 563-, 583/3-, 594/1-, ./2-, 591-, 597-, 599-, 600/4-, 622-, 675-, 693-695-, 696/1-, ./2-, 676/2-, 699-, 969-, 034/1-, ./4-, .5-, ./6-, ./7-, 0129/13-, ./14-, ./15-, ./16-, ./17-, ./18-, .19-, ./20-, ./21-, ./22-, 144/7-, 0144/4-, 0144/5 hrsz. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
VEGYES TERÜLETEK
9. § (1) A
Vt |
K(O/Z/Sz/Ikr)/Z/O |
K/50 |
K/7,0 |
K/1200 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 16. § .(2) bekezdés:1,2,3,5,6 pontja szerinti építmények. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó, továbbá új légkábel nem létesíthető. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartandó ill.1200 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartandó ill. 24,0 m |
||
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 24,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Kialakult oldalhatáron álló-, zártsorú-, szabadon álló -, ill. ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés zártsorúan csatlakozó legyen, esetenként● oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető, |
50●● |
30●● |
|
●●Oktatási létesítmény elhelyezése esetén „A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai” című 19/2002. (V.8.) OM rendelet betartása kötelező, amely szerint a beépítettség legfeljebb 25 % lehet.
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
|
|
K●●* ill. 4,0 m |
|
Zártsorúan csatlakozó |
|
●●▬Zártsorúan csatlakozó beépítésnél, a zártsorú beépítést megszakító oldalkert, valamint az épületszárnyak közti távolság is legalább 4,0 m legyen.
▬Oldalhatáron álló beépítésnél, az oldalkert nagysága legalább 7,0 m legyen.
▬Ahol a kialakult oldalkert –
- zártsorú beépítésnél <4,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, de legalább 3,0 m tartandó.
- oldalhatáron álló beépítés esetén <7,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó,
- bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken), < 4,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó,
▬ Ahol a kialakult oldalkert zártsorú beépítésnél kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, ill. < 3,0 m, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűvédelmi szakhatóság véleményét.
* Zártsorú beépítés illetve bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) a < 3,5 m-es kialakult oldalkert, oldalhatáron álló beépítés esetén a < 7,0 m-es kialakult oldalkert, OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Dél- Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
7,0 m |
Jellemzően magastető● lehet, |
12,0 m ●● |
Cserép, fém, fa, vagy üvegfedés lehet |
|
●● Magastető legnagyobb szélességének értelmezését ld. Általános építészeti előírások 12. § (9) bekezdés;
7. |
Egyedi előírások: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:52/2-, 65-, 67-, hrsz. |
8.3 |
Elővásárlási jog: Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a következő telkek, illetve telekrészek eladása esetén: 47/1-, 48-, 49-, 50-, 52/2 hrsz-ok. |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
GAZDASÁGI TERÜLETEK
10. § (1) Az
Gip |
K(SZ)/SZ |
K/40 |
K/9,5 |
K/3000 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 20 §. (4) bekezdés szerinti, valamint kivételesen (5) bekezdés 1. 2. pont szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is kialakítható. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyelestelek létesíthető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tarható ill. 3000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tarható ill. 40 m |
||
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 40,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Szabadon álló |
40% |
30% |
|
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
Több épület létesíthető |
K/16,0 m ●* |
12,0●m |
16,0● m |
Szabadon álló |
|
-az előkert azon részét, ahol a létesítmény nagyságrendjének megfelelő számban fásított parkoló létesítendő,
-a vasútra néző hátsókerteket, ott szilárd burkolattal kialakított rakodó illetve ideiglenes tároló tér létesítendő, a terv szerint;
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 80 m2 nagyságú porta épület létesíthető;
*Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K/9,5 m● |
Környezetébe illeszkedő legyen, |
16,0 m●● |
Szürke pala nem lehet |
|
●● ▬Magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld. jelen szabályzat 12. §. (9) bekezdésében,
▬Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján;
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedély tartalma esetenként kiegészítendő: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: - |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: - |
Gksz-1 |
K(O)/Sz |
K/40 |
K/6,5 |
K/1500 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 19. § . (2) bekezdés:1,2,3,5 pontja szerinti, valamint kivételesen (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmény. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható ill. 1500 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartható ill. 30 m |
||
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 30,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
Beépítési módja |
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
kialakult oldalhatáron álló (keretes) beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen. |
K tartható ill. 40 |
30(30) • |
|
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
Több is lehet |
12,0 m●* |
4,0 m● |
12,0 m● |
Szabadon álló |
|
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m2 nagyságú porta épület létesíthető;
*Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb |
Tető héjazata |
|
K tartható ill. 6,5 m● |
Környezetébe illeszkedő legyen |
14,0 m●● |
- |
|
●● ▬Magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld. jelen szabályzat 12. §. (9) bekezdésében,
▬Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján;
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedély tartalma esetenként kiegészítendő: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 622-, 627-, 631-, 632/5-, ./4-, 633-639-, 640/1-, 641-643-, hrsz. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: - |
Gksz-2 |
K(Sz/O/Ikr)/Sz/O |
K/50 |
K/7,5 |
K/3000 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 19. § . (2) bekezdés:1,2,3,4,5 pontja szerinti, valamint kivételesen (3) bekezdés 1,2 pontja szerinti építmény. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § .(2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható ill. 3000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartható ill. 30 m |
||
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 30,0 m legyen.
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
Beépítési módja |
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló, ill. ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen• oldalhatáron álló is engedélyezhető. |
K tartható ill. 50 |
25(25) •• |
|
••A telek burkolt felületet legfeljebb 25 % lehet.
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
Több is lehet |
K ill.12,0●m |
K●●* ill. 5,0 m |
|
Szabadon álló |
|
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m2 nagyságú porta épület létesíthető;
••▬Szabadon álló beépítés, illetve bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 5,0 m lehet.
▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legalább 8,0 m legyen,
▬Ahol a kialakult oldalkert szabadon álló beépítés esetén, illetve bármely olyan esetben, ahol az oldalkertek találkoznak (ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 5,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó,
▬Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 8,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó.
*Előkertben porta épület létesítése, valamint OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K tartható ill. 7,5● m |
Környezetébe illeszkedő legyen |
16,0 m●● |
- |
|
●● ▬Magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld. jelen rendelet 12. §. (9) bekezdésében,
▬Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján;
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedély tartalma esetenként kiegészítendő: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 124/1-, 125/2-, 126/5-, 16/10-, ./11-, ./12-, 127-, hrsz. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
11. § (1) A
|
K(Sz)/Sz |
20+8 |
|
K/7,5 |
K/5000 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: a sportolással, szabadidő eltöltésével kapcsolatos létesítményeket látogatók, igénybe vevők ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szolgáltató, kereskedelmi, egészségügyi épületek, valamint a tulajdonos, a használó, a személyzet számára lakóépületek; |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó, továbbá új légkábel nem létesíthető. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
5000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
50 m● |
||
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Szabadon álló beépítés legyen. ● |
20+8●● |
60/40 ●●● |
|
●●Az övezetben a + jellel jelölt érték ideiglenes, időszakos létesítmények elhelyezésére vonatkozik.
●●● A burkolt felületek mindösszesen a telek 40 %-át nem haladhatják meg.
5. |
A beépítés paraméterei |
|||||
Az övezet telkein |
||||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
||||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
||||
Több épület is lehet● |
8,0 m●●* |
8,0 m●●* |
8,0 m●●* |
Szabadon álló |
||
●●▬Az övezet (elő-oldal-hátsó)kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára;
*(Elő-oldal-hátsó)kertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
7,5 m● lehet |
Jellemzően magastető, egységes építészeti együttesben ●● |
|
|
|
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 12. § (8) bekezdésében,
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedély tartalma kiegészítendő: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 131-, 132 hrsz. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
|
K(Sz)/Sz |
8+8 |
|
5,0 |
K/5000 |
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: az övezet létesítményeit látogatók, igénybe vevők ellátását szolgáló vendéglátó, egészségügyi ellátó, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei. Kivételesen● horgásztó ill. látványtó is létesíthető. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó, továbbá új légkábel nem létesíthető. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
5000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
50 m |
||
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Szabadon álló beépítés legyen. |
8+8●● |
40 ●●● |
|
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
Több épület is lehet |
8,0 m●* |
8,0 m●* |
8,0 m●* |
Szabadon álló |
|
*(Elő-oldal-hátsó)kertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Déll-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 173-4/2006 iktatószámú levelében megadta.
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg- |
Tető héjazata |
|
5,0 m● lehet |
Jellemzően magastető, egységes építészeti együttesben ●● |
16,0 m |
Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet |
|
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 12. § (8) bekezdésében,
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedély tartalma kiegészítendő: |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 134/3 hrsz. |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: - |
K-3 mg |
K(Sz/O)/Sz |
K/30 |
|
K/8,5 |
K/2000 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakóépületek, igazgatási és egyéb irodaépület, sportépítmény, kereskedelmi célú létesítmények épületei illetve mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. |
2. |
A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély részleges közművesítettség esetén adható ki, jelen rendelet 7. § . (2) b.) pontja szerint. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható vagy 2000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K tartható vagy 30,0● m |
||
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Kialakult szabadon álló, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, |
|
|
|
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
Több épület létesíthető |
K tartható ill. 8,0 m |
8,0 m |
8,0m |
Szabadon álló |
|
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K tartható, új épület esetén legfeljebb 7,5 ● m lehet |
Egységes építészeti együttesben épülhet. |
|
|
|
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedélykérelem tartalma jelen szabályzat
4. §
. (1) bekezdés a.) pontja, esetenként d.) pontja szerint kiegészítendő. |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: - |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
|
K/SZ |
K/40 |
|
K/7,5 |
K/3000 |
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Az övezetben elhelyezhető funkció: szennyvíztisztító telep, átemelő, hulladékudvar, valamint nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. |
2. |
A közművesítettség mértéke: jelen rendelet 7. § . (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. |
3. |
A telekalakítás lehetőségei |
A kialakult telekméret tartható, új telek az alábbi paraméterek szerint alakítható. |
|
A kialakítható |
legkisebb területe |
K tartható ill. 3000 m2 |
|
legkisebb utcai homlokvonala |
K |
||
4. |
Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett |
||
|
Legnagyobb |
Legkisebb |
|
Szabadon álló |
K vagy 40 % |
40/20 % |
|
5. |
A beépítés paraméterei |
||||
Az övezet telkein |
|||||
Elhelyezhető épületek száma |
Megengedett legkisebb |
Beépítési mód függvényében |
|||
előkert |
oldalkert |
hátsókert |
|||
|
K tartható ill. 12,0 m |
K tartható ill. 12,0 m |
K tartható ill. 12,0 m |
|
|
6. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Környezetéhez illeszkedő szerkezet legyen. |
|
|
|
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedélykérelem tartalma jelen szabályzat
4. §
. (1) bekezdés a.) pontjai szerint kiegészítendő. |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: - |
8.3 |
Elővásárlási jog: a tervezett szennyvíztisztító számára, a terven jelölt I. és II. változat területeire önkormányzat javára elővásárlási jog jegyezendő be. |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: - |
|
|
K tartható legfeljebb |
||
|
K védendő, illetve terv szerint bővíthető |
|||
“K” betűjel meghatározása ld. 6. §. (12) bekezdés
1. |
Általános előírások |
2. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és tető hajlásszöge |
Magastető leg-nagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K/5,0 m |
Környezetéhez illeszkedő szerkezet legyen. |
|
|
|
7. |
Egyedi előírások: |
▬Építési engedélykérelem tartalma jelen szabályzat
4. §
. (1) bekezdés a.) pontja szerint kiegészítendő. |
8. |
Sajátos jogintézmények |
8.1 |
Építési tilalom:- |
|---|
8.2 |
Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: - |
8.3 |
Elővásárlási jog:- |
9. |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) örökségvédelem szerint: |
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK
12. § (1) Telekalakítás :
a) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében -
▬ telekhatár-rendezés akkor engedélyezhető, ha a telekalakításban érintett telkek együttes nagysága nem csökken.
▬telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új telek/telkek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad.
b) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó paramétereket.
c) Ha a kialakult telek mérete útszélesítés(közérdek) miatt csökken és így az övezetre előírt legkisebb telekméretet már nem éri el, illetve nem osztható fel, a felosztás illetve a beépítés az eredeti telekmérethez számítható.
d) Nyúlványos telek (nyelestelek) azon övezetekben létesíthető, ahol erre vonatkozóan e szabályzat övezetenként rendelkezik. Nyúlványos telek esetében az oldalkertek távolságát a 4. számú melléklet szerint kell meghatározni.
e) Ahol az övezeti előírásban a kialakítható telek legkisebb homlokvonala meghatározott, az minden esetben utcai homlokvonalra vonatkozik, kivéve:
▬nyelesteleknél, ahol a teleknyúlvány szélessége legalább 4,0 m (Ld. 4. számú melléklet),
▬zsákutca végén elhelyezkedő, legalább 4,0 m közterületi kapcsolattal rendelkező telek, valamint
▬szabálytalan telekforma esetén, amikor az átlagos telekszélességre vonatkozik.
(2) Ha a település egyes részeit érintő kiszolgáló és lakóút, valamint a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges – kisajátítási eljárás nélkül, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv-ben szabályozottak szerint - a teleknek az út céljára szükséges részét az önkormányzat igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. A lejegyzést a jegyző határozattal rendeli el. Másodfokon a megyei közigazgatási hivatal jár el.
