Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005.(III.30.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2005. 05. 01- 2010. 02. 28

Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005(III.30.) önkormányzati rendelete

2005.05.01.

a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Sellye közigazgatási területére terjed ki, kivéve az Ipari Park területét (lehatárolás V-1 tervlapon), ahol az 5/2002.(ll.13.) Ök. sz. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0305 jelzőszámú (1:10.000 m.a. V-1 jelű, valamint 1:2000 m.a. V-2/1 és V-2/2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

b)az építési helyet,

c)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és jellemzőket,

d)a védőterületeket,

e)az egyes területek felhasználásának módját és határát,

f)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

g)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.

(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

a)A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész szakvéleménye alapján.

b)A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c)A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (3) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

e)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

f)Szántó művelési ágú terület erdősítése, vagy általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, erdősítés esetén ezen túlmenően az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.

(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a)az irányadó telekhatár,

b)a tervezett utak tengelyvonala.

(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a)A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3. § Engedélyhez kötött építési munkák

(1) Gip-E jelű építési övezet szabályozási terven jelölt részén telekalakítási igény esetén a teljes tömbre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni.

(2) A Képviselő-testület a külön jogszabályban rögzített tevékenységeken túlmenően az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a)műemléki környezetben, helyi védettségű területen és építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,

b)helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha az a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település beépítésre szánt területein, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, természetvédelmi terület) nem helyezhető el.

4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a)Az ÉNy-i lakóterületen (Dombalja utca, Cserfa utca és az ezektől ÉNy-ra fekvő terület), a Kolozsvár utca - Aradi utca vonalától délre fekvő területen, valamint a vasúttól délre található ipari gazdasági területeken az építési engedélykérelmekhez a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére építés-hidrológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.

b)Műemléki környezetben, valamint helyi területi védelem alatt álló területen tervezett épület, illetve kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület, illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni.

c)Az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzán az ingatlan pince- és üregviszonyait minden esetben ábrázolni kell.

d)Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell a vízellátás biztosíthatóságának, a szennyvíz ártalommentes elhelyezésének és a csapadékvizek károkozás nélküli elvezetésének megoldását.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a)az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,

b)az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész eseti véleményének megkérését,

c)az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

d)meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.

(4) A magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén a kialakult állapotra való tekintettel lakóterületen a történetileg kialakult, 12 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

(5) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:

a)3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

b)5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c)a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(6) A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájvédelmi szakhatóságként működik közre

a)a település külterületén és

b)a település belterületén egyedi tájérték, természeti terület és országosan védett természeti terület esetén

a telekalakítási és építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban.

(7) A műemléki környezetben, illetve bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(8) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(9) A termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.

(10) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(11) A sérülékeny vízbázis védőterületén tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a)az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,

c)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

(3) Azokon a területeken, amelyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(4) A település belterületén az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatornával el nem látott területeken a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó. Szennyvízcsatornával rendelkező területen az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(6) A gépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat a város parkolási rendelete tartalmazza.

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészletek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) Sellye város igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a)lakóterület

kisvárosias lakóterület,

kertvárosias lakóterület,

b)vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c)gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

ipari terület,

d)üdülőterület

hétvégi házas üdülőterület,

e)különleges terület

temető területe,

sportolási célú terület,

strand területe,

kastély területe,

kollégium területe,

nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató terület,

idegenforgalmi funkciók számára fenntartott terület,

művésztelep területe,

csemetekert területe,

vásártér területe,

folyékony hulladéklerakó hely területe,

szilárd hulladéklerakó hely területe.

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület.

(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7. § (1) Környezetterhelési határértékek (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket, a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket be kell tartani.

b)Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

c)A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.

d)A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

e)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

f)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

g)Új út létesítésének tervezésekor, illetve meglévő út esetén a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

h)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől, és az épületen belül, vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(2) A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b)A település területén különálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.

