1. § (1) Jelen rendelet célja

(2) Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében Sellye Város közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy

(3) Sellye Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt alapelveket, meghatározza a hulladékgazdálkodás körében a hatáskörébe tartozó kérdésekben a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségeit.

2. § (1) Az önkormányzat hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.) és a Ht. felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási típusú jogszabályokban foglaltak határozzák meg. Az önkormányzatot megillető feladatok ellátása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Sellye Város Önkormányzata Képviselő- testületének (továbbiakban: Képviselő- testület) hatásköre.

(2) Az önkormányzat szervei útján vesz részt a hulladékgazdálkodási igazgatásban.

(3) A képviselő-testület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Ht.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(4) A szabályozás eszközével arra törekszik, hogy a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében a lehető legkisebb mértékűre szorítsa. Ennek érdekében érvényesíteni kívánja a megosztott felelősség elvét, mely alapján a hulladékgazdálkodás körébe tartozó szereplők felelősségét meghatározza.

(5) A képviselő-testület a hulladékgazdálkodás területén támogatja a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák alkalmazását, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetését.

3. § (1) Települési szilárd hulladék:

(2) Egyéb szilárd hulladék: a háztartási hulladéknál meghatározottak szerint keletkezett hulladék közül nem minősül háztartási hulladéknak, a jég, a hó, a sár, az épület, vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, illetve javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, a kerti és gazdasági művelés során a háztartási hulladékra meghatározott mennyiség felett keletkezett hulladék és a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalmazsák tartalma, stb.)

(3) Szelektíven gyűjtendő hulladék: Sellye Város közigazgatási területén létesített hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben kötelezően elhelyezendő üveg (fehér és színes), papír és műanyag hulladék.

(4) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

(5) Nagy darabos hulladék (lom): a településen a háztartásokban keletkezett azon hulladék (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzetben nem helyezhető el úgy, hogy a gyűjtőedény zárható és rendeltetésének megfelelően használható maradjon.

(6) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék.

(7) Bio hulladék: a szerves komposztálható konyhai és kerti, valamint ehhez hasonló hulladék.

(8) Hasznosítható hulladékok: azok az anyagok, amelyek anyaguk szerint értékesítésbe vihetők, szelektálásuk esetén akár eredeti funkciójuktól eltérő célra hasznosíthatók.

(9) Maradék hulladék: azok a visszamaradt anyagok, amelyeket újrahasznosítani nem lehet, így ártalmatlanításuk lerakással történik.

(10) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

(11) Veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Ht. 1. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.

(12) Sellye Város Hulladékgazdálkodási Terv: A Sellye városi Önkormányzat által önkormányzati rendeletben kihirdetett terv, melynek keretében az önkormányzat meghatározza a Ht. és végrehajtási rendeletei alapján – az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a Területi Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban – az önkormányzat illetékességi területén megvalósuló hulladékgazdálkodás stratégiai feladatainak cselekvési programját, a hulladékkezelési tevékenységek racionalizálását elősegítő intézkedéseket, a végrehajtás sorrendjét és hatékonyságát, a megvalósításhoz szükséges eszközöket és létesítményeket, valamint ezek becsült költségeit és finanszírozási módját.

(13) Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

(14) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott zárt begyűjtőhely.

(15) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.

(16) Felállítási hely: az egyes ingatlanokon belül felállított hulladékgyűjtő edények helye.

(17) Ürítési hely: az a hely (többnyire közterület), ahol a hulladékgyűjtő edények gépjárműre történő ürítése történik.

(18) Ártalmatlanítóhely: a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által kijelölt lerakóhely, létesítmény.

(19) Hulladéklerakó telep (hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a települési szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.

(20) Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

(21) Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlantulajdonostól átveszi, kezeli, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja;

(22) Hulladékgazdálkodási engedély: a környezetvédelmi hatóság által a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. ((XII.29.) kormányrendeletben foglalt tevékenységek, vagy tevékenység valamelyike végzésének engedélyezésére vonatkozó okirat.

(23) Hasznosítás: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő hasznosítása.

(24) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól a közszolgáltató által történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, a hulladék egyes összetevőinek elkülönítetten történő gyűjtése, ártalmatlanítása, valamint hulladékkezelő telep, hulladéklerakó, hulladékgyűjtő udvar és hulladékgyűjtő sziget létesítése és működtetése.

(25) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

(26) Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

(27) Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-kezelő telepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

(28) Szállítás: a települési szilárd hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

(29) Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely történhet hulladéklerakóban történő lerakással, termikus ártalmatlanítással és más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.

(30) Előkezelés: a települési szilárd hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Fizikai előkezelésnek minősül az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék olyan további válogatása, szétválasztása, osztályozása (aprítás, tömörítés, bálázás), amelynek segítségével a hasznosítás vagy ártalmatlanítás könnyebben megvalósítható.

(31) Hasznosítóhely: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználására szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által erre kijelölt létesítmény;

(32) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően (különösen közlekedés biztosítása, pihenő- és emlékhelyek, közművek elhelyezése, stb. céljára, beleértve az ilyen zöldterületet is) bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb (magán) ingatlanoknak a közforgalom számára - arról szóló külön szerződés (okirat) keretei között – a tulajdonos (vagy bejegyzett használó) által megnyitott és kijelölt része.

(33) Járda: gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd burkolatú, az ingatlan telekhatára és az úttest széle közötti útterület, szilárd burkolat hiányában az ingatlan melletti (min. 0.75 m max. 1.50 m) széles területsáv tekintendő ilyen területnek.

(34) Járdához tartozó terület: A járda területén kívül a szilárd útburkolattal ellátott területrész és a járdaszegély közötti változó szélességű és minőségű (pl. még üres, füves vagy virágos) sáv, kivéve a közút tartozékát képező, az úttest melletti padkát és útárkot.

(35) Úttest: járművek közlekedésére szolgáló útterület, függetlenül annak szélességétől és az útburkolat minőségétől.

(36) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, takarítása, hó- és síkosság mentesítése, portalanítása, gyommentesítése.

(37) Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete miatt nem helyezhető el;

(38) Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában, vagy használatában ingatlan van. Amennyiben az ingatlan a tulajdonostól eltérő személy/szervezet birtokában, használatában van, az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése elsősorban a tényleges birtokost, használót terheli a tulajdonossal kötött eltérő megállapodás hiányában. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kérdésekben a társasházak vagy lakásszövetkezeti lakások esetén ingatlantulajdonos nem az adott társasházi vagy szövetkezeti lakás-egység külön lapon nyilvántartott tulajdonosa, hanem a társasházi vagy lakásszövetkezeti közösség egyetemlegesen, melyet a közös képviselő, vagy a társasház, illetve lakásszövetkezet alapító okirata szerinti szerv, vagy személy képvisel.

(39) Közszolgáltató: a Sellye város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, a „Dél-Kom” Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Pécs, Siklósi u. 52.), amely Sellye Város területén a települési szilárd hulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására irányuló közszolgáltatási feladatok ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás.”

(40) Közszolgáltatási díj: az e rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért a Ht.-ben, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint, az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltatónak fizetendő díj.

(41) Háztartás: emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.;

(42)¹

4. § Sellye Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

5. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás Sellye Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Sellye Város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(4) Sellye Város közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a „Dél-Kom” Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Pécs, Siklósi u. 52.)– amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató Sellye Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett.

(5) Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.

6. § (1) Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen

(2) A közszolgáltatás, a közszolgáltatás ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközéhez az általa rendelkezésre bocsátott - jelen rendelet 3. § 1. pontjában megjelölt települési szilárd hulladéknak - rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

7. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

8. § (1) A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól

(2) A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(3) A Közszolgáltató köteles a képviselő-testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást akkor láthatja el, ha

(5) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére, alvállalkozót vehet igénybe Sellye Város Képviselőtestületének egyetértésével.

9. § (1) Az önkormányzat a közszolgáltatás ellátásának megszervezésére, fenntartására vonatkozóan a magasabb szintű jogszabályokban és jelen rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. A képviselő-testület – a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint – a pályázat nyertesével (nyerteseivel) az eredményhirdetést követő 30 napon belül, illetve a pályázati eljárás nélkül kijelölt Közszolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.

(2) A települési szilárdhulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására Sellye Város Önkormányzata 2010. január 1-tól 2019. december 31-ig szóló szerződést köt a Közszolgáltatóval

(3) A közszolgáltatási szerződés részletes feltételeit és tartalmi követelményeit a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban jelen rendelet állapítja meg. A közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell a hulladékkezelési közszolgáltatás körében:

(4) A közszolgáltatási szerződésben az önkormányzat kötelességeként kell meghatározni

(5) A közszolgáltatási szerződésben a Közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni

(6) A közszolgáltatási szerződés megszűnik:

(7) A képviselő-testület írásban, indokolással a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha:

(8) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést írásban, indokolással akkor mondhatja fel, ha az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a Közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a Közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését.

(9) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a képviselő testületnek haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

(10) Szerződés megszűnése esetén a Közszolgáltató átadja az önkormányzatnak a megszűnést követő 30 napon belül a rekultivációs és aktuális utógondozási, monitorozási költségeket, amelyeket alapszerűen kezelt annak kamataival együtt.

(11) A Közszolgáltató a szerződéstől a teljesítés megkezdése előtt elállhat, azt követően felbonthatja, ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

(12) Jelen rendelet rendelkezései külön szerződési kikötés hiányában is, illetve akkor is a szerződés részévé válnak, ha arról a felek nem rendelkeznek.

10. § (1) A város területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák. Kötelességük e körben az is, hogy a gyom, gaz és allergiát okozó növények (pl.: parlagfű, üröm, útifű) növekedésének, terjedésének és virágzásának megakadályozása érdekében az ingatlanuk rendszeres kaszálásáról gondoskodjanak.

(2) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, jármûvek tárolása közterületen tilos!

(3) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevô 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkezô hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

(4) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetôzetérôl az esôvíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(5) A település területén lévô tavakba, holtágakba, élô vízfolyásokba, belvízelvezetô árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

(6) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés elôtti területen) az építést végzô kivitelezônek kell biztosítani a tisztaságot.

(7) Beruházások esetén a birtokbavételtôl a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követôen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezônek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(8) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezôdés ne keletkezzen.

(9) Tilos a hulladékot elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon - felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(10) A város tisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.

(11) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(12) Avart és kerti hulladékot égetni csak a 6/2015.(IV.1.) Ör. rendelkezései szerint lehet úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Közterületen – az e célra kialakított tűzrakóhelyek kivételével- bárminemű égetés tilos.

(13) Az égetendô kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(13) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelôberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tûz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(14) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelôberendezést ôrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(15) A tüzelés, a tüzelôberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetôleg a tûz eloltható.

(16) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülô lomtalanítási akció is igénybe vehetô.

(17) A hatóságilag elrendelt általános tûzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(18) A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévô parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

(19) Bármely építési, tatarozási vagy bontási munkánál természetes személy építtető esetén a tisztántartás az építtetőt, egyéb építtető esetében a kivitelezőt terheli.

(20) Az önkormányzati utak (helyi közutak) tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik a Sellye Kommunális Kft-vel kötött szerződés alapján. A hó és síkosság elleni védekezését az önkormányzattal kötött szerződés alapján a Sellye Kommunális Kft. látja el. A hó és síkosság elleni védekezést e rendelet 10. § (26) és (28) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell elvégezni. Az úttartozékot képező útárok és az úttest csapadékelvezetésének folyamatos biztosításáról a helyi közút tulajdonosa az önkormányzat köteles gondoskodni.

(21) Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai ( kiépített beton vagy egyéb átereszek,) valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelő rácsoknak folyamatos tisztántartásáról – ide értve a hó és síkosság elleni védekezést is – az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(22) Közös tulajdonban álló – ideértve a társasházi és szövetkezeti öröklakásokat is – épületek esetében a (6) bekezdésben írt tisztántartás a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezéséért a társasházi és szövetkezeti lakásoknál a közös képviselő felelős.

(23) Az üzletek és intézmények előtti járdaszakaszt elsősorban az ingatlan használója, bérlője, ezek hiányában tulajdonosa köteles tisztán tartani és az ott keletkezett hulladékot eltávolítani.

(24) Ha a tisztántartási kötelezettség teljesítésének kérdésében a kötelezettek között vita van, a vita eldöntésében a Polgármesteri Hivatalnak az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott illetékes közreműködik.

(25) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

(26) A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén, a folyóka és a víznyelő szabadon hagyásával kell elhelyezni. A 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járdaszélen kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon.

(27) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

(28) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlana előtti járdán a felburjánzott zöld növényzetet (gazt) a burkolat rongálása nélkül kiirtani. Közterületen vegyi anyag (gyomirtószer) használata tilos. Köteles továbbá az ingatlanáról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről a közterület tulajdonosa köteles gondoskodni.

(29) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlana előtti közterület –beleértve az ingatlan előtti nyílt árkot is- úttestig terjedő teljes, de maximum 10 méter szélességű területe rendszeres kaszálásáról gondoskodni. A közterület kaszálására vonatkozó kötelezettség teljesítését a közterület-felügyelő ellenőrizheti és annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát határidő tűzésével felszólíthatja a kaszálás elvégzésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén szabálysértési feljelentést tehet a jegyzőnél.

(30) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.

11. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat, stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3) Tilos dugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni.

(4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a Sellye Kommunális Kft-nek haladéktalanul gondoskodni kell.

(6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa(i), kezelő(i), használó(i) kötelesek a város más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni.

(7) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, valamint az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.

(8) Közterületen építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. A közterület-felügyelő a mulasztó ellen eljárást kezdeményez.

(9) Közterületet használni csak a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben fogalmazottak szerint lehet.

(10) Az építést, felújítást végző tulajdonos, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.

12. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.

(2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakaszt – közterületi részt – a tulajdonos, üzemeltető (használó, bérlő) az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

(3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni.

(4) A rendszeres heti piacokon (felsorolása e napoknak) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni.

(5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást.

(6) Szennyvizet, vagy más szennyezett folyadékot, szennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre elszórni, kiönteni vagy eldobni nem szabad.

(7) Tilos a közterületre zárt csapadékrendszerben, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy szennyezett folyadékot kiönteni, vagy kivezetni.

(8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

(9) A közforgalom céljára szolgáló területek (tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok, stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni tilos.

13. § (1) A közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését – a a közterület-felügyelő köteles ellenőrizni, és szükség szerint eljárni.

(2) A rendeletben meghatározott közszolgáltatói tevékenységek ellenőrzése a hatályos jogszabályokba foglalt szervek és személyek feladata, az önkormányzat közszolgáltatásra kötött szerződésének ellenőrzése a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint történik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.

14. § (1) (város, község) közigazgatási területén a közterületeken a szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

15. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2)³

(3) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően.

16. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Ht. 31. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) A Ht. 31. § (1) bekezdésében előírtak szerintinek minősül a települési szilárd hulladék kezelése (hasznosítása vagy ártalmatlanítása), ha a gazdálkodó szervezet

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(4) Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá.

(5) A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat az (2) bekezdés szerint.

17. § (1) Az ingatlan tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölnie, - az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében

22. § (1) A szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(2) A szerződésben meg kell jelölni:

(3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

(4) A szerződést a Közszolgáltató nem mondhatja fel. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.

(5) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel

(6) A felmondás akkor érvényes, ha a gazdálkodó szervezet - a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával - egyidejűleg igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti nyilvántartás számára az e rendeletbe foglaltak szerinti szerint a változást bejelentette és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét, illetve az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét.

(7) A Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos, illetve gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köt.

23. § (1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően és utólag a közüzemi számlákkal igazolni a szüneteltetés tényét.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

24. § (1) A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A közszolgáltató jogosult az útvonal és a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont változik, arról a közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie.

(2) A hulladékszállítás gyakorisága Sellye városban: hetente egy alkalom, – évi 52 ürítés.

(3) A tulajdonos köteles a háztartásában keletkezett hulladékot az e célra alkalmas szabvány tárolóedényben, vagy matricás műanyagzsákban összegyűjteni, a tárolóedényt a szolgáltató által megállapított napon, az ingatlan elé helyezni olyan módon, hogy az a közúti és gyalogos forgalmat ne akadályozza, valamint a szemét elszállítását követően a tárolóedényt a közterületről haladéktalanul elszállítani.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség, közület, intézmény esetében a szolgáltató a szemétszállítást külön megállapodás alapján végzi.

25. § (1) Ha a közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep vagy munkaszüneti napra esik, ha az önkormányzat és a szállító másban nem állapodnak meg a hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a Közszolgáltató által megjelölt időpontban.

(2) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(3) Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

26. § (1) Az ingatlantulajdonos a háztartási hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Közszolgáltató által rendszeresített szabvány szerinti, gyűjtőedények valamelyikét köteles igénybe venni, és kizárólag azt használni. A közszolgáltató által rendszerbe állított gyűjtőedények 60 liter, 80 liter, 110 liter űrtartalmúak lehetnek.”

(2) A közterületi hulladék gyűjtéséhez, a háztartási hulladék gyűjtéséhez, illetve a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtéséhez igénybe vehető gyűjtőedények, továbbá a közszolgáltató által rendszeresített, a Közszolgáltató nevét is tartalmazó 120 literes műanyagzsák - a rájuk irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - egyaránt alkalmazhatóak.

27. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

28. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint a gyűjtési időn túli időben való eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt e rendeletben írt módon megfelelően átvette, vagy a gyűjtőedényét lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

(2) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

29. § (1) A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlantulajdonos közösen is használhatja a következő esetekben :

(2) Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.

30. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(2) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(5) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt – kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket – az ingatlanán belül köteles elhelyezni. úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.

(6) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a képviselő- testület külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

31. § (1) Az ingatlan tulajdonos a gyűjtőedényt ürítés és elszállítás céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejáratának a közelében a közterületen köteles elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van.

(2) Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.

(3) A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel hat és este húsz óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg.

(4) A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése.

(5) A kihelyezett gyűjtőedényekből hulladékot kiszedni, válogatni (guberálni) tilos!

(6) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és a gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

32. § (1) Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.

(2) Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

33. § (1) A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos! Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.

(2)⁶

(3) Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(4) A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti. (Különösen tégla, beton, vas, stb.) Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét.

(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet az ingatlan tulajdonos a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.

(6) Az ingatlantulajdonos köteles a külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosító engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, illetve a Ht. 55. §-59. §-aiban foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Ht. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik.

34. § (1) A települési szilárd hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

(2) A Közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató kizárólag a képviselő-testület által erre a célra kijelölt hulladéklerakón végezheti.

35. § (1) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik. A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás időpontjáról minden évben a közszolgáltató és a polgármester állapodik meg. A lakosság értesítése az önkormányzat feladata.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos legfeljebb a szállítást megelőző nap 18 órája után helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

36. § (1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.

(3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.

(5) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat évente egyszer a közszolgáltató térítésmentesen gyűjti és szállítja, valamint gondoskodik az ártalmatlanításukról.

(6) A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a polgármester és a közszolgáltató évente állapodik meg. A lakosságot a veszélyes hulladék gyűjtésének időpontjáról az önkormányzat értesíti.

37. § A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el.

38. § (1) A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2) A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében, hogy a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladék begyűjtést, illetve a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatja.

(4) A települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésének részletes városi feladatait a Hulladékgazdálkodási Terv állapítja meg, elősegítve a hulladékfajta szerinti, illetve az egyes hulladékalkotók újrafeldolgozását, visszanyerését és hasznosítását, továbbá az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentését.

(5) Az ingatlantulajdonos a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben helyezheti el.

(6) A rendeletbe foglalt települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzítteti tartalommal.

(8) Az ingatlantulajdonos jogosult, illetve köteles eleget tenni a hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.

(9) Az ingatlantulajdonos az, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladékának elhelyezéséről a közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más - erre feljogosított - hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.

39. § (1) A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető papírt, fehér és színes üveget, műanyag üveget és papírt a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken köteles elhelyezni.

(2) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(4) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtőszigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak.

(5) A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezelésről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a közszolgáltató végzi. Jogosult a közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

40. § (1) Az építési törmelék- mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett.

(2) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket a kijelölt görcsönyi vagy szigetvári hulladékgyűjtő telepre lehet díjtalanul elhelyezni.

41. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását a közszolgáltató a szigetvári hulladéklerakó telepen levő létesítményben végzi.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a közszolgáltató. A hulladéklerakón történő lerakással a hulladék a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik.

42. § (1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat - továbbiakban: közszolgáltatási díjat - kell fizetnie.

(2) A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Résztvénytársaság (Koordináló szerv) részére közvetlenül közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(4) A fizetendő közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv által összeállított számla kézhezvételét követően, a számlában feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteni.”

(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek

44. § A hulladék kezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

45. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki:

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

(4) Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(5) Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.

46. § (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

(2) A hulladék átvétele, illetve szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3) A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát, hétvégén 48 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(4) Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

(5) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a konténer tulajdonosának cégnevét, telefonszámát.

47. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a más jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.

(2) A jogellenes tevékenységet folytató köteles

(3) A jogellenes tevékenységért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták.

(4) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

48. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi rendelkezések végrehajtásának ellenőrzését az ÁNTSZ végzi.

(2) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése - a magasabb szintű jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak alapján - a jegyző feladata. A közterületen elhagyott hulladék körében az ellenőrzés a jegyző, illetve közterület felügyeleti ellenőrzési feladat.

(3) A környezetvédelmi hatóságok a külön jogszabályokban meghatározott körben rendelkeznek ellenőrzési és intézkedési jogosítványokkal.

(4) Az ellenőrzésre jogosultak szabálysértési feljelentést tehetnek és – jogszabályban meghatározott körben – hulladékgazdálkodási bírságot szabhatnak ki.

49. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával:

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.

(3) A jegyző a külön jogszabályban meghatározott esetekben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

(4) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(5) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

(6) A bírság mértékét jogszabályban foglalt feltételek szerint kell megállapítani. A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:

50. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályukat vesztik a települési szilárdhulladék összegyűjtéséről és elszállításáról szóló, egységes szerkezetbe foglalt 1/1996. (II. 19.) és a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 7/2002. (II. 13.) számú önkormányzati rendeletek.