A Harkány Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16.§ (1)-ben kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

/1/ A rendelet hatálya Harkány Város közigazgatási területén a rendszeres hulladékszállításba bevont, helyi közszolgáltatással ellátott ingatlanok tulajdonosaira, birtokosaira vagy használóira, együttesen használt tárolóedény esetén a lakásszövetkezetekre és társasházakra, az önkormányzati intézményekre valamint – jelen rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A rendszeres hulladékszállításba bevont területek felosztását az 1. számú melléklet tartalmazza.

/2/ A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a) az ingatlantulajdonos, valamint a gazdálkodó szervezet által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a jelen rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt edénytípusokban, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

b) az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente kettő alkalommal - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

d) az a) és b) pontokban foglaltak szerint összegyűjtött, begyűjtött és a közszolgáltató által közzétett járatprogram szerint elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására;

/3/ A hulladékkezelési közszolgáltatás – gazdálkodó szervezetek és önkormányzati intézmények esetében - az alábbiakra terjed ki: a gazdálkodó szervezet a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a jelen rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt edénytípusokban, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására, az összegyűjtött, begyűjtött és a közszolgáltató által közzétett járatprogram szerint elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására.

2. §

Harkány Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladék begyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését a „Dél-Kom” Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: közszolgáltató), szervezett közszolgáltatás útján biztosítja.

3.§

/1/ A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlantulajdonos köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.

/2/ Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik, arról nyilatkozatot nem tesz.

/3/ A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés létrejön:

a.) a közszolgáltatás első igénybevételével,

b.) ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja,

c.) a szerződés írásba foglalásával.

/4/ A közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

a.) a felek megnevezése és azonosító adatai (amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlantulajdonos megnevezése és azonosító adatai is):

a felek neve, címe, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelye, társasházak, lakásszövetkezetek esetén a közös képviselő neve és címe, továbbá természetes személy esetén a személyes adatok körében anyja neve, születési helye és ideje,

2. a szerződés tárgya,

c.) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja,

d.) a szerződött tárolóedény térfogata és darabszáma,

e.) az ellenérték megállapításának, számlázásnak, a számla kiegyenlítésének módja,

f.) a szerződés időbeli hatálya,

g.) a szerződött gyűjtőedény azonosítására vonatkozó előírások,

h.) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott elemek.

/5/ A közszolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az ingatlantulajdonos köteles bejelenteni a közszolgáltatónak.

/6/ A közszolgáltató jogosult a rendelet 3.§ (4) bekezdés a.) pontjában meghatározott személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

/7/^{[1] [2]} Szüneteltethető a szolgáltatás igénybevétele a közszolgáltatás igénybevételére egész évben kötelezett ingatlanhasználó számára a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonos két naptári hónapnál hosszabb ideig Harkány közigazgatási területén kívül tartózkodik és távollétének várható időtartamát előzetesen (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak.

A bejelentés megtételére csak a közszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló, illetve a meghatalmazottja jogosult. A szünetelésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető.

A bejelentést az ingatlan tulajdonos köteles közüzemi számlával vagy a közüzemi mérőórákról – a szüneteltetés kezdetekor és befejeztekor- készített dátumos fényképpel a szüneteltetés befejező napjától számított 15 napon belül a közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában utólag alátámasztani. Ennek hiányában a közszolgáltató jogosult a kérelmezett szüneteltetés időtartamára utólag számlát kiállítani.

A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítható, hogy az ingatlant használták a szüneteltetés időtartama alatt, úgy Közszolgáltató jogosult a szüneteltetés teljes időtartamára a számlázást újra indítani.

       Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt használják, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles legalább 3 nappal korábban a Közszolgáltatónak bejelenteni.

II. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

4. §

/1/ Települési szilárd hulladékot csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen – a görcsönyi hulladéklerakóban -, hulladék udvarban, vagy a közszolgáltató által alkalmazott egyéb, jogszabályban megengedett módon, a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni.

/2/ Az önkormányzat gondoskodik a közszolgáltató javaslata alapján a szükséges gyűjtőpontok, valamint a lerakóhely kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és működtetéséről a közszolgáltató útján, valamint biztosítja a közterület használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez.

5. §

/1/ ^[3]A hulladékszállítási közszolgáltatás igénybe vétele április 01. napjától szeptember 30. napjáig heti 2 alkalommal kötelező az állandóan lakott ingatlanokkal rendelkező városrészben (I. övezet) a 110-120, valamint a 80 literes szabvány edénnyel rendelkező háztartások esetében, valamint az 1. számú mellékletben megjelölt társas-üdülőknél (III. övezet), továbbá heti 2 alkalommal az I. övezetben nem állandóan lakott ingatlan használói számára (I/A). Az üdülőingatlanokkal rendelkező “víkendtelepen” (II. övezet) a közszolgáltató által biztosított jelzett zsákok összegyűjtése heti 1 alkalommal történik április 01. napjától szeptember 30. napjáig. A II. övezetben állandó lakóhellyel rendelkező ingatlantulajdonosok részére a hulladékszállítás az I. övezetben meghatározottak szerint történik.

Október 01. és március 31. között a hulladékszállítás igénybevétele heti 1 alkalommal kötelező az állandóan lakott ingatlanokkal rendelkező városrészben (I. övezet) a 110-120, valamint a 80 literes szabvány edénnyel rendelkező háztartások esetében, valamint az üdülőingatlanokkal rendelkező “víkendtelepen” (II. övezet) állandó bejelentett lakással rendelkezők szabvány edényének esetében.

/2/.A „vikendtelep” (II. övezet) ingatlantulajdonosai megkötött szerződés és a hulladékkezelési díj megfizetésének igazolása esetében a díjfizetési kötelezettség időtartamára - II. és III. negyedév – külön díj felszámítása nélkül 22 db/2 negyedévre 110 literes jelzett gyűjtőzsák átvételére jogosultak az Önkormányzat épületében biztosított ügyfélszolgálaton. A II. övezetben az állandó bejelentett lakcímmel rendelkezőkre az I. övezet előírásai vonatkoznak

/3/ Az állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők szabvány edényére a Közszolgáltató jogosult egyedi azonosító jelet felhelyezni (matrica), amely hiánya esetén a közszolgáltatásra kizárólag az üdülőingatlanokra vonatkozó szabályok alkalmazhatók.

/4/ A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező,

      /5/ ^[4]A választható szabványos tárolóedények felsorolását a 2. számú melléklet      tartalmazza.

A III. számú övezetben a közösen használt edények számát, és az I/A. besorolás szerinti ingatlanok használói által használt tárolóedényeket úgy kell megválasztani, hogy lakrészenként legalább 50 liter tárolókapacitás álljon rendelkezésre.

/6/ 80 literes tárolóedény használatára jogosult az igazoltan egyszemélyes háztartásban élő ingatlantulajdonos (egyedülálló ingatlantulajdonos), aki Harkány közigazgatási területén belül közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

A 80 literes edény használatára kötött szerződés feltétele az Önkormányzat népesség-yilvántartójának igazolása a jogosultságról, valamint az edény beszerzése.

/7/ A 80 literes tárolókapacitás igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a Közszolgáltató kérelmére a népesség-nyilvántartó iroda látja el. Eltérő adat esetén a Közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő köteles azt haladéktalanul bejelenteni, és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni.

/8/ A tárolóedények beszerzéséről (vásárlás, bérbevétel) az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

6. §

A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot az 5.§ /1/ bekezdés szerinti gyakorisággal köteles elszállítani, A szállítás módjáról és idejéről az igénybevevőt a közszolgáltató írásban vagy közzététel útján tájékoztatja, úgyszintén az ünnepnapi szállítás rendjéről is.

III.FEJEZET

AZ INGATLANTULAJDONOSOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7. §

/1/ A települési szilárd hulladékot a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

/2/ Az ingatlantulajdonos a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő berendezést ne károsítsa.

/3/ A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét.

/4/ Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt használhatóvá tenni.

8. §

/1/ A tárolóedényben nem szabad olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőberendezést, illetve ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét.

/2/ Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el vagy az túltöltött, a kiürítést jogosultak megtagadni. A kiürítés megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlantulajdonost. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

/3/ A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását abban az esetben is, ha az ingatlantulajdonos kérelmére a szerződés szünetel.

9. §

A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni. A 770 literes űrtartalomnál kisebb tárolóedények rendszeres tisztítása és fertőtlenítése az ingatlantulajdonos feladata, a 770 litertől 1100 liter űrtartalomig terjedő lakossági tárolóedények évi kétszeri tisztításáról az edény használójával kötött szerződés alapján a közszolgáltató gondoskodik.

10. §

/1/ A közszolgáltató a háztartási hulladékot az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében,, közterületen veszi át.

11. §

/1/ A tárolóedényeket bekerített ingatlanoknál a kerítésen belül kell tárolni, azokat csak a hulladékszállítás napján lehet közterületre kitenni.

/2/ Az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedények előkészítő-, tároló helyét tisztán tartani, télen a hótól megtisztítani. A begyűjtés alkalmával szennyezett közterület tisztításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.

/3/ Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

11/A. §

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések

(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely jelen rendelet alapján köteles a közszolgáltatást igénybe venni, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt a rendeletben meghatározott tartalommal.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett, vagy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(3) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékkezelési kötelezettségének nem tesz eleget, a Közszolgáltató felhívja a hulladékkeletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére.

(4) ^[5]Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a Közszolgáltató által megjelölt határidőre, a Közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását, továbbá igazolt költségének és kárának megtérítését.

(5) A gazdálkodó szervezetek kötelesek a keletkezett települési szilárd hulladékaikat a lakossági hulladékoktól elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni, függetlenül a végzett tevékenység jellegétől.

(6) A gazdálkodó szervezetekkel kötendő közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(7) A szerződésben meg kell jelölni:

a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b) a teljesítés helyét és módját,

c) a gazdálkodó szervezet által használt gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

d) az ürítési gyakoriságot,

 (8) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a) a közszolgáltatási díjról,

b) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

c) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

d) az irányadó jogszabályok meghatározásáról.

(9) A szerződést a Közszolgáltató rendes felmondással nem mondhatja fel. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.

(10) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel, ha

a) Harkány közigazgatási területén megszűnt az a tevékenysége, amellyel összefüggésben települési szilárd hulladéka keletkezett, vagy

b) a tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a továbbiakban a jelen rendeletben foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik, vagy

c) a Közszolgáltatónak megszűnik az e rendelet szabályain alapuló, a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó kizárólagos jogosítványa.

(11) A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: szelektíven gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

(12) A gazdálkodó szervezetek tárolóedényeinek tisztítása külön megrendelés alapján történhet.

IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLTATÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

12. §

/1/ A közszolgáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a keresletnek megfelelő darabszámú és minőségű szabványos tárolóedény álljon az ingatlantulajdonos rendelkezésére. A tárolóedény a közszolgáltatótól – előzetes megrendelés alapján – megvásárolható vagy bérbe vehető.

/2/ A bérbe adott tárolóedények karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

/3/ A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

/4/ A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

/5/ Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a mindenkori ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia.

/6/ A lakosság részére nyújtott Közszolgáltatás keretében a nagydarabos hulladék (lom),szervezett gyűjtéséről és elszállításáról (lomtalanítás) évente legalább két alkalommal a közszolgáltató az általa meghirdetett lomtalanítási időszak alatt térítésmentesen gondoskodik.

/7/ A lomtalanítás időpontjáról a közszolgáltató 3 héttel korábban értesíti a lakosságot. A lomtalanítás során építési törmelék és veszélyes hulladék nem kerül elszállításra.

/8/ A zöldhulladék különgyűjtése minden év április 01. és október 31. közötti időszakban (I. és II. övezet) kéthetente történik. A zöldhulladék gyűjtés során kizárólag ágnyesedék (max. 5 cm. átmérőjű és 1 méter hosszú ágak), fűkaszálék, falomb helyezhető ki. Az ágakat kévébe kötegelni, a fűkaszálékot, valamint a falombot pedig átlátszó műanyag zsákba kell ki helyezni. A zsákolást csak úgy szabad elvégezni, hogy az kibírja a kézi emelést. Amennyiben a hulladék közé kommunális jellegű anyag is kerül, abban az esetben az elszállítást a közszolgáltató jogosult megtagadni

/9/ A gazdálkodó szervezetek részére a /6/ bekezdésen felsorolt szolgáltatást külön megrendelés alapján térítés ellenében végzi a közszolgáltató.

/10/ A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.

V. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJA

13. §

/1/ ^[6]A hulladékszállításba bekapcsolt ingatlantulajdonosok a közszolgáltatásért jogszabályban rögzített díjat kötelesek fizetni.

       /2/  ^[7]Közszolgáltatási díj: az egységnyi díjtétel és az ürítési gyakoriság átlagszámának   szorzata.

      Egységnyi díjtétel: a választható tárolóedénynek jogszabályban rögzített egyszeri ürítési díja.

/3/ Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. 

^{[8] [9]}13/A. §.

