Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2003. (V.29.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről
Hatályos: 2013. 07. 25Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2003. (V.29.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről
2013-07-25-tól
Beremend Nagyközség Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 46. (1) bekezdés c/ pontjában, a 48. § (3) bekezdésében, az 58. § (1) bekezdésében, valamint 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása céljából – a helyi körülményeket alapul véve – az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Területi és személyi hatály
1. § A rendelet hatálya a nagyközség közigazgatási területére (belterületére és külterületére), annak természetes és épített környezetére, a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre terjed ki, amelynek állandó vagy ideiglenes jelleggel a nagyközség közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
II. fejezet
A víz védelme, csapadék-szennyvízelvezetés
2. § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat (beremendi csatornát, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) – amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.
(3) A beremendi csatorna mentén lévő partmenti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a csatornához kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.
(4) Kijelölt vízmű védőterületén csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható. Egyéb tevékenység esetén környezeti elemzés elvégzése szükséges, melyre be kell szerezni a Környezetvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, Vízügyi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását.
(5) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni.
Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni.
Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.
3. § (1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.
(2) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.
(3) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.
(4) Kommunális szennyvizet közterületi csapadékvíz-elvezető csatornába vezeti tilos. Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – közműpótló zárt szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát. A szennyvízgyűjtő és csapadékvíz rendszer rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.
(5) Közterületre, csapadék-vízelvezető és csapadékvíz-szikkasztó csatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani tilos.
(6) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.
(7) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (6) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(8) A zárt csapadék-vízelvezető csatornára és szennyvíz csatornára való rákötés a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
(9) Csapadék-, és szennyvíz-elevezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének korlátozása tilos.
rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének korlátozása tilos.
4. § (1) A települési vízrendezési feladatok körébe a fenntartó
a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák,
b) a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok,
c) a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák,
d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.
(2) A fenntartási feladatok során gondoskodni kell különösen
a) a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás);
b) az elfajult medrek helyreállításáról;
c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról;
d) kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról;
e) a tározótér feliszapodásának eltávolításáról.
III. fejezet
Zaj- és rezgésvédelem
5. §
IV. fejezet
Levegővédelem
6. § (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére.
(2) Káros légszennyezést okoz a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi.
(3) A nagyközség közigazgatási területén közlekedő és áthaladó gépjármű, gép meghajtású jármű tulajdonosa, kezelője, fenntartója tűrni köteles az emissziós méréseket.
7. § (1) Az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.
(2) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságot belül nem szabad. Szalma- és szálastakarmány kazlaktól 20 m-en belül égetni nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést olyan 18 éven felüli személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg is alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.
(3) Avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése csak szeptember 15. és november 30. valamint február 1. és április 30. közötti időszakban, vasár- és ünnepnapokon kivételével naponta 9-16 óra között engedélyezett. A határidők kezdő- és utolsó napján az égetés végezhető.
Avar és kerti hulladék nem égethető tűzgyújtási tilalom időtartalma alatt.
(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén megszerelt kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben vagy egy db tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot kell az égetés helyszínén készenlétben tartani, amellyel a tűz terjedése megakadályozható.
(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oldani és parázslást meg kell szüntetni.
(6) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más, kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, vagy veszélyes hulladékot (műanyag, gumi, PVC, vegyszer, festék, illetve ezek maradékai)
A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
8. § (1) A 140 kW összteljesítmény alatt egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.
Tarlóégetésre vonatkozó szabályok
9. § (1) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.
(2) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad.
(4) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(5) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.
V. fejezet
Önkormányzati környezetvédelmi alap
10. § (1) Az alap létrehozásának célja, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét.
(2) Az alap bevételei
a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összege,
b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30%-a,
c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) a települési önkormányzat bevételének környezetvédelmi célra elkülönített összege,
e) a Tv. 58. § (6) bekezdése alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel,
f) a természetvédelmi bírság összege- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján,
g) egyéb bevételek.
11. § (1) A környezetvédelmi alapot – az éves költségvetési rendelet szerint meghatározott mértékben – kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni.
(2) Az Alap bevételeit:
a) zaj és rezgésvédelemre,
b) a levegőtisztaság védelmére,
c) a környezeti terhek káros hatásainak csökkentésére,
d) a környezetvédelmi mérésekre,
e) a védett természeti értékek megőrzésére, eredeti állapotának helyreállítására,
f) zöld területek védelmére, növelésére és fejlesztésére,
f) a környezet védelmét szolgáló tanulmányok, tervek készítésére,
h) környezeti oktatási és propaganda céljait szolgáló szabadidős tevékenységek, társadalmi munkák támogatására,
i) az egészségre káros, közterületen meglévő gyomok irtására,
j) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok részvételi díjára,
kell fordítani.
(3) Az alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.
(4) A környezetvédelmi alap felhasználásáról – az éves költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg – a képviselőtestület gondoskodik.
(5) A képviselőtestület évente egy alkalommal a helyi környezetvédelmi alapból támogatást nyújthat a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetnek.
VI. fejezet
Ellenőrzési és szabálysértési rendelkezések
12. §