(3) Bármely övezetben a szabályozási tervben beültetési kötelezettség előírásával terhelt területen a beültetés elvégzése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele.
(4) Az állattartás szabályairól Vajszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete „az állattartás szabályozásáról” szóló külön rendeletével rendelkezik.
(5) Főfunkciót kiegészítő épületek, építmények -
a) a főfunkciót ellátó épülettel építészeti egységet alkotva, az oldal és hátsó telekhatártól az övezetre előírt oldalkert(ek) betartásával, a főépület takarásában helyezhetők el.
b) a főfunkciót kiegészítő épületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak tömegarányait kell követni.
c) Oldalhatáron álló beépítés esetén a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
d) Szabadon álló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el, azzal építészeti egységet alkotva, az övezeti előírás szerint oldalkerteket tartva.
e) Ikresen csatlakozó beépítés esetén a főépülettel közös telekhatáron ikresen csatlakoztatva helyezhető el, ahhoz igazodó építészeti formában.
(6) Az elő-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandók.
(7) Előkert csak a kialakult állapot és az övezeti előírás szerint engedélyezhető. A 8,0 m-nél kisebb előkert esetén az épületek utcai homlokzatán erkély vagy loggia nem létesíthető. Előkertben a terepviszonyokat kihasználva támfalgarázs létesíthető.
(8) Az új épületeket a természeti illetve az épített környezethez igazodóan, jellemzően magastetővel kell kialakítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET
13. § (1) A tervezési terület közlekedési területei:
a) közutak- Köu-1- Köu- 8 jelű övezetei:
-országos mellékút, összekötő út Köu-1
-gyűjtőút Köu-2
-kiszolgáló út (magánútként is kialakítható) Köu-3
-zsákút, rövid kiszolgáló út, vegyes-forgalmú út (magánútként is kialakítható) Köu-4
-gyalogút, kerékpárút, Köu-5
-közúti parkoló, Köu-6
-buszpályaudvar, Köu-7
-külterületi földutak Köu-8
b) vasúti területek
-vasúti pályatest Kök-1
-vasúti rakodó Kök-2
jelű övezetek;
(2) A közutak számára a Sza-1 jelű, valamint a Sza-2 jelű szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell, amely területen a közművek (védőtávolságok és biztonsági övezetek betartásával) az MSZ 7487 szabvány szerint helyezhetők el. Az újonnan tervezett utakat a 10. számú melléklet szerinti mintakeresztszelvények alapján kell kialakítani.
(3) A közművek kivételesen – szolgalmi joggal terhelten – magánterületen is átvezethetők.
(4) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait be kell tartani. A biztonsági övezeteken, védőtávolságokon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. Biztonsági övezetet érintő létesítmény építési engedélyezési terve csak a vezeték üzemeltetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával készíthető.
(5) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak a távlatban várható közművek számára is, a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet kell szabadon hagyni.
(6) A tervezett közutak kiépítéséig, azok terven jelölt építési területein a jelenlegi művelési ág tartandó, a jelölt területeken új beépítés az út megvalósulásáig nem hozható létre.
(7) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. § (3) bekezdés 1. 2. 3. pontja szerinti építmények, valamint:
a) hirdető berendezések,
b) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélő fülke.
(8) A külterületi földutakat legalább 5 m szélességű építési terület biztosításával, legalább 3,0 m szélességben, legalább talajstabilizációs szerkezettel kell kiépíteni.
(9) Útépítéskor, felújításkor vagy javításkor a felszínt rendezni kell:
-a megbolygatott területeket a szabályozási terv szerinti felhasználásnak megfelelően kell rekultiválni, a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen.
-a közutak építési területén húzódó fasorok védelméről a javító- ill. építőmunkát végzőknek kell gondoskodni, a védelem módjáról külön dokumentációt kell az engedélyeztetés során készíteni. (ld. 11. számú melléklet)
(10) A szabályozási terv szerinti közterületi parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, ahol beépítés nem hozható létre. A parkoló területén a használatba vétel/adás feltétele, a fásítás elvégzése, mely csak kertépítészeti, illeszkedési tervben (ld. 1. számú mellékletek és 1. számú függelék-,) meghatározott őshonos fa elegyekkel történhet.
(11) A kötött pályás közlekedés övezeteit a tervlap tünteti fel:
a) a vasúti pályatest –Kök-1- övezetében építményt elhelyezni, építési, karbantartási munkát folytatni csak a MÁV igazgatóságának engedélyével, csak a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében szabad;
b) a vasútállomás -Kök-2 - jelű övezete elsősorban a vasúti közlekedést igénybe vevő szállítási, rakodási tevékenység számára kialakított tér, illetve az utazó, várakozó, közönség, valamint az ott dolgozó személyzet ellátását szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben építményt elhelyezni csak a terven kijelölt építési helyen lehet, a vasúti sin(ek)től legalább 12,0 m távolságra, legfeljebb 35 %-os beépítettséggel.
(12) A tervlapokon védőtávolsággal ábrázolt közlekedési nyomvonalak mentén bármilyen művelési ág megváltoztatásához, építés engedélyezéséhez meg kell kérni az illetékes szakhatóság, a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet és a Baranya Megyei KHT, illetve a MÁV hozzájárulását.
(13) A közlekedési területek övezeteibe elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések megegyeznek a “A település zöldfelületi rendszere” című 14. §. (5) bekezdésében foglaltakkal.
(14) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld. még III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 20. §):
a) örökségvédelem szerint:
Az 5. számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti a következő közlekedési területeket:
-a 0209/2 hrsz-ú kiszolgáló utat,
-a 0209/8 hrsz-ú külterületi földutat,
-a 92-, és 0233 hrsz-ú vasúti pályatestet,
Az 1-4. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek érinti a következő közlekedési területeket:
-az 58133 számú,095 hrsz-ú összekötő utat,
-087/10-, 088 hrsz-ú külterületi földutakat,
A 6. számú régészeti érdekű terület érinti:
-a 029-, 033 hrsz-ú földutakat,
A 7. számú régészeti érdekű terület érinti:
-az 58133 számú,095 hrsz-ú összekötő utat,
-a 083-, 0124-, 0108 hrsz-ú földutakat,
A 9. számú régészeti érdekű terület érinti:
-az 58135 számú, 075 hrsz-ú összekötő utat,
-a 079/13-, 083-, 086 hrsz-ú földutakat,
Helyi jelentőségű védett természeti érték:
-a 130/1 hrsz-ú gyűjtőút menti ezüstjuhar-fasor.
A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE
14. § (1) A település zöldterületeit a tervlapok tüntetik fel.
(2) A Z-1 jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti építmények helyezhetők el, a beépítettség 0 % lehet.
(3) A Z-2 jelű zöldterületeken legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhető(k) el épület(ek).
(4) A Z-2 jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) bekezdés a). b.) c.) pontja szerinti építmények létesíthetők. Elhelyezhetők továbbá hirdető, reklám, hirdetés, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, szobor, diszkút, pihenő pad, távbeszélő fülke, fix árusító pavilon, illemhely, építményei létesíthetők.
(5) A Z-2 jelű zöldterületen kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:
-Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.
-A létesítendő építmény építménymagassága (H) legfeljebb 4,5 m lehet;
-Az építmény közműellátása jelen rendelet 7. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó, továbbá légkábel nem létesíthető;
-Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem engedélyezhető;
-Az övezetben építési engedély tartalma kiegészítendő jelen rendelet 4. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti tartalommal.
(6) A zöldterületek szakszerű kialakításáról és folyamatos karbantartásáról önkormányzat ill. a mindenkori tulajdonos vagy megbízott, bérlő, stb. gondoskodik.
(7) A zöldterületek övezeteiben a sétautakat kiselemes térburkolattal lehet kialakítani vagy/és kőszegély között kavicsburkolatúak lehetnek.
(8) A zöldterületek meglévő növényzetét, fasorokat, fa-csoportokat a környezetében végzett bármely építési tevékenység során meg kell óvni a káros hatásoktól, favédelmi terv alapján (ld. 11. számú melléklet).
ERDŐTERÜLETEK
15. § (1) Vajszló közigazgatási területén meglévő és telepítendő erdők rendeltetés szerint:
1. védett ill. védelmi erdő Ev
2. gazdasági erdő Eg
3. turisztikai erdő Et
A meglévő és a telepítendő erdők elsődleges rendeltetéseinek megállapítására az 1996. évi LIV. tv.II. fejezet 18. §. a, b, c, d, e pontja és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 22. §. a, pont alkalmazásával az erdészeti hatóság jogosult.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőben épületet elhelyezni nem szabad.
(3) A gazdasági rendeltetésű erdőben:
a) legfeljebb 0,2 % beépítés akkor hozható létre, ha az erdő nagysága meghaladja a 10 ha-t, és 50 m-nél minden irányban szélesebb terjedelmű.
b) kialakítható építmények, elsősorban az erdő rendeltetésének megfelelő, az ott dolgozók és az erdővel kapcsolatos szolgáltatásokat igénybe vevők ellátását, pihenését, kikapcsolódását szolgáló létesítmény(ek) –szálláshely szolgáltató, vendéglátó, oktatási célú épületei lehetnek.
c) Az övezetben építési engedély tartalma kiegészítendő jelen rendelet 4. § (1) bekezdés a.), esetenként b.) és d.) pontja szerinti tartalommal.
(4) A turisztikai rendeltetésű erdő, elsősorban a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenését, kikapcsolódását, testedzését szolgálja.
(5) A 10 ha-t meghaladó turisztikai erdőben:
a) legfeljebb 0,3 %-os beépítettség hozható létre.
b) kialakítható építmények, elsősorban az erdő rendeltetésével kapcsolatos szolgáltatásokat igénybe vevők ellátását, pihenését, kikapcsolódását szolgáló létesítmény(ek) – sportolási, vendéglátó, oktatási, szolgáltató, egészségügyi, szálláshely szolgáltató célú épületei lehetnek.
(6) Az erdőterületeken létesíthető építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m magas lehet. Az épületet jellemzően magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon kell kialakítani. A tájba illeszkedést e rendelet 1. számú melléklete szerinti tartalommal elkészített kertépítészeti, illeszkedési terv alapján kell igazolni.
Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. Általános építészeti előírások 12. § (8) bekezdés;
(7) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld.: még III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 20. §):
örökségvédelem szerint:
Az 1-4. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek érinti a következő gazdasági erdőterületeket:
-087/9-, 092 hrsz-ú erdő részleteket,
A 6. számú régészeti érdekű terület érinti:
-a 034/40-, 038-, 0392-, ./18 hrsz-ú gazdasági erdőrészleteket,
A 7. számú régészeti érdekű terület érinti:
-a 079/3, 0107/15 hrsz-ú gazdasági erdőrészleteket;
A 9. számú régészeti érdekű terület érinti:
-a 085/3 hrsz-ú gazdasági erdőrészleteket,
Országos jelentőségű védett természeti értékek:
-„ökológiai háló” területébe tartozó erdőrészletek: 089-, 090-, 091-, 092-, 093-, 094-, 096-, 097/1-, 097/2-, 098-, 099-, 0100-, 0101-, 0102/./1-, ./2-, 0103-, 0107/13-, ./15-,0110-, 0111-, 0112-, 0113-, 0114-, 0115-, 0116-, 0118-, 0120-, 0121 hrsz-ok, 0177-, 0178-, 0180, 0181-, 0182-, 0183-, 0189-, 0195-, 0196/2-, 0201/1-, 0203-, 0204-, 0206-, 0207 hrsz-ok, 0155-, 0156-, 0157-, 0158-, 0159-, 0161-, 0163-, 0165-, 0166 hrsz-ok.
-„natura 2000”által érintett erdőrészletek: 0155-, 0156-, 0157-, 0158-, 0159-, 0161-, 0163-, 0165-, 0166 hrsz-ok, 0172/4-, 0178-, 0180-, 0183-, 0189-, 0195-, 0196/2-, 0201/1-, 0204-, 0207-, 0210/1 hrsz-ok, 087/9-, 090-, 091-, 092-, 093-, 094-, 096-, 097/1-, 097/2-, 098-, 099-, 0100-, 0101-, 0102/./1-, ./2-, 0103-, 0107/13-, ./15-, 0109/26-, ./27-, ./28-, 0110-, 0111-, 0112-, 0113-, 0114-, 0115-, 0116-, 0118-, 0120-, 0121 hrsz-ok,
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
16. § (1) A mezőgazdasági területek a földhasználat szerint általános mezőgazdasági területekre tagolódnak, melyek alövezetei:
a) szántó -, szőlő -, gyümölcsművelésű területek; Má-1 jelű,
b) gyep, rét legelő felületek; Má-2 jelű,
(2) A területeken bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.
AZ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
17. § (1) A Má-1 jelű általános (árutermelési) mezőgazdasági rendeltetésű területeken elsősorban a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetők el.
(2) Az övezet területén:
▬a 2000 m2-t el nem érő teleknagyság esetében építményt elhelyezni nem szabad,
▬a 2000 m2 –t elérő vagy meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el, terepszint alatti építmény építhető, jelen előírás 12. §. (11) bekezdése szerint.
▬ a 6000 m2 -t elérő vagy meghaladó nagyság esetén 3%-os beépítettséggel, egy gazdasági épület, és lakóépület helyezhető el OTÉK. 29. §.(4) bekezdése szerinti megosztásban.
(3) A Má-2 jelű gyep művelési ágban nyilvántartott területeken a 6000 m2 -t meghaladó nagyság esetén 2 %-os beépítettséggel, egy gazdasági épület helyezhető el, terepszint alatti létesítmény nem létesíthető.
(4) Az általános mezőgazdasági területek Má-1 jelű övezetein több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklete 55/A pontja szerint birtoktest alakítható ki. A birtoktesthez tartozó összes telek területe után számított 3 %-os beépítettség legalább egy 10000 m2 teleknagyságot meghaladó birtokközponton hozható létre. A birtokközpont telkén a beépítettség a 20 %-ot nem haladhatja meg.
(5) Az általános mezőgazdasági területek Má-2 jelű övezetein birtokközpont telke nem létesíthető.
(6) A kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:
▬ Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 8,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet;
▬ A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet;
▬ Építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 7. § (2) bekezdés b.) pontja szerint meghatározott részleges közművesítettség biztosítása.
▬ Az övezetben építési engedély tartalmát jelen rendelet 4. §. (1) bekezdés a.) pontja, esetenként b.), d.) és e.) pontjai szerint ki kell egészíteni.
(7) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld.: még III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 20. §):
örökségvédelem szerint:
Az 1-4. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket:
-087/7-, ./11-, ./12-, ./13-, ./14-, 0107/1-, ./2-, ./3-, ./4 hrsz-ok,
Az 5. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket:
-010/1-, 0223/3-, ./4-, ./5-, ./6-, ./7-, ./8-, 0223/9-, hrsz-ok,
Az 5. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek érinti a következő, Má-2 jelű mezőgazdasági területeket:
-0209/5-, ./6-, ./11-, 0212-, 0220-, 0223/2 hrsz-ok
A 6. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket:028/2-, 039/1-, 030/8-, ./9-, 034/16-, 21-, 047/3-, ./4 hrsz-ok,
A 6. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-2 jelű mezőgazdasági területeket:030/10-, 034/17 hrsz-ok,
A 7. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket: 079/14-, 085/5-, ./6-, 087/11-, ./12-, ./13-, ./14-, 0107/1-, ./2-, ./3-, ./4-, ./5-, ./6-, ./7-, ./9-, 0109/1-, ./2-, ./3-, ./4-, ./5-, ./6-, ./7-, ./8-, hrsz-ok
A 8. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket: 0150/44-, ./45-, ./46-, ./47-, ./48-, ./49-, ./50-, ./51-, ./52-, ./53-, ./54-, ./55-, ./56-, ./57-, ./58 hrsz-ok,
A 8. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-2 jelű mezőgazdasági területeket: 0150/59 hrsz-ot,
A 9. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket: 034/9-, ./21-, 079/9-, ./10-, ./11-, ./12-, ./15-, ./16-, ./17-, ./18-, ./19-, ./20, ./21-, ./22-, ./23-, ./24-, 085/1-, ./2-, ./4-, ./5-, 087/4-, ./5 hrsz-ok,
A 10. számú régészeti érdekű terület érinti a következő, Má-1 jelű mezőgazdasági területeket: 085/1-, ./2-, 087/2-, ./3-, ./4-, ./5 hrsz-ok,
Helyi jelentőségű természeti érték illetve terület:
-A Cirkos-dűlő legelőin található kutak-mezőgazdák zuhatagkútja 0220. hrsz-on.
-Egykori református temető területe a még meglévő sírkövekkel 014/2. hrsz.
-Izraelita és Nazarénus temető, 013, 017, 019/2 hrsz-ok.
-Az Angyalóci nedves biotópok: Má-1 jelű mezőgazdasági területen a 073/5 hrsz-ot, Má-2 jelű mezőgazdasági területen a 073/6-, ./7-, ./8-, ./9-, ./11-, ./12 hrsz-okat foglalja magába.
Országos jelentőségű védett természeti értékek:
-„ökológiai háló”–hoz tartozó Má-1 jelű mezőgazdasági területeket: 0115hrsz. alrészlete, 0227/1-, ./2-, 0229/3-, 0231/4-, ./5 hrsz-ok.
-„ökológiai háló”–hoz tartozó Má-2 jelű mezőgazdasági területeket: 0220-, 0214/3-, ./4-, ./5-, hrsz-ok.
-„natura 2000”által érintett Má-2 jelű mezőgazdasági területek: 0109/29-, 0174 hrsz. alrészlet, 0191-, 0196/1-, 0209/5-, ./6-, ./11-, 0212- részlete, 0214/1 hrsz-ok,
Vízgazdálkodási terület
18. § (1) A tervezési terület vízgazdálkodási területeit a tervlap tünteti fel, melyek a V-1 jellel ellátott csatorna, árok, vízfolyás.
(2) A vízfolyások folyamatos karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell. Az övezetben a vízkárelhárítási építményeken túl, gyalogos hidak építése engedélyezhető.
(3) Tó létesítése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység.
(4) A tó kialakításánál és a vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni:
a) az élőhelyek védelmére,
b) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem megengedhető a vízparti területeken.
(5) Külterületen a partszabályozási vonaltól legalább 50 m-es távolságig beépítetlen, vízgazdálkodási területek biztosítandók, melyben gyalogos sétány alakítható ki.
(6) Országos jelentőségű védett természeti értékek:
-„ökológiai háló”–hoz tartozik a Fekete víz és partvonala:0208-, 0149 hrsz-ok.
Közterületek
19. § (1) Vajszló közigazgatási területén található közterületeit rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat, amennyiben más törvény vagy rendelet ezt nem zárja ki, az alábbi lehet:
a) hirdető, reklám berendezés-,
b) fix árusító pavilon-,
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-,
d) illemhely építménye-,
e) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,
f) szobor, diszkút, pihenő pad-,
g) távbeszélő fülke elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:
a) árusító pavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,00 m építménymagassággal, magastetős kialakításban létesíthető,
b) a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek az egész településben egységes kialakításúak lehetnek,
c) az építmények közműellátása csak földkábellel történhet,
d) közterületen építmény elhelyezés miatt fa kivágás nem engedélyezhető.
(6) A szabályozási terv újonnan kialakítandó közterületei:
-közutak,
-gyalogos, kerékpáros utak,
-közparkok,
(7) A közterületen lévő fák, fasorok csonkolása vagy kivágása csak akkor engedélyezhető, ha -
a) a fa egészségi állapota,
b) a baleset-elhárítás,
c) vagy közegészségügyi szempontok azt elkerülhetetlenül szükségessé teszik.
(8) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
ÉRTÉKVÉDELEM
Integrált örökségvédelem
20. § (1) Vajszló természetvédelmi és kultúrtörténeti értékeit, azok határait a Sza-1 és Sza-2 jelű tervlapok tüntetik fel, melyek a következők:
a) régészeti lelőhely határa. -R-
b) régészeti érdekű terület határa -RÉ-
c) műemlék M
d) műemlék védett környezetének határa, -Mk-
e) helyi védett épület HV
f) helyi jelentőségű megőrzendő épület, épületrészlet Hm
g) helyi védett utca sor he
h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület -ht-
i) egyedi tájérték T
(2) A szabályozási tervlapok külön számmal Vajszló ismert régészeti lelőhelyeit jelölik. Jelen szabályzat övezetenként tartalmazza a lelőhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint. A 5. számú melléklet pedig a régészeti lelőhelyek összesített listáját tartalmazza.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatást csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni (ld. jelen szabályzat 4. §. (1) bekezdés c.) pontját).
(4) Az érintett ingatlanokon minden eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(5) A régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
(6) A település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Baranya Megyei múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.
(7) Vajszló műemlékeit és azok műemléki környezetét a szabályozási terv határvonallal feltüntetik, a 6. számú melléklet pedig az érintett ingatlanokat tartalmazza.
(8) Az országosan védett épület és annak műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.
(9) A település sajátos építészeti karakterének megőrzése illetve visszaállítása érdekében a terv helyi védett épületeket határoz meg, melyeket a szabályozási terv tüntet fel, a 7. számú melléklet pedig cím és hrsz. szerint összefoglalást tartalmaz.
(10) A helyi védett épületek teljes bontása csak nagyon indokolt esetben, akkor engedélyezhető, ha az épület életveszélyes és műszaki állagbiztosítása másképpen nem lehetséges. Ezt a tényt statikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.
(11) A helyi védett épületek, építmények esetében engedélyezési eljárást lefolytatni, engedélyt kiadni, a következőképpen lehet:
a) a helyi védett épületek esetén az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt, az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni (két lépcsős engedélyeztetés);
b) a kialakult épület eredeti állapot szerint rekonstruálandó, régi fotók ill. falkutatás alapján a homlokzati részletek is visszaállítandók.
c) a homlokzatokon látszó műanyag-nyílások, redőnyök nem létesíthetők. A homlokzat vakolt meszelt felületű legyen. Az elvi építési engedélyhez színterv és legalább két-két szomszédot bemutató utcakép vagy fotómontázs is készítendő;
(12) A település sajátos építészeti karakterének megőrzése érdekében a terv helyi jelentőségű megőrzendő épületeket, épületrészleteket határoz meg (ld. 7. számú melléklet);
(13) A helyi jelentőségű megőrzendő épületek és épületrészletek lehetőség szerint megtartandók, rekonstrukciójuk az eredeti állapotnak megfelelően végzendő, régi fotók alapján a homlokzati részletek visszaállításával, a következők figyelembe vételével:
-bontás esetén „az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről” szóló 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. § e.) pontja kiegészítendő:
-legalább m=1:100–as méretarányú udvari homlokzattal(okkal);
-eredeti portát bemutató archív felvétellel, rajzzal, stb.
(14) A településközpont egyedi építészeti karakterének megőrzése érdekében, a terv helyi védett utcasorokat jelöl, ahol a kialakult építési vonalak szigorúan védendők és a 9 számú melléklet hagyományos építészeti arányai tartandók.
(15) A település egyedi építészeti karakterének megőrzése érdekében a 9. számú melléklet szerinti hagyományos építészeti arányok a helyi védett épületeken esetén is betartandók, egyéb területeken követésük javasolt.
(16) A hagyományos beépítés mintájára a 9. számú melléklet beépítési mintákat mutat be a mindkét oldalon álló /zártsorú/ beépítés létrehozására, mely elsősorban az Lf-1 jelű övezetben követendő.
(17) A tervezési terület helyi jelentőségű természetvédelmi területét, egyedi tájértékeit, helyi jelentőségű védett természeti értékeit a tervlapok ábrázolják, a 12. számú melléklet pedig, összefoglalót tartalmaz.
(18) Az ökológiai hálózat és a Natura 2000 által érintett, terven külön jelölt területeken beépítésre szánt terület a OTrT és az érvényes megyei területrendezési terv alapján nem hozható létre.
A környezet és természet védelme
Általános követelmények
21. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig a részleges közművesítés. Az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
(6) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
(7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
(8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.
(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.
Környezetterhelési határértékek
22. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
(2) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
Speciális eljárási szabályok
23. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
(2) Vajszló a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.
(7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.
(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.
(9) Vajszló településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
(11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
24. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.
Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Vajszló, 2006. július 05.
1. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
b.) a tervezett új domborzati viszonyokat bemutató tereprendezési munkákat szintvonalas ábrázolással, esetleg létesítendő dombok szerkezetét, metszeteit;
c.) tó létesítése estén metszeteket, partkialakítás módjait, vízjogi engedélyt;
d.) funkcionális egységeket;
e.) épített elemeket (támfal, kerítés, burkolatok, lépcsők stb.) anyaguk és jellemző szintmagasságaik feltüntetésével, legalább m= 1:50-es méretarányban;
f.) meglévő és tervezett épületeket tetőidommal, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi egyaránt);
g.) az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, épületek, szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét, továbbá a növényesítés foltjait;
h.) a telepítendő növényzet jellegét és darabszámát, borítását, fajok meghatározását;
i.) szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt;
j.) m=1:20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők, stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról;
k.) illeszkedést igazoló fotómontázst a tervezett létesítmény környezetéről (legalább 2-2 szomszédos ingatlannal) vagy legalább egy jellemző nézettel, az épületek, építmények tervezett színeinek, anyaghasználatának bemutatásával (színtervvel); műszaki leírást, amely a terület kimutatásokat és a további tervezési szempontokat ismerteti
2. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
- az antenna(ák) pontos földrajzi koordinátáit, helyszínrajzát,
- az antenna(ák) típusát,
- az antenna(ák) horizontális és vertikális síkú karakterisztika térképét,
- az antenna(ák) telepítés utáni sugárzási irányát,
- az adó típusát, teljesítményét,
- az adó frekvencia tartományát, üzemmódját (Modulációs mód),
- a sugározni kívánt frekvenciát, vagy frekvencia tartományt,
3. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
Ha 40 m < TH ≤ 60 m akkor HK legalább 12,0 m,
Ha 60 m < TH ≤ 100 m akkor HK legalább 18,0 m,
Ha TH ≥ 100 m akkor az építési hely legfeljebb 70,0 m mély.
5. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
-A Köu illetve Kök jelű közlekedési területeken: -az 58133 számú,095 hrsz-ú összekötő utat, a 087/10-, 088 hrsz-ú külterületi földutakat,
-Az E jelű redőterületeken: 087/9-, 092 hrsz-ú erdő részleteket,
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 087/7-, ./11-, ./12-, ./13-, ./14-, 0107/1-, ./2-, ./3-, ./4 hrsz-okat,
Az 5.) számú régészeti lelőhely érinti:
-Az Lke-1 jelű övezetben: a 84-90-, 94-114-, 115-120-, 902-919 hrsz-ú telkeket;
-A K-3mg jelű övezetben: 112-, 0209/4-, 0211/2-, ./3-, ./6-, 0209/11-, 0212 hrsz,
-Köu illetve Kök jelű közlekedési területeken:a 0209/2 hrsz-ú kiszolgáló utat, a 0209/8 hrsz-ú külterületi földutat, a 92-, és 0233 hrsz-ú vasúti pályatestet,
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 010/1-, 0223/3-, ./4-, ./5-, ./6-, ./7-, ./8-, 0223/9 hrsz-okat, 0209/5-, ./6-, ./11-, 0212-, 0220-, 0223/2 hrsz-okat,
A 6. számú régészeti érdekű terület érinti:
-A Köu jelű közlekedési területen a 029-, 033 hrsz-ú földutakat,
-Az E jelű redőterületeken: a 034/40-, 038-, 0392-, ./18 hrsz-ú gazdasági erdőrészleteket,
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 028/2-, 039/1-, 030/8-, ./9-, 034/16-, 21-, 047/3-, ./4 hrsz-okat, 030/10-, 034/17 hrsz-okat,
A 7. számú régészeti érdekű terület érinti:
-A Köu jelű közlekedési területen az 58133 számú,095 hrsz-ú összekötő utat, a 083-, 0124-, 0108 hrsz-ú földutakat,
-Az E jelű redőterületeken: a 079/3, 0107/15 hrsz-ú erdőrészleteket;
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 079/14-, 085/5-, ./6-, 087/11-, ./12-, ./13-, ./14-, 0107/1-, ./2-, ./3-, ./4-, ./5-, ./6-, ./7-, ./9-, 0109/1-, ./2-, ./3-, ./4-, ./5-, ./6-, ./7-, ./8 hrsz-okat,
A 8. számú régészeti érdekű terület érinti:
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 0150/44-, ./45-, ./46-, ./47-, ./48-, ./49-, ./50-, ./51-, ./52-, ./53-, ./54-, ./55-, ./56-, ./57-, ./58 hrsz-okat, 0150/59 hrsz-ot,
A 9. számú régészeti érdekű terület érinti:
-A Köu jelű közlekedési területen az 58135 számú, 075 hrsz-ú összekötő utat, a 079/13-, 083-, 086 hrsz-ú földutakat,
-Az E jelű redőterületeken: a 085/3 hrsz-ú gazdasági erdőrészleteket,
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 034/9-, ./21-, 079/9-, ./10-, ./11-, ./12-, ./15-, ./16-, ./17-, ./18-, ./19-, ./20, ./21-, ./22-, ./23-, ./24-, 085/1-, ./2-, ./4-, ./5-, 087/4-, ./5 hrsz-okat,
A 10. számú régészeti érdekű terület érinti:
-A Má jelű mezőgazdasági területeken: 085/1-, ./2-, 087/2-, ./3-, ./4-, ./5 hrsz-okat,
6. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
Református templom 317.hrsz. törzsszám: M381.
Műemlékek műemléki környezetéhez az alábbi ingatlanok tartoznak:
Római katolikus templom műemléki környezete:
Kodolányi János tér 442 hrsz.
Kodolányi János tér 6. szám. 567/3 hrsz.
Batthyány L.u. 3. szám. 569 hrsz.
Petőfi Sándor u. 1. szám. 571 hrsz.
Petőfi Sándor u. 3. szám. 572 hrsz.
Református templom műemléki környezete:
Kossuth Lajos u. 5. szám 318/1 hrsz.
Kossuth Lajos u. 1. szám 316/2 hrsz.
Széchenyi I. u. 2. szám 314 hrsz.
Széchenyi I. u. 4. szám 313 hrsz.
Széchenyi I. u. 6. szám 312 hrsz.
7. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
Emeletes, egytraktusos lakóépület |
Vasút u. 1. sz. |
156 hrsz. |
Volt iskola |
Kossuth Lajos u. 1.sz.. |
316/2. hrsz |
Református lelkészi hivatal |
Kossuth Lajos u. 5.sz.. |
318/1. hrsz |
Üzletház |
Kossuth Lajos u. 9-11.sz. |
346. hrsz |
Kodolányi J. Múzeum, Könyvtár |
Kossuth Lajos u. 12.sz.. |
556/1. hrsz |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 18.sz. |
552.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 28. sz. |
541/4.hrsz. |
Egytraktusos lakóépületek, mindkét oldalhatáron álló beépítésben |
Kossuth Lajos u. 30.32.sz. |
540/1-,./2-,./4. hrsz. |
Kéttraktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 44.sz. |
526.hrsz. |
Kéttraktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 46.sz. |
525.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 48.sz. |
524.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 50.sz. |
522.hrsz. |
Több traktusos ”L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 52.sz. |
521.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 56.sz. |
518.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 58.sz. |
517.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 62.sz. |
515.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 66.sz. |
513.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 68.sz. |
512.hrsz. |
Két és fél traktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 74.sz. |
509.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 82.sz. |
505.hrsz. |
Egytraktusos lakóépületek, mindkét oldalhatáron álló beépítésben |
Kossuth Lajos u. 88.90.sz. |
499/1-, ./2-, ./3. hrsz. |
Több traktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 106.sz. |
486.hrsz. |
Régi malom épületei |
Kossuth Lajos u. 108.sz. |
481.hrsz. |
Két és fél traktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 21.sz. |
350/3.hrsz. |
Egytraktusos lakóépületek, mindkét oldalhatáron álló beépítésben |
Kossuth Lajos u. 23.25.sz. |
351.hrsz. |
Két és fél traktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 27.sz. |
352.hrsz. |
Egytraktusos lakóépületek, mindkét oldalhatáron álló beépítésben |
Kossuth Lajos u. 31.33.sz. |
354/1-, ./2-, ./3. hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 37.sz. |
356.hrsz. |
Két és fél traktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 45.sz. |
361.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület, udvarán beforduló keresztszárnnyal |
Kossuth Lajos u. 51.sz. |
366.hrsz. |
Kéttraktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 67.sz. |
383.hrsz. |
Két és fél traktusos utcai lakóépület |
Kossuth Lajos u. 75.sz. |
392.hrsz. |
Két és fél traktusos utcai lakóépület |
Kossuth Lajos u. 77.sz. |
393.hrsz. |
Két és fél traktusos utcai lakóépület |
Kossuth Lajos u. 81.sz. |
396/2.hrsz. |
Két és fél traktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 83.sz. |
397/5.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Kossuth Lajos u. 95.sz. |
403.hrsz. |
Kéttraktusos „L” alakú lakóépület |
Kossuth Lajos u. 105.sz. |
408.hrsz. |
Plébánia épülete |
Batthyány Lajos u. 3.sz. |
569.hrsz. |
Sarkon tört vonalban forduló lakóépület |
Batthyány Lajos u. 5.sz. |
662.hrsz. |
Több traktusos „L” alakú lakóépület |
Batthyány Lajos u. 8. sz. |
41.hrsz. |
Katolikus iskola |
Batthyány Lajos u. 12.sz. |
37/1.hrsz. |
Háromtraktusos „L” alakú lakóépület |
Batthyány Lajos u. 14.sz. |
36.hrsz. |
Háromtraktusos utcai lakóépület |
Batthyány Lajos u. 16.sz. |
37.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Batthyány Lajos u. 20.sz. |
33.hrsz. |
Egytraktusos lakóépület |
Batthyány Lajos u. 29.sz. |
672/2.hrsz. |
Két és fél traktusos utcai lakóépület |
Batthyány Lajos u. 30.sz. |
26.hrsz. |
Régi kulturház |
Kodolányi J. tér 1. sz. |
45/1-,./2-, hrsz. |
Volt tűzoltó szertár |
Széchenyi I. 11.sz. mögött, |
52/1 hrsz-on, |
Kéttraktusos lakóház |
Temesvári utca 11.sz. |
219/1 hrsz. |
Kéttraktusos lakóház |
Kolozsvár u. 4.sz. |
161.hrsz |
Kéttraktusos lakóház |
Temesvár u. 16.sz. |
201.hrsz. |
Udvari melléképület |
Kossuth L. u.9-11.sz. |
346.hrsz. |
kerítés |
Kossuth Lajos utca 49.sz. |
365 hrsz. |
Melléképület, góré |
Kossuth Lajos utca 46.sz. |
525 hrsz. |
Szekér, használati tárgyak |
Kossuth Lajos utca 46.sz. |
525 hrsz. |
Udvari melléképület |
Batthyány Lajos utca 29.sz. |
672/2 hrsz. |
Udvari melléképület |
Móricz Zsigmond utca 20.sz. |
270.hrsz. |
Udvari melléképület |
Ormánság utca 18.sz. |
813. hrsz. |
- Kodolányi János tér 6-10.
- Kossuth Lajos u. 2-52. 1-49. számú utca szakasz.
11. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
a). helyszínrajzot a meglévő megmaradó, meglévő kivágandó, és a pótlásként telepítendő fák helyének megjelölésével, név feltüntetésével. A meglévő kivágandó fák esetén fakivágási kérelem szerinti adatok is szükségesek.
d). a meglévő megmaradó fák védelmének módját az építés-kivitelezés ideje alatt (elkerítés, palánk stb.).
12. melléklet az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
„ökológiai háló” területébe tartozó erdőrészletek: 089-, 090-, 091-, 092-, 093-, 094-, 096-, 097/1-, 097/2-, 098-, 099-, 0100-, 0101-, 0102/./1-, ./2-, 0103-, 0107/13-, ./15-,0110-, 0111-, 0112-, 0113-, 0114-, 0115-, 0116-, 0118-, 0120-, 0121 hrsz-ok, 0177-, 0178-, 0180, 0181-, 0182-, 0183-, 0189-, 0195-, 0196/2-, 0201/1-, 0203-, 0204-, 0206-, 0207 hrsz-ok, 0155-, 0156-, 0157-, 0158-, 0159-, 0161-, 0163-, 0165-, 0166 hrsz-ok, 0115hrsz. alrészlete, 0227/1-, ./2-, 0229/3-, 0231/4-, ./5 hrsz-ok, 0220-, 0214/3-, ./4-, ./5-, hrsz-ok, a Fekete víz és partvonala:0208-, 0149 hrsz-ok.
„natura 2000”által érintett erdőrészletek: 0155-, 0156-, 0157-, 0158-, 0159-, 0161-, 0163-, 0165-, 0166 hrsz-ok, 0178-, 0180-, 0183-, 0189-, 0195-, 0196/2-, 0204-, 0207 hrsz-ok, 088-, 087/9-, 090-, 091-, 092-, 093-, 094-, 096-, 097/1-, 097/2-, 098-, 099-, 0100-, 0101-, 0102/./1-, ./2-, 0103-,0105-, 0106-, 0108-, 0107/13-, ./15-, 0109/26-, ./27-, ./28-, 0110-, 0111-, 0112-, 0113-, 0114-, 0115-, 0116-, 0117-, 0118-, 0119-, 0120-, 0121 hrsz-ok, 0109/29-, 0160-, 0162-, 0164-, 0167-, 0172/4-, 0174-, 0179-, 0190 hrsz. alrészlet, 0191-, 0196/1-, 0197/1-, 0201/1-, 0209/5-, ./6-, ../8-, /11-, 0212- részlete, 0213-, 0214/1 hrsz-ok,
Helyi jelentőségű természeti érték illetve terület:
-A Cirkos-dűlő legelőin található kutak-mezőgazdák zuhatagkútja 0220. hrsz-on.
-Egykori református temető területe a még meglévő sírkövekkel 014/2. hrsz.
-Izraelita és Nazarénus temető, 013, 017, 019/2 hrsz-ok.
-Az Angyalóci nedves biotópok: Má-1 jelű mezőgazdasági területen a 073/5 hrsz-ot, Má-2 jelű mezőgazdasági területen a 073/6-, ./7-, ./8-, ./9-, ./11-, ./12 hrsz-okat foglalja magába.
-a 130/1 hrsz-ú gyűjtőút menti ezüstjuhar-fasor.
Helyi védett egyedi tájértékek:
-Két keresztek a templom előtt;
-Kodolányi János szobor és környezete az iskola kertjében,
-kocsányos tölgy és fasor a vasútállomással szemben,
-a sportpálya ezüst juharjai, 131 hrsz.
- rk. temetői kereszt,
- 4 db idős hárs a temető kerítése mentén;
- rk. temetői kereszt,
- 4 db idős hárs a temető kerítése mentén;
1. függelék a 12. melléklethez az 5/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelethez
1. A faj kiválasztás szempontjai:
a). ökológiai- fitocönológiai elv: megközelítően azonos ökológiai viszonyok közül származó növények általában harmonikus egységet alkotnak;
b). műemléki elv: a történeti hagyománnyal rendelkező udvar, utca, tér, kert történeti jellegéhez igazodó, azt hangsúlyozó fajok alkalmazása;
c). funkcióelve: az udvar, utca, tér, kert jelenlegi használatához alkalmazkodó, azt elősegítő vagy legalább azt nem akadályozó kiültetetés, tekintettel bizonyos intézmények speciális igényeire;
d). bizonyos un. Karakterfajok használata ismétlődéssel;
e). fenntartási szempontok: a fenntartás intenzitásához, szakmai felkészültségéhez, színvonalához, anyagi lehetőségeihez való alkalmazkodás.