Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §      (1) Az önkormányzat megnevezése: Beremend Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7827 Beremend, Szabadság tér 1.

(3) A képviselőtestület hivatalának neve: Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal

(4) A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal), a jegyző, a társulás.

2. §      (1) Beremend település jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselőtestület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig:

1. a képviselőtestület pecsétjén a „Beremend Nagyközség Önkormányzata”
   
2. a polgármester pecsétjén a „Beremend Nagyközség Polgármestere”
3. a jegyző pecsétjén a „Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”

felirat olvasható.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
   
2. a képviselőtestület által adományozott okleveleken,
3. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
4. a polgármester által a képviselőtestület felhatalmazásával kötött szerződéseken,
   
5. az önkormányzat számlája felett történő rendelkezések alkalmával.

(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(5)  Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím, a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.   

II. Fejezet

Képviselőtestület feladat- és hatásköre

3. §      (1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat.

(2) A képviselőtestület az 1. számú mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre, a 2. számú mellékletben foglalt hatásköreit a Pénzügyi Bizottságra, Idegenforgalmi, Turisztikai és Rendezvényszervező Bizottságra, valamint a Településfejlesztési Bizottságra ruházza át. Polgármester és a bizottságok elnökei a soron következő testületi ülésen kötelesek tájékoztatást adni az átadott hatáskörökben hozott döntésekről.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

1. Képviselőtestület ülése

4. §      (1) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzati hivatal tanácskozó termében tartja, keddi napokon 16.00-tól. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése máshová is összehívható.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A helyi kábeltelevízióban közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy napirendek anyagát meg lehet tekinteni az önkormányzati hivatalban. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdető tábláján is ki kell függeszteni.

(3) A képviselők vagy bizottság indítványára összehívott rendkívüli ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 30 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

1. nemzetiségi önkormányzat elnöke
   
2. önkormányzati intézmények vezetői,
3. helyi alapítványok kuratóriumi elnökei,
4. napirend tárgya szerint illetékes személyek,
5. és azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tart.
   

2. Munkaprogram, munkaterv

5. §      (1) A képviselőtestület félévenként/évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) Az munkatervet minden év  január 31-ig, illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az munkatervre javaslatot tehetnek:          

a)   a települési képviselők,

b)   a bizottságok elnökei,

c)   az alpolgármester és

d)   a jegyző.

(4) Az munkaterv tartalmazza:

a)   a képviselőtestület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

b)   a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, a napirendet véleményező bizottságok  megjelölését,

c)   a napirendhez meghívandók felsorolását.

3. A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai

6. §      A képviselőtestület nyilvános ülésén bármely választópolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.

7. §      (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester távollétében a jelenlévő pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés vezetője:

1. megállapítja, s az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
   
2. javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
3. előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a napirendre nem került indítványokról, az elmaradás okáról,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a javaslatokat,
5. figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői személyes érintettség bejelentését,
6. fenntartja a rendet a tanácskozás alatt,
7. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
8. a napirendek lezárása után tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
   

4. Előterjesztések

8. §      (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy munkaterven kívüli beszámoló,  tájékoztató, döntést igénylő javaslat, rendelet és határozattervezet, melyet a polgármester, jegyző, a képviselőtestület valamely bizottsága terjeszt a képviselőtestület elé.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Csak írásos előterjesztés nyújtható be a Mötv. 42. §-ban előírt képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

9. §      (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni annak címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (korábbi képviselőtestületi határozatok), a tárgykört rendező jogszabályokat. Több döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, ide értve a költségkihatásokat is.

(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (javaslatokat) tartalmazza, a végrehajtásért felelős személyek megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi észrevételt követően az önkormányzati hivatal útján gondoskodik az előterjesztések továbbításáról.

(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

5. A sürgősségi indítvány

10. §    (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

1. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.
   
2. Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester is megteheti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
   
3. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
4. Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.
   

6. A vita

11. §    (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében nyit vitát minden előterjesztés felett.

(2) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(4) A kérdések után hozzászólásokra kerül sor.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az ülésen tanácskozási joggal megjelentekre, valamint azokra a jelenlévőkre is, akiknek a polgármester a hozzászólást engedélyezte.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) Amennyiben a testületi ülés időtartama az 5 órát meghaladja, úgy azt a polgármester berekeszti, egyben intézkedik az ülés egy héten belüli összehívásáról az elmaradt napirendek megtárgyalására.

