Harkány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) - a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdésében, valamint 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja, alapelvei

1. §.
   

(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének a felnőtt és gyermekkorúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

A rendelet hatálya

2. §.

(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya - az Sztv. 3. §-ában foglaltak alapján - kiterjed:

1. az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;
   
2. az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;
3. a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;
4. letelepedési engedéllyel a település közigazgatási területén élő személyekre;
   
5. arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.;
6. az Sztv. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi. XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is

g. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint a település közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik

(2) [1]Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulóknak –ide értve az Szt. 3. §. (2) bekezdésében foglalt személyeket is- önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás kizárólag azoknak a Harkányban lakóhellyel rendelkező kérelmezőknek nyújtható, akik az önkormányzat illetékességi területén életvitelszerűen tartózkodnak.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. §.

(1) E rendeletet az Sztv-vel és a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott egyes szociális feladat és hatásköröket

     -a Képviselő-testület, átruházott hatáskörében

• Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság vagy
• a Polgármester;

     -valamint a Jegyző gyakorolja.

Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság köteles évente jelentést adni a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület jogosult vizsgálatot tartani arra vonatkozóan, hogy a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság döntéseinél betartotta e a törvény, illetve e rendelet előírásait.

(3) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál lehet előterjeszteni, elsősorban a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(4) A kérelemhez csatolni kell a jelen rendeletben, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt igazolásokat és mellékleteket.

(5) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni

(6) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

(7) Eltérő szabály hiányában az e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(9) A jövedelemszámításnál a Sztv. 10.§.(2)-(7) bekezdései az irányadóak.

(10) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát, igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

(11)Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(12) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint - amennyiben az szükséges - környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével - az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a környezettanulmány elvégzéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője intézkedik.

(13) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként, vagy más okból vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi-és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (3) bekezdés szerint az állami adóhatóság illetékes igazgatóságától kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését.

(14) Az e rendelet alapján szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(15) A szociális rendeletben meghatározott jövedelmi viszonyoktól különleges méltányolás érdemlő esetben el lehet térni. Ez alól kivételt képez a törvény által meghatározott értékhatár.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

4. §.

1. Az Sztv.-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy az Sztv. Illetve e rendelet megsértésével nyújtott szocális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a Sztv. 17. §-sa szerint az ellátás megtérítésére.
   
2. Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha az olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.
3. Kérelemre a megtérítés részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
4. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítéséről szóló döntés a Polgármester hatáskörébe tartozik.
   

A szociális gondoskodás rendszere

5. §.             

Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli- ellátások nyújtásával

b) természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg.

Pénzbeli ellátások

6.§.

Aktív korúak ellátása

(1) Az önkormányzat jegyzője az 1993. évi III. törvényben (Sztv.) szabályozott aktív korúak ellátását állapít meg az arra jogosult személynek, amennyiben az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, továbbá a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására irányuló kötelezettségét teljesíti. A tisztán tartási kötelezettség teljesítését a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal közterület felügyelői ellenőrzik

(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Sztv. 37. §-ban foglaltak szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult kivételével- foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(4)  Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzattal és az önkormányzat által kijelölt szervvel nyilatkozatban együttműködési kötelezettséget vállal, mely együttműködés keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat

7. §.

Az együttműködési kötelezettség

(1) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal által együttműködésre kijelölt szerv a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

1. a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási osztályánál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni;
2. a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni;

(3) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Siklós Kistérségi Szociális Központ nevű, a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény - a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv- útján gondoskodik.

(4) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal a kérelmező a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a kérelmezőt az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(5) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv számára a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásáról számított 10 munkanapon belül megküldi.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (5) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát. Ha a segélyezett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének a felszólítás kézhezvételéről számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

            1. – a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

            2. – nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

                        - a beilleszkedést segítő programok típusairól,

                        - az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

3. – kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

4. – a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

5. – folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta szermélyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

6. – legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv

            - jelzi a jegyzőnek, ha nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének

               nem tesz eleget,

• megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló

      értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról,

- felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot art azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják,

- köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges       intézményi lehetőségekről pl.:

            - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

            - a munkaügyi központok képzéseiről stb.

(10) A beilleszkedést segítő programok típusai lehetnek:

            a.) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,

            b.) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

            c.) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

                        - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

                                               - egyént (és családját) érintő szermélyes megbeszélések, és

                                               - csoportos foglalkozások,    

(11) Az együttműködésre köteles szervek egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(12) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

            - program tartalmát,

            - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

            - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(13) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

- nem veteti nyilvántartásba magát az együttműködésre kijelölt szervnél, nem működik közre az együttműködésre kijelölt szerv feladatainak végrehajtásában,

- a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti.

(14) A kérelmezőt - kérelme elbírálását megelőzően - tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

8.§.

(1)   Harkány Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre az Sztv. 58/B.§(2) bekezdésének megfelelően.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal figyelemmel kíséri a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását.

(3)  A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság elnöke, a Pénzügyi, Városfejlesztési és Szociális Bizottság egy tagja, a jegyző, az igazgatási osztály szociális ügyintézője és az igazgatási osztályvezető.

