I. Fejezet

                                                                      Bevezető rendelkezések^[1]

Harkány Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt rendeletalkotási és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjába foglalt szervezeti és működési rend meghatározására vonatkozó felhatalmazás alapján – az Önkormányzat részletes Szervezeti és Működési Szabályzatára (a továbbiakban: SzMSz) az alábbi rendeletet alkotja:

Az Önkormányzat jelképei

1.§

(1) Az önkormányzat jelképei a  címer és a zászló.

(2) Harkány Város címere: A címerpajzs sodrott, barokk stílusú, arany és fekete színű kontúrozással. A címerpajzs zöld mezejében, az alsó harmadban, ovál  ívű kék és ezüst hullámszalagokban fekete színű ördög található. A szalaghullámokon fehér színű sziklatömb nyugszik, függőleges tengelyű hasítékkal. A hasítékon szimmetrikus elhelyezésben kék színű forrás tör fel a pajzs felezőéig, a függőleges tengelyen ötlevelű, egyenes faág, melyre aranyszínű kígyó tekeredik. A címerpajzs felső jobb, illetve bal harmadában, szimmetrikus elhelyezkedésben két aranyszínű, sugaras napkorong.   

(3) Harkány Város zászlója: Harkány Város zászlója fehér színű, mérete 90 x 150 cm, középen a rúddal párhuzamos tengelyű címerrel, alatta fekete színnel Harkány felirat szerepel.

(4) Harkány Város bélyegzője: kör alakú „Harkány Város Önkormányzata Harkány” felirattal, középen a Város címerével.

(5) A címer és a zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2.§

(1) ^{[2] [3]}A Képviselő-testület, a jegyző, valamint a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere, a köríven pedig a következő felirat van:

1. Harkány Város Képviselő-testülete Baranya Megye
2. Harkány Város Önkormányzata Baranya Megyei
3. ^[4]Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Baranya Megye
4. ^[5]Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Baranya Megye

 (2) A polgármester kör alakú pecsétjén középen a város címere, a köríven, pedig a következő felirat van: Harkány Város Polgármestere Harkány

3.§

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A város ünnepe: Minden év május utolsó szombatja.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

4.§

(1) Az önkormányzat jogi személy, hivatalos megnevezése: Harkány Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2)^[6]Az Önkormányzat székhelye: 7815 Harkány, Petőfi Sándor utca 2-4.

(3) Az Önkormányzat működési területe Harkány város közigazgatási területére terjed ki.

(4) ^[7]Harkány Város Önkormányzata –együttműködési megállapodás alapján- Szava, Márfa és Drávaszerdahely önkormányzataival közösen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fent.

(5) ^[8]Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(6)^[9] Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását az SZMSZ mellé csatolt 1. számú Függelék tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő testület és szervei gyakorolják, az Ötv. és más jogszabályok, valamint e rendeletben és egyéb helyi rendeletekben meghatározott módon.

(8) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a képviselő-testület hivatala.

5.§

(1)[1] A város nemzetközi kapcsolatainak felsorolását az SZMSZ mellé csatolt 2. számú Függelék tartalmazza.

(2) Külföldi önkormányzatokkal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött, át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

(3) [2]

III. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

6.§

(1) A város önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A törvények keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A helyi önkormányzat  -saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a) közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, vállalkozást alapíthat,

b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival, a helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Vállalkozásban való részvételét megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági számításokat (költséghaszon-elemzést) végeztet, melynek hiánya esetén a napirend nem tárgyalható.

7.§^[10]

(1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben -a polgármesteri indítványra- a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazásával

- bizottsága,

- a helyi nemzetiségi önkormányzatok testülete

- társulása,

- a polgármester,

b) helyi népszavazás hozhat.

(3) Önkormányzati hatósági ügyet a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére nem lehet átruházni.

8. §.