c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Kisvárosias lakóterület

8. § (1) A területen az OTÉK 12. § szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a V-2/1 és a V-2/2 szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az „Lk-K1” jelű építési övezet

lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	kialakult és beépített 600 m2, újonnan kialakítható és beépíthető 900 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult és beépített 8 m / 28 m, újonnan kialakítható és beépíthető 14 m / 16 m
beépítési mód	oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint (ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is)
hátsókert	szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák, és díszítések felhasználásával

b)Az „Lk-K2” jelű építési övezet

lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	1200 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult és beépített 8 m, újonnan kialakítható és beépíthető 14 m
beépítési mód	kialakultan vegyes: 12 m-t el nem érő telekszélesség esetén zártsorú, 12 m, vagy azt meghaladó telekszélesség esetén oldalhatáron álló (az ettől kialakultan eltérő beépítési mód megtartható)
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint (ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is)
hátsókert	szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

c)Az „Lk-K3” jelű építési övezet

lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	kialakult és beépített 210 m2, újonnan kialakítható és beépíthető 800 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult és beépített 8 m, újonnan kialakítható és beépíthető 16 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint (ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is)
hátsókert	szabályozási terv szerint, ennek hiányában kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

d) Az „Lk-K4” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	kialakult és beépített 210 m2, újonnan kialakítható és beépíthető 540 m2, saroktelek esetén 400 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult és beépített 8 m, újonnan kialakítható és beépíthető 10 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	210-400 m2 telekterület esetén 60%, de legfeljebb 200 m2, 401-799 m2 telekterület esetén 50%, de legfeljebb 320 m2, 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%, saroktelkek esetében fentieket legfeljebb 15%-kal meghaladhatja
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület(szárny) esetén 4,00 m / 5,00 m, udvari épület(szárny) esetén 3,50 / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	210-400 m2 telekterület esetén min. 20%, 401-799 m2 telekterület esetén min. 30%, 800 m2-t elérő telekterület esetén min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

e) Az „Lk-K5” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	600 m2
legkisebb utcai telekszélesség	17 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz megtartható, új építés esetén 3 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

f) Az „Lk-1” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	1200 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	14 m / 25 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	az utcafronttól számított 70 m építhető be, de legalább 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	nyeregtető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az utcafrontra merőleges legyen az utca felől oromfalas záródással
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	Lk-K1 jelű építési övezetben legfeljebb 8,0 m, Lk-K4 jelű építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 9,0 m, oldalhatárral párhuzamos (udvari) épületszárny esetén legfeljebb 8,0 m, egyebekben legfeljebb 8,5 m.

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét LK-1 jelű építési övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, egyéb övezetekben nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c)Zártsorú utcai épületek esetén az utcafronttól számított 9 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult állapothoz igazodva épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Kertvárosias lakóterület

9. § (1) A területen az OTÉK 13. § szerinti építmények helyezhetők el.

a)Az „Lke-K1” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	600 m2
legkisebb utcai telekszélesség	16 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%, 700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

b) Az „Lke-K2” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	500 m2 (ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély)
legkisebb utcai telekszélesség	16 m (ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély)
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%, 700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 20 m
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

c) Az „Lke-K3” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	540 m2
legkisebb utcai telekszélesség	16 m
beépítési mód	ikresen csatlakozó
legnagyobb beépítettség	700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%, 700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	legfeljebb 1,5 m magas áttört deszkakerítés, vagy élősövény

d) Az „Lke-K4” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	600 m2
legkisebb utcai telekszélesség	12 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

e) Az „Lke-K5” jelű építési övezet

telekalakítás	Épületet keresztező telekmegosztás csak akkor engedélyezhető, ha a megosztani kívánt épületegységek önálló teherhordó falakkal, és önálló közműbekötéssel rendelkeznek. A javasolt telekalakítás végrehajtásáig a területen az Lke-K6 építési övezetre vonatkozó előírások érvényesek.
lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	150 m2
legkisebb utcai telekszélesség	6 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%, 700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	legfeljebb 1,5 m magas élősövény

f) Az „Lke-K6” jelű építési övezet

lakásszám	max. 6 db (ezt az értéket kialakultan meghaladó lakásszámú épület megtartható)
legkisebb telekterület	1300 m2
legkisebb utcai telekszélesség	35 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m, udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

g) Az „Lke-K7” jelű építési övezet

lakásszám	az építési telken 1 db egylakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	kialakult (10340 m2), telekalakítás nem engedélyezhető
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult (101 m), megtartandó
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	700 m2 beépített alapterület új építmény, vagy bővítmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a meglévő épülethez csatlakozva helyezhető el
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 4,50 m
előkert	szabályozási terv szerint
oldalkert	szabályozási terv szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 80%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

h) Az „Lke-1” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	720 m2
legkisebb utcai telekszélesség	22 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,00 m
előkert	5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-10 m között változhat
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	6 m
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

i) Az „Lke-2” jelű építési övezet

lakásszám	telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb utcai telekszélesség	18 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetén 3,50 m / 4,50 m, udvari épület esetén 3,00 m / 4,50 m
előkert	5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

j) Az „Lke-3” jelű építési övezet

lakásszám	1 db
legkisebb telekterület	350 m2
legkisebb utcai telekszélesség	10 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	4,00 m / 5,00 m
előkert	5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 50%
utcai kerítés	1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	Lke-K1-K6, valamint Lke-2 és Lke-3 építési övezetekben nyeregtető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az utcafrontra merőleges legyen. Utca felőli kontyolás nem engedélyezhető. Lke-1 építési övezetben magastető 20-30 fok hajlásszöggel, kontyolás kötelező.
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
építészeti formálás	Lke-K5 és Lke-K6 építési övezetben a kialakult épületállomány felújítása, esetleges bővítése csak egységes, a teljes épületre vonatkozó tervek alapján történhet.

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c)Zártsorú utcai épületek esetén a kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az előírt hátsókert megtartásával a zártsorú beépítés szabályi szerint építhető.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

10. § (1) A területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(2) A terület övezeti tagozódását a V-2/1 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A „Vt-1” jelű építési övezet.

legkisebb telekterület	600 m2
legkisebb utcai telekszélesség	10 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	80%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,50 m / 6,50 m (ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól) udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 3 m
zöldfelületi mutató	min. 10%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

b)A „Vt-2” jelű építési övezet.

legkisebb telekterület	400 m2 (ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély)
legkisebb utcai telekszélesség	18 m (ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély)
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	60%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,00 m / 5,50 m (ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól) udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 5,50 m
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 3 m
zöldfelületi mutató	min. 20%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

c)A „Vt-3” jelű építési övezet.

legkisebb telekterület	600 m2
legkisebb utcai telekszélesség	18 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	60%, saroktelken 75%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 3 m
zöldfelületi mutató	min. 20%, saroktelken min. 15%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

d)A „Vt-4” jelű építési övezet.

legkisebb telekterület	kialakult és beépült 350 m2, újonnan kialakítható és beépíthető 600 m2, saroktelek esetén 400 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult és beépült 10 m, újonnan kialakítható és beépíthető 14 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	50%, saroktelken 75%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m (ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól) udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 3 m
zöldfelületi mutató	min. 25%, saroktelken min. 15%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

e)A „Vt-5” jelű építési övezet oktatási létesítmények számára.

legkisebb telekterület	1500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	25% (a beépítettség számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható)
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 7,50 m, a Bodonyi u.-i iskola esetében kialakultan 10.50 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	kialakult állapothoz igazodjon
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

f)A „Vt-6” jelű építési övezet bevásárló központ számára.

legkisebb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 6,00 m
előkert	20 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	20 m
zöldfelületi mutató	min. 20%
utcai kerítés (amennyiben kialakításra kerül)	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

Az építési telkek szabályozási terven jelölt utcai telekhatára mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség figyelembevételével kertépítészeti szakterv alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, közpark jellegű sáv alakítandó ki.

Az építési telkek szabályozási terven jelölt oldalsó és hátsó telekhatárai mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

A beültetési kötelezettséggel terhelt területsávokon parkoló nem alakítható ki.

g)A „Vt-7” jelű építési övezet piactér számára.

legkisebb telekterület	1000 m2 (a kialakult úszótelkek megtarthatók, de nem bővíthetők, új úszótelek kialakítása nem engedélyezhető)
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	80% (ezt az értéket kialakultan meghaladó beépítettségű telek megtartható, az azon álló épület a kialakult beépítettséggel átépíthető)
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,50 m
előkert	0m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	-
zöldfelületi mutató	min. 10%
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

h)A „Vt-8” jelű építési övezet.

legkisebb telekterület	kialakult, beépíthető 75 m2, újonnan kialakítható és beépíthető 150 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult, beépíthető 6 m, újonnan kialakítható és beépíthető 10 m
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	70%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,00 m
előkert	0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	szabályozási terv szerint
zöldfelületi mutató	min. 10%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	magastető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája a kialakult utcaképhez igazodjon, Vt-8 építési övezetben az utcafronttal párhuzamos legyen, Vt-5, Vt-6 és Vt-7 építési övezetben a tetőidom és a hajlásszög nincs megkötve
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	Vt-1-4 építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 10 m, oldalhatárral párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 8 m, Vt-8 építési övezetben legfeljebb 8,5 m, Vt-5-7 építési övezetben nincs megkötve
utcai homlokzat	Garázs az utcáról közvetlenül nem nyitható, kapuáthajtó utcai lezárása csak hagyományos szerkezettel és nyitási móddal történhet.

(4) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a)Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

b)Az utcafronttól számított 10 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult állapothoz igazodva épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

c)A udvaron keresztbeforduló kialakultan zártsorú épületek, épületszárnyak megtarthatók, de újonnan nem létesíthetők.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

11. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A V-2/1 és V-2/2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz” jelű építési övezet

legkisebb telekterület	1500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	60%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,50 m ld. 4. § (3) bekezdést is
előkert	10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)
oldalkert	6 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 20%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés

(4) A nagyszigeti major területére vonatkozóan (lehatárolást ld. V-2/1 tervlapon) az egyes funkciók lehatárolására, a burkolatok helyének és anyagának, a telepítendő növényzet helyének és fajtájának meghatározására tájrendezési tervet kell készíteni

(5) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, lakóterületre néző telekhatárok mentén min. 10 m széles három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(6) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Ipari gazdasági terület

12. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület a V-1, V-2/1 és V-2/2 jelű szabályozási terveken jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:

a) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	25 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	50%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 8,50 m ld. 4. § (3) bekezdést is
előkert	10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 25%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés

b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	5000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	50 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 8,50 m ld. 4. § (3) bekezdést is
előkert	10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés

(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Üdülőterület

Hétvégi házas terület

13. § (1) A terület telkenként egy darab, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A V-2/1 szabályozási tervlapon lehatárolt területen az OTÉK 23. § előírásain túlmenően a következő telekalakítási és építési előírásokat kell betartani:

a)Az „Üh” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	720 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	20%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága legalább 3,50 m legyen)
előkert	5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-8 m között változhat
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	szabályozási terv szerint
zöldfelületi mutató	min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	legfeljebb 1,8 m magas élősövény.

(3) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Különleges területek

14. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1, V-2/1 és V-2/2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2) A „Kte” jelű különleges területek a település temetői.

(jóváhagyáskor a területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai érvényesek).

a)A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

-A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni.

b)Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	20.000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	10%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 7,50 m
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 60%

(4) A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	4000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	50 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 6,00 m
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

(5) A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (kemping, szálláshely, vendéglátó hely, stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	5.000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	20%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,00 m (a megengedett maximumot kialakultan meghaladó magasságú építmények megtarthatók, átalakításuk a kialakult építménymagassággal engedélyezhető)
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 60%

(6) A „Kst” jelű építési övezet strandfürdő és kiszolgáló létesítményei számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	40.000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	20% (a beépítettség számításakor az azonos építési övezetbe tartozó, de külön helyrajzi számon szereplő építési telkek területe összevonható)
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 6,50 m
előkert	a déli közterületi határ felől (401 hrsz.) 0 m, a Fürdő utca felől 5 m
oldalkert	új építés esetén szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m
hátsókert	szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m
zöldfelületi mutató	min. 50%

(7) A „Kko” jelű építési övezet Felsőmajor funkcióváltást követően kollégium számára fenntartott területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	5000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,50 m
előkert	5 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

A funkcióváltásig a kialakult lakófunkció megtartható, az épületeken állagmegóvási, karbantartási munkák végezhetők, szomszédos lakások belső átalakítással összevonhatók, bővítés a komfortfokozat emelése érdekében legfeljebb 20 m2 beépített alapterülettel engedélyezhető.

(8) A „Kka” jelű építési övezet a Draskovich-kastély és a hozzá tartozó arborétum területe.

a)A kastélyépületbe az épület országos védettségéhez jobban igazodó, közcélú, elsősorban igazgatási, művelődési, vagy kereskedelmi szállás jellegű funkció telepítendő.

b)Az építési övezetben az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja.

c)Az építési övezetben telekalakítás és építés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerint történhet.

d)Az arborétum kezelésekor a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.

e)Az arborétum növényanyagának felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.

f)Az arborétum területen építmény a rekonstrukciós terv alapján, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével helyezhető el. Az engedélyezési eljárásba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot be kell vonni.

g)Az arborétum területét annak védelme érdekében az eredeti állapotnak megfelelően kovácsoltvasból készült kerítéssel el kell keríteni.

(9) A „Kmt” jelű építési övezet a kastélyegyütteshez tartozó „Kertészudvar” területe, ahol funkcióváltást követően művésztelep alakítandó ki. A területen a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	1500 m2
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,00 m
előkert	-
oldalkert	szabályozási terv szerint
hátsókert	szabályozási terv szerint
zöldfelületi mutató	min. 40%

(10) A „Kcs” jelű építési övezet az arborétumtól délre található csemetekert területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	5000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	10%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,50 m
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 80%

(11) A „Kvá” jelű építési övezet a vásártér területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület	2000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	10%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 4,00 m
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 70%

(12) A „Khf” jelű építési övezet a szennyvíztelep területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

a)A terület szükség esetén észak felé, a V-1 szabályozási tervlapon jelölt területen bővíthető.

b)A terület rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

c)Az építési előírások a következők:

legkisebb telekterület	20.000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	5%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 5,50 m
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 20%

(13) A „Khsz” jelű különleges terület a regionális szilárd hulladéklerakó hely (szeméttelep) területe.

a)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

b)Az építési előírások a következők:

legkisebb telekterület	10.000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	200 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 4,50 m
előkert	10 m
oldalkert	10 m
hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 20%

(14) A „Kmt-Kö” jelű övezetbe a Kertészudvar megközelítését szolgáló magánút területe tartozik. Az övezetben a közúti közlekedésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

15. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervek tüntetik fel:

Út	Közlekedési terület jele	Kategória jelenleg távlatban		Közlekedési terület szélessége
5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út 5806. sz. Király-egyháza – Sellye összekötő út 5821. sz. Vajszló – Sellye összekötő út	KÖu-1	külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)	hálózati jelentőségű mellékút (K.IV.B.) külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)	meglévő (18-20 m) meglévő (20 m) meglévő (20-24 m)
58152. sz. Sósvertikei bekötőút	KÖu-2	külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.)	külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.)	meglévő (18-20 m)
Mezőgazdasági utak	KÖu-3	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.-C.)	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.-C.)	meglévő vagy min. 10,00 m
Petőfi S. utca, Mátyás Király utca Batthyány utca Dózsa Gy. utca Kossuth L. utca Dráva utca Ifjúság utca Bodonyi N. utca Széchenyi utca	KÖu-4 KÖu-4	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	meglévő (14-25 m) 18 m
Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak	KÖu-5 KÖu-5	(B.VI.d.B.-C.)	(B.VI.d.B.) (B.VI.d.B.-C.)	10-20 m meglévő (10-22 m)
Önálló gyalogút	KÖu-6		(B.X.)	4 m
Autóbusz pályaudvar	KÖu-7
Lovas út	KÖu-8
Vasúti terület	KÖk			meglévő

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(6) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó

(7) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(8) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(9) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

Zöldterület

16. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.

a)A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.

b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

c)Az övezetben épület nem helyezhető el.

(3) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Erdőterület

17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű (védett és védő) – „Ev” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.

(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen

a)Az „Eg” jelű övezet

Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

a1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

a2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

a3)A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

a4)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

a5)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

a6)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

a7)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

a8)Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

(4) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.

a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

b)Védett erdőben építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.

c)Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága hatósági engedélye szerint végezhető.

(5) Az egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.

(6) Építési lehetőségek egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdőterületen

a)Az „Ee” jelű övezet

a1)-a2)mint (3) bekezdés a1)-a2) pontja

a3)A megengedett legnagyobb beépítettség 5%.

a4)-a8)mint (3) bekezdés a4)-a8) pontja

(7) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(8) Erdőterület művelési ágának megváltoztatása, erdőterület igénybevétele csak az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának engedélyével történhet, védett természeti területen lévő erdő esetén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság előzetes hozzájárulása alapján.

Mezőgazdasági terület

18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3) Művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet 2. § előírásait.

Általános mezőgazdasági terület

19. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.

c)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

c1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

c2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

c4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

c5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).

c6)Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.

b)Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhető el.

c)Az övezetben telekalakítás a (2) bekezdés b) pontja szerint engedélyezhető.

d)Az övezetben építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhető el.

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Birtokkőzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 19. § (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.

a)Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

20. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el

(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A betartandó előírásokat magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A „V-3” jelű övezet a település területén kialakult tavak területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód

b)legfeljebb 300 m2 beépítettség

c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület

d)legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság

e)30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés

f)hagyományos homlokzatszínezés

g)10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

h)terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7. § (2) bekezdés előírásai érvényesek

Közterületek kialakítása és használata

21. § (1) A Sellye igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a)Belterületen lévő közterületeken

-hirdető (reklám) berendezés,

-árusítópavilon,

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

-szobor, díszkút, pihenőpad,

-távbeszélő fülke,

-alkalmi rendezvények lebonyolításához szükséges ideiglenes létesítmények,

-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

-építőanyag-tárolás.

b)Külterületen lévő közterületeken

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-szobor,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c)Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 16. § előírásait.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

22. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A város országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

b)A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében

-az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,

-a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

d)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2) Országos műemléki védelemre javasolt építményekre vonatkozó előírások

a)A város országos műemléki védelemre javasolt építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

b)A melléklet szerint országos védelemre javasolt építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

c)Az országos védelemre javasolt épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)A város a helyi értékek védelméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)A helyi védettségű értékeket a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

d)Helyi védettségű területen (utcaképi védelem) végzett bármilyen, az utcai épületet érintő építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:

d1)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

d2)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetükben lévő hagyományos épületekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértékhez igazodjon.

d3)ld. még a vonatkozó lakóterületi övezeti előírásokat is.

e)Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

e1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

e2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

e3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

e4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

e5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A város nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Általános előírások

b1)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

b2)Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

c)Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében

c1)Minden, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében a KÖH előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

c2)A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.

c3)A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

c4)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.

d)Régészeti érdekű területen

d1)A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.

d2)A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.

d3)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

23. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében beépítésre szánt területen mellmagasságban (1,3 m) mért 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. Az építési hatóság a fa kivágását vagy megtiltja, vagy pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi.

(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a)Tervezett természetvédelmi területen a védettség bejegyzéséig, és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.

b)Természeti területen az erdőterületek kivételével a művelési ág megváltoztatása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, erdőterületen az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével történhet.

c)Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.

d)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

e)Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a kezelési előírások szerint kell eljárni.

f)A Sellyei park (Arborétum) területére vonatkozóan a meglévő növényanyag felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.

g)A város érzékeny természeti területen fekszik, kódszáma 28741. A területen az érzékeny természeti területekre vonatkozó jogszabályban előírtak szerint kell eljárni. Ez többek között meghatározza az érzékeny természeti terület létesítésének eljárási rendjét, az érzékeny természeti területen folytatandó gazdálkodás rendjét és támogatását.

A környezet védelme

24. § (1) Általános követelmények (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, tartós rendeltetési- mód változtatás(-ok), valamint a telep- és működési-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

d)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére. A szennyvízcsatornával el nem látott területeken a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.

e)A csapadékvíz elvezetéséről, vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

f)A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

g)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

h)Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése, valamint olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

i)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

j)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Speciális eljárási szabályok (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)

a)Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b)A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

c)Sellye város a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. d)Az érintett területeken a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

e)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

f)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

g)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

h)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

i)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait

j)Sellye településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

k)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. Hulladékudvar kialakításakor a külön jogszabályban rögzített műszaki előírásokat be kell tartani.

l)Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges.

Tűzvédelmi rendelkezések

25. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

26. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

27. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b)közérdeket nem sért,

c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(3) Kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés

a)A települési önkormányzat a V-2/1 és V-2/2 tervlapon Köu-5 övezeti jellel ellátott utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávot kiszolgáló út céljára lejegyzi.

b)Az érintett területen az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(4) Elővásárlási jog

a)A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

A Kertészudvar területére (984, 985, 986 hrsz.) művésztelep kialakítása céljából

Felsőmajor területére 914/1-15, 915, 916 hrsz.) kollégium kialakítása céljából

Az 1064/8 és 1064/9 hrsz. ingatlanokra idegenforgalmat vonzó funkció (kézművesek utcája) elhelyezése céljából

A 0388/1-6 hrsz. ingatlanokra hétvégi házas üdülőterület kialakítása céljából

A 0134/1 hrsz. erdőterület V-2 tervlapon sportterületként jelölt részére annak tulajdonjogi és földhivatali tisztázása érdekében

Kis-rét területére (lehatárolás V-1 tervlapon) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület megóvása érdekében

b)Az érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(5) Településrendezési kötelezések

a)Beépítési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:

Az Lk-1 jelű építési övezetekben

Az Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű építési övezetekben

b)Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül az egyes funkciók lehatárolását, a burkolatok helyét és anyagát, a telepítendő növényzet helyét és fajtáját meghatározó tájbaillesztési terv alapján elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

A Nagyszigeti major területén (037/5-11 hrsz.)

A Sziget-Chem Kft. telephelyén (886, 887, 889/1-2 hrsz.)

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

c)Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított15/1997.(Xll.04.) sz. rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

(A melléklet szövegét a(z) 1. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

1. függelék az 5. melléklethez