„2. § (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulóknak –ide értve az Szt. 3. §. (2) bekezdésében foglalt személyeket is- önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.”

11. § Önkormányzati segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon megoldani nem tudja.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg annak a vagyontalan

(1) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

(2) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

4. § Az Ör. 13. §-sa az alábbiakra módosul:

(1) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmezőnek, aki

(2) Tárgyévben legfeljebb egy alkalommal részesülhet segélyben az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező, aki

5. § Az Ör. 14. §-sa az alábbiakra módosul:

(1) A létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére az önkormányzati segély összege alkalmanként 2000-10.000-Ft lehet azzal, hogy egy család részére évente maximum 30.000-Ft összegű segély folyósítható.

(2) A segélyben részesítettet elszámolásra lehet kötelezni.

(3) A segélyt a kérelmező által megjelölt címre kell utalni. Krízis esetében pénztári kifizetésről lehet intézkedni.

(4) Az a segélyezett, aki elszámolási kötelezettségének önhibájából egymást követő két alkalommal nem tesz eleget, illetve nem működik együtt az önkormányzattal, 6 hónapon belül segélyben nem részesülhet.”

6. § Az Ör. 15. §-sa az alábbiakra módosul:

7. § Az Ör. 16. §-sa az alábbiakra módosul:

(1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál kell előterjeszteni az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – első fokon a polgármester dönt. A másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön önkormányzati segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre.

(4) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) önkormányzati segély megállapítására a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.”

8. § Az Ör. 17. §-sa az alábbiakra módosul:

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult a vagyontalan eltemettető, ha

(2) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályán az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(3) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát és amennyiben a haláleset helye nem Harkány város közigazgatási területe, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is. Az igazgatási osztály ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás összegét és a határozat számát, majd az eredeti számlát a kérelmező részére (másolat készítése után) kiadja.

(4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés költségeit igazoló számláit bemutatni.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 15 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összegének megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”

9. § Az Ör. 18. §-sa az alábbiakra módosul:

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása), illetve egyedülálló szülő gyermeke vagy fiatal felnőtt esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család (fiatal felnőtt) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülő munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény tagozatán tanul.

(3) Egy naptári éven belül az egy gyermeket nevelő család legfeljebb 20.000-Ft erejéig, a kettő vagy több gyermeket nevelő család legfeljebb 40.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(4) Azon gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 10.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(5) A támogatás megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”

10. § Az Ör. 19. §-sa az alábbiakra módosul:

(1) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig -:

(3) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(4) A támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

20. § (1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható:

22. § (4) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.”