Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások rendszeréről
Hatályos: 2014. 11. 13- 2015. 02. 28Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások rendszeréről
Vajszló Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. §. (3) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1/2014. (II.13.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban : „R”) az alábbiak szerint módosítja1:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Vajszló Nagyközség közigazgatási területén megállapítsa az önkormányzat által a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját és feltételeit.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Vajszló településen állandó lakóhellyel rendelkező és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)2 Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül az önkormányzati segély, (a temetési segély kivételével)3 a Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj, megállapítása iránti kérelmek elbírálása - a képviselő-testület által átruházott hatáskör alapján - az Egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság hatáskörébe tartozik.
(3) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül az önkormányzati segélyek közül a temetési segély, a szülési segély, a méltányossági közgyógyellátás,valamint4 a köztemetés a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Szociális ellátás megállapításának hivatalból történő kezdeményezésére jogosult:
a) polgármester,
b) jegyző
c) önkormányzati képviselő,
d) egészségügyi szervek,
e) egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke
(6) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó, közeli hozzátartozó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-i.) pontjában szereplő adatokat.
(7) A jogosultság megállapításakor csatolni kell
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(8) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
(9) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét
(10) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
(11) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. § (1) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
c) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
d) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 32/1993. (II. 17.) Korm. számú rendelet 1. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
e) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának esetében a kérelem benyújtását megelőző tanulmányi félévben kapott ösztöndíj összegéről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást.
(2) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet, melyet a polgármester engedélyez.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
6. § (1) A Hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá az Szt. 10. § (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető
7. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a) a lakásfenntartási támogatás,
b) az önkormányzati segély,
c) a szülési segély.
(2) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt a házi szociális gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója részére kell kifizetni.
(3) A házi szociális gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolhat, és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni.
8. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, szükséges, hogy a kérelmező családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
9. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári kétévente legalább egyszer ismételten vizsgálni köteles, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.
10. § (1) Az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
(2) A fellebbezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki az iratok csatolásával a fellebbezést a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszti.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Aktívkorúak ellátása
11. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki
a) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton „nem alkalmas” minősítést kapott, vagy az orvos-szakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg,
b) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,
c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.
d) 14 éven aluli gyermeknek egészségügyi, vagy egyéb okból otthoni felügyeletét látja el a felügyelet szükséges, és indokolt időtartamára.
e) a háziorvos igazolása alapján szenvedélybetegségére tekintettel, aki kábítószer, vagy alkoholfüggő
f) a háziorvos igazolása alapján átmeneti, vagy tartós fizikai, vagy szellemi demens állapotba került.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az (1) a) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,
b) az (1) b) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,
c) az (1) c) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról,
d) az (1) e) és d) pontok szerinti esetben a háziorvos igazolását.
(3) Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 11. § (1) a) pontja alapján kéri, és orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleménnyel nem rendelkezik, az orvos szakértői vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.
(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a rendelet 8. §-ában foglaltaknak felszólítás ellenére 5 napon belül nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.
Az együttműködés eljárási szabályai
12. § (1) Aki az Szt. 37. § b) - d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesül, a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával, melynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát.
(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik, és a következőkre terjed ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(4) A Családsegítő Szolgálat az együttműködés keretében
a) figyelemmel kíséri az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban a határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, mely tartalmazza
- a program tartalmát,
- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének leírását,
- az előírt kötelezettségek teljesítésének rendjét, időtartamát, ill. határidejét,
- azokat az eseteket, körülményeket, amelyek a megállapodás nem teljesítését, az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.
(5) Az együttműködésre kijelölt szerv
a) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
b) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról,a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(6) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja
a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.
Aktív korúak ellátásának további feltételei
13. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja a Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására a folyósítás teljes időtartama alatt az alábbiak szerint:
a) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntartásáról a jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodni, valamint speciális szakértelmet és munkaeszközöket nem igénylő munkálatokat maga elvégezni,
b) a lakóhelyiségek rendszeres takarítására, higiéniájának biztosítására,
c) a háztartási hulladékának rendszeresen az arra rendszeresített hulladékgyűjtő edényben történő elhelyezésére,
d) a kerítéssel határos, azon kívül eső terület, járda tisztántartására, téli síkosság mentesítésére,a ház előtt, mögött, vagy oldalhatáron levő árkok, átereszek tisztántartására, lehetőség szerinti gondozására, gyommentesítésére,
e) a házhoz tartozó udvar, és/vagy kert vonatkozásában annak gondozásáról, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő elvégzéséről, gyom- és parlagfű-mentesítéséről gondoskodni,
f) a háziállat, haszon és kedvtelésből tartott állat tartása esetén olyan helyet, eszközt biztosítani, hogy megakadályozza az állatok elkóborlását, és köteles az állat tartására kijelölt helyet tisztán tartani.