(1)^[11] Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

- településfejlesztés, településrendezés;

- településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

- a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

- egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

- környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása,   rovar- és rágcsálóirtás);

- óvodai és általános iskolai oktatás és nevelés;

- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;

- filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme;

- a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

- szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

- lakás- és helyiséggazdálkodás;

- a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

- helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

- honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól;

- helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

- a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

- sport, ifjúsági ügyek;

- nemzetiségi ügyek;

- közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

- helyi közösségi közlekedés biztosítása;

- köztisztaság, településtisztaság biztosítása;

- hulladékgazdálkodás;

- közreműködés az energia-és távhőszolgáltatásban;

- az egészséges ivóvízellátás;

       - közös önkormányzati hivatal működtetése;

(2)^[12]

(3) ^[13]

(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) Az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

9.§

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

A Képviselő-testület nem ruházhatja át a területfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az intézményhálózat létrehozásával és működésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását.

(2)^[14] A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

e) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés, bérhitel kivételével hitelfelvétel, ha azok az 5 millió forintos értékhatárt meghaladják;

f) sürgősségi indítvány elfogadása;

g) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatának szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

h) a képviselő-testület ciklusprogramjának és munkatervének elfogadása;

i) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

j) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

k) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

l) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

m) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

n) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

o) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

p) véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

q) zárt ülés elrendelése;

r) képviselők kizárása;

s) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

t) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

u) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

v) a polgármester elleni kereset benyújtása;

w) a településfejlesztési eszközök, településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat jóváhagyása;

x) területszervezési kezdeményezés;

y) képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás megindítása;

       z) az 1993. évi III. tv. 122.§-a alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási szerződés megkötése, módosítása, továbbá az 1997. évi XXXI. Tv. 97.§.(5) alapján a gyermekek védelmére szolgáló személyes gondoskodást nyújtó ellátás, vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátására vonatkozó szerződés megkötése, módosítása.

      zs) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

V. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület összehívása

10.§

(1) ^[15]A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ mellé csatolt 3. számú Függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 12 alkalommal ülést tart.

(3) A Képviselő-testület összehívásáról a polgármester, tartós távolléte esetén az alpolgármester gondoskodik.

(4) ^[16]A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság elnöke gondoskodik.

(5) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is kiküldhető. Ehhez bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell.

(6) Súlyos törvénysértés esetén a Képviselő-testület összehívását a jegyző is kezdeményezheti. A Kormányhivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében törvénysértés esetén kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását a törvénytelenség megszüntetésére, a Képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítására.

(7)^[17] Az ülés meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal korábban, elektronikusan kell elküldeni.

A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját

- a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét

- az írásos előterjesztést, teljes szöveggel és mellékletekkel

- a tanácskozási jog külön feltüntetését

(8)^[18] A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét ki kell függeszteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, továbbá közzé kell tenni a kábel TV-én és az önkormányzat honlapján.

(9)^[19] A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(a) a tárgy szerinti előterjesztés és mellékletei megküldésével

- mindazokat, akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges

- külön törvényben megjelölt szerveket és személyeket

- a nem önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok előterjesztőit

- a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal átszervezését, munkáját érintő előterjesztések tárgyalásához a hivatalban működő szakszervezetek képviselőjét

- az önszerveződő közösségek vezetőit, képviselőit, a tevékenységüket, továbbá az érdekvédelmüket elősegítő előterjesztések esetén tanácskozási joggal

b) esetenként -tanácskozási joggal- az önszerveződő közösségek képviselőit, a tevékenységüket, érdekképviseletüket érintő fontosabb kérdésekben.

c) az ülés valamennyi írásos előterjesztésének és mellékleteinek megküldésével:

- a helyi önkormányzat képviselőit,

- a kisebbségi önkormányzatok elnökeit

- a jegyzőt és aljegyzőt,

- a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Osztályának osztályvezetőjét,

- a Pénzügyi Osztály osztályvezetőjét

- az Igazgatási Osztály osztályvezetőjét.

d)^[20] A harkányi székhellyel bejegyzett társadalmi szervezetek írásban jelezhetik részvételi szándékukat a testületi munkában. Ebben az esetben részükre a meghívó megküldésre kerül és a szóban forgó társadalmi szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a testületi ülésen, melynek során napirendi pontonként 2 percben korlátozódik a hozzászólási joga

(10) A kizárólag szakmai jellegű mellékleteket, számításokat, kimutatásokat csak a tárgyban illetékes bizottság tagjai részére kell megküldeni.

11.§^[21]

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és helyét az ülés előtt legalább 5 nappal a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, továbbá a  kábel TV-n és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.

12.§

Az önkormányzat Képviselő-testületét a szerveihez beérkezett közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról, évi egy alkalommal a jegyző tájékoztatja.

                                                                  A Képviselő-testület ülése

                                                                     Az ülésvezetés szabályai

13.§

(1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele jelen van.

(2)^[22] A Képviselő-testület a Mötv. 46. §. (2) bekezdése alapján az alábbiak szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;

d) a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) ^[23]A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti.

(5) ^[24]A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság elnöke vezeti.

(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

- megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, s megállapítja a határozatképességét, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét.

- előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra.

- előterjeszti a kérelmeket,

- tájékoztatást ad a fontosabb kérdésekről, valamint a lejárt határidejű képviselő -testületi határozatok végrehajtásáról,

- napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

- napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

- biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

- bezárja az ülést.

(7) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

                                                                            Az előterjesztés

14.§.

(1)^[25] Előterjesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. Az előterjesztést készítheti a Képviselő-testület, illetőleg a képviselő-testület bizottsága, képviselője, polgármester, jegyző, vagy – utóbbi két személy felhatalmazása alapján – a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal, kiadmányozási joggal felruházott ügyintézője, továbbá a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.

A rendelet-tervezetet tartalmazó sajátos előterjesztéseknél figyelembe kell venni az SZMSZ V. fejezetének külön szabályait is.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni:

- a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben  

- a polgármester és az alpolgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységről,

- a polgármester tájékoztatóját a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, vagy annak elmaradásáról,

- az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésről,   

- a bizottságok átruházott hatáskörében végzett tevékenységéről szóló beszámolót

- a PTK-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekről

- az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekről

(4) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a) az első részben:

- meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát,

- ismertetni kell az előzményeket –testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit-, a tárgykört rendező jogszabályokat,

- az előkészítésben résztvevők megnevezését,

- az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait

- mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják

b) a második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezését és a határidőt.

c) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, melyek az előterjesztés mellékletét képezik.

(5) A polgármester –különleges szakértelmet igénylő ügyekben– szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést –törvényességi szempontból– ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

                                                                       Sürgősségi indítvány

15.§

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselő-testület –a polgármester javaslatára– egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönthet a beterjesztett sürgősségi indítvány megtárgyalásáról.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltétele:

a) ^[26]sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat testülete.

b) ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek, meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy melyik testületi ülésen kerül napirendre.

A vita és szavazás

16.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb 5 perc időtartamban kiegészítést tehet.

b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel ,amelyre az előadó köteles választ adni.

c) a bizottságok elnökei ismertetik az általuk tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; javasolják-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását. A bizottság állásfoglalását akkor köteles indokolni, ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési és tanácskozási joggal vesz részt.

 (4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(5) A napirend előadója a szavazás előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét, valamint javaslatát meg is változtathatja. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 (6) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

17.§

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendjében– majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4)^[27] Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén –törvényben meghatározott- bejelentési kötelezettségének nem tesz leget, -erre irányuló indítvány esetén- a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén dönt a képviselő havi tiszteletdíjának 100 %-os megvonásáról.

18. §.^[28]

A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges:

a) rendeletalkotáshoz;

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz;

c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

f) képviselő kizárásához;

g) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához;

h) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

i) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;

j) a Mötv. 46. §. (2) bekezdésének c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

k) bérhitel kivételével a hitelfelvételhez, ha annak értéke a 2 millió forint értékhatár felett van;

l) a polgármester elleni kereset benyújtásához;

m) a településrendezési terv jóváhagyásához;

n) a testületi hatáskörök átruházásához;

o) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;

p) helyi népszavazás kiírásához;

q) alapítvány létesítéséhez;

r) a Képviselő-testület munkaprogramjának elfogadásához.

