Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1995.(VI.9.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti- és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2014. 10. 22- 2014. 12. 21
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1995.(VI.9.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti- és Működési Szabályzatról
1995.06.09.
I. Fejezet
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Sellye Város Önkormányzat
Székhelye: Sellye, Dózsa Gy. u. 1.
(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. Sellye Város Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(3) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(4) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az illetékes bizottsági elnök képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.
(5) Sellye Város Önkormányzatnak hivatalos jelképei: a címer és a zászló.
(6) Sellye Város címere álló, félköríves talpú pajzs, kék mezejében íves, arany színű pajzstalppal. A pajzstalpban a pajzs kék színével megegyező színű, hullámos ívű pólya található.
Az arany pajzstalpon fő motívumként arany színű karós szőlőtőke áll. A címerpajzs bal felső sarkában arany színű Nap, jobb felső sarkában arany és ezüst színű csillag található. A címer külső díszítése a zöld kétfajta árnyalatával színezett tölgykoszorú.
(7) Sellye Város zászlaja: sárga színű, alsó és felső részén kék szegély, a sárga mezőben álló, városi címerrel.
(8) A Képviselő-testület minden év szeptember 19-ét – Sellye Várossá nyilvánításának napját – városi ünnepnappá nyilvánítja és évente az eseményhez méltó megemlékezést tart a „Város Napjához” legközelebb eső hétvégén.
II. Fejezet
A Képviselő-testület szervezete és működése
2. § (1)2 Sellye Város Önkormányzatnak az Mötv.-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladat-és hatásköreit a lakosság bizalmából Sellye Város képviselő-testülete és szervei: a bizottságok, a polgármester és a közös önkormányzati hivatal látják el.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 7 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.
A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv. , valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselőtestület önként vállalt jelentősebb feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.
(3) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:
a./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását;
b./ finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére biztosíthatók, hosszú távú feladatvállalás esetén az éves költségvetési rendeletekben feltüntetettek szerint.
Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület a helyi szabályozással, és egyéb önkormányzati eszközzel (adó- és egyéb kedvezmények, telek- és ingatlanértékesítések, vállalkozói alap működtetésével stb.) vállalkozás-élénkítő környezetet teremt, továbbá – ha annak feltételei adottak – maga is közvetlenül részt vesz vállalkozásokban.
(5) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(6) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv.
42. §-ában foglaltakon kívül nem ruházható át továbbá:
a./ a „Gazdasági Program” →(3/2008. (I. 30. önkr-tel mód) és a munkaterv elfogadása, településfejlesztéssel és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök,
b./ közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,
c./ „mindennemű hitelfelvétel, a hitel összegétől függetlenül, (kivéve a bérhitel), továbbá kezességvállalás, valamint önkormányzati ingatlan jelzáloggal megterhelése..”
d./ más törvényben megállapított kizárólagos testületi hatáskörök gyakorlása.
A képviselő-testület nyári szünetében halaszthatatlan esetben – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörét kivéve – az illetékes bizottság a jegyző törvényességi véleményének figyelembevételével gyakorolja a képviselő-testület hatáskörét.
(7) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig:
a./ egyedi, eseti hatáskör gyakorlásakor a soronkövetkező ülésen,
b./ folyamatos hatáskör gyakorlásakor a munkatervben megjelölt időben, az adott terület testület előtt történő tárgyaláskor.
c./ társulás esetében társulási megállapodásban foglaltak szerint.
(8) Sellye Város Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 5. számú függelékében meghatározott szakfeladatok keretében látja el.
A Képviselő-testület ülésének összehívása
4. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart, a munkatervben megjelölt időben és napirendekkel. A nyári idényben (július hónapban) a képviselő-testület rendes ülést nem tart.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.
(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.
(4) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a munkaterv és a testületi határozatok alapján – a polgármester gondoskodik.
5. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit a választási ciklus időtartamára szóló Gazdasági Programban foglalja össze. A program előkészítése során a képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét kéri, végrehajtásáról közmeghallgatás napirendje keretében számol be.
(2)3 A képviselő-testület a Gazdasági Programmal is összhangban álló éves munkaterv alapján ülésezik
(3) A Gazdasági Program-tervezet elkészítése a polgármester feladata.
(4) A tervezet elkészítése során javaslatokat kell kérni a bizottsági elnököktől, az önkormányzat intézményeinek vezetőitől, társaságától, nemzetiségi önkormányzatoktól, társadalmi szervezetektől, a képviselő-testületi üléseken tanácskozási jogot kapott helyi önszerveződő közösségektől.
Ezen túlmenően a polgármester egyéb szervektől és személyektől is kérhet javaslatokat a tervezet összeállításához.
(5) A képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben szereplő napirendek alapján ülésezik. A munkaterv a tárgyalandó napirendi pontokat havi bontásban tünteti fel, megjelölve a napirendi pont előadóját is.
6. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek.
(2) A meghívót a polgármester írja alá.
A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné.
Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, illetve az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.
(3) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.
(4) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetgén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.
(5) A nyilvános képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni.