(2) A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 15 napon belül, szükség esetén helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(3) Ha a kérelmező vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kifogasolt hiányosság(ok) felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.
(4) Amennyiben a kérelmező vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettséget a kitűzött határidőig nem biztosítja, részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg illetve a már megállapított és folyósított ellátását meg kell szüntetni.
Lakásfenntartási támogatás
14. § (1) A lakásfenntartási támogatást kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, síkosság-mentesítésére, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megóvására, valamint higiénikus állapotának biztosítására a 12. §-ban meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését a Közös Önkormányzati Hivatal helyszíni szemle útján – bármikor – ellenőrizheti.
(3) Amennyiben a támogatásban részesülő személy az (1) bekezdésében foglaltak nem teljesíti, a jegyző 5 napon belül felszólítást küld a kérelmező részére az elvégzendő munkák megjelölésével.
(4) Meg kell szüntetni annak a lakásfenntartási támogatásra jogosultságát, vagy el kell utasítani a támogatásra irányuló kérelmét annak, aki az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.
Ápolási díj
15. § (1) Kérelemre ápolási díjat kell megállapítani annak a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végző közeli hozzátartozónak, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.
(2) A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványt, továbbá az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) Az ápolási díj összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
(4) Az ápolási díj iránti kérelmet a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság bírálja el.
(5) A Bizottság az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtás vezető gondozója folyamatosan figyelemmel kíséri, tapasztalatairól évente 2 alkalommal beszámol a Bizottságnak. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, azt a Bizottság elnökének haladéktalanul jelzi.
(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni ha
a) az ápolt szükséges személyes felügyeletét,
b) lakás tisztántartását,
c) ápolt ruházatának személyes higiéniájának biztosítását,
d) életkorának, egészségi állapotának megfelelő élelmezését,
e) a lakás fűtését,
f) az ápolt előírt gyógyszerelését,
g) az ápolt részér előírt gyógykezelését
az ápolási díjban részesülő nem teljesíti.
Önkormányzati segély
16. § (1) Vissza nem térítendő önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.
(2) Az önkormányzati segély ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság jár el.
(3) A Bizottság - a (3) bekezdésben foglaltak egyidejű fennállása mellet - önkormányzati segélyt nyújt az alábbi esetekben:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, vagy
b) eseti vagy rendszeres gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen:
ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik rendszeres jelleggel, vagy esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy
bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti, vagy rendszeres gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, vagy
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra, vagy
e) elemi kár, katasztrófa elhárításához, vagy
f) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz, babakelengye vásárlásához, vagy
g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, vagy
h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklésére, vagy
i) a gyermek beiskoláztatáshoz.
(4) Az önkormányzati segély összegét a Bizottság rászorultságtól függően, alkalmanként állapítja meg.
(5)5 A polgármester önkormányzati segélyként6 az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, 7Vajszló Nagyközségben bejelentett állandó lakcímmel rendelkező kérelmező, jövedelmi helyzetére tekintett nélkül önkormányzati segélyben részesíti, melynek összege a mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 30%-a.
(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 1 hónapon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély nem állapítható meg.
(7) A Bizottság az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.
