Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2009. 03. 25- 2012. 03. 08Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Beremend Önkormányzatának Képviselő-testülete a vonatkozó törvényi felhatalmazások alapján az építés helyi rendjének biztosítása és a település további, rendezett fejlesztése érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Beremend egész közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, lebontani, használni és mindezekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megtartása mellett csak e rendelet és a hozzá tartozó, a T.Z. TERVEZŐ Bt. Által jegyzett, 2007-i dátumú szabályozási tervek és a jelen önkormányzati rendelet együttes alkalmazásával szabad.
(3) Az egyes építési övezetekre illetve övezetekre vonatkozó, az építési hatósági eljárásokban alkalmazandó szabályokat az OTÉK (253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) tartalmazza. A jelen önkormányzati rendelet csak az attól eltérő, vagy az azt kiegészítő szabályozási elemeket tartalmazza.
A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozás azon elemeit, amelyeket a településszerkezeti terv is tartalmaz, I. rendű szabályozási elemeknek kell tekinteni. Módosításuk csak a településszerkezeti és szabályozási terv együttes módosításával lehetséges.
(2) A szabályozás azon elemei, amelyek a területfelhasználási egységen belül az egyes építési övezetekre, illetve övezetekre, és ezek előírásaira vonatkoznak, II. rendű szabályozási elemeknek tekintendők. Ezek csak a szabályozási terv illetve a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosításával változtathatók meg.
(3) Azok a szabályozási elemek, amelyek hatósági eljárásban illetve más önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a településrendezési célok megvalósítása érdekében III. rendű szabályozási elemeknek tekinthetők.
(4) Hatósági eljárásban változtathatók illetve pontosíthatók:
a) az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védőtávolságok és védőterületek mértéke,
b) a szabályozási terven jelölt új telekhatárok,
c) a „K” kialakult állapot esetén az illeszkedés szabályai szerint, a megfelelő illeszkedés érdekében az előkert mértéke, a beépítés módja, az utcai homlokzatmagasság, a tetőhajlásszög, az alkalmazott homlokzatképző- és tető héjazati anyagok és színek megválasztása.
(5) Önkormányzati rendeletben módosítható vagy meghatározható:
- a belterületi határ a fejlesztésbe újonnan bevonandó területek ütemezésének függvényében a szabályozási tervben rögzített új belterületi határ keretein belül,
- a sajátos jogintézmények köre,
- építészeti szakvélemény alapján a helyi értékvédelem, melyhez ki kell kérni a megyei főépítész, ennek hiányában az állami főépítész véleményét és tájékoztatni kell a kulturális örökségvédelmi hatóságot.
(6) Az egyes területfelhasználási egységeknél illetve övezeteknél, a beépítés szabályainál, a beépítési módnál alkalmazott rövidítések magyarázata:
SZ – szabadon álló
O – oldalhatáron álló
Z – zártsorú
I – ikrerházas
CS – csoportos
Az építési engedélyezés általános szabályai
3. § Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységekről szóló munkák körét a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet határozza meg.
4. § (1) Gépkocsi tároló használatának megváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi elhelyezési igény a saját építési telken belül kielégíthető.
(2) A beépítésre szánt területeken a telkeken belül, ill. kívül elhelyezendő parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell meghatározni. Rendszeres forgalmat lebonyolító közösségi létesítmények parkoló igényének legalább 80 %-át közterületen vagy közforgalom számára megnyitott magánterületen kell elhelyezni.
(2) Új beépítéseket engedélyezni csak a vonatkozó magasabb szintű jogszabály (OTÉK). szerinti parkolóhelyek telken belüli biztosítása, vagy a szükséges parkoló szám közterületi parkolókban való biztosítása esetén lehet. Ez utóbbi esetben az önkormányzattal kötött, vonatkozó megállapodást csatolni kell.
(2) Belterületen a beépítésre szánt területeken építés csak teljes közművesítés esetén, külterületen pedig részleges közművesítés esetén engedélyezhető.
(5) Épületek, építmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési létesítmények valamint postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.
(6) Külön jogszabály alapján kell gondoskodni az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításáról. A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitás. A Tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
(7) Építési munkák engedélyezése során szakhatóságként be kell vonni a Pécsi Bányakapitányságot, amennyiben a lakósság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenségeket észlel.
