Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2020. 10. 01- 2021. 12. 15Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Beremend Nagyközség Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 7827 Beremend, Szabadság tér 1.
(3) A képviselőtestület hivatalának neve: Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal
(4) A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal), a jegyző, a társulás.
2. § (1) Beremend település jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A képviselőtestület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig:
a) a képviselőtestület pecsétjén a „Beremend Nagyközség Önkormányzata”
b) a polgármester pecsétjén a „Beremend Nagyközség Polgármestere”
c) a jegyző pecsétjén a „Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
felirat olvasható.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselőtestület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
d) a polgármester által a képviselőtestület felhatalmazásával kötött szerződéseken,
e) az önkormányzat számlája felett történő rendelkezések alkalmával.
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(5) Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím, a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.
Képviselőtestület feladat- és hatásköre
3. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket.
(2) A képviselőtestület az 1. számú mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre, a 2. számú mellékletben foglalt hatásköreit a Pénzügyi Bizottságra, Idegenforgalmi, Turisztikai és Rendezvényszervező Bizottságra, valamint a Településfejlesztési Bizottságra ruházza át. Polgármester és a bizottságok elnökei a soron következő testületi ülésen kötelesek tájékoztatást adni az átadott hatáskörökben hozott döntésekről.
A képviselőtestület működése
1. Képviselőtestület ülése
4. § (1) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzati hivatal tanácskozó termében tartja szerdai napokon 7.30 órától. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése máshová is összehívható.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A helyi kábeltelevízióban közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdető tábláján is ki kell függeszteni.
(3) A két fő települési képviselő vagy képviselő-testület bizottságának – a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó – indítványára öt munkanapon belül rendkívüli testületi ülést kell összehívni.
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(5) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:
a) nemzetiségi önkormányzat elnöke
b) önkormányzati intézmények vezetői,
c) helyi alapítványok kuratóriumi elnökei,
d) napirend tárgya szerint illetékes személyek,
e) és azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tart.
2. Munkaprogram, munkaterv
5. § (1) A képviselőtestület félévenként/évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) Az munkatervre javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok elnökei,
c) az alpolgármester és
d) a jegyző.
(4) Az munkaterv tartalmazza:
a) a képviselőtestület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, a napirendet véleményező bizottságok megjelölését,
c) a napirendhez meghívandók felsorolását.
3. A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai
6. § A képviselőtestület nyilvános ülésén bármely választópolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.
7. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester távollétében a jelenlévő pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az ülés vezetője:
a) megállapítja, s az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a napirendre nem került indítványokról, az elmaradás okáról,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a javaslatokat,
e) figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői személyes érintettség bejelentését,
f) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt,
g) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
h) a napirendek előtt tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint írásban beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
4. Előterjesztések
8. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy munkaterven kívüli beszámoló, tájékoztató, döntést igénylő javaslat, rendelet és határozattervezet, melyet a polgármester, jegyző, a képviselőtestület valamely bizottsága terjeszt a képviselőtestület elé.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Csak írásos előterjesztés nyújtható be a Mötv. 42. §-ban előírt képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.
9. § (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni annak címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (korábbi képviselőtestületi határozatok), a tárgykört rendező jogszabályokat. Több döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, ide értve a költségkihatásokat is.
(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (javaslatokat) tartalmazza, a végrehajtásért felelős személyek megnevezésével és a határidők megjelölésével.
(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi észrevételt követően az önkormányzati hivatal útján gondoskodik az előterjesztések továbbításáról.
(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.
5. A sürgősségi indítvány
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.
b) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester is megteheti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
c) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
d) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.
6. A vita
11. § (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében nyit vitát minden előterjesztés felett.
(2) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(4) A kérdések után hozzászólásokra kerül sor.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az ülésen tanácskozási joggal megjelentekre, valamint azokra a jelenlévőkre is, akiknek a polgármester a hozzászólást engedélyezte.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben a testületi ülés időtartama az 5 órát meghaladja, úgy azt a polgármester berekeszti, egyben intézkedik az ülés egy héten belüli összehívásáról az elmaradt napirendek megtárgyalására.
12. § (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
7. döntéshozatal módja
13. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról. A személyes érintettség miatt kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
(2) A képviselőtestület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) tájékoztatók tudomásul vételéről,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
14. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl:
a) törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak üzleti vagyon körébe való átsorolása
b) önkormányzati vagyon hasznosításának átengedése, átruházása
c) vagyonkezelői jog ingyenes átruházása,
d) hitelfelvétel
esetén.
15. § (1) A képviselőtestület ülésén hozott döntésekor a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.
(3) A képviselőtestület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
(4) Képviselőtestület név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak.
(6) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
8. Kérdés, interpelláció
16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelessége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
(4) A kérdés felvetésére és megválaszolására esetenként maximum 5 perc áll rendelkezésre.
(5) A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
(6) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek csak akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.
(8) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendelheti a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását (polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző), melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, hozzászólása hosszúra nyúlt, új információt nem tartalmaz, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólóktól megvonhatja a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
d) tartós rendzavarás, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, elnapolhatja az ülést.
18. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el az ülésteremben. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására - indokolt esetben karhatalom igénybevételével - kötelezheti.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
19. § (1) A képviselőtestület minden üléséről jegyzőkönyv készül. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A hanganyagot elektronikus úton(digitálisan) is rögzíteni kell és a jegyzőkönyvekkel együtt meg kell őrizni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az ülés bezárásának idejét is tartalmazza.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,
d) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv, írásba foglalásától számított 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
(5) A jegyzőkönyvbe való betekintési jog a Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével biztosított. Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról – zárt ülés kivételével - költségtérítés ellenében másolatot kérhet.
A képviselőtestület döntései
20. § A Képviselőtestület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
10. A határozat
21. § (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön - évenként egytől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének ...../...... év (..... hó .... nap) határozat.
(2) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.
11. A rendelet
22. § A rendeletek szövegszerű tervezetét az önkormányzati hivatal köztisztviselői készítik elő. A tervezetet csak bizottsági állásfoglalás, a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.
23. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat honlapján elektronikus elérhetőségen keresztül is biztosíthatja.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselőtestület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári és elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének ....../20.... (........ hó ....... nap) önkormányzati rendelete. A megjelölés tartalmazza a rendelet címét is.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján is megjelenjenek.
Képviselőtestület bizottságai
24. § (1) A képviselőtestület önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság 5 fő, ebből 3 képviselő és 2 nem képviselő tag,
b) Idegenforgalmi, Turisztikai és Rendezvényszervező Bizottság 5 fő, ebből 3 képviselő és 2 nem képviselő tag,
c) Településfejlesztési Bizottság 5 fő, ebből 3 képviselő és 2 nem képviselő tag.
(2) A bizottságok feladatkörét, hatásköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság általános teendői a következők:
a) döntés a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a képviselőtestületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglalt a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
d) közreműködik a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában,
e) javaslatot tesz, illetőleg eljár a képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi (illetmény, vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség) kérdésekben.
(4) A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg.
25. § (1) A képviselőtestület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről dönt, szükség esetén később bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
26. § (1) A képviselőtestület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselőtestület esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
12. A bizottsági működés főbb szabályai
27. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
28. § (1) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülés, amelyekben azt a Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(2) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
(3) A bizottságok elnökei az ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert, valamint a jegyzőt az ülés időpontja előtt értesítik.
(4) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.
(5) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.
29. § (1) Bármely képviselő vagy bizottság indítványára a Pénzügyi Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.
(2) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat, és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet.
30. § (1) A bizottság az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntését.
(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(3) A bizottság üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a megjelent és távollévő bizottsági tagok nevét, az elfogadott napirendet, a szavazás eredményét, a határozat szövegét. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá, távollétében az általa megbízott személy.
(4) A bizottsági döntések végrehajtásához, működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációk feltételek biztosításáról a jegyző – az önkormányzati hivatal útján - gondoskodik.
(5) A bizottság tevékenységéről a soron következő ülésen ad tájékoztatót a képviselőtestületnek.
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
13. A polgármester
31. § (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.
(2) A polgármester a képviselőtestület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl elősegíti a képviselők munkáját, képviseli a képviselőtestületet.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén azon eseményeken, megbeszéléseken, rendezvényeken, ahol a polgármester polgármesteri tisztségében jár el vagy kerül meghívásra kizárólag az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselőtestület kijelölt tagja helyettesítheti a polgármestert.
(4) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
a) indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával vagy önkormányzati érdeket sért. A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén határoz,
c) dönt a bizottsági döntéshozatalból való kizárás tárgyában a bizottság elnöke tekintetében.
(5) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:
a) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.
14. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére megválasztott alpolgármestert társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
15. A jegyző
33. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított, képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.
(2) A jegyző a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban a szerződő települések illetékességi területén ellátja a jegyzői feladatokat, gondoskodik a megállapodásban foglaltak betartásáról.
(3) Jegyzői tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
(4) A jegyző a Mötv. 80. § (1) bekezdés e) pontja értelmében jelzi, ha törvénysértést észlel.
Az Önkormányzati Hivatal
34. § Az önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a képviselőtestület normatív határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
Helyi népszavazás, közmeghallgatás
Helyi népszavazás
35. § Helyi népszavazás feltételeit a „népszavazást kezdeményezéséről, európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazás eljárásáról szóló 2013. évi CCXXXVIII törvény” szabályozza. Népszavazást Beremend nagyközség választópolgárainak 20%-a kezdeményezhet.”
16. A közmeghallgatás
36. § (1) A képviselőtestület évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, a helyi sajtó útján kell tájékoztatni a lakosságot.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat társulásai
37. § Az önkormányzat hatályos társulásainak felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Nemzetiségi Önkormányzat
38. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(2) Az önkormányzat az együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:
a) az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata a beremendi önkormányzati hivatal házasságkötő terem hivatalos helyiségében;
b) helyiséghasználat az ülések lebonyolításához, illetve közmeghallgatásokhoz, fórumokhoz szükséges a önkormányzati hivatal házasságkötő termében;
c) a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítása;
d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés
e) előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése,);
f) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása.
(3) A nemzetiségi önkormányzat (1) és (2) bekezdésében foglalt működési feltételeinek biztosításáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(4) A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem épül be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe, azt a nemzetiségi önkormányzat saját határozatával állapítja meg. A nemzetiségi önkormányzatok költségvetéseiről külön-külön elemi költségvetést kell készíteni.
(5) A jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is – és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(6) A képviselőtestület évente a költségvetési rendeletében határozza meg nemzetiségi önkormányzat támogatásának mértékét.
Záró rendelkezések
39. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
40. § Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/1014. (XI. 15.) önkormányzati rendelete.
1. számú melléklet
1. Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a pénzbeli és természetbeni támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 5/2015. (II. 26.) számú rendelet 3. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott települési támogatások megállapítását, valamint köztemetés elrendelését.
2. Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 7/2015. (V. 29.) számú rendelet 7. § (3) bekezdésében, valamint 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat.
2. számú melléklet
I. A bizottságok főbb feladatai
II. A bizottságok döntési jogköre
III. A bizottságok működése
IV. A bizottságok főbb feladatai
V. Településfejlesztési Bizottság
VI. Idegenforgalmi, Turisztikai és Rendezvényszervező Bizottság
3. számú melléklet
1. |
Siklósi Kórház |
Siklós – Harkány -Villány |
1996. június 20. |
2. |
Mecsek-Dráva |
Pécs |
2004. március 24. |
3. |
Beremendi Gyermekjóléti, Egészségügyi, Szociális |
24 önkormányzat |
2013. április 16. |
4. |
Siklósi Mikrótérségi szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás (hétvégi ügyelet) |
37 önkormányzat |
2015. január 1. |
Hatályon kívül helyezte: 11/2020. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2020. 10. 01.