(8) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez - a 3. §-ban foglaltakon túl - csatolni kell:
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kiadásokat igazoló bizonylatok másolatát,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem estében a kérelmezőnek vagy a családtagja gyógyszereinek, vagy gyógyászati segédeszközeinek eseti vagy havi költségéről szóló, háztiorvos által kiállított igazolás másolatát,
c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelem estében a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratok másolatát,
d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelem estében a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla másolatát és a halotti anyakönyvi kivonatot másolatát,
e) a (2) bekezdés e) pontja szerinti kérelem estében az elemi kár, katasztrófa felméréséről szóló biztosítási jegyzőkönyv másolatát, vagy a kárfelmérést végző szerv hivatalos szakvéleményének másolatát,
f) a (2) bekezdés f) pontja szerinti kérelem estében a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratok másolatát, a terhességet, illetve a terhesség várható időpontját igazoló orvosi igazolást, vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
g) a (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti kérelem estében a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratok másolatát,
h) a (2) bekezdés h) pontja szerinti kérelem estében a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratok másolatát,
i) a (2) bekezdés i) pontja szerinti kérelem estében az iskola által kiállított, tanulói jogviszony igazolását alátámasztó igazolást.
(10) Tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére legfeljebb hat hónap időtartamra havi rendszerességgel is megállapítható önkormányzati segély jövedelemkiegészítő támogatásként.
(11) Az önkormányzati segély természetben nyújtott ellátásként is megállapítható az alábbi célokra:
a) élelmiszer-, ruhanemű-, tüzelővásárlás
b) tankönyv és füzetcsomag vásárlás
c) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárlás.
(12) Különösen indokolt esetben – amennyiben a rászoruló anyagi helyzete a Bizottság előtt egy éven belül lefolytatott szociális eljárás vagy köztudomás alapján ismert – hivatalból is segélyben részesíthető az, aki a 15. § (1) bekezdésében meghatározott körülményekkel rendelkezik, de önkormányzati segély iránt kérelmet nem nyújtott be.
(13) A Polgármester az életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából az (1) bekezdésen túl is önkormányzati segélyt állapíthat meg a rendkívüli élethelyzetbe került személynek, melyről a képviselő-testületet a következő testületi ülésen köteles tájékoztatni.
(14) Hivatalból évente egyszer nyújtható alkalmankénti önkormányzati segély.
Szülési segély
17. § (1) A polgármester8 szülési segélyben részesíti azt a személyt, aki Vajszló Nagyközségben állandó lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a településen tartózkodik.
(2) A támogatás iránti kérelmet a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatalban írásban lehet benyújtani a születési anyakönyvi kivonat egyidejű bemutatásával a születéstől számított 30 napon belül.
(3) A támogatás mértéke gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(4) A szülési segélyek összegszerű kifizetéséről a Bizottság elnöke a soron következő bizottsági ülésen tájékoztatást ad.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
18. § (1) Az önkormányzat gondoskodik Vajszló Nagyközségben elhunyt vagyontalan személyek közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles személy,
b) az eltemetésre köteles személy az eltemetésről nem gondoskodik.
(2) Az elhunyt, nem vajszlói lakóhellyel rendelkező személy közköltségen történő temetési költség megtérítését a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül kérni kell a lakóhely szerinti illetékes önkormányzattól.
(3) Az önkormányzat az elhunyt vajszlói lakos köztemetési költségét
a) hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti,
b) az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(4) A köztemetés engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.
(5) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:
- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg, egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
- vagyonnal nem rendelkezik és a
- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
Méltányossági közgyógyellátás
19. § (1) Kérelmére méltányossági közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül álló esetén 200 %-át, és az igazolt, havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.
(2) A kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 9. számú melléklete szerinti nyomtatványon a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani.
(3) A kérelemről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Szociális alapszolgáltatások
20. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a szociális alapszolgáltatások körében
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) a családsegítéshez való hozzáférést
Az ellátások igénybevétele
21. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatalban a gondozást vezetőhöz kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1.sz.melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportbizottság dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és jövedelemigazolásokat ebben az esetben is mellékelni kell.
Étkeztetés
22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban időskorúak ellátásában részesülnek,
b) akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk ellátásáról - részbe vagy teljesen - gondoskodni nem tudnak,
c) pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
d) hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkezés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott esetekben az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni, a d) pontjában szabályozott esetben a lakcímkártyán igazolt Vajszló település szintű lakóhellyel kell rendelkezni.
Házi segítségnyújtás
23. § (1) A házi segítségnyújtás a jogosult lakásán, lakókörnyezetében biztosítja életvitelének fenntartását meleg étel, bevásárlás biztosításával, a testi, személyi higiénia, az öltöztetés segítésével, orvoshoz kíséréssel, gyógyszerkiváltással, a hivatalos ügyek intézésével.