9.§.

Lakásfenntartási támogatás

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az Sztv. 38.§-ban meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak.

(3) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, annak a közüzemi díjnak a szolgáltatóhoz történő utalásával, amely megfizetésének elmaradása, a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) A lakásfenntartási támogatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(7) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, az elismert lakásnagyságot az Sztv. 38. § (4) bekezdése határozza meg.

 (8)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év során bármikor benyújtható. A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A támogatást 1 évre kell megállapítani.

(9) A kérelemhez a háztartásban lakó személyek jövedelemigazolását, valamint vagyonnyilatkozatot is csatolni kell.

(10) A kérelmezőnek a támogatás igénylésekor nyilatkoznia kell a lakáshasználat jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, arról, hogy a háztartásban előrefizetéses gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelésre került-e, szükséges továbbá a lakás nagyságának (m² szerint) hitelt érdemlő igazolása.       

Ápolási díj

10.§.

(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685.§ b) pontja, a jegyes kivételével) részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj – e rendeletben nem szabályozott - feltételeit az Sztv. 40-44.§-ai tartalmazzák.

(2) Sztv. 43/B. § (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha a családban élők egy havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és az Sztv. 4.§ (1) bek. b.) pontjában meghatározott olyan vagyonnal nem rendelkezik az ápoló és családja, amely nem indokolja a szociális rászorultság alapján biztosítható ápolási díj meghatározását.

(3) Az Sztv. 43/B.  §. (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjat a Polgármester állapítja meg.

(4) Az ápolási díj iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál kell előterjeszteni, az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását és szakvéleményét, melyet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell beszerezni

(6) Az ápolás, gondozás tényének vizsgálata céljából a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztálya környezettanulmányt készíthet.  Kétség esetén az Igazgatási Osztály felülvizsgálati lehetőséggel él.

(7) Abban az esetben, ha az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkaviszonyt létesít, köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályának.

(8) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a.

(9) Az ápolási díjra való jogosultságot minden év február 15. napjáig felül kell vizsgálni.

Önkormányzati segély[1]

11. §.[2]

(1) Önkormányzati segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon megoldani nem tudja.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg annak a vagyontalan

1. személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a, továbbá
2. annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 160 %-a.

12.§.[1]

(1) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(2) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

13.§.[1]

(1) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmezőnek, aki

1. az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
2. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, vagy aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesült, az ellátás szünetelésének időtartama alatt, amennyiben a szünetelést együttműködés hiányában kellett elrendelni.

(2) Tárgyévben legfeljebb egy alkalommal részesülhet segélyben az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező, aki

1. munkanélküliek jövedelempótló támogatásában  foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
2. rendszeres szociális segélyben
3. méltányossági ápolási díjban
4. lakásfenntartási támogatásban
5. méltányossági közgyógyellátásban részesül,

feltéve, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

14.§.[1]

(1) A létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére az önkormányzati segély összege alkalmanként 2000-10.000-Ft lehet azzal, hogy egy család részére évente maximum 30.000-Ft összegű segély folyósítható.

(2) A segélyben részesítettet elszámolásra lehet kötelezni.

(3) A segélyt a kérelmező által megjelölt címre kell utalni. Krízis esetében pénztári kifizetésről lehet intézkedni.

(4) Az a segélyezett, aki elszámolási kötelezettségének önhibájából egymást követő két alkalommal nem tesz eleget, illetve nem működik együtt az önkormányzattal, 6 hónapon belül segélyben nem részesülhet.

15.§.[1]

(1) Amennyiben a 14.§.-ban foglalt feltételek fennállnak, önkormányzati segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa lehet, felvételéhez legalább két készfizető kezes szükséges. A kölcsön időtartama legfeljebb 24 hónap.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről továbbá a visszafizetés biztosítására a kérelmező ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(5) A kamatmentes kölcsön felhasználásának módjáról a jogosult - a kölcsön felvételét követő   60 nap alatt - köteles számlákkal igazoltan elszámolást készíteni.

(6) Amennyiben a jogosult bizonyíthatóan nem megfelelő célra használja fel a kölcsönt, köteles azt a kölcsönszerződésben foglalt rendelkezések szerint egy összegben visszafizetni.

(7) Nem részesíthető újabb szociális kölcsönben az a személy, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem törlesztette. A kölcsön folyósításának időtartama alatt a jogosult önkormányzati segélyben csak abban az esetben részesíthető, ha részletfizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz.

(8) Nem nyújtható szociális kölcsön annak a személynek, aki korábbi kölcsöntörlesztésére irányuló kötelezettségének nem a kölcsönszerződésben foglaltak szerint tett eleget.

16.§.[1]

(1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál kell előterjeszteni az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – első fokon a polgármester dönt. A másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön önkormányzati segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre.

(4) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) önkormányzati segély megállapítására a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

17.§.[1]

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult a vagyontalan eltemettető, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 %-a vagy,

b) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy és egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-a.

(2) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályán az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(3) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát és amennyiben a haláleset helye nem Harkány város közigazgatási területe, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is. Az igazgatási osztály ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás összegét és a határozat számát, majd az eredeti számlát a kérelmező részére (másolat készítése után) kiadja.

(4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés költségeit igazoló számláit bemutatni.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 15 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összegének megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

18.§.[1]

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása), illetve egyedülálló szülő gyermeke vagy fiatal felnőtt esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család (fiatal felnőtt) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülő munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény tagozatán tanul.

(3) Egy naptári éven belül az egy gyermeket nevelő család legfeljebb 20.000-Ft erejéig, a kettő vagy több gyermeket nevelő család legfeljebb 40.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(4) Azon gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 10.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(5) A támogatás megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

19.§.[1]

(1) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig -:

- gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;

- élelmiszerutalvány biztosítása;

- gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;

- tandíj, kollégiumi díj átvállalása;

- tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.

(3) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(4) A támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

• a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy

az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

Természetben nyújtott szociális ellátások

20.§.[1]

(1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható:

a) a lakásfenntartási támogatás

b) az önkormányzati segély

Köztemetés

21.§.

      (1) Az Sztv. 48. § - ban szabályozott köztemetést a polgármester rendeli el a halálesetről való tudomásszerzést követő  30 napon belül.

      (2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a (2) b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítést adhat, illetve részletfizetést engedélyezhet.

(4) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül különösen, ha a hagyatéki terhek összege meghaladja a hagyaték összegét, vagy ha a temetési költségek egy összegben történő megfizetése az örökösök megélhetését veszélyezteti.

Közgyógyellátás

22.§.

(1)   Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki megfelel az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel jelen rendelet 28.§. (2)-(6) bekezdéseiben szabályozott feltételeknek.

(2)   Az Sztv. 50. §. (3) bekezdésére tekintettel méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

a)      a családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, vagy

b)      egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 %-a és

c)      gyógyszerköltsége legalább az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 10 %-a,és

d)      egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan, legalább 6 hónapig fennáll valamint

e)      nincs vagyona.

   (3) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (2) bekezdés c) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

    (3) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja. A MEP az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.

[1](4) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

    (5) Az Sztv. 50.§.(3) bekezdés szerinti közgyógyellátásra való jogosultság 1 évre kerül megállapításra.

    (6) Az Sztv. 50.§.(3) bekezdés szerinti közgyógyellátásra való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező az Sztv. 50.§. (2) és (3) bekezdése szerint nem jogosult az ellátásra.

    (7) A közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál az arra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23.§.

(1)   A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít az Önkormányzat.

(2)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások keretében az önkormányzat

a.)    étkeztetést,

b.)    házi segítségnyújtást és

c.)    családsegítést nyújt.

Étkeztetés

24. §.

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az Önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1.   koruk
2. egészségi állapotuk
3. fogyatékosságuk
4. pszichiátriai betegségük
5. szenvedélybetegségük vagy
6. hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályán kell benyújtani.

(3) Az Önkormányzat külön eljárás nélkül köteles az étkezés azonnali lehetőségét felkínálni, annak elfogadása esetén az étkeztetést biztosítani azoknak, akik az (1) bekezdésben írtaknak megfelelő helyzetben vannak és rászorultságukról a háziorvos, ápolónő, védőnő, nevelési-oktatási intézmény vagy a családsegítő szolgálat vezetője tesz bejelentést.

(4) Az étkeztetés történhet házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással vagy a jogosult általi elvitellel.

(5) Az étkeztetésért fizetendő térítési díjakat Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testületének mindenkor hatályos költségvetési rendelete, illetve jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza

(6) A fizetésre kötelezettek körét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 114. §-sa szabályozza.

(7) Az Önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti

I. azt az ellátottat, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el,

II. azt az ellátottat, akinek családja jövedelemmel (Szt. 119/C.§.) nem rendelkezik.

Házi segítségnyújtás

25. §.

(1) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja.

Családsegítés

26. §.

(1) A családsegítést az Önkormányzat a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja.

Hatályba léptető rendelkezések

27.§.

1. E rendelet kihirdetésével lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a felnőtt korúakra és gyermekekre vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 10/2006. (VIII.2) számú rendelet és annak módosításairól szóló 11/2007.(IX.25.), az 5/2008.(IV.29.), az 1/2009.(II.03.), az 5/2009.(III.24.), az 1/2010.(II.16.), a 6/2010.(IV.27.), az 1/2011.(II.04.), a 13/2011.(V.27.) a 18/2011.(VII.26.), a 28/2011.(X.07.), a 2/2012.(III.14.) és a 14/2012.(X.25.) számú rendeletek.

2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
   

Jelen rendeletet a képviselő-testület a 2013. április 11.-én megtartott ülésén fogadta el.

            Dr Imri Sándor                                                           Dr. Bíró Károly

                polgármester                                                          címzetes főjegyző

Kihirdetve: 2013.05.07.

                                                                                                  Dr. Bíró Károly

                                                                                                 címzetes főjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. január 06.

                                                                                                 Dr. Bíró Károly

                                                                                                 címzetes főjegyző