(8) Terepszint alatti építményeket (pincéket) csak úgy lehet elhelyezni, hogy az a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel ne veszélyeztessék. Az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince és üregviszonyait. A földalatti tárolótérségek állagmegóvása keretében végzett felújítási munkákat bányászati szakértő közreműködésével szabad csak végezni.
(9) A Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított földalatti létesítményekkel kapcsolatos építés hatósági engedélyezési eljárások esetében.
(10) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az Ásványvagyon kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra illetve idegen területen deponálásra kerül és ennek során értékesítésre kerül. Az építkezések során felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelő helyről kell beszerezni.
5. § (1) Az építési és bejelentési kötelezettség alá tartozó munkák építészeti-műszaki tervdokumentációjához csatolni kell az 1-1 szomszédos épületet is bemutató utcaképi fotómontázst minden esetben, amikor a szabályozás a beépítési módnál vagy a maximális építménymagasságnál „K” jelzést tartalmaz, az utcaképi illeszkedés bemutatására.
(2) Állattartó épületet engedélyezni csak e rendelet övezeti előírásai és az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint lehet.
(3) Ott ahol a szabályozási terv szabályozási vonalat külön nem jelez, a szabályozási vonal a telkek meglévő utcai határvonala.
(4) Ott, ahol a szabályozási terv építési vonalat külön nem jelez, ott az építési vonal a meglévő épületek kialakult utcai homlokzati síkja által képzett vonal. Azon lakóépületek esetében, ahol a lakóegységek bejárata közvetlenül az előkertből nyílik, max. 4 m2 szélfogó-bővítmény az előkertben elhelyezhető az épület homlokzatához illeszkedő módon.
(5) Építési telket megosztani csak úgy lehet, hogy minden új területrész területe legalább elérje az övezetre előírt legkisebb építési telekméretet és köz vagy magánútról mindegyik területrész közvetlenül megközelíthető legyen.
(6) Olyan területet, amelyen már áll épület csak úgy lehet megosztani, hogy a megosztás után a beépített területrész legalább elérje vagy meghaladja a beépíthetőség feltételeként az övezetre meghatározott legkisebb területnagyságot.
(7) A beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el.
(8) A tető formáját a szomszédos épületek tetőformáinak figyelembevételével, az utcaképi érdekeknek megfelelően kell meghatározni.
(9) A „K” – kialakult állapotot az építési engedélyezési eljárás során az alábbiak szerint kell értelmezni:
a) Építménymagasságnál az eljárás tárgyát képező épület nem lehet magasabb az egyik szomszédos épület építménymagasságánál, utcai homlokzatmagassága a szomszédos 1-1 épület utcai homlokzatmagasságánál, semmiképpen nem haladhatja meg az építménymagasságra a jelen rendeletben előírt maximális értéket, illetve ennek hiányában az OTÉK szerinti maximális építménymagasságot.
b) A minimális telekméret és a beépíthetőség tekintetében lakóterületen a kialakult és beépített telkek építési telkeknek tekinthetők azok méretétől függetlenül. A rajtuk lévő épület bontása után a lebontott épület alapterületének nagyságáig rajtuk új épület építése is engedélyezhető. A túl kis telkek egyesítése esetén is ugyanezen szabály szerint kell eljárni, amíg a telekösszevonás után kialakult új telek nagysága nem éri el az HÉSZ szerinti minimális teleknagyságot.
c) A minimális zöldfelület esetében a „K”.-nak a meglévő zöldfelület nagyságát kell tekinteni.
Területfelhasználások
6. § (1) Beremend igazgatási területe
közigazgatási szempontból
- belterületre és
- külterületre osztott
építésügyi szempontból
- beépítésre szánt és
- beépítésre nem szánt területre osztott.
(2) Beremend nagyközség igazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbiak szerint osztódnak.