(2) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. Az szolgáltatás iránti kérelem alapján a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5) A házi segítségnyújtás a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a vezető gondozó tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a bizottság döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható
(7) A település Önkormányzata a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személy ellátásáról köteles gondoskodni.
(8) Az ellátás iránti kérelmet a Hivatalban a vezető gondozóhoz lehet benyújtani.
(9) Az ellátás iránti kérelemről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.
(10) Gondozói tevékenységet a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező hivatásos munkatárs végezhet ( teljes, vagy részmunkaidőben ) és ezen munkatárs irányítja a gondozói tevékenységet végző közhasznú, közcélú munkásokat ( a faladatok részletes meghatározásával ).
(11) A házi segítségnyújtás irányítója ( vezető gondozó ) gondozói körzeteket alakít ki úgy, hogy azok Vajszló teljes közigazgatási területét lefedjék. A gondozottakról, gondozási tervet készít, melyet a következő szempontok figyelembe vételével kell összeállítani:
a gondozott
- kora,
- egészségi állapota
- hozzátartozók lakhelye
- háztartásának gépesítése (mosás, vasalás )
- lakókörnyezetének állapota
- háziorvosának előírásai
(12) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás térítésmentes.
(13) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Hivatalban a vezető gondozóhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell jövedelmét igazoló iratokat, az egészségi állapotáról kiállított háziorvosi szakvéleményét, esetleges előírásával.
(14) Nem részesülhet étkeztetésben és házi segítségnyújtásban az a személy, akinek gondozását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, továbbá, akire tekintettel hozzátartozója ápolási díjban részesül.
(15) Akinek ellátását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták – kivételes méltányosságból, ideiglenes jelleggel, 30 napra – helyzetének rendezéséig lehet ellátásban részesíteni.
(16) Azonnali intézkedést igénylő esetben a polgármester külön eljárás nélkül nyújthat ellátást a rászorulónak, ha a késedelem annak életét, testi épségét veszélyeztetné.
Gyermekvédelmi alapellátások
24. § Az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. §-ában meghatározott személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás (SKTT) Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata (7960 Sellye, Zrínyi u. 13.) valamint a SKTT Vajszlói Aprófalva Óvoda (7838 Vajszló, Iskola u. 3.) útján a társulási megállapodásban foglaltak szerint látja el.
Szociális Földprogram
24/A. §9 (1) A Szociális Földprogram keretében az Önkormányzat támogatja a mezőgazdasági tevékenységet. A támogatás az alábbi területekre terjed ki:
a) növénytermesztés feltételeinek kedvezményes biztosítása,
b) háztáji állattenyésztés támogatása haszonállatok kihelyezésével
(2) Az Önkormányzat minden évben meghatározza azokat a területeket, melyeket a Szociális Földprogram keretén belül támogat.
(3) A Szociális Földprogramban támogatott termelési módokra a településen állandó lakcímmel rendelkezők jelentkezhetnek.
(4) A jelentkezők közül a kedvezményezetteket a képviselő-testület választja ki, akikkel - a programban való részvétel részletes feltételeit tartalmazó - szerződést köt.
(5) A programban részt vevő családok a támogatást természetben kapják.
(6) A Program pénzügyi lebonyolítását a Vajszlói Közös Önkormányzati Hivatal végzi.
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátások rendszeréről szóló 1/2008. (I. 24.) önkormányzati rendelet., valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/2008. (I.24.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Vajszló, 2014. február 12. A rendelet kihirdetve. Vajszló, 2014. február 13.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (V. 22.) számú rendelete. Hatályos: 2014. V. 22.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI. 13.) számú rendelete. Hatályos: 2014. XI. 13.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI. 13.) számú rendelete. Hatályos: 2014. XI. 13.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI. 13.) számú rendelete. Hatályos: 2014. XI. 13.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (V. 22.) számú rendelete. Hatályos: 2014. V. 22.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI. 13.) számú rendelete. Hatályos: 2014. XI. 13.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (V. 30.) számú rendelete. Hatályos: 2014. V. 30.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI. 13.) számú rendelete. Hatályos: 2014. XI. 13.-től.
Módosította Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (V. 22.) számú rendelete. Hatályos: 2014. V. 22.-től.