12. §    (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

7. döntéshozatal módja

13. §    (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A képviselőtestület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

1. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
   
2. tájékoztatók tudomásul vételéről,
3. interpellációra adott válasz elfogadásáról.
   

14. §    (1)  Minősített többség szükséges a Mötv. 50. § foglaltakon túl:

a)   2 millió forint értékhatáron felüli önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés és

b)   2 millió forint értékhatáron felüli hitel felvétele

esetén.

15. §    (1) A képviselőtestület ülésén hozott döntésekor a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.

(3) A név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

1. azt a törvény írja elő,
   
2. azt a képviselőtestület egyharmada indítványozza,
3. azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak. 

(5) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

8. Kérdés, interpelláció

16. §    (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelessége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. 

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

(4) A kérdés felvetésére és megválaszolására esetenként maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(5) A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(6) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek csak akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

(8) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendelheti a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását (polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző), melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §    A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)   figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, hozzászólása hosszúra nyúlt, új információt nem tartalmaz, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b)   ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólóktól megvonhatja a szót,

c)   rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

d)   tartós rendzavarás, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, elnapolhatja az ülést.

18. §    (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el az ülésteremben. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására - indokolt esetben karhatalom igénybevételével - kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

IV. Fejezet

A jegyzőkönyv

19. §    (1) A képviselőtestület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A hanganyagot elektronikus úton(digitálisan) is rögzíteni kell és meg kell őrizni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az ülés bezárásának idejét is tartalmazza.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a)   a meghívó,

b)   az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c)   a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

d)   a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,

e)   a név szerinti szavazásról készült névsor,

f)    az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv, írásba foglalásától számított 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintési jog a Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével biztosított. Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról – zárt ülés kivételével - költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

V. Fejezet

A képviselőtestület döntései

20. §    A Képviselőtestület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

10. A határozat

21. §    (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön - évenként egytől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének ...../...... év (..... hó .... nap) határozat.

(2) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

11. A rendelet

22. § A rendeletek szövegszerű tervezetét az önkormányzati hivatal köztisztviselői készítik elő. A tervezetet csak bizottsági állásfoglalás, a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.

23. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat honlapján elektronikus elérhetőségen keresztül is biztosíthatja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselőtestület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári és elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének ....../20.... (........ hó ....... nap) önkormányzati rendelete. A megjelölés tartalmazza a rendelet címét is.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján is megjelenjenek.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

13. A polgármester

31. § (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.

(2) A polgármester a képviselőtestület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl elősegíti a képviselők munkáját, képviseli a képviselőtestületet.

(3) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

a) indítványozza a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával vagy önkormányzati érdeket sért. A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén határoz,

c) dönt a bizottsági döntéshozatalból való kizárás tárgyában a bizottság elnöke tekintetében.

(4) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

a) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

14. Az alpolgármester

32. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére megválasztott alpolgármestert társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

15. A jegyző

33. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított, képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.

(2) A jegyző a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban a szerződő települések illetékességi területén ellátja a jegyzői feladatokat, gondoskodik a megállapodásban foglaltak betartásáról.

(3) A jegyzőt távollétében, gazdálkodási ügyekben a pénzügyi csoportvezető, egyéb ügyekben az általa írásban meghatalmazott személy helyettesíti.

VII. Fejezet

Az Önkormányzati Hivatal

34. § Az önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a képviselőtestület normatív határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

VIII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

35. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a választási eljárásról szóló törvény mellett Önkormányzati rendelet szabályozza.

16. A közmeghallgatás

36. § (1) A képviselőtestület évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, a helyi sajtó útján kell tájékoztatni a lakosságot.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

IX. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

37. § Az önkormányzat hatályos társulásainak felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

X. fejezet

Nemzetiségi Önkormányzat

38. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az együttműködési megállapodás e rendelet 1-2. számú függeléke.

(2) Az önkormányzat az együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:

1. az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata a beremendi önkormányzati hivatal házasságkötő terem hivatalos helyiségében;

2. helyiséghasználat az ülések lebonyolításához, illetve közmeghallgatásokhoz, fórumokhoz szükséges a önkormányzati hivatal házasságkötő termében;

3. a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítása;

4. a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés

5. előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése,);

6. a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása.

(3) A nemzetiségi önkormányzat (1) és (2) bekezdésében foglalt működési feltételeinek biztosításáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(4) A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem épül be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe, azt a nemzetiségi önkormányzat saját határozatával állapítja meg. A nemzetiségi önkormányzatok költségvetéseiről külön-külön elemi költségvetést kell készíteni.

(5) A jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is – és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(6) A képviselőtestület évente a költségvetési rendeletében határozza meg nemzetiségi önkormányzat támogatásának mértékét.”

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

39. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

40. § Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 17/2010. (X. 13.) önkormányzati rendelete.

Theisz Ferenc Schönberger Zoltánné

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2014. november 5-én

Schönberger Zoltánné

jegyző

1. számú melléklet

Polgármesterre átruházott hatáskörök

A képviselőtestület a polgármesterre ruházza át az alábbi jogszabályban meghatározott hatáskörei gyakorlását:

1. Dönt az 1993. évi III. törvény 43/B. §-a szerinti ápolási díj ügyben

hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése:

Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének„egyes szociális ellátásokról” szóló – többször módosított – 3/2011. (III. 23.) önkormányzati rendelet

2. Dönt az önkormányzati segély ellátásról

hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése:

„egyes szociális ellátásokról” szóló – többször módosított – 3/2011. (III. 23.) önkormányzati rendelet

3. Dönt a közgyógyellátásról

hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése:

„egyes szociális ellátásokról” szóló – többször módosított – 3/2011. (III. 23.) önkormányzati rendelet

4. Dönt a köztemetésről

hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése:

„egyes szociális ellátásokról” szóló – többször módosított – 3/2011. (III. 23.) önkormányzati rendelet

2. számú melléklet

Az önkormányzati bizottságok ügyrendjéről

Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) foglaltak szerint a meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó bizottságokat hozott létre.

2. számú melléklet

Az önkormányzati bizottságok ügyrendjéről

Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) foglaltak szerint a meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó bizottságokat hozott létre.

I.

A bizottságok főbb feladatai

A bizottság főbb feladata

1. a településfejlesztési, rendezési, idegenforgalmi, turisztikai, kulturális lehetőségeinek, az önkormányzat vállalkozási gazdálkodási, vagyonvédelmi és hasznosítási koncepciójának kialakításában való részvétel;

2. a képviselőtestületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglalt a feladatkörébe tartozó ügyekben;

3. előkészíti a testület munkatervében meghatározott előterjesztéseket;

4. közreműködik a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában;

5. ellenőrzi feladatkörében a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal munkáját, a képviselőtestületi döntések előkészítését, illetve annak végrehajtását;

6. javaslatot tesz a képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben;

7. javaslatot tesz, illetőleg eljár a képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi (illetmény, vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség) kérdésekben;

8. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

9. együttműködik a többi testületi bizottsággal;

10. kezdeményezi a polgármester intézkedését, ha az önkormányzat érdeksérelmét észleli;

11. rendszeresen kapcsolatot tart a bizottság elnökök útján a tisztségviselőkkel.

II.

A bizottságok döntési jogköre

(1) A képviselőtestület bizottságaira átruházott hatásköre tovább nem ruházható. A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntésről a képviselőtestület soron következő ülésén köteles tájékoztatást adni.

(2) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, a kapcsolódó feladatokat az önkormányzati hivatal illetékes csoportja készíti elő.

III.

A bizottságok működése

(1) A bizottságok működésére az SZMSZ VI. fejezetében, valamint az alábbiakban meghatározott szabályok vonatkoznak.

(2) A bizottságok szükség szerint, de legalább 2 havonta üléseznek.

(3) A napirendeket is tartalmazó bizottsági meghívót és előterjesztéseket a bizottság elnöke a bizottsági ülés napját megelőzően, legkésőbb 3 nappal korábban eljuttatja a bizottsági tagok, valamint egyéb meghívottak részére. (A meghívás szükség esetén szóbeli is lehet!)

(4) A közös, több bizottsági területet érintő feladatok teljesítése érdekében a bizottságok együttes üléseket tartanak.

(5) A bizottsági ülésekről az SZMSZ 30. § (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A hozott határozatokat megfelelő sorszámmal való ellátásáról és nyilvántartásáról gondoskodni kell. A határozatokat a jegyzőkönyvvezetője az ülést követően három munkanapon belül köteles megküldeni a végrehajtásért felelősök részére.

(7) A bizottságok átadott önkormányzati hatáskörben hozott érdemi döntéseket tartalmazó határozataikat törvényességi véleményezésre a jegyzőhöz mutatják be. Amennyiben a jegyző törvénysértést észlel, úgy azt jelzi a bizottság elnökének.

(8) A bizottság üléseiről, hozott döntéseiről az elnök havonta, önkormányzati ülésen tájékoztatja a képviselőket.

(9) A bizottságok működésével kapcsolatos adminisztrációs teendőket az önkormányzati hivatal arra kijelölt dolgozója látja el. A bizottsági ülések napjáról, időpontjáról az elnök úgy tájékoztatassa az érintett dolgozót, hogy a szervezéssel kapcsolatos feladatokat a (3) bekezdésben meghatározottak szerint határidőre el tudja végezni.

IV.

A bizottságok főbb feladatai

Pénzügyi Bizottság

1.) Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

d) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(2) Javaslatot tesz

1. a vagyon hasznosításának, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára és eszközeire;

2. tenderek kiírására;

3. kommunális és közüzemi díjak mértéke, közterület-használati, bérleti, használati díjak,

4. vizsgálja a vállalkozások, foglalkoztatási gondok enyhítését elősegítő módozatait, javaslatot tesz ezek létrehozására.

2.) Véleményezi továbbá

1. önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát;

2. önkormányzati alapítvány létesítését, megszűnését;

3. az önkormányzat gazdasági programját;

4. vállalkozások indítását, illetőleg az abban való részvételt;

5. a 2 millió forint feletti szerződéseket;

6. biztosítási szerződéseket;

7. az önkormányzati vagyont érintő más gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által benyújtott kérelmeket, megkereséseket;

8. önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását.

3.) Ellenőrzi

1. a költségvetési előirányzatok teljesítését;

2. az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást;

3. az önkormányzati vagyon nyilvántartásának vezetését, a törzsvagyon kimutatását.

4.) Nyilvántartja és ellenőrzi polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatát, és az alábbiak szerint lefolytatja az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

1. Tájékoztatást ad vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,

2. Biztosítja az igénylő nyilatkozatához, és ez alapján vagyonnyilatkozathoz szükséges dokumentumokat,

3. Az átvett vagyonnyilatkozatok ellenőrzési,

4. Vagyonnyilatkozat határidőben történő elmulasztását követően képviselőtestületet tájékoztatja.

V.

Településfejlesztési Bizottság

1.) Figyelemmel kíséri és véleményezi

1. a helyi közlekedés alakulását, az önkormányzat felügyelete alatt álló kommunális tevékenységet folytató vállalatok helyzetét, működését;

2. a temető fenntartási, üzemeltetési feladatokat, a vízellátást, szennyvízelvezetést és tisztítást, fürdőellátást;

3. a település lakosságának kommunális ellátási, szolgáltatási helyzetét, ellenőrzi az e körbe tartozó ágazati feladatokat végző szervezetek tevékenységét, munkáját, javaslatot tesz átalakításukra;

4. környezetvédelmi kérdésekbe tartozó elgondolásokat;

5. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat;

6. a közterület-használattal összefüggő rendezési elképzeléseket;

7. a közműfejlesztési, valamint a lakásépítések területrendezési és építészeti kérdéseket;

8. a közterület-használati ügyeket;

9. az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat;

2.) Közreműködik

a településrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

3.) Kezdeményezi

a telekalakítás céljából szükséges munkálatok során okozott kár megtérítését, ha az eljárást hivatalból rendelték el.

4.) Elősegíti

a településfejlesztés - településrendezési tervnek megfelelő - fő irányai érvényesülését.

5.) Rendelkezik

1. a közhasználatú zöldterületekkel, a közterületek tisztántartásával és a lombtalanítási akciókkal, valamint a kisebb faluszépítő beruházásokkal kapcsolatos pénzeszközök felhasználásáról;

2. a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetve kijelölt várakozóhelyeken díj és pótdíj fizetéséről;

3. az adott költségvetési évre járda - út - híd - árok céljára biztosított pénzeszközök felhasználásról;

4. az önkormányzati ingatlanok karbantartásával, felújításával kapcsolatos pénzeszközök felett;

5. a költségvetési rendeletben a temető fenntartási, üzemeltetési, vízellátási, szennyvízelvezetési és tisztítási valamint fürdőellátási feladatokra biztosított pénzeszközök felett.

6. a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon határozott időtartamú bérbeadásáról.

VI.

Idegenforgalmi, Turisztikai és Rendezvényszervező Bizottság

1.) Közreműködik

1. az önkormányzati kulturális rendezvények éves programjának összeállításában,

2. a kulturális hagyományok és értékek ápolásában,

3. a közművelődésre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatásában,

4. az ifjúságot érintő önkormányzati fejlesztési feladatok kidolgozásában,

5. a település kistérségi turizmushoz kapcsolódó adottságainak feltárásában, az erőforrások feltárásában, részt vesz ezek hasznosítását célzó programok, projektek, fejlesztések előkészítésében és figyelemmel kíséri megvalósulásukat,

6. a helyi kábeltelevíziós műsorok fejlesztésével, működésével kapcsolatos feladatok meghatározásában,

7. A természeti értékek megőrzésében, fenntartásában.

2.) Véleményezi

1. a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeleteket, és képviselőtestület elé kerülő előterjesztéseket,

2. Beremend honlap frissítését, tovább fejlesztését.

3.) Összehangolja a sporttal kapcsolatos települési feladatokat.

4.) Tájékozódik

a partnerszervezetek, testületek hasonló tevékenységéről (települési önkormányzatok, regionális szakmai szervezetek), területfejlesztési programokró5.) Gondoskodik

3. a turisztikai célú fejlesztések összehangolásáról,

4. helytörténeti múzeum kialakításáról,

5. Mendele emlékház fenntartásáról, felújításáról, működéséről, tartalommal való megtöltéséről,

6. Megbékélés kápolna és altemploma funkciójából adódó lehetőségek kiaknázásáról, bővítéséről,

7. Őslénytani és geológiai kiállítás kialakításáról.

6.) Figyelemmel kíséri a bánya rekultivációs munkáját, javaslatot tesz a terület hasznosításának módjára.

7.) Dönt

az 1)a. és 5.) pontban meghatározott feladatok végrehajtására rendelkezésre bocsátott költségkeret felhasználásáról.

Theisz Ferenc Schönberger Zoltánné

polgármester jegyző

3. számú melléklet

Önkormányzati társulási szerződése

1. számú függelék

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészt a Beremend Nagyközségi Önkormányzata, a Beremendi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, másrészt a Beremendi Német Önkormányzat között az alábbiak szerint:

A megállapodást az együttműködő felek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény 80. § és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §. (2) bekezdésének végrehajtására kötik.

A megállapodás szabályainak kialakítása

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX. törvény,

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)

• az államháztartás törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, (Ávr.)

• az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet

előírásainak figyelembevételével történt.

1.

Együttműködési megállapodás tartalma

1.1. Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatára, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésére;

b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására;

c) a testületi ülések előkészítésére (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátására;

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátására; és

f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselésére vonatkozó szabályokat.

1.2. Rögzíteni kell továbbá:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

2.

Nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi,

technikai és személyi feltételek biztosítása

2.1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában Beremend, Szabadság tér 1. szám alatti Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) tanácstermének ingyenes használatát - a helyiséghez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével együtt - biztosítja.

2.2. Az 1.1. c)-e) pontjaiban felsorolt feladatokat a Hivatal arra kijelölt igazgatási és pénzügyi előadója végzi.

2.3. Az 1.1. és 1.2. pontban meghatározott feladatok ellátásáért a helyi önkormányzat - a nemzetiségi képviselőtestületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – költséget nem számol fel.

3.

Fizetési számlanyitás, törzskönyvi nyilvántartás, adószám igénylés

3.1. Számlanyitás

A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

A nemzetiségi önkormányzat fizetési számla megnyitása, megszüntetése az önkormányzat létesítésének, megszüntetésének időpontja szerinti határnappal a Hivatal gazdasági vezetőjének feladata. A fizetési számla megnyitásáról, megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatni kell a MÁK-ot.

3.2. Törzskönyvi nyilvántartás

A MÁK nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról. A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáért a Hivatal gazdasági vezetője a felelős.

3.3. Adószám igénylés

A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételéhez szükséges – az Art. 17/A. §-a szerinti - adószám igénylése a Hivatal gazdasági vezetőjének feladata.

4.

A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

4.1. A költségvetési koncepció elkészítése

A jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze. A jegyző által elkészített költségvetési koncepciót a nemzetiségi önkormányzat elnöke november 30-ig, a választás évében legkésőbb december 15-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

4.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetének előkészítése

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét jelen megállapodás alapján a költségvetés szerkezetére vonatkozó szabályoknak megfelelően a jegyző készíti elő.

A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

4.3. A költségvetés elfogadását követő feladatok

A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését az elnök hagyja jóvá. A Hivatal gazdasági vezetője az elfogadott elemi költségvetésről az önkormányzati határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) illetékes szervéhez.

4.4. Középtávú tervezés

A nemzetiségi önkormányzat legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

5.

A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

5.1. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

5.1.1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételekés kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a 4.1.2. és 4.1.3 pontban meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

5.1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az elnök számára lehetővé teheti a nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

5.1.3. A nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

5.1.4. Ha a nemzetiségi önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről az elnök a képviselő-testületet tájékoztatja.

5.1.5. A képviselő-testület a 4.1.2. és 4.1.3. szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon – az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.

5.2. A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés

5.2.1.A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

5.2.2. Kötelezettséget vállalni az Ávr. rendeletben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A pénzügyi ellenjegyzésre a Hivatal gazdasági vezetője írásban jogosult.

5.3. Teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás

A kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni (a továbbiakban: utalványozás) az Ávr. rendeletében meghatározott kivételekkel kizárólag a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

A teljesítés igazolására, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit az Ávr. rendeletben foglaltak szerint a Hivatal ügyrendje és pénzkezelési szabályzata tartalmazza. Utalványozásra a 4.2.1. pontban foglaltak jogosultak.

5.4. Összeférhetetlenségi szabályok

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

A Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjében arra kijelölt dolgozója a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyeiről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

5.5. A nemzetiségi önkormányzat számlái

A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.

5.6. Pénzellátás

A MÁK az állami támogatást a nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlájára utalja.

Az Áht. 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.

A helyi önkormányzat saját támogatásának az éves költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításáról a Hivatal gazdasági vezetője a helyi önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

Készpénz a Hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott kisebbségi képviselő, a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, stb) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző két munkanapon belül a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjánál jelzi.

6.

Költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás szabályai

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást kell készíteni.

A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetés évet követő negyedik hónap utolsó napjáig a nemzetiségi önkormányzat elé terjeszti. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz.

A helyi nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és az erről a helyi önkormányzatnak információt úgy szolgáltat, hogy a helyi önkormányzat beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

A nemzetiségi önkormányzat tartozásáért a helyi önkormányzat nem felel.

7.

Adatszolgáltatás, nyilvántartási szabályok

A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársának leadni.

A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, és a Hivatal gazdasági vezetője együttesen felelős.

A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a Hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársa számára.

8.

Záró rendelkezések

Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választást követően az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.

Az együttműködési megállapodást Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete ..../2014. (.......) számú határozatával, Beremendi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete ..../2014. (.......) számú határozatával, Beremendi Német Önkormányzat Képviselőtestülete a ..../2014. (.......) számú határozatával jóváhagyta.

Beremend, 2014. november ...

Kölczéné Sztévics Judit Anna Valkainé Képíró Petra

Beremend Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Beremendi Német Önkormányzat

Elnöke Elnöke

Theisz Ferenc

Beremend Nagyközség Polgármestere

2. számú függelék

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészt a Kásád Község Önkormányzata és Beremend Nagyközség Önkormányzata, másrészt a Kásádi Horvát Nemzetiségi Önkormányzata között az alábbiak szerint:

A megállapodást az együttműködő felek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény 80. § és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §. (2) bekezdésének végrehajtására kötik.

A megállapodás szabályainak kialakítása

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX. törvény,

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)

• az államháztartás törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, (Ávr.)

• az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet

előírásainak figyelembevételével történt.

1.

Együttműködési megállapodás tartalma

1.1. Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatára, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésére;

b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására;

c) a testületi ülések előkészítésére (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátására;

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátására; és

f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselésére vonatkozó szabályokat.

1.2. Tartalmazza továbbá:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

2.

Nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi,

technikai és személyi feltételek biztosítása

2.1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában Kásád, Kossuth u. 31/A. szám alatti Községháza tanácstermének ingyenes használatát - a helyiséghez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével együtt - biztosítja.

2.2. Az 1.1. c)-e) és 1.2. a)-d) pontjaiban felsorolt feladatokat a Kásád Község Önkormányzata feladatait is ellátó Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) arra kijelölt igazgatási és pénzügyi előadója végzi.

2.3. Az 2.2. pontban meghatározott feladatok ellátásáért Beremend Nagyközség Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattól költségek megtérítését nem kéri.

3.

Fizetési számlanyitás, törzskönyvi nyilvántartás, adószám igénylés

3.1. Számlanyitás

A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

A nemzetiségi önkormányzat fizetési számla megnyitása, megszüntetése az önkormányzat létesítésének, megszüntetésének időpontja szerinti határnappal a Hivatal gazdasági vezetőjének feladata. A fizetési számla megnyitásáról, megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatni kell a MÁK-ot.

3.2. Törzskönyvi nyilvántartás

A MÁK nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról. A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáért a Hivatal gazdasági vezetője a felelős.

3.3. Adószám igénylés

A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételéhez szükséges – az Art. 17/A. §-a szerinti - adószám igénylése a Hivatal gazdasági vezetőjének feladata.

4.

A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

4.1. A költségvetési koncepció elkészítése

A jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze. A jegyző által elkészített költségvetési koncepciót a nemzetiségi önkormányzat elnöke november 30-ig, a választás évében legkésőbb december 15-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

4.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetének előkészítése

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét jelen megállapodás alapján a költségvetés szerkezetére vonatkozó szabályoknak megfelelően a jegyző készíti elő.

A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

4.3. A költségvetés elfogadását követő feladatok

A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését az elnök hagyja jóvá. A Hivatal gazdasági vezetője az elfogadott elemi költségvetésről az önkormányzati határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) illetékes szervéhez.

4.4. Középtávú tervezés

A nemzetiségi önkormányzat legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

5.

A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

5.1. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

5.1.1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételekés kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a 4.1.2. és 4.1.3 pontban meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

5.1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az elnök számára lehetővé teheti a nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

5.1.3. A nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

5.1.4. Ha a nemzetiségi önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről az elnök a képviselő-testületet tájékoztatja.

5.1.5. A képviselő-testület a 4.1.2. és 4.1.3. szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon – az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.

5.2. A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés

5.2.1.A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

5.2.2. Kötelezettséget vállalni az Ávr. rendeletben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A pénzügyi ellenjegyzésre a Hivatal gazdasági vezetője írásban jogosult.

5.3. Teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás

A kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni (a továbbiakban: utalványozás) az Ávr. rendeletében meghatározott kivételekkel kizárólag a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

A teljesítés igazolására, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit az Ávr. rendeletben foglaltak szerint a Hivatal ügyrendje és pénzkezelési szabályzata tartalmazza. Utalványozásra a 4.2.1. pontban foglaltak jogosultak.

5.4. Összeférhetetlenségi szabályok

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

A Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjében arra kijelölt dolgozója a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyeiről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

5.5. A nemzetiségi önkormányzat számlái

A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.

5.6. Pénzellátás

A MÁK az állami támogatást a nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlájára utalja.

Az Áht. 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.

A helyi önkormányzat saját támogatásának az éves költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításáról a Hivatal gazdasági vezetője a helyi önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

Készpénz a Hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott kisebbségi képviselő, a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, stb) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző két munkanapon belül a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjánál jelzi.

6.

Költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás szabályai

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást kell készíteni.

A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetés évet követő negyedik hónap utolsó napjáig a nemzetiségi önkormányzat elé terjeszti. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz.

A helyi nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és az erről a helyi önkormányzatnak információt úgy szolgáltat, hogy a helyi önkormányzat beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

A nemzetiségi önkormányzat tartozásáért a helyi önkormányzat nem felel.

7.

Adatszolgáltatás, nyilvántartási szabályok

A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársának leadni.

A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, és a Hivatal gazdasági vezetője együttesen felelős.

A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a Hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársa számára.

8.

Záró rendelkezések

Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választást követően az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.

Az együttműködési megállapodást Kásád Község Önkormányzat Képviselőtestülete a ..../2014. (.......) számú határozatával, Kásádi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete a ..../2014. (.......) számú határozatával, Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete a ..../2014. (.......) számú határozatával jóváhagyta.

Beremend, 2014. november ...

Bosnyák Zoltán Lyubinkó Theisz Ferenc

Kásád Község Polgármestere Beremend Nagyközség Polgármestere

egyidejűleg:

Kásádi Horvát Nemzetiségi

Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke