Az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés d) pontja, valamint a helyi adókról szóló  1990. évi C. Tv. és módosításai felhatalmazása és rendelkezései alapján Harkány Város Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban Önkormányzat) illetékességi területén helyi adókat (továbbiakban: adót) vezet be.  Az önkormányzat képviselő-testületének adó megállapítási joga az e rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az adó-megállapítás joga és az adókötelezettség

Az adó alanya

1. §

(1)   Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet alkalmazásában adóalany:

a.)        a magánszemély

b.)        a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

c.)        a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

*(2)^{[1] [2]}Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a nonprofit Kft. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.”

*(3) ^[3]Az (l) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. Viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

         Az adókötelezettség

2. §.

Az adókötelezettség az Önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:

a)      az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b)      a nem állandó lakosként való tartózkodásra,

c)      a gazdasági tevékenység gyakorlására

Az Önkormányzat az alábbi helyi adókról rendelkezik

3. §. ^[4]

(1)       az építményadó,

(2)       a telekadó,

(3)       magánszemélyek kommunális adója

(4)       az idegenforgalmi adó és

(5)       a helyi iparűzési adó.

II. fejezet

Az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések

Építményadó

Adókötelezettség

4. §

1. Az építményadó határozatlan időre szól, az adófizetési kötelezettség Harkány Város illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrészekre (továbbiakban: építmény) terjed ki.
2. Az építmény alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges –az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet.
3. Adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
   

Az adó alanya

5. §

1. Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: a tulajdonos.)
   
2. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
   
3. Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
   

Adómentesség

6. §

Mentes az adó alól:

1. a szükséglakás
2. a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési - oktatási intézmények céljaira szolgáló helyiség
3.  a társasüdülő tulajdon esetében az adókötelezettség nem terjed ki a következő helyiségekre: folyosó, lépcsőház,
4. a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,

e.  Harkány Város közigazgatási területén magánszemély, illetve e rendelet értelmében közeli hozzátartozónak minősülő személy tulajdonában lévő, ingatlan-nyilvántartás szerint lakás illetve lakóház ingatlan, amelyben a magánszemély (közeli hozzátartozó) lakóhelyet létesített és életvitelszerűen ott is tartózkodik, és az ehhez tartozó nem lakás céljára szolgáló építmény (műhely, garázs és egyéb melléképület), kivéve a vállalkozók üzleti célt szolgáló épületei, épületrészei.

f. Az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.

**g. ^[5] lakás, üdülőtulajdon esetén az adókötelezettség nem terjed ki az épületrészhez tartozó kiegészítő helyiségekre (pl. salak-, tüzelőtároló, kazánház, szerszámkamra, szárító, stb.), melyek a tulajdon rendeltetésszerű használatához szükségesek, de emberi tartózkodásra ideiglenesen sem szolgálnak, kivéve a vállalkozók üzleti célt szolgáló épületei, épületrészei.

**h. ^[6] külterületi mezőgazdasági területhez tartozó feldolgozó helység, pince és terasz, kivéve a vállalkozók üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze.

i ) a társasház külön tulajdont nem képező helyiségei ( kivéve a garázs, valamint az üzleti, vagy egyéb célra bérbe illetve használatba adott helyiség).

j. nonprofit szervezet által működtetett műterem, képtár, galéria.

*k. ^[7]

l)^{[8] [9]}Kérelemre mentes az építményadó alól a rendezési terv szerinti Üh. övezetekbe sorolt ingatlan, ahol állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek és életvitelszerűen benne laknak.

m.) ^{[10] [11]}

6/A.§

(1) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy )lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2) – (6) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

(2) E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti.

(3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított – 8/A.§ (1) bekezdése szerinti – kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosítja.

(4) Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság 15 napon belül válaszol a megkeresésre.

(5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálog törlése iránt.

(6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség  harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a 8/A.§ (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak – az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül – meg kell fizetnie.

*(7) ^[12] Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait – a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel – írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak 8/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban.

Adókedvezmény

7. § * ^{[13] [14]}

A rendezési terv szerinti Mk-7 és Mk-8 övezetekbe sorolt ingatlanok esetében az adókötelezettség 50 százalékára díjkedvezmény jár, amennyiben az ingatlanban állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek és életvitelszerűen ott laknak.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

8. §

*(1) ^[15] Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

     (2) Az adókötelezettséget, érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

       (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

           (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adófelfüggesztés

8/A. §

1. Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig jelentheti be az illetékes adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.
2. Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
3. Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés földhivatalhoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel.
4. A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adó-felfüggesztési jog jogosultja; az adó-felfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adó-felfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel--legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig-- kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.
5. Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15.-ig, az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. A földhivatal a megkeresés alapján, soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.
6. E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§-ának figyelembevételével kell megállapítani.
   

Az adó alapja

9. §

Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Adó mértéke

10. § ^[16]

**(1) Szálloda, vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenységre használt ingatlan (ingatlanrész) kivéve bérleményként hasznosított ingatlan négyzetméterben számított hasznos alapterülete után (kivéve a (4) és (5) bekezdése alá tartozó építmények) 600.-Ft/m2

**(2) Üdülők, társasüdülők vagy bérleményként hasznosított ingatlanok, ingatlanrészek után  (kivéve a (4) és (5) bekezdés alá tartozó építmények) 800.- Ft/m2

**(3) Az 1)-2) pont alá nem tartozó minden egyéb építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete után (kivéve a (4) és (5) bekezdés alá tartozó építmények) 600.- Ft/m2

       **(4) Központi területen elhelyezett építmények után 1200.- Ft/m2

**(5) Rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább 1 évig) nem üzemeltetett, korábban szálloda, vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenységre használt ingatlanra (ingatlanrész) négyzetméterben számított hasznos alapterülete után 1200 Ft/m2.

Bevallási és befizetési kötelesség

11. §

1. Az építmény tulajdonosa az adókötelezettséget, az ezt, felélesztő tényt követő 15 napon belül köteles az adóhatósághoz az erre rendszeresített formanyomtatványon bejelenteni.
2. A fizetendő adót az adóhatóság kivetéssel állapítja meg.
   
3. *  Az építményadót 2 egyenlő részben az adóév március 15.-ig és szeptember 15.-ig kell az adóhatóság 11600006-00000000-21551068 számú építményadó számlájára befizetni.
   

* - Módosította :   23 /2008 (XII.31) számú rendelet

Hatályos: 2009. január 1-től

III. fejezet

            Telekadó

Az adókötelezettség

12. §*^[17]

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek).

Az adó alanya

13. §

1. Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: a tulajdonos.)
   
2. * ^[18] Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
   

Adómentesség

14. §

Mentes az adó alól:

(1) a.)  az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,

     b.)   a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany az e célra használt telek után,

    *c.) ^[19]           a 6. § b), d) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a 4 § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja,

     d.)  az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület,

                 e.)   az erdő művelési ágban nyilvántartott telek,

   * f.)^[20] az állandó lakás céljára szolgáló épülethez tartozó, szokásos mértékű földrészlet, de  legfeljebb  2000 m2-ig, kivéve a vállalkozók földrészlete,

   * g.)^[21] a Harkány Város helyi építési szabályzatában rögzített Üü7 építési övezetben lévő telek 3000 m2-ig, valamint a belterületbe eső tanyákhoz tartozó földrészletek, kivéve a vállalkozók földrészlete,

  * h.)^[22] a telek 2000 m2-ig, amelyen a tulajdonos vagy vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy, építési engedély alapján az építkezést megkezdte, az engedély kiadásának évében és az attól számított (2.) második év december 31. napjáig, amennyiben ezen időszak alatt a használatbavételi engedélyt megkapja. Kivéve a 14.§.(2) bekezdést és a vállalkozók földrészletét,

  * i)^[23]    önálló helyrajzi számmal ellátott 10%-os beépítettséget meghaladó földterület, kivéve a rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább 1 évig) nem üzemeltetett, korábban szálloda, vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenységre használt ingatlan beépítetlen földrészlete és a vállalkozók beépítetlen földrészlete,

  * j)^[24]    önálló helyrajzi számmal ellátott 10%-os beépítettséget meg nem haladó földterület 20%-a (beleértve a beépített területet is), kivéve a rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább 1 évig) nem üzemeltetett, korábban szálloda, vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenységre használt ingatlan beépítetlen földrészlete és a vállalkozók beépítetlen földrészlete,

 * k)^[25]    a teleknek 4.§ (2) bekezdésében meghatározott része.

 *(2)^[26] A telek 2000 m2-ig, amennyiben azon egy vagy kétlakásos családi ház épül és az építés készültségi foka a h.) pontban leírt határidőig elérte a 60 %-ot (tetőszerkezettel fedett) építési engedély kiadásának évében és az attól számított (4.) negyedik év december 31. napjáig, amennyiben ezen időszak alatt a használatbavételi engedélyt megkapja, kivéve a vállalkozók telke.

  (3) Az (1) bekezdés h.) pontjában foglalt mentesség igénybevétele esetén, amennyiben az adóalany az építési engedélyt benyújtja, az adóhatóság az adó megfizetését felfüggeszti. Ha az adóalany az (1) bekezdés h.) pontjában illetve a (2) bekezdésben foglalt mentességet használatbavételi engedéllyel igazolja, az adóhatóság a megállapított de megfizetés tekintetében felfüggesztett adót törli.

Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

15. §

(1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adó alapja

16. §

Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

Az adó mértéke

17. §** ^[27]

Az adó mértéke e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott övezetek szerint a következő:

I.         övezetben az adó évi mértéke 240.- Ft/m2

      II.        övezetben az adó évi mértéke 250.- Ft/m2

                 III. övezetben az adó évi mértéke

a) 5000 m2-ig 260.- Ft/m2

b) 5001 és 10 000 m2 közötti részre vonatkozóan 250.- Ft/m2

c)  10 001 fölötti rész 240.- Ft/m2

Bevallási és befizetési kötelesség

17/A. § ^[28]

*(1) A telek tulajdonosa az adókötelezettséget, az ezt, felélesztő tényt követő 15 napon belül köteles az adóhatósághoz az erre rendszeresített formanyomtatványon bejelenteni.

*(2) A fizetendő adót az adóhatóság kivetéssel állapítja meg.

*(3) A telekadót 2 egyenlő részben az adóév március 15.-ig és szeptember 15.-ig kell az adóhatóság 11600006-00000000-21551185 számú telekadó számlájára befizetni.

IV. fejezet ^[29]

Magánszemélyek kommunális adója

Adókötelezettség

18. §^[30]

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

19.§^[31]

Adó alanya

20.§^[32]

Az adó tárgya

21.§^[33]

Az adó mértéke

22. §^[34]

Adómentesség, kedvezmény

23. §^[35]

Bevallási és befizetési kötelesség

24.§^[36]

V. fejezet^[37]

Idegenforgalmi adó

Adókötelezettség, az adó alanya

25. §^[38]

1. Az idegenforgalmi adó határozatlan időre szól és Harkány Város Önkormányzatának teljes illetékességi területére, kiterjed.
2. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén és legalább egy vendégéjszakát, eltölt.

*(3)^{[39] [40]}

Adómentesség

26. §^[41]

(1) ^[42]A 25.§ (2) bekezdés szerinti adókötelezettség alól mentes:

**(a.)^[43] 18. életévét be nem töltött magánszemély.

*b.)^[44] a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély,

c.) a közép-és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói, vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság, vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező, vagy a 26.§ (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

d.) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülőhasználati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak Ptk. 685.§ b) pontja szerinti hozzátartozója.

(2) ^[45]

3. Amennyiben a vendégéjszakát igénybevevő az (1) bekezdésben foglalt adómentességre igényt tart, a mentességre való jogosultságot a bejelentkezéssel egyidejűleg a szállásadónál igazolnia kell. Mentesség kizárólag az igazolt időtartamra adható.
4. Az (1) bekezdésben foglalt adómentesség kizárólag saját jogon gyakorolható.

Az adó alapja

27. §*^{[46] [47]}

a.) ^[48]A 25.§ (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma.

b.) ^[49]

Az adó mértéke

28. §^[50]

**(1)^{[51] [52] [53]}A 25.§ (2) bekezdése alapján személyenként és vendégéjszakánként 430.-Ft.

*(2)^{[54] [55]}

Az adó beszedésére kötelezett

29. §^[56]

1. ^[57]A 25. § (2) bekezdése alapján fizetendő adót:

a.)        kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,

b.)        szervezett üdültetés esetén a beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,

c.)        fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv,

d.)        a.) - c.) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek), üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától), az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be.

2. Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett akkor is tartozik megfizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

*(3)^[58] Az adó beszedésre kötelezett az általa beszedett idegenforgalmi adót, a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell Harkány Város Önkormányzatának tartózkodási idő utáni idegenforgalmi 11600006-00000000-21551202 számlájára befizetni.

*(4)^[59] Az adóbefizetésre kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő 15. napjáig adóbevallást kell tennie.

Nyilvántartási kötelezettség

30. §^{[60] [61]}

1. A szálláshelyek üzemeltetői a Harkányi Turisztikai Egyesület és Harkány Város Önkormányzata által üzemeltetett online elektronikus nyilvántartást vagy más számítógépes elektronikus nyilvántartást kötelesek vezetni, melynek nyilvántartási adattartama megegyezik a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal. A nem kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetők 2014. december 31-ig a 6. számú melléklet szerinti adattartalomnak megfelelő és a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal által hitelesített papír alapú nyilvántartást (vendégkönyvet) is vezethetnek az elektronikus online nyilvántartás helyett.
2. A rendelet 6. számú mellékletével megállapított nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot, vendég nevét, születési nevét és idejét, lakcímét, állampolgárságát, útlevél, személyigazolványának, vagy forgalmi engedély számát, érkezés napját és időpontját, távozás napját és időpontját, eltöltött vendégéjszakák számát, az adóköteles vendégéjszakák számát, a vendég vagy képviselőjének aláírását. A szálláshely üzemeltetője köteles gondoskodni arról is, hogy a nyilvántartás a szálláshelyen folyamatosan vezetésre és ellenőrzésre alkalmas módon rendelkezésre álljon, továbbá a vendégellenőrök ellenőrzési feladatának ellátása érdekében köteles biztosítani az egyéb vendéglistákba (utaslista, szoba elosztási lista, stb.) történő betekintést.
3. A szálláshely üzemeltető a szálláshelyre bejelentkező magánszemélyt haladéktalanul – a szálláshely elfoglalását megelőzően – köteles e rendelet (2) bekezdésében foglalt adatok teljes körű felvételével nyilvántartásba venni.
4. Amennyiben a szálláshely szolgáltató elektronikus módon vezeti nyilvántartását, a szálláshely szolgáltatási tevékenység engedélyének kiadásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a nyilvántartó program adattartalma megfelel a (2) bekezdés szerinti adattartalomnak.
5. Az egységesített nyilvántartást és az elektronikus online nyilvántartási rendszerhez szükséges felhasználói nevet, jelszót a kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetők 2014. augusztus 1. napjáig, a nem kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetők 2014. december 31. napjáig kötelesek átvenni a Harkányi Turisztikai Egyesület irodájában (7815 Harkány, Kossuth L. u. 7.). Ezt követően a szálláshely szolgáltatási tevékenységet kezdő adózó a tevékenység megkezdését megelőzően szerzi be a nyilvántartást és az elektronikus azonosítókat.
6. A vendégkönyvnek, illetve a számítógépes nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie az adó alapjának, az adó összegének, az esetleges mentességnek a megállapítására.
7. Az adóbeszedésre kötelezett az adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót beszedi. A beszedett adóról köteles az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni. Az adómentes tartózkodás jogcíméről az adóalany nyilatkozatát be kell szereznie, ennek hiányában az adót meg kell fizetnie. A nyilatkozat formáját e rendelet melléklete tartalmazza.
   

VI. fejezet^[62]

Helyi iparűzési adó

Adókötelezettség, az adó alanya

31. §^[63]

1. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
2. Az adó alanya a vállalkozó.

Adóköteles iparűzési tevékenység

32. §.^[64]

A vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

33.§^[65]

1. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
   
2. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

^[66] a.

b. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folyatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

^[67]c. bármely –a b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Adómentesség

34. §^[68]

Azt a vállalkozót kinek számított vállalkozói szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot a számított adóalapjának 40%-ára illeti meg mentesség.

Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

34/A. §^[69]

*(1)^{[70] [71]}A 36. § (1) bekezdése szerint adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett –főben kifejezett- növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

(2)Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

(3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztikai kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell –két tizedesjegy pontossággal- számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám  állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szólótörvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

(4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó –magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó- esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel, a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

(5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

^[72](6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a 36. § (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

35. §^[73]

1. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
2. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

36. §^[74]

**(1)^[75] Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

(2)Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint kell megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

37.§^[76]

1. ^[77]A 36.§ (1) bekezdéstől eltérően

*a)^[78] a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély ( egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,

*b)^[79] az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 %-al növelt összege azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységéből származó - bevételének 80 %-a.

2. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének a 80 %-a.

*(4)^{[80] [81]}Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan – 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – a 36. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(5)   Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

37/A.§.^[82]

1. ^[83]Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 36.§.(1) bekezdésében, vagy a 37.§-ban foglalt előírásoktól eltérően- az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ban is megállapíthatja.
2. Az adó alapjának (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 30.§.(5) bekezdése szerint kell megtenni.
3. ^[84] Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 36.§.(1) bekezdése, vagy a 37.§. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 37.§-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
4. Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor

  **a)^[85] köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűntetését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra ( e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.

Az adó mértéke

                38. §^[86]

1. ^[87]Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2,0 százaléka kivéve a (2) és (3) és (4) pont alatti szabályozást.
2. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

1. ^[88]
2. ^[89]a 33 § (2) bekezdésének b.) és c.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5000 forint.

3. A székhely illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó
4. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti    önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephelyek szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód

39. §*^{[90] [91]}

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

40. §^{[92] [93]}

**(1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

**(2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.

**(3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

**(4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:

a) az előtársaságnak,

b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,

c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá

d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

**(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

 **(6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.

 **(7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.

Az adó megfizetése, bevallása

41. §^{[94] [95]}

 **(1) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg.

**(2) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

**(3) Az önkormányzati adóhatóság - az (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el.

**(4) ^[96]

**(5) Az önkormányzati adóhatóság dolgozói a (4) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadhatnak.

Adóbírság

42.§*^{[97] [98] [99]}

** Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Ennek mértékét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 172.§-a határozza meg.

VII. fejezet^[100]

Adómérséklés, jogkövetkezmények

Adómérséklés engedélyezése

43.§ ^[101]

*(1)^[102] Az adóhatóság a magánszemély benyújtott kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság-, vagy pótléktartozást mérsékelheti, vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti. Erre rendszeresített adatlap a rendelet 3. számú mellékletét képezi.

*(2)^[103] Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató  magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adófizetési kötelezettség egy részének (vagy egészének) teljesítéséhez kötheti. Erre a célra rendszeresített adatlap a rendelet 4. számú mellékletét képezi.

(3) Az adóhatóság méltányossági, adómérséklési és adóelengedési jogkörét az Önkormányzat jegyzője gyakorolja.

(4) Hatásköre kiterjed:

a) az Önkormányzat által bevezetett helyi adók;

b) az Önkormányzat és annak jogelődje által kivetett együttesen kezelt adó;

c) az Önkormányzat költségvetése javára teljesítendő, adók módjára behajtandó bírság hátralékokra, valamint az adóbírság, a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és az önellenőrzési pótlék (továbbiakban adóhátralék)

méltányossági jogcímen való elengedésére, mérséklésére fizetési halasztás illetve részletfizetés engedélyezésére.

(5)*^[104].

Késedelmi pótlék

44. §^[105]

1. A helyi adó késedelmes fizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában esedékes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Mulasztási bírság

45. §^[106]

1. Mulasztási bírságot fizet az adóalany, ha bevallási, bejelentkezési kötelezettségeinek nem tesz eleget, valamint adóbevallását hibásan nyújtotta be. Ennek mértékét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 172. §-a határozza meg.

VII. fejezet

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

46. §^[107]

A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

47. §^[108]

1. Helyi adó bevezetése során, az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-jei állapotnak megfelelően, illetve évközi bevezetés esetén a rendelet hatályba lépése napjának megfelelően.
2. Az önkormányzati adóhatóság körébe tartozó adók, adók módjára behajtható köztartozások (e rendelkezés alkalmazásában együtt: adó) nyilvántartása során – az adó megállapításához szükséges adatokon túlmenően – csak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóazonosító jelet és a természetes adóazonosító adatokat tartja nyilván.

48. §^[109]

Jelen rendelet a 2008. január 1-jén lép hatályba. A jogerősen el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni, amennyiben az a korábbi rendeletnél szigorúbb rendelkezéseket nem tartalmaz. Egyidejűleg hatályát veszti Harkány Város Képviselő-testületének 22/2001. (XII.17.) számú rendelete a helyi adókról valamint e rendeletet módosító 25/2002. (XII.18.), 2/2003. (III.3.), 31/2003. (XII.15.), 30/2004. (XII.14.), 17/2005. (XII.30.), 17/2006. (IX.30.) és a 20/2006. (XII.20.) számú rendeletei.

VIII. fejezet

Értelmező rendelkezések

49. §.^[110]

E rendelet alkalmazásában:

1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodószervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.

*3.^[111] Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, vagyonkezelői jog, tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - földhasználat és a lakásbérlet.

4. Külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is.

5. ^[112] építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.

6. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodást, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

     Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

*7.^[113] Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának – a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

*8.^[114] Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér

9. ^[115] Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 91/A.§.1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helységcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helységgel
10. ^[116] Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni.
11. ^[117] kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót
12. Kistelepülés: a tanya, valamint az a település, ahol az állandó lakosok száma az 500 főt nem haladja meg.

*13^[118]. Építmény megszűnés: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.

14. Korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50 %-a.
15. ^[119] Nevelési oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20-23.§-iban, a felsőoktatásról szóló 2005.évi CXXXXIX.18.§.(1)-(2) bekezdésében és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2.§-ban meghatározott intézmény,
16. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
17. Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket
18. Életvitelszerű az a tartózkodás, e rendelet értelmében, amikor valamely magánszemély az általa létesített lakóhelyen az év legalább 9 hónapjában ténylegesen ott is tartózkodik és ezt közüzemi számlákkal igazolja, tekintettel arra, hogy a tartózkodási hely több mint három hónap ott tartózkodást feltételez így a másutt (nem Harkányban) tartózkodási hellyel rendelkezők nem lehetnek életvitelszerűen Harkányban tartózkodók.
19. Helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető menetrendszerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés ideértve a bel-és külföldi légi közlekedést is
20. Kommunális beruházás: A közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ide értve a belvíz, a csapadék és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamos energia, hő, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki (valamint az út és járdaépítés)
21. Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez című kiadvány 1999 január 1. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve, a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet, folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot.
22. Az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre, pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljaira tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített (önálló) építményt is. (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs, stb.)
23. Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.
24. Nettó árbevétel:

a.) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerint felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével a b) - j) alpontokba foglalt eltérésekkel,

b.) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás árbevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételébe, ha az nyereségjellegű.

c.) ^[120] biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű.

d.) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel.

e.) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereség jellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereség jellegű.

f.) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a.) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel.

*g.)^[121] külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a.) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b.), c.) és e.) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel.

h.) a b.) - g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda intézmény, stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó az a.) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele.

i.) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termék eladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,

j.) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyvszerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérleg készítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.

25. Víkendtelep: a Siklósi út - Berek utca - Buzogány utca, a Lanka csatorna belterületi     határvonala és a csónakázó tó által határolt terület, valamint a Ságvári üdülőtelep.
26. Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző

a.)        személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó

b.)        személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-t meghaladja

c.)        a jogi személy, ideértve azt is ha, az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll

**d.)^[122] egyéb cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;

27. Önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára teljesítését jogszabály írja elő.
28. Szálláshely: egész éven át, vagy csak időszakosan üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál.
29. Szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára, a kötelező reggeli és    egyéb szolgáltatások nélkül.
30. Vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló, vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra.

31.Telephely:

a.) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől - ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, a üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgáz-kutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát;

b)^[123]  azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található

**c)^[124] a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik;

32.Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakmához kötötten rendszeresen végez.

33.Szociális intézmény: a szociális ellátásról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.

*34.^[125] Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg- ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár

*35.^[126] Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., aTartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, továbbá a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók – ideértve a víziközmű-társulatot is – feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55 %-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55 %-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik.

36.^[127]Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - számvitelről szóló tv. szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló tv. hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgy évi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó  értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerinti anyagköltségként, a 39. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

37.Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló tv. hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgy évi anyag- beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékének, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 39. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

   38.Anyag, áru: a számvitelről szóló tv. szerinti vásárolt készletekből az anyagok és áruk.

39.Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a megrendelővel írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a PTK. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 24. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette

**40.^[128] Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni;

41.Saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli tv. szerinti, tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdő felújítási munkákat- akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja

42.Építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom.

43.Központi terület: E rendelet alkalmazásában a Kossuth L. u.,  a Bartók B. u.,  a Bajcsy Zs. utca és az Ady E. utca középvonala által körülhatárolt terület, valamint a Bartók Béla úttól északra elhelyezkedő teljes fürdőfejlesztési terület.

44.^[129]

45.Építőipari tevékenység:a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1.-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége.

46.Az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 24. pont i.) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség.

**47. ^[130] Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra;

Harkány, 2007. december 14.

Bédy István s.k.                                                                                dr. Hatvani Edit s.k.

polgármester                                                                                             jegyző

Kihirdetve: Harkány, 2007. december 17.

dr. Hatvani Edit s.k.

                                                                                                                     jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2014.12. 01.

                                                                                              Dr. Lázár-Bognár Bernadett

                                                                                                                aljegyző

Mellékletek

1. számú melléklet

I. számú övezetbe tartozó utcák, terek, beépítetlen belterületi földrészletek:

• Terehegyi utca

• Ostoros utca

• Aradi utca

• Nagyhegy utca

• Széchenyi tér

• Vasút utca

• Petőfi utca vasúti átjáró és a Terehegyi árok közötti szakasza

II. számú övezetbe tartozó utcák, terek, beépítetlen belterületi földrészletek:

• Vak Bottyán utca                                                                - Bocskai utca

• Bem utca                                                                             - Hunyadi utca

• Dózsa György utca                                                  - Kossuth Lajos utca Lanka

• Damjanich József tér                                                           csatornától északra eső

• József Attila utca                                                                 része

• Ady Endre utca, de a                                                          - Kőrösi Cs. S. utca

József A. u.-tól keletre eső részének

az északi oldala az a III. számú övezetbe tartozik

• Táncsics M. utca                                                                  - Dankó P. utca

• Petőfi utca Vasúti átjárótól a Kossuth L. u.-ig                    - Munkácsy M. utca

• Bercsényi utca                                                                     - Kolozsvár utca

• Klauzál utca                                                             - Zrínyi utca

• Zója utca                                                                              - Ságvári utca

• Ságvári üdülőtelep                                                   - Zalka M. utca

• Hársfa tér                                                                             - Korvin Ottó utca

• Sallai utca                                                                            - Rózsa F. utca

• Alkotmány utca                                                                   - Erdőszél utca

• Rákóczi utca                                                            - Arany J. utca

• Nevelők útja

III. számú övezetbe tartoznak mindazok az utcák és terek, valamint beépítetlen belterületi földrészletek, amelyek sem az I. számú sem a II. számú Övezetbe nem tartoznak.

2. számú melléklet

A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:

1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1 pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere

A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén.

 A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:

A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 000.-Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül- csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben költségként elszámolható értékcsökkenési leírás, bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot,

- telek esetében a beszerzési érték 2%-át

kell eszközértéknek tekinteni.

Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközérték esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló  törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni.

Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni.

A részletszámítás a következő:

a) Az adóalapot két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:

ahol

Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani.

b.) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.

2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén – a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően – a helyi iparűzési adó alapját / 29.§ (1)/:

a) egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből  származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből  származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában,

b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.

3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.

4. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.

5. Az adóalap megosztásra vonatkozó számításokat –a kerekítés általános szabályai alapulvételével- hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

3. számú melléklet

ADATLAP
Magánszemély (egyéni vállalkozó) 
fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

1. Adózó azonosító adatai:

a) neve: ......................................................................................................................................

b) adóazonosító szám: ...............................................................................................................

c) lakcíme: .................................................................................................................................

d) telefonszáma: ..............................................................

e) foglalkozása: ..........................................................................................................................

f) munkahely megnevezése és címe: .........................................................................................

...................................................................................................................................................

2. Kérelem tárgya*:

- fizetési halasztás

- részletfizetés

- mérséklés

- vegyes (fizetési könnyítés és mérséklés)

3. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (személyi jövedelemadó, áfa, késedelmi pótlék stb.) részletezése:

a) Halasztani kért összeg(ek):

b) Részletekben megfizetni kért összeg(ek):

c) Mérsékelni kért összeg(ek):

4. Jövedelmi adatok

- Munkaviszonyból származó rendszeres havi nettó jövedelem: .......................................... Ft

- Mellékfoglalkozásból, egyéb tevékenységből származó jövedelem: .................................. Ft

- Egyéb jövedelmek felsorolása) pl.: családi pótlék, rendszeres segély, tartásdíj):

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

- A kérelmezővel közös háztartásban élő személyek jövedelmeire vonatkozó adatok:

5. A 4. pontban felsorolt jövedelmeket terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos kiadások:

6. Egyéb, rendszeres többletkiadást (pl.: tartós betegségből fakadó ápolási költségek, orvos, gyógyszer) jelentő körülmények:

7. Vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok:

7.1. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő értékpapír, vagyoni értéket megtestesítő tagsági, részesedési jog értéke:

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

7.2. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő ingatlanok:

7.3. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő gépjárművek, ipari-, mezőgazdasági gépek adatai:

7.4. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő 50 E Ft egyedi értéket meghaladó ingóságok (lakberendezés, háztartási gép, képzőművészeti alkotás, ékszer, műszaki cikk stb.):

8. Harmadik személlyel szemben fennálló követelés(ek) - kötelezettenként összeg és jogcím megjelölésével:

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

9. A fizetési halasztás és/vagy részletfizetés fedezeteként felajánlott biztosítékok, Ft összeg megjelöléssel (kezesség, zálog, jelzálog stb.)

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

10. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb megjegyzések (fizetési nehézség keletkezésének oka, rendkívüli kiadások stb.)

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

Alulírott kérelmező büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt, ............................. (helység) ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

4. számú melléklet

ADATLAP
Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

1. Azonosító adatok

Gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: .............................................................

...................................................................................................................................................

Adószáma: ......................................; Tevékenység kezdeti időpontja: ......................................

Székhelye: .................................................................................................................................

Levelezési címe: ........................................................................................................................

Képviseletre jogosult neve: ........................................... Telefonszáma: ...................................

Bevallás módja: .........................................................................................................................

2. Kérelem tárgya*:

- fizetési halasztás

- részletfizetés

- mérséklés

- vegyes (fizetési könnyítés és mérséklés)

3. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti  részletezése:

a) Halasztani kért összeg(ek):

b) Részletekben megfizetni kért összeg(ek):

c) Mérsékelni kért összeg(ek):

Tartozásai fennállása alatt kapott-e fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) és volt-e más irányú méltányossági (mérséklési) kérelme?

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

4. Gazdálkodással kapcsolatos adatok:

4.1. Egyéb kötelezettségek:

VPOP felé fennálló kötelezettségek: .........................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

Egyéb köztartozások: .................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

4.2. Egyéb információk:

Határidőn túli követelések: ........................................................................................................

Határidőn túli szállítók: .............................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi törlesztése: ...................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi kamatai: .......................................................................................

- Eladásra (befektetésként) vásárolt értékpapírok

- Kapott osztalék

- Nyújtott osztalék

- Bankszámlái és azok egyenlegei:

4.3. Kapcsolt vállalkozások:

- Kapcsolt vállalkozások, ahol a részesedés meghaladja a 25%-ot.

- Más vállalkozásba ingyenesen átadott vagyon

Tárgyévet megelőző évben: ................................................................................................... Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... Ft

- Alapítványi befizetések (befektetések), közérdekű kötelezettségvállalások összege:

Tárgyévet megelőző évben: ................................................................................................... Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... Ft

5. Fedezetként felajánlott biztosítékok:

- Ingatlan vagyontárgy (ingatlan-nyilvántartási adatok feltüntetésével): ...................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

- Ingó vagyontárgy (100 E Ft egyedi értéket meghaladó): ..........................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

- Értékpapír: ..............................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

- Kezesség: ................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

6. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb információk (fizetési nehézség keletkezésének okai; az adótartozás felhalmozódásának elkerülése, illetve a fizetőképesség helyreállítása érdekében tett intézkedések stb.):

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

Az adatlaphoz kérjük mellékelni a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleget és eredménykimutatást, valamint az aktuális időszak (kérelem benyújtása évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredménykimutatás adatokat!

Kelt, ............................. (helység) ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

5. számú melléklet

Az egyéni vállalkozók
fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

1.

2.

A tárgyévet megelőző időszak oszlopban a kérelem benyújtását megelőző év bevallással lezárt időszak adatait, az aktuális időszak oszlopban a kérelem benyújtását megelőző három hónapnál nem régebbi (időpont megjelöléssel) gazdálkodásra vonatkozó adatokat kérjük feltüntetni.

6. számú melléklet^[131]

Vendég- és idegenforgalmi nyilvántartás a beszedett idegenforgalmi adóról