Díjkedvezmények

13/B.§.^[10]

1. A 9/2014.(IX.11.) számú rendeletmódosítással jelen rendelet kiegészült a 13/A. §-sal, mely a hulladékszállítás közszolgáltatás díjára tartalmazott kedvezményt, mely szerint Harkány Város Önkormányzata 2014. év. IV. negyedévétől átvállalta a közszolgáltatás díjának 10 %-át a harkányi állandó lakosok esetében, 50 %-át a 65 év feletti egyedülálló, vagy szintén 65 év feletti házastársával élő állandó harkányi lakosok esetében, 100 %-át a 75 év feletti egyedülálló állandó harkányi lakosok estében. A kedvezmény igénybevételéhez személyesen kellett jelentkezni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalban.
   
2. Az (1) bekezdésben részletezett díjkedvezményt –a 13/A.§-t - Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2014.(XII.01.) számú rendeletével 2015. január 1. napjától hatályon kívül helyezte.
3. 2014. év. IV. negyedévére vonatkozó kedvezmény igénybevétele iránt a kérelmeket 2015. január 23. napjáig lehet előterjeszteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Osztályán. A határidő jogvesztő, a 2015. január 23. napja után benyújtott kérelmek elutasításra kerülnek.

14. §

/1/ A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni az ingatlantulajdonos.

/2/ Társasházaknál a díjat lakó- és üdülőegységenként kell megfizetni a közös költség részeként. A díj beszedéséről a közös képviselő gondoskodik

/3/ A közszolgáltató a számlát az ingatlantulajdonosnak negyedévente, az együttesen használt tárolóedény esetében a lakásszövetkezeteknek, társasházaknak, gazdálkodó szervezeteknek havonta küldi meg.

15. §

/1/ Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos és a közszolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön.

Ennek a bejelentésnek a megtételéig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlantulajdonos köteles megfizetni.

/2/ Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatási szerződés /1/ bekezdésében nem említett elemeiben bekövetkezett változást a közszolgáltatónak bejelenteni. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

/3/ Amennyiben az ingatlantulajdonos nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést és az általa használt tárolóedény típusáról a közszolgáltatónak egyáltalán nem tesz bejelentést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 110 liter térfogatú tárolóedény I. számú övezetre meghatározott ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az igénybevételre kötelezett írásban a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.

/4/ Amennyiben a közszolgáltató az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási szerződésben rögzítettnél vagy a vélelmezettnél nagyobb, valamint több tárolóedényt használ, a közszolgáltató ezen szerződés módosításáról a fogyasztót értesíti, egyidejűleg jogosult a fogyasztó által ténylegesen használt edények szerinti ürítési díjat részére leszámlázni.

16. §

/1/ Az ingatlantulajdonos megtagadhatja a díj megfizetését, ha a közszolgáltató közszolgáltatási kötelezettségének a közszolgáltatás szállítási menetrendjének megfelelően nem tesz eleget.

/2/ Nem tagadható meg a díj fizetése az /1/ bekezdés szerint, ha a közszolgáltatót a közszolgáltatás nyújtásában az időjárás vagy más, a Ptk. szerinti elháríthatatlan ok akadályozta és a közszolgáltató az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta mulasztását. Elháríthatatlan oknak minősül továbbá az is, amikor a közszolgáltató a tárolóedényt rendszeresített járművével önhibáján kívül nem tudja megközelíteni.

17. §

/1/ A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

/2/ A közszolgáltatót megillető díjhátralék magában foglalja a tőkét, valamint a - gazdálkodó szervezetek esetében a Ptk. 301/A. §-a szerinti - késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségét.

/3/ Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

/4/ A települési önkormányzat jegyzője által a behajtás eredménytelenségéről kiadott igazolást követő 30 napon belül a közszolgáltató fizetésre felszólítja az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, melynek eredménytelensége esetén - a 17. § (3) bekezdésében meghatározott felelősség alapján - intézkedik a díjhátralék behajtásáról.

VI. FEJEZET

Közterületen keletkező hulladék gyűjtése és elszállítása

18. §

/1/ A közterületeken keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban /4.§. /1/ bek./ lehet elhelyezni, amelyről az önkormányzat vagy a közterület kezelője a közszolgáltatás keretein kívül, külön szerződés alapján gondoskodik.

/2/ Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az önkormányzat vagy az általa megbízott szervezet gondoskodik.

VII.

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

19. §^[11]

VIII. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

20. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakó- vagy lakás céljára használt épület, a több lakásos épület lakásonként, illetve a szövetkezeti, társasházi épületben lévő lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló azon helyiségek, amelyekben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik. Jelen rendelet alkalmazásában ingatlannak minősülnek a gazdálkodó szervezetek nem lakás céljára szolgáló azon helyiségei, amelyekben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik és a hulladék kezeléséről nem gondoskodnak az Ör. 3. § /2/ bekezdésében meghatározott módon. Ingatlan továbbá a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
   
2. Települési szilárd hulladék:

a.) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

b.) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

c.) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott -veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

3. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.
4. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.
5. Települési szilárdhulladék lerakó telep (a továbbiakban: hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.
6. Nagydarabos hulladék (lom): a településen, a háztartásokból a közszolgáltatás keretébe nem tartozó, nem rendszeresen begyűjtött, a közszolgáltatás keretében rendszeresített tárolóedényzet méreteit meghaladó hulladék.
7.  Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával.
8.  Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.
9.  Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.
10.  Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

11. Átmeneti gyűjtőpont: a település szilárd hulladékának átvételére ideiglenes jelleggel (útfelbontás–építés, közműfektetés vagy más fontos ok miatt) legfeljebb három hónapi időtartamra kijelölt hely, ahonnan a közszolgáltató a térítésmentesen kihelyezett közösségi gyűjtőedényből történő elszállítással teljesíti közszolgáltatási kötelezettségét. Az átmeneti gyűjtőpontot – a közszolgáltató javaslata alapján – az önkormányzat jelöli ki és felhívás útján kerül közzétételre. A kihelyezett gyűjtőedényzetnek a gyűjtőpontot igénybe vevő fogyasztók szerződéseiben rögzített mennyiségű hulladék tárolását kell biztosítani.

12. Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója.

13. Egyedülálló ingatlantulajdonos: az ingatlanban Harkány Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal által kiadott igazolás szerint egyedül élő ingatlantulajdonos

14. Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, Gazdálkodó szervezet továbbá az ügyvéd, ügyvédi iroda, a közjegyző, továbbá a bírósági végrehajtó.

IX. FEJEZET

Vegyes hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21. §

/1/ E rendelet 2012. január 01.. napján lép hatályba.

/2/ A 3. § /3/ bekezdés c.) pontja szerinti közszolgáltatási szerződést 2012. február 28-áig köti meg a közszolgáltató az ingatlantulajdonosokkal, együttesen használt tárolóedény esetében a lakásszövetkezetekkel, társasházakkal.

A közszolgáltatásra vonatkozó szerződési ajánlatot az újonnan keletkező és az e rendelet hatálybalépésekor meglévő közszolgáltatási jogviszony esetén is a közszolgáltató küldi meg az ingatlantulajdonosnak, társasházi és lakásszövetkezeti ingatlantulajdonosok esetében a társasház és a lakásszövetkezet képviselőjének, akinek azt kitöltve és aláírva 30 napon belül vissza kell küldeniük a közszolgáltatónak.

/3/ Az ingatlantulajdonosok a 2. sz. mellékletben meghatározott választható szabványos tárolóedényeket kötelesek beszerezni. A közszolgáltató a nem szabványos, illetve az írásbeli szerződéstől eltérő tárolóedényben levő hulladék elszállítását jogosult megtagadni.

/4/ A 271/2001. (XII. 21.) Korm. sz. rendelet 2.§ (2) bek. f.) pontjában írt hulladékgazdálkodással összefüggő egyéb kötelezettség megszegésének minősül ezen rendeletben szabályozott, a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek betartásának elmulasztása, mely alapján Harkány Város Önkormányzatának jegyzője hulladékgazdálkodási bírságot állapít meg.

/5/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Harkány Város Önkormányzatának 16/2009.(XII.30) számú rendelete.

A rendeletet a képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta 2011.12.12-én.

         dr. Imri Sándor                                                         dr. Bíró Károly

             polgármester                                                                      jegyző

Kihirdetve: Harkány, 2011.12.13.

                                                                                                  dr. Bíró Károly

                                                                                                          jegyző

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2015. január 16.

                                                                                             Dr. Markovics Boglárka

                                                                                                          jegyző

1. sz. melléklet

I. övezet: Az állandóan lakott ingatlanokkal rendelkező városrész – utcák jegyzéke:

II. övezet: Az üdülőingatlanokkal rendelkező „víkendtelep”- utcák jegyzéke:

III. övezet: Társas-üdülők:

2. sz. melléklet

A választható szabványos tárolóedények 2012. január 1-től

                80           literes                     (műanyag, kerekes)

                110         literes                     (műanyag vagy fém)

                120         literes                     (műanyag, kerekes)

                240         literes                     (műanyag, kerekes)

                770         literes                     (műanyag vagy fém, kerekes)

                1100       literes                     (műanyag vagy fém, kerekes)

                5000       literes                     (fém, zárt)

                Jelzett műanyag zsák (110 literes)                              

3. sz. melléklet ^[12]

4. sz. melléklet ^[13]