Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1996. (IV. 4.) önkormányzati rendelete

a helyi iparűzési adóról

Hatályos: 2007. 01. 01- 2007. 12. 31

Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1996. (IV. 4.) önkormányzati rendelete

2007.01.01.

Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a.) pontja valamint a (2) bekezdés által biztosított felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. §. (1) bekezdésében és a 6 §-ban biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

a helyi iparűzési adóról

Rendelet célja

1. § A rendelet célja a helyi közszolgáltatások biztosítása mellett az újonnan induló vállalkozások és munkahelyteremtő beruházások támogatása.

A rendelet hatálya

2. § (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv.-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.

(2) Jelen rendelet alkalmazásában adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonyosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a Pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.”

Az adókötelezettség, az adó alanya

3. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó,

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(6) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania – a Htv. mellékletében foglaltak szerint. A megosztás módszerét, az adóelőleg és az adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóság által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.

Adómentesség, kedvezmény

4. § (1) „Mentes az iparűzési adó megfizetése alól a Htv. 3§ (2) bekezdésében, valamint a 3/A §-ban meghatározott adóalany, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak- kivéve a 3/A§-ban meghatározott adóalanyt.”

(2) Egyedi kérelem alapján a tevékenység megkezdésének napjától számítottan 1-3 évig adómentességet kaphat azon egyéni és társas vállalkozó, aki Sellye város illetékességi területén munkahelyteremtő, ipari és termelő jellegű vállalkozást és beruházást hoz létre és a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Amennyiben az adóalapja a 2,5 millió Ft-ot meghaladja, úgy a teljes adóalap után kell az iparűzési adót megfizetnie.

A kérelmet a Gazdasági, Infrastruktúrális és Idegenforgalmi Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság együttesen bírálja el. Döntéséről a helyi adóhatóság útján értesíti a kérelmezőt.”
(3) A (3) bekezdésben meghatározott mentességben, kedvezményben 2007. december 31-ig azok a vállalkozások részesülnek, akik 2003. december 31-ig arra igényjogosultságot szereztek – Sellyén székhelyet, telephelyet létesítenek –adóalannyá válnak.”
(4) Az 5. §. szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.
(5)
(6) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(7) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.”
(8) Külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó, iparűzési alapot eredményező rész mentes az iparűzési adófizetési kötelezettség alól.

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése

5. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

(4) A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.

(5) Az 5. §. szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adóalap-mentesség nem vehető igénybe azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

(7) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

(8) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.

Az adó alapja

6. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(3) ) Az 5. § (1) bekezdésétől eltérően

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,

b) a 10 § 3. bekezdés a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapjának egyszerűsített maghatározását is választhatja.

c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

A (4) bekezdésre vonatkozó bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg kell megtenni az adóhatósághoz.”

Az adó mértéke

7. § (1) Az adó mértéke a teljes adóalap alábbi %-a:

- termelő tevékenység 2,0%
- szolgáltató tevékenység 2, 0 %
- kereskedelmi tevékenység 2,0 %
(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 500 Ft .

8. § (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

9. § (1) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(2 )A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
(3 )A vállalkozó az adófizetési kötelezettségének az önadózás szabályai szerint köteles eleget tenni.
(7) Az adóelőleget két részletben az I. félévben március 15-ig, a II. félévben szeptember 15-ig kell befizetni. A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható, éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig ki kell egészítenie. Ennek hiánya mulasztási bírság fizetési kötelezettségét vonja maga után. A megállapított adóelőleget és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét az adóévet követő május 31-ig benyújtandó éves bevallásban kell elszámolni. Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni .Évközi megszűnés esetén – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – az adóalany a megszűnést követő 30 napon belül köteles bevallásban elszámolni.
(8) Az adófizetést – ide értve az adóelőleget és a napi átalányt is – Sellye Város Önkormányzat adóbeszedési számlájára kell teljesíteni.
(9) Az ideiglenes (alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót alkalmanként, de legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.

10. § (1) Kérelem alapján – indokolt esetben – részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezhető. Az erre vonatkozó kérelmet a helyi adóhatósághoz kell elbírálásra benyújtani.

(2) A Képviselő- testület a helyi iparűzési adót méltányosságból nem mérsékli, illetve nem engedi el.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

9. § A Képviselő-testület évente tájékoztatást ad a település lakosságának az előző évi adóbevételek összegéről és annak felhasználásáról.

12. §

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a
helyi adókról szóló -többször módosított - 1990. évi C. törvény és az
adózás rendjéről szóló – többször módosított -1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.”