Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011.éviCXCV. törvény 97.§(2) bekezdésében kapott felhatalmazása lapján a következőket rendeli el:

1.§

A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatra és valamennyi önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveire.

2.§

(1) A Képviselő-testület – az Áht.97.§(2) bekezdésében foglaltak alapján–az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:

1. a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján-    behajthatatlannak minősül,
2. a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
3. a követelés behajtható, de a behajtással kapcsolatos becsült(várható) költségek a követelés összegét elérik, vagy meghaladják,
   
4. csődegyezségi megállapodás esetén,
5. bírói egyezség keretében,
6. az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű célmegvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.
7. olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább 1 éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.

(2) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet, és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(3) A Számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje, egyedi kérelem alapján az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.

3.§

(1) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek a 2.§(1) bekezdés

a.) pontjában foglalt számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelésről és az (1) bekezdés b.) pontjában foglalt kis összegű követelésről az önkormányzatnál a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó

költségvetési intézménynél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt – a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le.

(2) A 2.§ (1) bekezdés c.)-g.) pontjában foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett(adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett(adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Ígykülönösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdonilapot,stb.)

(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel(adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is. (beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés, stb.)

4.§

A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésből származnak.

5.§

Ezen rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózásrendjéről szóló 2003.évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.

6.§

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Fenti rendeletet a Képviselő-testület a 2015.02.25-i képviselő-testületi ülésén tárgyalta és fogadta el.

Baksai Endre Tamás                                                  Dr. Markovics Boglárka

               polgármester                                                                         jegyző

A rendelet kihirdetve:

Harkány, 2015.02.27.

                                                                                                Dr. Markovics Boglárka

                                                                                                            jegyző