A kifüggesztés tényét és időtartamát a levételkor fel kell tüntetni a tájékoztató záradékával. A lakosságot egyéb módon, hirdetőtáblán, plakáton, kábeltelevízión keresztül is tájékoztatni kell annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Könyvtárban vagy a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetőek.
7. § A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a könyvvizsgáló és a belső ellenőr.
8. § (1) Általában írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a./ a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben,
b./ az éves munkatervben szereplő napirendi pontok esetén.
(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:
- rendelet- alkotás,
- szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése,
- helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
- munkaprogram, munkaterv,
- a képviselőtestületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek,
- önkormányzati hitelfelvétel,
(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell
a./ I. rész / Előlap /:
- a tárgy pontos meghatározását,
- a képviselőtestületi ülés időpontját,
- az előterjesztő és az előterjesztés készítőjének megnevezését,
- a törvényességi ellenőrzés megtörténtét,
- a tárgyban szükséges döntés formáját és módját / rendelet vagy határozat, egyszerű vagy minősített többség szükséges /.
b./ II. rész:
- az előzményeket
- a tárgykört érintő jogszabályokat,
- lehetőség szerint a döntési alternatívákat, azok indokait és várható hatásait,
c./ III. rész:
- a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív),
- végrehajtási határidő megjelölését,
- végrehajtásért felelős megnevezését.
a tárgyban korábban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására vonatkozó rendelkezést.
(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben – szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.
(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.
9. § Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.
10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet.
A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.
(2) 4 A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A
(2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés tartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület mindig egyedileg, vita nélkül határoz.
(4) A
(2) bekezdés c.) pontja szerinti ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem.
(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(6) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.
11. § (1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
a./ a Kormányhivatal vezetője vagy meghatalmazottja,
b./ a jegyző
c./ a településen működő bejegyzett pártok azon képviselői, akiket pártjuk erre felhatalmazással lát el,
d./ a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője,
e./ a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.
(2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van.
(1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyekről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
A polgármester tájékoztatása után a bizottságok elnökei beszámolnak a bizottság két ülés között végzett tevékenységéről és az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről.
(3) A polgármester, a bizottságok vagy a települései képviselők ¼-e (2) fő sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
(1) A polgármester 13. §. /2/ bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 2 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.
(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:
a./ javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék, v a g y
b./ a vitás kérdéseket a testület adja ki bizottsági (ideiglenes bizottsági) egyeztetésre, előkészítésre és a határozathozatalt a testület addig napolja el.
c./ bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el.
(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
Az ülést levezető elnök jogosítványai:
- a./ megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;
- b./ előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
- c./ a képviselőtestület döntése alapján korlátozza a hozzászólások időtartamát;
- d./ hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében;
- e./ figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja;
- f./ tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig.
- g./ a képviselőtestületi üléshez méltatlan , testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti;
- h./ határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.
- Határozathozatal
(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 10. §.
(2) bekezdésben foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.
(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni.
A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt.
A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.
(4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.
(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:
a./ a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy
b./ szünetet rendel el a vitás kérdések bizottsági egyeztetésére, vagy
c./ javasolja, hogy az előterjesztést a képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja.
Eszerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.
(6) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.
(7) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a./ rendeletalkotás,
b./ képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
c./ önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
e./ intézményalapítás, intézmény átszervezése és megszüntetése,
f./ helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás,
g./ település jogi státuszát érintő ügyek,
h./ önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben meghatározott mértékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.
i./ vállalkozásban való részvétel,
j./ alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele,
k./ helyi adó megállapítása,
l./ településrendezési terv jóváhagyása,
m./ önkormányzati hitelfelvétel, kezességvállalás, kötvénykibocsátás, önkormányzati ingatlan jelzáloggal való megterhelése
n./ személyes érintettség miatt képviselő döntésből való kizárása, képviselőt érintő összeférhetetlenség megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés valamint a Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,
o./ a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,
p./ a képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt,
q./ keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt, a polgármester ellen.
(1) A szavazás során a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(2) A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást a települési képviselők egynegyedének (2 fő) indítványára el lehet rendelni.
A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönt.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a./ ha azt jogszabály előírja,
b./ a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról,
c./ ha a polgármester vagy a jegyző indítványozza, illetőleg bármely bizottság kéri.
d./ korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítéséhez,
e./ intézmény megszüntetéséhez.
(4) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat.
(5) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottságnak nem lehet tagja a döntéshozatalból kizárt képviselő, és a napirendi pont előterjesztője. Titkos szavazás esetén is ugyanolyan szavazati arány szükséges, amilyen az adott döntéshez nyílt szavazás esetén szükséges lenne.
(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.
(1) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.
(2) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.
(5) Ha a képviselő-testület a
(3),
(4) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.
A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy valamelyik bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt.
A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek.
A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja.
A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit.
Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.
20. § (1)5 A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz.
A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint az ülésen – a képviselők közül – esetenként választott két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
A jegyzőkönyv második példányát a jegyző 15 napon belül köteles a Baranya Megyei Kormányhivatal részére megküldeni, egy jegyzőkönyv-másolati példányt pedig – a zárt ülésen készült jegyzőkönyv kivételével – a Könyvtárban kell elhelyezni.
(4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt.
(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített, egységes lefűzéséről.
A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:
a./ a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe. Ennek érdekében az ülés teljes anyagát a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, e feladat ellátására, a jegyző által megbízott dolgozónál kell elhelyezni;
b./ A választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagokat előre egyeztetett időpontban a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tanulmányozhatják;
c./ A választópolgár írásbeli kérelmére, az általa megjelölt jegyzőkönyvi oldalakat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 15 napon belül hiteles másolatban elkészíti és megküldi vagy átadja az állampolgárnak.
A választópolgár a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költséget fizeti meg.
d./ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele, az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően.
A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.
(1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.
(2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.
Különös működési szabályok
23. § A./ A L A K U L Ó Ü L É S.
(1)6 Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.
Az alakuló ülés meghallgatja a választási bizottság jelentését, majd hitelesíti a képviselők mandátumát, ezt követően a képviselők esküt tesznek.
(2) Ezt követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, amely dönt a polgármester javadalmazásáról. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja e rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt ezen személyek illetményéről, tiszteletdíjáról.
A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.
B./ E G Y Ü T T E S K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T I Ü L É S .
(3) Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.
(4) Az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat a sellyei polgármester látja el.
(5) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.
(6) A képviselő-testületek együttes üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző és az együttes ülésen résztvevő képviselő-testületek polgármesterei, akadályoztatásuk esetén alpolgármesterei írják alá. [2]
III. Fejezet
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie.
(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.
(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:
- a településfejlesztés főbb irányai,
- egyes kiemelt jelentőségű szolgáltatások helyzete,
- alapvető intézmények (iskola, eü. központ stb.) működése,
- utcanév és közterület elnevezés,
- emlékmű állítás,
- adórendelet-tervezet vitája,
- jogi státusz megváltoztatásával kapcsolatos javaslat.
(4) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.
(6) Az ülés lefolyása:
a./ az előterjesztő szóban tart ismertetést,
b./ a polgármester vagy az általa megkért közviselő, vagy hivatali dolgozó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket,
c./ elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót,
d./ ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson.
e./ ezt követően kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.
A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
(1) A Képviselő-testület és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a bizottságok saját döntéseik alapján lakossági fórumot szervezhetnek.
(2) Ezen fórumok megszervezése a polgármester feladata.
(3) A
fórumok lefolyása a 24. §.
(6) bekezdésében foglaltak szerint történik.
IV. Fejezet
26. § (1) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.
(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) Annak érdekében, hogy a képviselők gyakorolhassák törvényben biztosított jogaikat, részükre meg kell küldeni a szervezeti és működési szabályzatot és az éves munkatervet.
(4) A települési képviselő jogosult az önkormányzat rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra, valamint a képviselői munkavégzés miatt kiesett jövedelme megtérítésére. A saját gépkocsi használat költségét az önkormányzat akkor téríti meg, ha az adott uticél, feladat menetrend szerint közlekedő vonattal vagy autóbusszal nem érhető el, illetve nem végezhető el gazdaságosan.
Az autóbusz viteldíj elszámolható jegy leadása nélkül is.
(5) 7 Az önkormányzati képviselő:
a.) a képviselő-testület ülésén - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
b.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d.) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
e.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f.) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni,
g.) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
h.) A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar nyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
i.) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
j.) eskütételét követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
k.) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
l.) az önkormányzati képviselő megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói adatbázisba ( továbbiakban adatbázis )
Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
m.) az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén- annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja.
(6) 8 A települési képviselők a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosultak.
26/A. §9 A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 6 hónap időtartamra – az SZMSZ jelen előírására hivatkozva, külön döntés nélkül - megvonja az alábbi esetekben:
- ha a képviselő a képviselő-testület egymást követő 2 ülésén nem vesz részt – kivéve ha egészségügyi okból hiányzását előzetesen a polgármesternél kimenti;
- a kormányhivatal által szervezett oktatáson nem vesz részt.
(1) A képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonhatja, ha a képviselő:
- személyes érintettségét nem jelenti be;
- évente legalább egy alkalommal nem nyújt választópolgárárainak tájékoztatást képviselői tevékenységéről;
(2) A tiszteletdíj
(2) bekezdés szerinti megvonásról a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel dönt.
(3) A tiszteletdíj megvonását az
(1) bekezdés szerinti mulasztás bekövetkezését, illetve a
(2) bekezdés alapján a
(3) bekezdés szerinti határozathozatalt követő hónap 1. napjától kell alkalmazni.
(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.
V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
(1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.
A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a közös hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. Egy képviselő maximum 2 állandó és 1 ideiglenes bizottságnak lehet egyidőben tagja.
(4) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(5) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.
28. § (1) Az állandó bizottságok:
PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG
Tagok száma: 5 fő
Ebből képviselő-testületi tag 3 fő
Nem képviselő-testületi tag 2 fő.
A Bizottság ellátja az Mötv.
37. §-ban valamint a
39. §-ban meghatározott feladatokat is. Ahol az SZMSZ vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottságra, összeférhetetlenségi bizottságra vagy pénzügyi bizottságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azon a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságot kell érteni.
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG
Tagok száma: 3 fő
Ebből képviselő-testületi tag 2 fő
Nem képviselő-testületi tag 1 fő.
(1) Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket a település szempontjából alapvető fontosságúnak tartanak és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.
A bizottságok javaslataival az érintettek kötelesek érdemben foglalkozni, s annak eredményéről a bizottságot tájékoztatni.
(2) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottságot is érint együttes (közös) bizottsági ülést kell tartani, amelyen az életkorban idősebb bizottsági elnök látja el az elnök feladatait. A bizottságok ebben az esetben is külön-külön hozzák meg a határozataikat.
29. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ.
Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.
(2) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.
(3) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.
Kulturális és oktatási tanácsnok
(1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára egy önkormányzati képviselőt kulturális és oktatási tanácsnokká választ.
(2) A tanácsnok feladatai:
a.) rendszeres kapcsolattartás a város kulturális egyesületeivel és közművelődési intézményével, illetve annak egységeivel, a városi óvodával, a városi oktatási intézmények fenntartóival;
b.) testvér-települési kapcsolatok folyamatos ápolása, szervezése;
c.) ünnepi és hagyományőrző városi rendezvények felügyelete;
d.) együttműködés a Szociális és Egészségügyi Bizottsággal.
(3) A kulturális és oktatási tanácsnok az általa végzett munkáról évente beszámol a képviselő-testületne
VI. Fejezet
Polgármester, alpolgármester, jegyző
30. § (1)11 Sellye város polgármestere megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot,
- feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
- segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,
- együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
- ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős.
- A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ mellékleteként kezelt kiadvány tartalmazza.
- gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket. Az átruházott hatásköröket e rendelet melléklete tartalmazza.
- irányítja a közös önkormányzati hivatalt és gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat, egyetértési jogot gyakorol a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez és jutalmazásához.
- minden héten hétfőn és pénteken 8.00-12.00 óráig fogadónapot tart.
(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.
31. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.
(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.
32. § A polgármester feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
33. § (1) Sellye Város Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.
(3)12 Az alpolgármester részére a képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. törvény által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapít meg
34. § (1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:
a./ gondoskodik az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő szervezési és ügyviteli teendőket,
b./ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő elő-terjesztéseket,
c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,
d./ tájékoztatást ad a polgármesternek, testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
f./ jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek a kisebbségi önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel,
g./ szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését,
(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
A jegyző főbb feladatai:
a./ gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; figyelemmel a polgármester egyetértési jogára a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezésére, bérezésére, vezetői megbízására, felmentésére és jutalmazására vonatkozóan.
b./ szabályozza a közös önkormányzati hivatal az ügyrendjét, munkarendjét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,
c./ gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
d./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
e./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
f./ jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek , ha döntésük, működésük jogszabálysértő,
g./ évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal működéséről.
A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén - az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki kirendeltségének vezetője helyettesíti.
A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.
A közös önkormányzati hivatal
(1) Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására
„Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal”
elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.
(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás e rendelet 4. számú mellékletét képezi.
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.
(1) A Sellyei Közös önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:
1. Jegyző
2. Aljegyző
3. A KÖH Drávafoki Kirendeltsége: Drávafok, Bogdása, Markóc vonatkozásában hatósági,- szociális és anyakönyvi ügyek illetve pénzügyi-gazdálkodási feladatok.
4. Titkárság: Iktatás, ügykezelés, leírói és hivatalsegédi feladatok
5. Hatósági és Szociális Osztály: Szociális és igazgatási feladatok, ügyfélszolgálat
6. Építési és Városüzemeltetési Osztály: Építésügyi hatóság, településüzemeltetés, beruházások és pályázati projektek. Közterület-felügyelet.
7. Pénzügyi Osztály: Költségvetés-gazdálkodás, intézményfelügyelet, adóügyek.
(2) A KÖH szervezeti ábrája:
(3) A Titkárságot az aljegyző, a szervezeti egységeket az osztályvezetők vezetik.
(4) A hivatal feladatait - a képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve - a polgármester határozza meg. A hivatal belső tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatának figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.
(5) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létszámkerete: 25-31 fő, azzal hogy a foglalkoztatottak mindenkori létszámát Sellye Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozza meg. A testület által megállapított létszámkereten belül az egyes szervezeti egységek létszámát a feladatokhoz igazodóan a polgármester véleményének kikérése mellett a jegyző állapítja meg.
(1) A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a közös hivatalt létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek is.
(2) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelyén minden szerdán 8 - 12 óráig fogadónapot tart.
A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák.
VII. Fejezet
Társulások és együttműködések
41. § (1) Sellye Város Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.
(2) Sellye Város Önkormányzat az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:
a./ Társulások:
- Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás: ennek keretében gondoskodik az óvodai feladatellátásról és gyermekétkeztetésről;
- Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás
- Ormánság Tisztaságáért Önkormányzati Társulás, (2014.12.31-ig tartó működéssel)
- Sellyei Kistérségi Ivóvíz-minőség Javító Önkormányzati Társulás.
b./Együttműködések:
- a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás (Drávaiványi, Kákics, Marócsa, Okorág, Sósvertike, Drávafok, Bogdása és Markóc önkormányzataival közösen),
- Sellye Város önkormányzati intézmények és intézményi ellátások (szolgáltatások) közös finanszírozása, igénybevétel esetén, megállapodás alapján,
- esetenként meghatározott közös feladatok ellátása végett együttes testületi ülések,
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal társulási megállapodás alapján elláthatja más önkormányzat területén is az I. fokú építési, ipari és kereskedelmi feladatokat. A Hivatal jogszabályi rendelkezés alapján ellátja a körzetközponti kiemelt építésügyi hatósági feladatokat is.
(4) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.
VIII. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása és vagyona
A költségvetés
42. § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
43. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente - a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményét figyelembe véve - rendeletben állapítja meg.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.
(2) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.
(3) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik:
a./ Az első forduló főbb szempontjai:
- az Országgyűlés által megállapított normatívák, helyi adók és egyéb számítási adatok alapján a bevételek számbavétele, a kötelező és önként vállalt feladatok, beruházások és fejlesztések kiadási keretösszegének meghatározása,
- közös finanszírozású intézmények és szolgáltatások előirányzatainak részletes kimunkálása,
b./ Második fordulóban
az a./ pont ismeretében és széleskörű előzetes vélemény, felmérés, egyeztetés után a testület ülésén elfogadja részletes költségvetését, költségfelosztási tervét, megalkotja a költségvetésről szóló rendeletet.
(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.
(5) A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet – a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, véleményezését követően – a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(6) A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörét a melléklet tartalmazza.
A polgármester hatáskörének gyakorlásáról a soron lévő rendes ülésen ad tájékoztatást a képviselő-testület részére.
44. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodását az alábbi pénzügyi szervekkel végezteti:
a./ önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmények pénzügyi gazdálkodását az intézmény gazdasági vezetője látja el,
b./ önállóan működő intézmények gazdálkodását egy másik, önállóan működő és gazdálkodó jogkörű intézmény látja el,
c./ minden más szakfeladat pénzügyi gazdálkodását a Sellyei Közös önkormányzati Hivatal pénzügyi irodája végzi.
Az önkormányzat gazdálkodása
45. § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a./ belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal;
b./ a Pénzügyi Gazdasági és Ügyrendi Bizottság ellenőrző tevékenységével, az általa lefolytatott vizsgálatok eredményeit testületi ülésen tárgyalja meg;
c./ esetenként külső szakértő bevonásával.
(2) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.
46. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet
- ha az önkormányzat feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más módon gazdaságosan helyettesíthető vagy szükségtelenné vált,
- a vagyontárgyat előzetesen fel kell értékeltetni szakértővel,
- a döntés név szerinti szavazással történik.
IX. Fejezet
47. § A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
48. § (1) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a települési képviselők,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.
(3) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát vagy az előterjesztésre külön bizottságot hozhat létre. A szakmai előkészítés a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság és a jegyző feladata.
(4) Társadalmi egyeztetésre kell bocsájtani az önkormányzati rendelet tervezetét, kivéve
a.) a költségvetésről és annak módosításáról,
b.) a helyi adóról és annak módosításáról,
c.) a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletek tervezetét.
(5) A társadalmi egyeztetés formái a következők:
a.) az önkormányzat hivatalos honlapján – fórumon belül –megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés),
b.) más személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés ( a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).
c.) az a.)-b.) bekezdésekben meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe lehet venni az egyeztetés lefolytatásához.
(6)
a.) A honlapon megadott tematikus fórum oldalon keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetről. Véleményeket a fórumon kizárólag regisztrált felhasználók tehetnek.
b.) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatályba lépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a rendelet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.
A véleményezési határidő minimum 8 nap.
(7) A rendelet előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket, javaslatokat és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít. A rendelet előkészítése során nem áll fenn egyedi válaszadás kötelezettség.
Az összefoglalót a rendelet tervezettel egyidejűleg kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időpontban kell közzétenni.
(8) Az önkormányzat honlapján lehetőséget kell biztosítani, hogy az önkormányzati rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a rendelet előkészítőjének.
49. § (1) A 48. §.-ban szabályozott előkészítés után a tervezetet Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A rendelet indokolásét vagy az írásos előterjesztés, vagy a rendelet-tervezethez mellékelt külön indokolás tartalmazza. Az előterjesztő a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem hasznosított kisebbségi véleményekről.
A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, annak megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.
(3) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. A kihirdetés az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztést jelenti, melynek tényét és dátumát a rendelet záradékában fel kell tüntetni.
A lakosság tájékoztatása érdekében a rendelet egy példányát a Városi Könyvtárban el kell helyezni és a tájékoztatás egyéb módját igénybe lehet venni (Plakátok, helyi újság, honlap).
(4) A képviselőtestület és a bizottságok folyamatosan figyelemmel kísérik a rendeletek végrehajtását és hatályosulását.
X. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
50. § (1) A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A helyi népszavazáson és népi kezdeményezésen az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
a./ érvényes, ha a választópolgárok több, mint a fele szavazott,
b./ eredménye, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.
(4) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a jegyző által hitelesített aláírásgyűjtő íven a hitelesítéstől számított legfeljebb 30 napig lehet.
Az aláírt ívek legkésőbb az ezt követő nyolcadik napon adhatók át a polgármesternek.
A határidő jogvesztő.
51. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a./ a testületi képviselők legalább 1/4-e (2 fő),
b./ a képviselő-testület bizottsága,
c./ a helyi társadalmi szervezet vezető-testülete,
d./ legalább 300 választópolgár
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az
51. § (1) bekezdésének d./ pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.
A helyi népszavazást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül - a képviselő-testület által meghatározott napon- meg kell tartani.
A helyi népszavazás elrendeléséhez minősített többség szükséges.
52. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles elrendelni a törvényben meghatározott ügyekben, és népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben vagy önkormányzati rendelet megerősítésére.
(2) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a./ a költségvetésről szóló döntésre,
b./ a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c./ a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(3) A népszavazás kitűzésekor a képviselő-testület egyben ideiglenes bizottságot bíz meg a szervezési, előkészítési feladatokkal, különös tekintettel a szervezés és a lebonyolítás rendjének meghatározására.
(4) A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra lehetőleg „igen” vagy „nem”, de mindenképpen egyértelmű választ lehessen adni, illetve lehetőség legyen az ellenszavazásra is.
(5) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.
(6) Érvénytelen a szavazat, ha abból a választójogosult döntése egyértelműen nem állapítható meg.
(7) A helyi népszavazás lebonyolításánál a választók nyilvántartására, a szavazókörökre, a választási szervekre, a szavazásra vonatkozóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet.
53. § (1) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönt.
(2) Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a népszavazás eredménytelen volt.
54. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Legalább 150 választópolgár népi kezdeményezést nyújthat be a polgármesternek.
A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a következő ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül dönt.
(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet legalább a
(2) bekezdésben meghatározott számú választópolgár nyújt be.
XI. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos rendelkezések
(1) Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Sellye illetve a Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.
(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.
(4) A képviselő-testület az
(1) bekezdésben foglalt nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(5) A képviselő-testület a
(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a helyi önkormányzattal. (A megállapodások e rendelet 7. számú függelékét képezik.)
Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló
2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a nemzetiségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatára is.
XII. Fejezet
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sellye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatát tartalmazó
(4) Ezt a rendeletet a könyvtárban nyitvatartási, és a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki megtekintheti.
Sellye Város Önkormányzat önként vállalt főbb feladatai:
a / Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás /./ Arborétum fenntartás /
b./ Üdültetés / Fonyódligeti üdülő /
c./ Ápoló-gondozó otthoni ellátás / Gondozási Központ bentlakásos ellátás /
d./ Sportlétesítmények fenntartása, működtetése. / Sportcsarnok, sporttelep /
e./ Diák- és szabadidősport támogatása
f./ Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatások. / Felekezeti temetők kezelése /
g./ Fürdő- és strandszolgáltatás
h./ Tűzvédelem. / Önkéntes Tűzoltó Egyesület fenntartása /
i./ Alapfokú művészetoktatás
j./ Járóbeteg szakorvosi ellátás. / Egészségügyi Központ szakrendelések /
k./ Városi kábeltelevíziós rendszer működtetése / Ormánság TV Alapítvány /
l./ Pedagógiai szakmai szolgáltatás működtetése. / Pedagógiai Szakszolgálat /
m./ Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása.
n./ Múzeum fenntartása.
o./ Kistérségi programok szervezése, támogatása.
A képviselő-testület által az egyes szerveire, illetve más szervezetre
átruházott hatáskörök jegyzéke
A képviselő-testület által az egyes szerveire, illetve más szervezetre
átruházott hatáskörök jegyzéke
I.
A Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:
1. Megállapítja a méltányossági jogkörben nyújtott ápolási díjra jogosultságot és a díj összegét. Figyelemmel kíséri az ápolási kötelezettség teljesítését és évente felülvizsgálja a jogosultság fennállását.
2. Az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint különböző típusú önkormányzati segélyt nyújt, illetve elrendeli a köztemetést az arra jogosult, rászorult személyek vonatkozásában.
3. Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben megállapított keretösszeg erejéig dönt a szociális célú tűzifa támogatás elosztásáról.
4. Dönt a hatáskörébe tartozó, jogalap nélkül felvett támogatások visszafizetéséről, ennek módjáról és a visszafizetési könnyítésekről.
5. Dönt a felsőoktatásban továbbtanulók éves támogatási keretének felhasználásáról.
6. Jóváhagyja a közművelődési intézmény éves munkatervét, összeállítja az önkormányzati ünnepségek és rendezvények éves programját.
7. Dönt az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról, megállapítja az adósságcsökkentési támogatást.
8. Dönt a társadalmi szervezetek támogatására elkülönített költségvetési keret felhasználásáról.
9. Értékeli és jóváhagyja az önkormányzat által támogatott társadalmi szervezeteknek a támogatás elszámolásáról készült pénzügyi beszámolóját.
10. Értékeli és jóváhagyja a társadalmi szervezetek működéséről és tevékenységéről szóló beszámolót.
II.
Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:
11. Egyetértési jogot gyakorol az intézményi vagyongazdálkodást érintően a 100 ezer forint nettó értéket meghaladó ingóságok értékesítése, selejtezése, az 5 évnél hosszabb vagy határozatlan időre szóló hosszú távú bérleti vagy egyéb intézményi szerződések, illetve olyan, intézmény által kötött vagyont érintő szerződések esetében, ahol az ügylet éves értéke a 200.000,- Ft-ot meghaladja.
12. Véleményezi a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezet, figyelemmel kíséri az önkormányzat, intézményei és gazdasági társasága költségvetésnek megfelelő gazdálkodását, szükséges esetben rendelet-módosítást, illetve operatív gazdasági intézkedést kezdeményez.
13. Figyelemmel kíséri a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok orvoslására készített intézkedési tervek végrehajtását.
14. Véleményezi az önkormányzatot érintő beruházások és fejlesztések szükségességét, célszerűségét és gazdaságosságát, különös tekintettel a ráfordítások és a megtérülés szempontjaira.
15. Évente felülvizsgálja az önkormányzat vagyonleltárát, elemzi a vagyonváltozás alakulásának okait.
16. Meghatározza a hitelfelvétel szükségességét, nagyságát és az igénybevétel időpontját, előkészíti a képviselő-testületi döntést.
17. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat vagyongazdálkodásának tárgykörében hozott testületi döntésekben, különös tekintettel azok értékesítésére és vásárlására vonatkozóan.
18. Dönt az átmenetileg és tartósan szabad pénzeszközök lekötéséről.
19. Pályázatokkal kapcsolatos munkatervek, állásfoglalások, elképzelések kidolgozása, éves fejlesztési tervek elfogadása, összeállított pályázati anyagok előzetes jóváhagyása.
20. 300.000,- Ft. értékhatárig dönt az önkormányzati intézmények költségvetési pótigénye ügyében, amelyről utólagosan beszámol a Képviselő- testületnek.
III.
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
21. A Képviselő-testület felhasználási kötöttség nélkül évente a polgármester részére 1.000.000,- Ft összeget engedélyez, amelynek felhasználásáról a polgármester dönt.
22. A polgármester jogosult a bérhitellel kapcsolatos ügyintézésre, utólagos beszámolási kötelezettséggel.
23. Szolgálati lakások és önkormányzati bérlakások vonatkozásában dönt a bérlő személyének kijelöléséről.
24. Dönt a költségvetési előirányzatok esetenkénti és év közben történő módosításáról a mindenkori költségvetés 1 %-a erejéig, utólagos beszámolási és képviselő-testületi jóváhagyási kötelezettséggel.
25. A bizottsági elnökök véleményének figyelembe vételével dönt a költségvetésben jóváhagyott jutalomkeret felhasználásáról a hatáskörébe tarozó vezetők esetében.
26. Gyakorolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vezetők esetében az egyéb munkáltatói jogokat.
27. Gyakorolja a pénzügyi kötelezettséggel nem járó tulajdonosi jogosítványokat, amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a Ptk. határoz meg.
28. Dönt az önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmények számára gyors intézkedést igénylő, kötelezettségvállalással nem járó ügyekben. / Együttműködési megállapodás, szándéknyilatkozat, támogatási szerződés, stb./.
29. Gondoskodik az önkormányzatnak a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzéseit érintő felhívások elkészíttetéséről.
30. Elrendeli a munkatervben meghatározott, valamint azon felül szükségessé váló önkormányzati vagy intézményi téma- és célvizsgálatokat.
31. Ellátja a foglalkozás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv.8. § (4) bekezdéséből eredő feladat-és hatásköröket.
32. Gyakorolja az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások felett a munkáltatói jogokat.
33. Az önkormányzat vezető beosztású közalkalmazottai felett gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat; (lsd. közművelődési intézmény vezetője)
34. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzat nem vezető állású közalkalmazottai felett.
35. Megköti az önkormányzat vagyonát érintő biztosítási szerződéseket.
36. A vonatkozó rendeletben szabályozottak szerint és alapján kiadja a közterület-használati engedélyeket.
IV.
A Képviselő-testület által a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulásra a Társulás által fenntartott intézményekkel kapcsolatosan átruházott hatáskörök jegyzéke:
37. Az irányítói jogkör gyakorlása, amely az alább felsorolt jogok gyakorlását jelenti:
a. intézményi alapító okiratok kiadása, SZMSZ jóváhagyása, módosítása,
b. dönt az intézményvezető kinevezéséről, felmentéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról és gyakorolja felettük az alapvető munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a felek megállapodása alapján a társulási tanács elnöke látja el.
c. dönt az intézmény gazdasági vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, megbízásáról, megbízásának visszavonásáról és díjazásáról,
d. figyelemmel kíséri az intézmény gazdálkodását, közfeladatainak teljesítését, az erőforrások szabályszerű és hatékony felhasználását; jogszabályban meghatározott esetekben előzetesen vagy utólagosan jóváhagyja az intézmény döntéseit;
e. egyedi utasítást adhat, jelentéstételre, beszámolóra kötelezhet, meghatározott irányítási jogkörökhöz szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat kezel;
38. A köznevelési intézmények esetében e jogkörök kiegészülnek az ún. fenntartói jogokkal az alábbiak szerint.
a. a mindenkori törvényi keretek között dönt köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról;
b. meghatározza az intézmények nevét, az óvodába történő jelentkezés módját, időpontját, a heti és éves nyitvatartási időt, az óvodai csoportok számát;
c. meghatározza az intézmény éves költségvetését és jóváhagyja a költségvetési beszámolókat, a kérhető térítési díj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezményeket;
d. ellenőrizheti az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát illetve mindazt, amit a jogszabályok lehetővé tesznek számára;
e. meghatározza a közös fenntartású intézmények körzethatárait, jóváhagyja az intézmény továbbképzési programjait, értékeli a nevelési programban meghatározott feladatok végrehajtását, a munka eredményességét;
f. a köznevelési intézményeket érintő önkormányzati döntést igénylő ügyekben önállóan kezdeményezi a képviselő-testületek döntését, ellenőrzi a pedagógiai programot, házirendet, SZMSZ-t;
g. kapcsolatot tart és együttműködik az intézmények vezetőivel és az intézményekben működő szervezetekkel, a köznevelés hatékony működtetése érdekében szolgáltatásokat szervez, önálló megállapodásokat köt (pl. iskolabusz-szolgáltatás)
h. A társulási feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a társult önkormányzatok és intézmények részére a január 1-i ellátotti létszám és az elfogadott éves előirányzatok figyelembevételével gyereklétszám arányosan biztosítják. A társulási tanács a gyereklétszám arányos finanszírozástól eltérő finanszírozási feltételeket és előírásokat is megfogalmazhat. Az egyes önkormányzatokat terhelő hozzájárulások összege az éves költségvetés megállapítása során kerül meghatározásra.
V.
A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke
1./ A jegyző eljár az önkormányzathoz érkező szociális temetés igénylésével és lebonyolításával kapcsolatos ügyekben - (az erre vonatkozó törvényi szabályozás hatályba lépésével kezdődő hatáskör)
2./ Jegyző dönt az önkormányzat szociális rendeletében kapott felhatalmazás alapján a méltányossági közgyógyellátás megállapításáról.
A képviselő-testületi ülésre állandó meghívottak jegyzéke
1./ A Képviselő-testület tagjai,
2./ Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei (a nemzetiségek jogait érintő napirend tárgyalásakor),
3./ Jegyző,
4./ Aljegyző,
5./ Sellyei Járási Hivatal vezetője,
6./ Belső ellenőr (szakterületét érintő napirend tárgyalásakor),
7./ Intézményvezetők (az intézményt érintő napirend tárgyalásakor),
8./ Egyházak és pártok vezetői (tevékenységüket érintő napirend tárgyalásakor),
9./ Társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői (tevékenységüket érintő napirend tárgyalásakor),
10./ A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal osztályvezetői.
A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás
A települési képviselők neve és címe
1./ Nagy Attila polgármester Sellye, Cserfa u. 16.
2./ Amigya Antal képviselő Sellye, Fürdő u. 39.
3./ Elmájer Tiborné képviselő Sellye, Váralja u. 10.
4./ Kovács Csaba György képviselő Sellye, Carolina tér 2.
5./ Kovácsné Böröcz Anette képviselő Sellye, Aradi u. 10.
6./ Orlovics Gyuláné képviselő Sellye, Árpád u. 4/5.
7./ Török Csaba Józsefné képviselő Sellye, Batthyány u. 15.
A bizottságok jegyzéke, elnökeinek
1./ PÉNZÜGYI - GAZDASÁGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG:
képviselő tagok: Amigya Antal
külsős tagok: Tönkő Péter
2./ SZOCIÁLIS-, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG:
Elnök: Török Csaba Józsefné
Képviselő tag: Kovács Csaba György
Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ
Képzettségi Pótlékra jogosító munkakörök és szakképesítések
Munkakörök |
Szakképesítés |
Pénzügyi Osztályvezető |
Közgazdaság Tudományi Egyetem, Számviteli Főiskola |
Hatósági és Szociális Osztályvezető |
Állami és Jogtudományi Egyetem |
Építési és Városüzemeltetési Osztályvezető |
Állami és Jogtudományi Egyetem, Államigazgatási Főiskola |
Sellye Város Önkormányzat által ellátott szakfeladatok
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető- fenntartás és – működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
031030 Közterület rendjének fenntartása
032020 Tűz- és katasztrófavédelemi tevékenységek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
083030 Egyéb kiadói tevékenység
095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
101240 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzések, támogatások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
Nemzetiségi Önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások