Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1996. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2010. 01. 01- 2010. 12. 31Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1996. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a.) pontja valamint a (2) bekezdés által biztosított felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. §. (1) bekezdésében és a 6 §-ban biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
Rendelet célja
1. § A rendelet célja a helyi közszolgáltatások biztosítása mellett az újonnan induló vállalkozások és munkahelyteremtő beruházások támogatása.
A rendelet hatálya
2. § (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv.-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonyosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a Pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.”
Az adókötelezettség, az adó alanya
3. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó,
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
(6) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania – a Htv. mellékletében foglaltak szerint. A megosztás módszerét, az adóelőleg és az adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóság által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.
Adómentesség, kedvezmény
4. § (1) „Mentes az iparűzési adó megfizetése alól a Htv. 3§ (2) bekezdésében, valamint a 3/A §-ban meghatározott adóalany, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak- kivéve a 3/A§-ban meghatározott adóalanyt.”
(2)
(3) A (3) bekezdésben meghatározott mentességben, kedvezményben 2007. december 31-ig azok a vállalkozások részesülnek, akik 2003. december 31-ig arra igényjogosultságot szereztek – Sellyén székhelyet, telephelyet létesítenek –adóalannyá válnak.”
(4) Az 5. §. szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.
(5)
(6) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(7) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.”
(8) Külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó, iparűzési alapot eredményező rész mentes az iparűzési adófizetési kötelezettség alól
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése
5. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését – az önkormányzat megjelölésével- az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytató adózó adóköteles tevékenységének megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles adókötelezettsége keletkezését az adóhatósághoz bejelenteni
(3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
(4) A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.
(5) Az 5. §. szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt adóalap-mentesség nem vehető igénybe azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
(7) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(8) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.
Az adó alapja
6. § Az adó alapját a Htv. 39§, 39/A§ és 39/B§ alapján kell megállapítani.
Az adó mértéke
7. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke
a) a 2. §. (5) bekezdés a.) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként 1.000,- Ft,
b) a 2. §. (5) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000,- Ft.
(3) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 500 Ft .
8. § A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni a Htv. 41. §-a alapján
9. §
10. §
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
9. § A Képviselő-testület évente tájékoztatást ad a település lakosságának az előző évi adóbevételek összegéről és annak felhasználásáról.
12. §