19.§

(1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) [1]A titkos szavazást a jegyző, vagy az ülésen őt helyettesítő köztisztviselő bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(3) Az alpolgármester-választás titkos szavazással történik.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

21.§

(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön –a naptári év elejétől kezdődően– folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Harkány Város Önkormányzatának …/….. év (… hó…nap) számú határozata

(2)^[31] A testületi határozatokról a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

Kérdés, interpelláció

22.§

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítés jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett a Képviselő-testület ülésén maximum 3-5 perc időtartam alatt köteles választ adni. Amennyiben érdemben nem tud válaszolni, azt a kérdésfelvetőnek 15 napon belül írásban köteles megtenni.

(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén –a napirendek lezárása után– a polgármestertől, alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat, melyre a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb a felvetést követő 15 napon belül írásos választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő a testületi ülést megelőző 15 napon belül írásban előterjeszti interpellációját, felvetésére az ülésen kell választ adni. A válasz elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A Képviselő-testület ülésén az interpellációkra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(5) ^[32]

A tanácskozás rendjének fenntartása

23.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik:

Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, és rendreutasítja, aki a tanácskozás, illetőleg a képviselő méltóságát sértő kifejezéseket használ,

b) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester –ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel megvonhatja a hozzászólótól a szót, vagy felfüggesztheti az ülést

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

24.§.

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülés jegyzőkönyvét 3 példányban kell készíteni.

Ebből:

a) az első példány irattárba kerül

b) a második példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatal Hivatal vezetőjének

c) a harmadik példányt – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – az év során készített jegyzőkönyvekkel együtt, kötetbe kell kötni.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeletet is.

(4)^[33] A jegyzőkönyv tartalmazza:

- a testületi ülés helyét,

- időpontját,

- a megjelent és távolmaradt önkormányzati képviselők nevét,

- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

- az ülés nyilvános, vagy zárt ülési módját,

- az ülés megnyitásának időpontját,

- a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

- az előterjesztéseket,

- napirendenként az előadó és az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, mindazt, amit a döntési vagy tanácskozási joggal résztvevő indítványoz,

- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat

- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

- a döntéshozatalban résztvevők számát,

- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

- a határozathozatal módját,

- a szavazás számszerű eredményét és a határozat szövegét,

- a hozott döntéseket,

- az ülés bezárásának időpontját.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester  a jegyző, és két jegyzőkönyv hitelesítő  írja alá.

(6) A választópolgárok –a zárt ülés kivételével– betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(7) ^[34]A jegyzőkönyvet az aláírását követően elektronikus úton meg kell küldeni a települési képviselőknek.

VI. FEJEZET

                                                          Az Önkormányzati rendeletalkotás

25.§

(1)^[35] A Képviselő-testület –az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján- feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület rendeletet alkot a következő ügyekben:

1. Szervezeti és Működési Szabályzatról
2. A képviselőknek, bizottsági elnöknek, bizottság tagjainak – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról

c) bizottság részére hatósági hatáskör megállapításáról

d) az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól

e) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjének megállapításáról

f) minden olyan kérdésben, melyben rendelet alkotása kötelező

(3) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

a) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- képviselők

- önkormányzati bizottságok felhatalmazása alapján a bizottságok elnökei

- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

- kisebbségi önkormányzatok testületei

b)^[36] A rendelet-tervezet előkészítése:

- A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeleteket, valamint az átfogó rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

- A tervezetet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai (szervezeti egységei) készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, a testület által létrehozott ideiglenes bizottság, s bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot. A rendelet-tervezetek előzetes törvényességi felülvizsgálatát a jegyző végzi.

 c) A tervezet véleményezése:

- a polgármester –a jegyző véleményének meghallgatása után– egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közvélemény-kutatásra bocsát.

- a lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

- a külön törvényekben meghatározott rendelet-tervezeteket az ott megjelölt szerveknek, személyeknek kell véleményezés céljából megküldeni.

d) A tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

- a testület üléseinek napirendjére csak a tárgy szerint illetékes bizottság által megtárgyalt rendelet-tervezetek terjeszthetők elő.

