1. § A rendelet célja Vajszló építészeti, településképi illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti örökségét és polgárainak identitását elősegítő épületek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok megőrzése, minőségi fejlesztése a következő generációk számára, településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. § A helyi védelem célja a hajdani lakosság életmódját, kultúráját lenyomatként őrző építészeti és táji értékek megóvása. Ezzel a polgárság indentitásának megőrzése és erősítése és a kialakult településkép tovább örökítése

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó sajátos jellemzőkkel bíró részeinek lehatárolása, és identitásőrző megvédése.

4. § (1) A rendelet Vajszló község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is.

5 § A helyi védelem feladata a településképi, településtörténeti építészeti épületek, építmények, épületegyüttesek, utcaképek megóvása. A védelmet érdemlő építmények számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása A védett értékek károsodásának, megsemmisülésének elkerülése. Fenntartásuk településképi, és településtörténeti szempontokat figyelembe vevő megújulásuk elősegítése.

6. § (1) Települési építészeti értékek védetté nyilvánítására, számbavételre, illetve annak megszüntetésére önkormányzati eljárást bármely természetes és jogi személy kezdeményezhet a jegyzőnél.

(2) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(3) A védetté nyilvánítási kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

-egyedi építmények, épületek esetén:

- védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész),

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

- a kezdeményezés indokolását,

- településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

- az együttes megnevezését,

- körül határolását,

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indokolását.

(4) A védettség megszüntetési kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

- a kezdeményezés indokolását.

- alátámasztó szakvéleményt

7. § (1) A helyi védett értékké nyilvánításról vagy a megszüntetésről a Képviselő-testületet dönt. A helyi védett értékké nyilvánítás, vagy a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésről a jegyző gondoskodik

(2) A helyi védettség megszüntetése esetén, - indokolt esetben – az önkormányzat polgármestere (továbbiakban polgármester), - az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről. – az épület és telek érték-archiválásához szükséges, felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről.

8. § (1) A helyi területi védelem

- a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),- a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

- a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

- településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.

(2) A területei védelem alatt álló településrészek, védendő utcaképeket a rendelet 1 sz. melléklete tartalmazza a HÉSZ-szel megegyező módon.

9. § (1) A helyi egyedi védelem

- az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

- az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

- szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

- egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épülete, építmények listáját a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a HÉSZ-szel megegyező módon.

10. § (1) Helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek:

A helyi védelem alatt álló védett építészeti érték karbantartásáról, az értéket nem veszélyeztető, rendeltetésszerű használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A védett érték fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli. Amennyiben a védett építészeti érték karbantartásának és fenntartásának hiánya miatt, annak megjelenése és környezete (telke) településképet is rontó módon elhanyagolttá válik, úgy a polgármester településképi kötelezéssel és bírsággal élhet a tulajdonos felé, a kedvezőtlen állapot megszüntetése miatt. A védett épületeken végzett bármilyen építési munka településképi konzultációja kötelező.

(2) A védett épületek hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat.

(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozhatja. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és a belső értékek megtartásával kell tervezni és kivitelezni. A védett épületeket csak úgy lehet bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve az a legkisebb kárt szenvedje, továbbá a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületek bármilyen építési munkájának településképi konzultációja kötelező. A helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya, az egyedi érték minden elemére kiterjed.

11. § (1) Vajszló Község településképi szempontból sajátosan eltérő karakterű területei, figyelembe véve a településképi arculati kézikönyv lehatárolását 2 sz. melléklet szerint.

Történeti karakterű településrész

Kockaházas karakterű településrészek

Nyeregtetős karakterű településrészek

Vegyes karakterű településrészek

Ipari területek

Egyéb karakterbe nem sorolható területek

12. § (1) Vajszló Nagyközség településképi szempontból meghatározó területei:

Történeti karakterű településrész

Kockaházas karakterű településrészek

Nyeregtetős karakterű településrészek

Vegyes karakterű településrészek

Egyéb karakterbe nem sorolható területek

(2) Vajszló Nagyközség településképi szempontból nem meghatározó területei:

Ipari területek

13. § Általánosan elmondható, hogy követni kell a kialakult állapotot.

- Az építményeken a különböző karakterű településrészeken a meglévő építményállománnyal harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.

- Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.

14. § A településképi szempontból meghatározó területeken követni kell a kialakult állapotot.

A megfigyelhető tömegformálási eszközöktől, tetőformától és hajlásszögtől, jellemző szintszámtól, a kialakult beépítési vonaltól eltérni nem lehet. A meglévő épületállománytól eltérő anyagok és színek használata nem megengedett.

15. § (1) Az 1. sz mellékletben található egyedi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a hagyományos természetes építőanyag (kő, tégla, fa, cserép, természetes pala, vályog, nád) használata megengedett.

(2) A területre jellemzően földszintes kialakítású épület létesíthető

(3) Indokolt esetben megengedett a tetőtérbeépítés.

(4) Az épület tetőgerincének iránya és a tető hajlásszöge nem változtatható meg.

(5) Az épületek homlokzati architektúrája és a homlokzattagolás megtartandó, vagy az eredeti visszaállítandó.

(6) Az épületeken eredetileg alkalmazott anyaghasználat (tető héjjalása, homlokzatképzés) megtartása szükséges.

(7) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése kizárólag kikerülhetetlen műszaki okokból elfogadható.Egyéb kiegészítő elem (antenna, parabola, stb) az utcafronti homlokzaton való elhelyezése nem megengedett

(8) Az épület színezése a Településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatás szerint változtatható.

16. § (1) Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképileg nem meghatározó területek alkalmasak.

- Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

- Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

- Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

- Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

- A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

17. § Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképileg nem meghatározó területek alkalmasak.

18. § A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a 104/2017.(IV.28.) Korm.rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

19. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen reklámot, reklámhordozót, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(4) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(5) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető

(6) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(7) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

20. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

21. § (1) Haladéktalanul el kell távolítani:

22. § (1) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozók, nem az engedélyeknek megfelelő kivitelezéséből eredő lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a reklámhordozó elhelyezőjével egyetemlegesen felelős.

(2) A reklámhordozó elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a reklámhordozót átalakítani vagy lebontani, külön tekintettel, ha:

(3) A jelenlegi rendelet szerint településképi bejelentés köteles, de a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen kihelyezett reklámhordozók az e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapig szerzett joggal rendelkeznek, ezt követően felülvizsgálatuk keretében létjogosultságot nyernek, vagy nem megfelelőség esetén átépítendők, illetve leszerelendők.

23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. § (1) A polgármester, településképi szakmai konzultációt biztosít - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, minden hatósági engedélyhez kötött, vagy ahhoz nem kötött építési tevékenységekre vonatkozóan

(2) Az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekre vonatkozóan a szakmai konzultáció kötelező. Ennek elmulasztása esetén, valamint, ha a helyi építési szabályzat és településképi rendelet követelményeit a kivitelezés során nem tartották be a tervezés és a kivitelezés során, az önkormányzat hatósági intézkedést kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatóságnál a jogsértés megszüntetése érdekében.

(3) E rendelet keretei között, e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településképi kötelezést írhat elő, illetve településképi bírságot szabhat ki.

(4) A szakmai konzultáció elsősorban a hatályos helyi építési szabályzat követelményeire és e rendeletben foglalt településképi követelményekre terjed ki. A szakmai konzultációt az építési tevékenység megvalósulásában résztvevő megbízott, jogosult szakemberek (tervező, kivitelező stb), a tulajdonos és az építtető is kérheti. A konzultációról emlékeztető készül, amelyben röviden rögzíteni kell a felvetett javaslatokat, tervek esetén azokat az emlékeztető mellé csatolva, valamint a polgármesternek lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(5) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért eljárási díjat nem számít fel.

25. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott módon, minden hatósági építési engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozóan.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása csak főépítész foglalkoztatása esetén lehetséges, annak szakmai álláspontjával megalapozva a véleményt.

(3) A településképi véleményezési eljárást az építtető vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) kezdeményezhet a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - kérelemmel.

(4) A kérelmező a kérelemmel egyidejűleg benyújtandó a véleményezendő tervdokumentáció papíralapon, vagy a főépítésznek elektronikus hozzáférést biztosítva, a hivatali elektronikus címen. (5) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott módon minden esetben, a hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozóan.

(6) A településképi véleményezési eljárásban a polgármester az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, - a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban - véleményt ad az építésügyi hatósági engedély kérelemhez. A polgármester a településképi véleményének kialakításához kikéri a főépítész szakmai állásfoglalását, amely a vélemény szakmai megalapozását jelenti.

26. § (1) A polgármester a főépítész szakmai álláspontját nem bírálhatja felül, de mérlegelheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács összehívását, a szakmai álláspont felülvizsgálata miatt.

(2) Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltak a helyi építési szabályzat valamely előírásának nem felel meg, akkor a településképi követelmények vizsgálata nem válik relevánssá, a kérelmet nemleges javaslattal el kell utasítani. A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban javasolja, feltétellel javasolja, nem javasolja.

(3) Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf formátumban) az ÉTDR elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni. Az eljárást az építésügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódóan, azt megelőzően kell lefolytatni. A döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

27. § (1) A polgármester (főépítész foglalkoztatása esetén) településképi bejelentési eljárást folytat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, hirdetéselhelyezések és épületek rendeltetés-módosításaira vonatkozóan.

(2) A hatósági építési engedély nélkül, de településképi bejelentési eljárással végezhető építési munkák esetei:

- Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

- Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

- Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

- Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

- A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

28. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A bejelentéshez a megértéshez kellő mértékben kidolgozott egyszerűsített műszaki tervdokumentáció szükséges.

(2) A polgármester településképi bejelentésre vonatkozó önkormányzati hatósági döntést, településképi engedélyt (igazolást) ad ki.

(3) Döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, 3000.- Ft illeték lerovása mellett, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

(4) A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(5) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezés, és önkormányzati településképi bírság jogkövetkezményei alkalmazhatók.

(6) Hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést nézve hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján, településképi engedély meglétével végezhetők. Amennyiben a hirdetés és hirdetéshordozó elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterülethasználati engedély kiadásának a feltétele csak a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás megléte, és az abban meghatározott kikötések betartása lehet.

29. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és a reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) A polgármester ezt a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) szerinti eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezésére vonatkozóan a polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges. E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(6) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(7) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(8) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

30. § (1) Településképi kötelezési eljárást lehet kezdeményezni hivatalból vagy kérelemre.

(2) A településképi kötelezésben az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel, a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, határidő megadásával.

(3) A településképi követelmények megszegése településképi kötelezési eljárást von maga után a következő okok miatt:

- a településképet zavaró, bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérően megvalósított hirdetés vagy hirdetéshordozó elbontása és az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek

31. § A településképi önkormányzati bírság a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés jogkövetkezményének eredménytelensége esetén alkalmazható, amelyben az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 (egymillió) forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

32. § (1) A bírság kiszabása során a önkormányzat képviselő-testületének mérlegelési jogköre van, a jogsértés súlyát, számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét és a kötelezett adóalany előző évi adózott eredményét figyelembe véve.

(2) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(3) A jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt a bírság ismételten kiszabható.

(4) Az önkormányzat a jogsértő állapot megszüntetéséről, az eredeti állapot visszaállításáról, saját hatáskörben is intézkedhet.

(5) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kiszabott településképi bírság az önkormányzat településképi támogatási és ösztönző rendszerének bevételét képezi.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével Vajszló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 21/2017.(XII.07.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.