2.1. Lakó - L
2.1.1. kisvárosias lakó - Lk
2.1.2. kertvárosis lakó - Lke
2.1.3. falusias lakó - Lf
2.2. Vegyes - V
2.2.1. településközpont vegyes - Vt
2.3. Gazdasági területek - G
3.3.1. kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
3.3.2. ipari terület - Gip
2.4.. Különleges területek - K
3.5.1.-n-ig, a különleges területhasználat feltüntetésével
(3) Beremend nagyközség igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
3.1. Közlekedési terület - KÖ
4.1.1. közuti - KÖu
3.2. Zöldterületek (közparkok, belterületi ligetek) - Z
3.3. Erdőterület - E
4.3.1. védelmi erdő - Ev
4.3.2. gazdasági erdő - Eg
3.4. Mezőgazdasági terület - M
4.4.1. kertes - Mk
4.4.2. általános - Má
3.5. Vízgazdálkodási terület - V
A területfelhasználások, építési övezetek, övezetek előírásai
7. § Az egyes területfelhasználások építési övezet, övezeti tagolódását a szabályozási terv határolja le.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
8. §
Lakóterületek
A kisvárosias lakóterületbe a városiasodó nagyközség városi jelegű beépítése tartoznak, az alábbi övezeti megosztásban:
(1)/a. Lk1 építési övezet, amelybe a paneles többemeletes lakóépületek tartoznak, jellemzően tömbtelken történő úszótelkes kialakításban. Igény esetén a terület egésze egységesesen telkesíthető, településrendező tervező irányításával készített telekalakítási terv szerint.
a/1. A tömbtelken új épület nem építhető.
a/2. A meglévő többszintes épületek felújításakor, korszerűsítésükkor alapterületük max. 5%- al bővíthető,
a/3. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K – telekalakítási terv szerint |
Beépíthetőség |
K, max. 60 % |
Minimális zöldfelület |
K, min. 20 % |
Maximális építménymagasság |
K |
- b/1. Az övezetben lévő garázsok fenntarthatók, felújíthatók de nem bővíthetők és hasonló új épület nem engedélyezhető.
- b/2. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K, (SZ, I, CS) |
Minimális telekméret |
K, |
Beépíthetőség |
K max. 60 % |
Minimális zöldfelület |
20 % |
Maximális építménymagasság |
K, max 6,5 m |
c/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K- az új beépítés zártsorú |
Minimális telekméret |
K, min 300 m2 |
Beépíthetőség |
60 % |
Minimális zöldfelület |
20 % |
Maximális építménymagasság |
K, max 6,5 m |
- c/3. A feltárandó területhez kapcsolódó meglévő, az utcafronton már beépített telkek a szabályozási terv szerinti hátsó telekhatárukon új lakóépületet építhetnek a minimális telekméret megléte esetén.
- c/4. A tömb feltárásáig a meglévő lakótelkek az utcai homlokvonaltól számított 60 m-es sávban építhetők csak be, max. 30 % mértékig.
1/d. Lk4 építési övezet, amelybe a Gyár utcai beépítés tartozik.
- d/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
|
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
max 75 % |
Minimális zöldfelület |
10 % |
Maximális építménymagasság |
4 m |
(1)/e. Lk5 építési övezet, amelybe a Vécsey utcai lakóterület tartozik.
- e/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K, O |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
60 % |
Minimális zöldfelület |
20 % |
Maximális építménymagasság |
K max.4,0 m |
A kisvárosiasnál lazább beépítésű lakóterületek tartoznak ebbe a területfelhasználási kategóriába, az alábbi, a beépítés jellegében és módjában egymástól különböző övezeti bontásban:
(2)/a Lke1 építési övezet, amelybe a hagyományosan beépített, nagy telkes beépítések tartoznak.
- a/1. A beépítés szabályai:
beépítési mód |
K - SZ, O, I |
Minimális telekméret |
K- 1200 m2 |
Beépíthetőség |
K, max. 30 % |
Minimális zöldfelület |
K, min. 50 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m2 |
b/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
30 % |
Minimális zöldfelület |
50 % |
Maximális építménymagasság |
K |
(2)/c Lke3 építési övezet, amelybe az új beépítésű kertvárosi karakterű beépítésű területek tartoznak.
- c/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
O, SZ |
Minimális telekméret |
1200 m2 |
Beépíthetőség |
30 % |
Minimális zöldfelület |
50 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
- c/3. Újonnan feltárt lakóterületnél az épületek 5 m-es előkerttel helyezhetők el.
- c/4. Az építési telkek minimális szélessége legalább 16 méter.
A falusias lakóterületbe a hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló fésűs beépítésű régebbi vagy újabban beépített lakóterületek tartoznak.
(3)/a Lf1 építési övezet, amely a hagyományos fésüs beépítések övezete.
- a/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K, O |
Minimális telekméret |
K, min. 1200 m2 |
Beépíthetőség |
30 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
K, max. 4.5 m |
a/3. A telkeknek csak az utcai telekhatártól mért 60 m-es sávja építhető be. A beépíthetőség számításánál is csak ezt a telekterületet lehet figyelembe venni.
a/4. A telek beépíthető részén utcavonallal párhuzamosan telepített kereszt-csűr építhető.
a/5. Az oldalhatáron álló családi házzal szemközti oldalhatáron álló melléképület megtartható, felújítható, de hasonló új épület nem engedélyezhető.
a/6. Az új épület szélességi mérete nem haladhatja meg a 8 métert. Keresztszárny az utcai homlokzat síkjától mért 8 m távolságon túli területen építhető, ilyen bővítési lehetősége a meglévő és megmaradó épületeknek is van. A keresztszárny magassági viszonyai (homlokzat, párkány, tetőgerinc) egyik esetben sem haladhatják meg az utcára merőlegesen telepített épület magassági viszonyait.
(3)/b Lf2 építési övezet, amelybe az újabban beépített lakóterületek tartoznak.
- b/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K-O |
Minimális telekméret |
K, min. 900 |
Beépíthetőség |
30 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
(3)/c Lf3 építési övezet, amelybe a Kiss Ernő utcai helyi védettség alatt álló lakóterület tartozik.
- c/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K-O |
Minimális telekméret |
K, min 900 m2 |
Beépíthetőség |
K, max. 30 % |
Minimális zöldfelület |
K, min. 40 % |
Maximális építménymagasság |
K, max 4,0 m |
(3)/d Lf4 építési övezet, amelybe Püspökbóly lakóterülete tartozik.
- d/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K- SZ, O |
Minimális telekméret |
K, min 900 m2 |
Beépíthetőség |
K, max. 30 % |
Minimális zöldfelület |
K, min 40 % |
Maximális építménymagasság |
K, max 4.0 m |
9. §
Vegyes terület
(1)a. Vt1 építési övezet, amelybe a főutca hagyományosan beépített, intézményi sűrűsödéssel érintett területe tartozik.
- a/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K - Z |
Minimális telekméret |
K, min. 500 m2 |
Beépíthetőség |
50 % |
Minimális zöldfelület |
25 % |
Maximális építménymagasság |
K , max. 6,5 m |
(1)b. Vt2 építési övezet, amely a folyamatosan korszerűsödő, átépülő kulturális központ és az iskola területe.
- b/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
K |
Minimális zöldfelület |
K |
Maximális építménymagasság |
K |
(1)c. Vt3 építési övezet, amelybe a helyi védettség alá tartozó volt gyári tisztviselő telep, a mai gondozási központ területe tartozik
- c/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
K, max 40 % |
Minimális zöldfelület |
K, min 30% |
Maximális építménymagasság |
K, max 6,5 m |
10. §
Gazdasági területek
- a/1 A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K-SZ |
Minimális telekméret |
K, min 1500 m2 |
Beépíthetőség |
50 % |
Minimális zöldfelület |
25 % |
Maximális építménymagasság |
K, max. 9 m |
(7)/a építési övezet, Gi, a cementgyár területe.
- a/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K - SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
K, max 30 % |
Minimális zöldfelület |
K, min 40 % |
Maximális építménymagasság |
K |
b/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K- SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
K, max. 30 % |
Minimális zöldfelület |
K, min 40% |
Maximális építménymagasság |
K, max. 9 m |
11. §
Különleges területek (K)
(1)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
15 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
9,0 m |
(2)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
10 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
6,5 m |
(3)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
40 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
K, max. 12,5 m |
(4)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
10 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
(5)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
10 % |
Minimális zöldfelület |
10 % |
Maximális építménymagasság |
7,5 m |
(6)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
10 % |
Minimális zöldfelület |
10 % |
Maximális építménymagasság |
7,5 m |
(7)/1. A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
K,SZ |
Minimális telekméret |
1500 m2 |
Beépíthetőség |
40 % |
Minimális zöldfelület |
40% |
Maximális építménymagasság |
9.0 m |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
12. §
Közlekedési területek (KÖ)
(1)/a. A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. Elhelyezhetőek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek, járdák és gyalogutak, ezek tartozékai és csomópontjai, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá hirdető berendezések, szobrok, utcabútorok, távbeszélő fülkék – a helyi közterület-használati rendelet szerint.
(1)/b. A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. A közterület berendezését az útügyi előírások szerint kell megtervezni és kivitelezni. A csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását a vízgyűjtő lefolyási viszonyaira kell méretezni.
(1)/c. A közlekedési területen növényzetet a gépjármű-, kerékpáros és gyalogos űrszelvény szabadon tartásával szabad telepíteni. A csomópontok látómezőiben nem lehetnek 0,8 méternél magasabb tárgyak (beleértve az út menti cserjesort is).
(1)/d. A nyitott parkoló területeken minden negyedik parkolóálláshoz egy koros fát kell ültetni.
(1)/e. Utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési létesítmények valamint postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.
13. §
Zöldterületek (közkertek, közparkok, belterületi ligetek) (Z)
1. turisztikai,
2. oktatási, kutatási,
3. kultikus épületek, képzőművészeti alkotások, emlékművek,
4. vízmedencék, szökőkutak.
14. §
Erdőterület (E)
Ezek az övezetek a megyei területrendezési tervben rögzített belvízjárta területben vannak. A területrendezési terv előírásai szerint itt semmilyen építési tevékenység nem engedélyezhető.
15. §
Mezőgazdasági terület (M)
A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
720 m2 |
Beépíthetőség |
3 %, de max. 60 m2 |
Minimális zöldfelület |
90% |
Maximális építménymagasság |
4,0 m |
A beépítés szabályai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
1500 m2 |
Beépíthetőség |
3 % |
Minimális zöldfelület |
90 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
- A beépítés szabályai: A természet közeli állapot fenntartása érdekében az övezetben semmilyen beépítés nem engedélyezhető.
Ezek az övezetek a megyei területrendezési tervben rögzített belvízjárta területben vannak. A területrendezési terv előírásai szerint itt semmilyen építési tevékenység nem engedélyezhető.
16. §
Vízgazdálkodási terület (V)
Építészeti és régészeti értékek védelme
17. §
Műemlékvédelem
- Görög keleti szerb templom, 1735 (tornya 19. századi) – M II 9652 Kossuth Lajos u. hrsz 728.
- Református templom, 18. század közepe, barokk (a torony eklektikus, 1896) – M III 10036 Kossuth Lajos u. hrsz: 73/2
- R.k. templom, 1745, barokk –. M III 387, Berendezés: barokk főoltárlép rokokó fakerettel 18. századi, klasszicista szószék a 19. század első feléből Szabadság tér, hrsz: 369
18. §
Régészeti emlékek védelme
19. §
Helyi építészeti értékvédelem
- A helyi építészeti értékvédelmi területek (HT) a településtörténet, a településkép helyi jelentőségű építészeti együttesei. Együttes hatásuk megőrzése a védelem célja.
- Az egyedi épületek és épületegyüttesek (jele H) helyi településtörténeti, településképi, építészeti és néprajzi értékeket hordoznak. Értékes elemeiknek a megőrzése, értékeiknek korszerűsítésük közben történő megmentése a védelem célja.
- a jellemző építészeti kialakítás beépítési módok,
- a tömegforma, nagyságrend,
- a homlokzatképzés, tetőzet, eresz és oromzatképzés,
- a hagyományos anyaghasználat, szerkezeti megoldások,
- a színezés, a homlokzati architektonikus díszítés,
- az értékes kerítés, kapu megőrzésére, megújítására,
- az azokhoz illeszkedő, a mai arculatot szolgáló kiegészítések, bővítések
létrehozására.
A környezet és a természet védelme
Általános követelmények
20. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(6) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határértékek
21. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Speciális eljárási szabályok
22. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) Beremend a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.
(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(9) Beremend településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
(11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
23. §
Sajátos jogintézmények
24. §
Záró rendelkezések
1. melléklet az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
1. számú függelék Beremend nagyközség helyi építési szabályzatához az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
2. számú függelék Beremend nagyközség helyi építési szabályzatához az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
Szabályozási terv 1. az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
Szabályozási terv 2. az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
Településszerkezeti terv az 5/2008. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
Beiktatta: 6/2009. (III. 25.) rendelet 6.§-a. Hatályos: 2009. 03. 25.