- a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

- a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

- ^[37]az önkormányzati rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint:

Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/20..(…hó…nap) számú rendelete /…a rendelet címe…/.”

e) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

- az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a rendelet önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététele.

- a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

- ^[38]az önkormányzati rendeletet a kihirdetésével egyidejűleg az önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni

f)^[39]

g)^[40]

                                               VII.FEJEZET                                                                                                                                                                                                                                                                                                

                                                                      Települési képviselő

26.§

(1) A képviselőt az önkormányzati törvényben és az SZMSZ-ban rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2)^[41] A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 1. §. (2) bekezdése szerint esküt tesz.

(3) A képviselő – képviselői tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(4) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében

b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

c) a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

d)^[42] közérdekű ügyben –a jegyző útján– kezdeményezheti a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, melyre 15 napon belül választ kell adni

e) bármely bizottsági ülésen részt vehet tanácskozási joggal

f) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet

(5) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában.

b) felkérés alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzi, mely megbízatásának lejárta után is fennáll.

d) kapcsolatot tart választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági-közösségekkel.

e) a személyes érintettség bejelentése

f) az alakuló, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz

g)köteles olyan magatartást tabusítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

h) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd képviselői megbízatása alatt minden év január 31-ig vagyonnyilatkozatot tenni.

(6)^[43]

(7)^[44]

VIII. FEJEZET

A Képviselő-testület Bizottságai

27.§

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A bizottság –feladatkörében– előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. Saját hatáskörében dönt a részére átruházott ügyekben és feladatkörökben.

(3) A Képviselő-testület legalább három tagból álló bizottságot választ. Egy települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjává is megválasztható.

(4) [1]

(5) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása, feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

27/A. §[1]

(1) [2]a) A Képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

•             - Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság: 4 fő képviselő, -melyből 1 fő elnök- további 2 fő külsős tagból áll

            - Idegenforgalmi, Kulturális és Sport Bizottság: 4 fő képviselő, -melyből 1 fő elnök- további 3 fő külsős tagból áll.

         b) A bizottságok külsős tagjai szavazati joggal rendelkeznek a bizottság ülésén.

         c) A bizottságok külsős tagjainak megválasztásához a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

         d) Egy települési képviselő a Képviselő-testület több bizottságában is tag lehet.

(2) A Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság hatásköre:

• - véleményezi az önkormányzat vagyonával kapcsolatos képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket; az ágazathoz tartozó beszámolókat;
• - figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű felhasználását, a rendezési terv hatályosulását, a természet és környezetvédelmi munkát
• - munkaterv, illetve tisztségviselői kezdeményezés alapján véleményezi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
• - véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámolók tervezeteit;
• - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt, előidéző okokat;
• - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabály betartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
• - vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel;
• - véleményezi a költségvetés módosítását eredményező határozati javaslatokat;
• - közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában.
• - kapcsolatot tart az önkormányzat pénzügyi vezetésével;
• - ellenőrzi az önkormányzat által működtetett intézmények gazdálkodását, javaslatot tesz a működés ésszerűsítésére a hatékonyság javítására;
• - figyelemmel kíséri a városüzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységeket, javaslatokat tesz a hatékonyság javítására;
• - felméri a szükséges feladatokat javaslatot tesz a megoldásra és az ütemezésre figyelembe véve a rendelkezésre álló  erőforrásokat;
• - ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását;
• - kapcsolatot tart az önkormányzat városüzemeltetéssel megbízott vezetőivel;
• - ellenőrzi a foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásait szükség esetén javaslatot tesz a módosításra;
• - dönt a felnőtt korúakra és gyermekekre vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben a hatáskörébe utalt ügyekben

(3)Az Idegenforgalmi, Kulturális és Sport Bizottság hatásköre:

• - koordinálja mindazon idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, melyeket jogszabály a városi önkormányzat hatáskörébe utal;
• - koordinálja a nemzetközi testvérvárosi feladatokat, figyelemmel kíséri az együttműködési megállapodásban foglaltakat;
• - véleményezi az idegenforgalmat és a nemzetközi kapcsolatokat érintő - más bizottság vagy osztály által előkészített, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
• - véleményezi a képviselő-testület elé kerülő, az ágazathoz tartozó beszámolókat;
• - figyelemmel kíséri a lakossági igényeket, a város közrendjét és közbiztonságát, valamint javaslatot tesz az egészségügyi és szociális alapellátás színvonalának fejlesztésére,
• - kapcsolatot tart a rendőrséggel és a polgárőrséggel
• - kapcsolatot tart a városban működő szállodák és szálláshelyek képviselőivel
• - véleményezi az ágazatot érintő - más bizottság vagy osztály által előkészített - képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
• - közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában, a közterület-felügyelet irányításában
• - dönt:
• - feladatkörében eljárva előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását;
• - megtárgyalja az ágazathoz tartozó önkormányzati intézmények működéséről szóló beszámolót
• - közreműködik az önkormányzati kulturális rendezvények szervezésében, a kulturális hagyományok ápolásában, a közművelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatásában;
• - részt vesz az ifjúságot érintő önkormányzati fejlesztési feladatok kidolgozásában;
• - összehangolja a testneveléssel és sporttal kapcsolatos városi feladatokat;
• - munkaterv, illetve tisztségviselői kezdeményezés alapján véleményezi a képviselő-testület elé kerülő ágazathoz tartozó előterjesztéseket;
• - előterjeszti a képviselő-testületnek az általa meghatározott tárgykörű ügyeket;
• - véleményezi az ágazatot érintő - más bizottság vagy osztály által előkészített - képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
• - közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában;
• - a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;
• - a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészeti alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése;
• - művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
  

27/B. §^[45]

28.§

(1)^[46] A bizottság tagjainak – a bizottságok elnökeit is beleértve – több mint felét a települési képviselők közül kell választani. Bizottság elnöke csak képviselő lehet. A polgármester, az alpolgármester, és a Képviselő-testület hivatalának (Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal) dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottsági ülések meghívóit és előterjesztéseit az ülés előtt legalább 3 nappal el kell juttatni az érintettekhez.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, ülését az elnök hívja össze és vezeti a tanácskozást. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat, az általa megbízott bizottsági tag képviselő látja el. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, egyebekben a bizottság üléséről emlékeztető készül. A jegyzőkönyv a hozott döntést, valamint a Képviselő-testület elé terjesztendő javaslatot tartalmazza. A jegyzőkönyvet a levezetőelnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(6) A jegyzőkönyv egy-egy példányát, elkészülte után 3 napon belül át kell adni a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet –amennyiben átruházott hatáskörben hozott döntést tartalmaz-, meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

(7) A bizottság, a tevékenységéről, az adott választási ciklus időszakában kétévente beszámol a Képviselő-testületnek.

IX. FEJEZET

A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző

A Polgármester

29.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester, megválasztását követően, esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

30.§

A polgármesternek a Képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját.

b) összehívja és vezeti a testület üléseit.

c) képviseli az önkormányzatot.

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

f) kezdeményezheti azon képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását, mely –véleménye szerint- önkormányzati érdeket sért

g) gondoskodik a Képviselő-testület működésének, tevékenységének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről.

h) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit

i) kapcsolatot tart a helyi civil szerveződésekkel

j) ellátja a város nemzetközi kapcsolatrendszerének összehangolását

k) képviseli a várost a hazai és a nemzetközi tömegkommunikációs sajtókapcsolataiban

l) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért

m) 10 millió Ft-ig kötelezettségvállalás, 1 millió Ft-ig követelés elengedés

n) bérhitel felvétele

31.§

A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását (melyet ebben az esetben kötelezően össze kell hívni).

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

c) bizottsági döntéshozatal esetén, dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság Elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

32.§^[47]

^[48]A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a hivatalt.

b) a polgármester, a jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A polgármester egyéb feladatai keretében dönt a törvénnyel, vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormány-rendelettel a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, és részt vesz ezen államigazgatási feladatokban, ellátja a honvédelmi, katasztrófa-elhárítási, polgárvédelmi, ár- és belvízvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli készenléti állapotot rendelhet el.

Az Alpolgármester

33.§

(1) ^[49]A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

34.§

(1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(2) A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

A Jegyző

35. §.^[50]

(1) A polgármester –pályázat alapján határozatlan időre- nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és felelős az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. Ennek megfelelően:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

f) előkészíti a képviselő-testületi ülés, valamint bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, melyek tekintetében törvényességi felügyeletet gyakorol;

g) a szavazás előtt –ha szükséges- törvényességi észrevételeket tehet az előterjesztés vitájában;

h) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

i) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel ír alá;

j) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

k) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről;

l) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

m) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

 n) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

 o) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

 p) szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal jogi felvilágosító munkáját;

 q) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3) A polgármester egyeztetése szükséges –az általa meghatározott körben- a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

Az Aljegyző

36. §.

(1)^[51] A polgármester a jegyző javaslatára –az általa meghatározott feladatok ellátására- a jegyzőre vonatkozó jogszabályok szerint kapcsolt munkakörrel, határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző a jegyző távollétében teljes jog-és hatáskörében helyettesíti a jegyzőt.

(3) Az aljegyző, feladatait, a jegyző irányításával látja el. Tevékenységéről, a jegyző által adott megbízatások teljesítéséről, beszámolási kötelezettséggel tartozik.

(4) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén az igazgatási osztályvezető helyettesíti aljegyzőt, azzal, hogy a pénzügyi osztály feladatkörébe tartozó ügyekben a pénzügyi osztályvezető jogosult a helyettesítésre.

(5) A jegyző, az aljegyző és az igazgatási osztályvezető egyidejű akadályoztatása esetén a pénzügyi osztályvezető helyettesíti aljegyzőt.

(6) A jegyző, az aljegyző, az igazgatási osztályvezető és a pénzügyi osztályvezető egyidejű akadályoztatása esetén a műszaki osztályvezető helyettesíti aljegyzőt.

IX. FEJEZET

A Közös Önkormányzati Hivatal

37. §.

(1)^[52] A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2)^{[53] [54]}A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal személy, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(3)^[55] A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7815 Harkány, Petőfi Sándor utca 2-4.

(4) ^[56]

(5) ^[57]

(6) ^[58]

(7) ^[59]

(8) ^[60]

(9) ^[61]

(10) ^[62]

(11) ^[63]

(12) ^[64]

X. FEJEZET

A társulások

38.§.

1. ^[65]Az önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat feladatainak, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének  hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében –más önkormányzatokkal- jogi személyiséggel rendelkező társulásban vehet részt.
2. ^[66]A társulást írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A Képviselő-testület megállapodhat más érdekelt Képviselő-testülettel két, vagy több várost és községet ellátó egy, vagy több intézmény közös irányításában (alapításában, fenntartásában és fejlesztésében).

(4) A társulás jogi személy.

(5)^[67] Az önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

 a)  Harkányi Körzeti Óvodai Társulás

 b)  Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás

 c)  Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás

       d) Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás.

XI. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

39.§.

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendét.

40.§.

(1) Népi kezdeményezés útján a Képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, melynek eldöntése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

- olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a Képviselő-testületnek nincs hatásköre, illetékessége

- a megtárgyalás olvashatatlanság, név, vagy adat-azonosíthatatlanság okából, vagy önellentmondás nem lehetséges

(3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a kezdeményezett

(4) A Képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

41.§.^[68]

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjére a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit továbbá az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. a helyi választási iroda gondoskodik a szavazólapok összeállításáról,
2. választási bizottság választott tagja nem lehet a helyi népszavazás kezdeményezője,

a helyi választási bizottság a népszavazás eredményét, annak megállapítása után, a polgármesterrel haladéktalanul közli.

Lakossági Fórumok

Közmeghallgatás

42.§.

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselőtestülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az állampolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatást a testületi ülésvezetés szabályai szerint a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

XII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapja 

Az önkormányzat vagyona

43.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket önálló önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.

(3) Az önkormányzat a Képviselő-testület döntése szerint, vagyonának növelése és a város működése, működtetése érdekében, részt vehet különböző vállalkozásokban és ennek érdekében gazdasági társaságot hozhat létre.

(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben 10 millió forint értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, vehet fel hitelt, írhat alá megállapodásokat, szándéknyilatkozatokat, 1 millió forint értékhatárig engedhet el követeléseket. Ugyancsak saját hatáskörben dönthet bérhitel felvételéről.

 A polgármester a fenti esetekben:

- nyilatkozhat az elővásárlási-, és használati jog gyakorlásáról

- hozzájárulhat a szerződést biztosító mellékkötelezettségek alapításához, törléséhez.

(5) A polgármester a közmeghallgatások során köteles tájékoztatni az állampolgárokat az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról.

                                                                Az önkormányzat költségvetése

44.§.

(1) A Képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása előtt meg kell határozni a költségvetési irányelveket, elemezve a Képviselő-testület kötelezően előírt és önként vállalt feladatait. Számításba kell venni a bevételi források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, a gazdaságosság és a célszerűség figyelembe vételével. Ezt követően a költségvetési törvényben előírt módon és részletezésben elkészített rendelettervezetet tárgyalja meg a Képviselő-testület.

(3)^[69] Az önkormányzat éves költségvetési rendeletének tervezetét a jegyző készíti elő, melyet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság kötelezően megtárgyalja. A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a szabályszerűségéért pedig a polgármester a felelős.

                                                                Az önkormányzat gazdálkodása

45.§.

(1)^[70] Az önkormányzat a gazdálkodási feladatait a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

Ennek megfelelően:

a) a polgármester által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b) gondoskodik az önkormányzat saját bevételeinek teljesítéséről.

c) elkészíti a címzett és céltámogatások pályázatait, s gondoskodik a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról.

d) gondoskodik az önkormányzat és az általa alapított intézmények pénzellátásáról és a belső ellenőrzésről.

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül –a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint– kialakítja a saját és jóváhagyja az intézmények számlarendjét.

f) biztosítja az önkormányzat vagyonának nyilvántartását.

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

46.§.

(1) A Képviselő-testület gondoskodik az intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

(2) [1]

Felterjesztési jog

47.§.

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat-és hatáskörét érintő bármely kérdésben –közvetlenül, vagy érdekképviselete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:

- tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

- javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti

(2) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XIII. FEJEZET

                                                                         Záró rendelkezések

48.§.

(1) Ez a rendelet 2011. május 1-én lép hatályba. 

(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, módosításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2007.(III.27.) rendelete.

Harkány, 2011. április 12.

Dr.Imri Sándor s.k.                                                                              Dr. Hatvani Edit  s.k.

    polgármester                                                                                              jegyző

Kihirdetve: 2011. április 13.                                                             

                                                                                                               Dr. Hatvani Edit s.k.                                                                                                                                            jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2014.02.12-én

                                                                                                                Dr. Bíró Károly

                                                                                                               címzetes főjegyző

1. számú Függelék
   

Az Önkormányzat intézményei

1. Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal

2. Harkányi Óvoda

3. Harkányi Kulturális- és Sport Központ

4. Harkány Város Könyvtár

2. számú Függelék
   

Harkány város nemzetközi kapcsolatai

1. Crikvenica (Horvátország)

2. Bruchköbel (Németország)

3. Szczawnica (Lengyelország)

4. Trogir (Horvátország)

5. Péterréve (Szerbia)

6. Tusnádfürdő (Románia)

7. Pusca (Horvátország)

3. számú Függelék
   

A Képviselő-testület tagjai

1. Dr. Imri Sándor                           polgármester

2. Vargáné Kovács Mária                alpolgármester

3. Hajdú Gábor                                képviselő

4. Hazenauer György                       képviselő
   

5. Kerécz Tamás                             képviselő
   

6. Kiss-Kálmán Éva                         képviselő

7. Poller Roland                               képviselő