1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Vajszló Nagyközség Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

7838 Vajszló, Széchenyi u.13.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Vajszló Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Vajszló nagyközség közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzatnak van hivatalos lapja: Vajszlói Hírek. A hivatalos lapra vonatkozó adatokat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

5. § A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő, a névsorát a rendelet 2.számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat a Mötv. 13.§ (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati feladatokat az adott évi költségvetési lehetőségei szerint látja el, lehetőleg minél teljesebb körben.

(2) Vajszló Nagyközség Önkormányzatának helyi önkormányzati feladatai:

(3) Az önkormányzat által ellátott, (2) bekezdésben felsorolt feladatokhoz tartozó szakfeladatokat a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzat megbízza az önkormányzatjegyzőjét a függelék folyamatos aktualizálásával, a változások átvezetésével.

7. § Vajszló Nagyközség Önkormányzata kötelezően ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20.§ (1) bekezdése szerinti feladatokat.

8. § (1) A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

A képviselő-testület az önkormányzat Szociális Bizottságára ruházza az 1993. évi III. törvény 25.§ (3) bekezdés ba) pontjában, 25.§ (3) bekezdés bb) pontjában, 57.§ (1) c) pontjában, 57.§ (1) d) pontjában, 94. § (1) a) pontjában, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (1) bekezdés b) pontjában, és 18.§ (6) bekezdésében meghatározott hatásköreit.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat polgármesterére ruházza az 1993. évi III. törvény 25.§ be) pontjában, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében meghatározott hatásköreit.

9. § Az Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani, melynek időpontja a hónap 3. szerdája 17 óra.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) Az ülés időpontja: hétköznap 17 óra. Ettől eltérni csak valamennyi képviselő hozzájárulásával lehet.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az pénzügyi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által előzetesen, jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 4 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekintetni a 16.§ (6) bekezdés szerinti határidőtől.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt, illetve az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.

22. § (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet, a költségvetési kihatással, valamint a szerződéssel, megállapodással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) Kivételes esetben sürgősségi indítvány benyújtására is lehetőség van. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő- testület a napirend elfogadása előtt dönt a sürgősségi indítvány napirendre vételének tárgyában. A sürgősségi indítvány - a sürgősségi tényének rövid indoklásával és két képviselő aláírásával - legkésőbb az ülés megnyitásáig nyújtható be írásban a polgármesternél.

(6) A szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány esetén a napirendre vételről a képviselő- testület külön szavazással, de határozathozatal nélkül dönt.

26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

(2) A költségvetési tárgyú előterjesztések elfogadásának részletes szabályai

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

31. § A napirendi ponttal kapcsolatos szavazások előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, amelyet a döntésnél figyelembe kell venni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47.§ (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

34. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozattal dönt

35. § (1) A képviselő-testület a 34.§ (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden jelenlévő képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az erről szóló külön nyilatkozaton rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés dátumát, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot (határozati javaslat illetve rendelettervezet megnevezését), valamint azt, hogy a képviselő szavazata melyik javaslatra vonatkozott (támogatta, nem támogatta, tartózkodott).

36. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a 3 fős Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazat- számláló Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § (1) Az ülés vezetője a 35-36.§-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.

(2) Ha kétség merülne fel a szavazás eredménye felől, akkor bármely önkormányzati képviselő kérésére, egy alkalommal megismételhető a szavazás. Erről a kérésről dönteni nem kell.

38. § A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Vajszló Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének .............../.......................(...............) képviselő-testületi határozata a................................................................. -ról.

39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Helyben szokásos módnak minősül:

- a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

- az önkormányzat honlapján történő közzététel.

(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51.§ (3) bekezdése tartalmazza.

(7) A képviselő-testület rendeletéit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját / év (arab számmal), hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Vajszló Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének .............. /........ (........) önkormányzati rendelete a .................................. -ról.

41. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A kizárásról - az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára - a képviselő-testület dönt.

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§ (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 24.§ (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§ (2) bekezdése figyelembe vételével - javasolja a képviselő- testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

44. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.

(3) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(4) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője a hozzászólási jogot megvonja, és javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő- testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

45. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől - önkormányzati ügyben - szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármestertől illetve az érintettől az ülés végén kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

46. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés között eltelt időszakban végzett munkáról.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről hangfelvétel készül, melyet CD lemezen legalább 1 hónapig meg kell őrizni. Ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért, illetve a hangfelvétel megőrzéséért is a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52.§ (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja

48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52.§ (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52.§ (1) bekezdés 1) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

49. § (1) Az Mötv. 52.§ (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A Mötv. 52.§ (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.

50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54.§-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

54. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést tart, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

57. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 2. számú melléklet tartalmazza.

58. § (1) A települési képviselő - az Ötv. 19.§ (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl - köteles

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53.§ (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

59. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4.§-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5-10.§-a tartalmazza.

60. § A képviselő-testület szervei:

61. § (1) A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A.§-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B.§-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C.§-a tartalmazza.

62. § (1) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13.§ (2) bekezdésben meghatározott személynek.

63. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67.§-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(2) A polgármester az Mötv. 67.§ e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

64. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

65. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

66. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

67. § A képviselő-testület állandó bizottságai

68. § Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

69. § A Pénzügyi és Ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő

70. § Az Egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság tagjainak száma 3 fő.

71. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

72. § A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11.§-a határozza meg.

73. § (1) A bizottságokra a Mötv. 57.§ -tól 59.§-ban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60.§-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

74. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81.§ (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81.§ (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

75. § (1) A 74.§ (2) bekezdés e) - f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

(2) A 74.§ (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

76. § A jegyző kinevezésére a Mötv. 82.§ (1) bekezdését kell alkalmazni.

77. § A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81.-83.§-ai határozzák meg.

78. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84.§ (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84.§ (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67.§ b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Hivatali SZMSZ) tartalmazza.

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67.§ d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

79. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:

Sellyéi Kistérségi Többcélú Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (székhelye: 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1.)

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI törvény 39.§ - 40.§-ban meghatározott gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítása, valamint szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64.§-ban meghatározott családsegítés, mint szociális alapszolgáltatás feladatainak közös megvalósítása.

(3) A Társulásra egyebekben a Mötv. 87. - 95.§-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

80. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

81. § Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118.§-aiban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A Mötv. 115.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.

82. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: