Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005.(III.30.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2010. 03. 01- 2015. 12. 31
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005(III.30.) önkormányzati rendelete
2010.03.01.
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Sellye közigazgatási területére terjed ki, kivéve az Ipari Park területét (lehatárolás V-1 tervlapon), ahol az 5/2002.(ll.13.) Ök. sz. rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési helyet,
c)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és jellemzőket,
d)a védőterületeket,
e)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
f)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
g)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) JA kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet, kivéve:
a)A szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően – a szükséges földhivatali eljárás lefolytatása után - jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
b)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (3) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető. c)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a)az irányadó telekhatár,
b)a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a)A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
Építési engedélyezés általános szabályai
Kétlépcsős engedélyezési eljárás
3. § (1) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(2) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:
a)A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására az ÉNy-i lakóterületen (Dombalja utca, Cserfa utca és az ezektől ÉNy-ra fekvő terület), a Kolozsvár utca - Aradi utca vonalától délre fekvő területen, valamint a vasúttól délre található ipari gazdasági területeken a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölése érdekében elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
(4) A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét az OTSZ 5. rész l/6. fejezete alapján a tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.
Építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)Gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni. A tervben a külterületen, valamint a belterület és a külterület határán fekvő gazdasági területek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek tájbaillesztésének megoldására. A telepítendő növényzet kiválasztásakor a gyors növekedésű fajok, előnevelt egyedek előnyt élvezzenek.
b)A tájképet jelentősen megváltoztató ( 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(2) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.
(3) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő telekalakítást, az építési telken új építést, ill. 25 m2-nél nagyobb épületbővítést engedélyezni csak a szabályozási vonallal jelölt telekrendezés végrehajtása esetén szabad.
(4) A gépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat a város parkolási rendelete tartalmazza.
(5) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
a)A város belterületén az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b)Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c)Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(6) Az építési övezeti és övezeti előírásokat új építés esetén kell érvényesíteni. Az egyes építési övezetekben, övezetekben betartandó előírásoktól kialakultan eltérő esetekben a következők szerint kell eljárni:
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő területű építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás betartásával beépíthető.
b)Utcai telekszélesség
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő utcai szélességű építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás és a tűzrendészeti előírások betartásával beépíthető.
c)Beépítési mód
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő beépítési módtól kialakultan eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bontást követő átépítése, bővítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d)Beépítettség
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bontásból eredő új építés esetén az építési övezeti előírásokban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e)Építménymagasság
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó építménymagasság megtartható, de bővítés, illetve bontásból eredő új építés esetén az építési övezeti előírásokban szereplő értéket kell figyelembe venni.
f)Zöldfelületi mutató Az építési övezeti előírásokban szereplő értéket a kialakult beépítettség miatt el nem érő zöldfelület megtartható, de tovább a d) pontban szereplő alapterület növelése esetén sem csökkenthető.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészletek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Sellye város igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a)lakóterület
kisvárosias lakóterület,
kertvárosias lakóterület,
b)vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c)gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
ipari terület,
d)üdülőterület
hétvégi házas üdülőterület,
e)különleges terület
temető területe,
sportolási célú terület,
strand területe,
kastély területe,
kollégium területe,
nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató terület,
idegenforgalmi funkciók számára fenntartott terület,
művésztelep területe,
csemetekert területe,
vásártér területe,
folyékony hulladéklerakó hely területe,
szilárd hulladéklerakó hely területe.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
(2) A terepszint alatti építmények
a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b)A település területén különálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1) A területen az OTÉK 12. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a V-2/1 és a V-2/2 szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)Az „Lk-K1” jelű építési övezet
lakásszám |
max. 2 db |
legkisebb telekterület |
kialakult és beépített 600 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 900 m2 |
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
kialakult és beépített 8 m / 28 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 14 m / 16 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint
(ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is) |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák, és díszítések felhasználásával |
b)Az „Lk-K2” jelű építési övezet
lakásszám |
max. 2 db |
legkisebb telekterület |
1200 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult és beépített 8 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 14 m |
beépítési mód |
kialakultan vegyes: 12 m-t el nem érő telekszélesség esetén zártsorú, 12 m, vagy azt meghaladó telekszélesség esetén oldalhatáron álló
(az ettől kialakultan eltérő beépítési mód megtartható) |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint
(ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is) |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
c)Az „Lk-K3” jelű építési övezet
lakásszám |
max. 2 db |
legkisebb telekterület |
kialakult és beépített 210 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 800 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult és beépített 8 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 16 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint
(ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is) |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
d) Az „Lk-K4” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
kialakult és beépített 210 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 540 m2,
saroktelek esetén 400 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult és beépített 8 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 10 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
210-400 m2 telekterület esetén 60%,
de legfeljebb 200 m2,
401-799 m2 telekterület esetén 50%,
de legfeljebb 320 m2,
800 m2-t elérő telekterület esetén 40%,
saroktelkek esetében fentieket legfeljebb 15%-kal meghaladhatja |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület(szárny) esetén 4,00 m / 5,00 m,
udvari épület(szárny) esetén 3,50 / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
210-400 m2 telekterület esetén min. 20%,
401-799 m2 telekterület esetén min. 30%,
800 m2-t elérő telekterület esetén min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
e) Az „Lk-K5” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
600 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
17 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz megtartható, új építés esetén 3 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
f) Az „Lk-1” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
1200 m2 |
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
14 m / 25 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
az utcafronttól számított 70 m építhető be,
de legalább 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
(3) Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög |
nyeregtető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az utcafrontra merőleges legyen az utca felől oromfalas záródással |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
épületszélesség |
Lk-K1 jelű építési övezetben legfeljebb 8,0 m,
Lk-K4 jelű építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 9,0 m, oldalhatárral párhuzamos (udvari) épületszárny esetén legfeljebb 8,0 m,
egyebekben legfeljebb 8,5 m. |
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét LK-1 jelű építési övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, egyéb övezetekben nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c)Zártsorú utcai épületek esetén az utcafronttól számított 9 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult állapothoz igazodva épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
9. § (1) A területen az OTÉK 13. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a V-2/1 és a V-2/2 szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)Az „Lke-K1” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
600 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
b) Az „Lke-K2” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
500 m2
(ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély) |
legkisebb utcai telekszélesség |
16 m
(ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély) |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 20 m |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
c) Az „Lke-K3” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
540 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
beépítési mód |
ikresen csatlakozó |
legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
legfeljebb 1,5 m magas áttört deszkakerítés, vagy élősövény |
d) Az „Lke-K4” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
600 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
12 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
e) Az „Lke-K5” jelű építési övezet
telekalakítás |
Épületet keresztező telekmegosztás csak akkor engedélyezhető, ha a megosztani kívánt épületegységek önálló teherhordó falakkal, és önálló közműbekötéssel rendelkeznek. A javasolt telekalakítás végrehajtásáig a területen az Lke-K6 építési övezetre vonatkozó előírások érvényesek. |
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
150 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
6 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
legfeljebb 1,5 m magas élősövény |
f) Az „Lke-K6” jelű építési övezet
lakásszám |
max. 6 db
(ezt az értéket kialakultan meghaladó lakásszámú épület megtartható) |
legkisebb telekterület |
1300 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
35 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
g) Az „Lke-K7” jelű építési övezet
lakásszám |
az építési telken 1 db egylakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
kialakult (10340 m2), telekalakítás nem engedélyezhető |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult (101 m), megtartandó |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
700 m2 beépített alapterület
új építmény, vagy bővítmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a meglévő épülethez csatlakozva helyezhető el |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 4,50 m
|
előkert |
szabályozási terv szerint |
oldalkert |
szabályozási terv szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
h) Az „Lke-1” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
720 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
22 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m |
előkert |
5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-10 m között változhat |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés |
i) Az „Lke-2” jelű építési övezet
lakásszám |
telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
900 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetén 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
min. 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
j) Az „Lke-3” jelű építési övezet
lakásszám |
1 db |
legkisebb telekterület |
350 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
4,00 m / 5,00 m |
előkert |
5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
min. 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
utcai kerítés |
1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés |
(3) Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög |
Lke-K1-K6, valamint Lke-2 és Lke-3 építési övezetekben nyeregtető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az utcafrontra merőleges legyen. Utca felőli kontyolás nem engedélyezhető.
Lke-1 építési övezetben magastető 20-30 fok hajlásszöggel, kontyolás kötelező. |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
épületszélesség |
legfeljebb 8,5 m |
építészeti formálás |
Lke-K5 és Lke-K6 építési övezetben a kialakult épületállomány felújítása, esetleges bővítése csak egységes, a teljes épületre vonatkozó tervek alapján történhet. |
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
c)Zártsorú utcai épületek esetén a kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az előírt hátsókert megtartásával a zártsorú beépítés szabályi szerint építhető.
d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Településközpont vegyes terület
10. § (1) A területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(2) A terület övezeti tagozódását a V-2/1 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)A „Vt-1” jelű építési övezet.
legkisebb telekterület |
600 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
80% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,50 m / 6,50 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
min. 3 m |
zöldfelületi mutató |
min. 10% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
b)A „Vt-2” jelű építési övezet.
legkisebb telekterület |
400 m2
(ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély) |
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m
(ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély) |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,50 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 5,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
min. 3 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
c)A „Vt-3” jelű építési övezet.
legkisebb telekterület |
600 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
60%, saroktelken 75% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
min. 3 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20%, saroktelken min. 15% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
d)A „Vt-4” jelű építési övezet.
legkisebb telekterület |
kialakult és beépült 350 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 600 m2,
saroktelek esetén 400 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult és beépült 10 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 14 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
50%, saroktelken 75% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
min. 3 m |
zöldfelületi mutató |
min. 25%, saroktelken min. 15% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
e)A „Vt-5” jelű építési övezet oktatási létesítmények számára.
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
25%
(a beépítettség számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható) |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 7,50 m, a Bodonyi u.-i iskola esetében kialakultan 10.50 m |
előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
„(2)f)A „Vt- 6” jelű építési övezet
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,60 m |
legkisebb előkert |
20 m |
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
legkisebb hátsókert |
15 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés (amennyiben kialakításra kerül) |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
Az építési telkek szabályozási terven jelölt utcai telekhatára mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség figyelembevételével kertépítészeti szakterv alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, közpark jellegű sáv alakítandó ki.
Az építési telkek szabályozási terven jelölt oldalsó és hátsó telekhatárai mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
A beültetési kötelezettséggel terhelt területsávokon parkoló nem alakítható ki.
g)A „Vt-7” jelű építési övezet piactér számára.
legkisebb telekterület |
1000 m2
(a kialakult úszótelkek megtarthatók, de nem bővíthetők, új úszótelek kialakítása nem engedélyezhető) |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
80%
(ezt az értéket kialakultan meghaladó beépítettségű telek megtartható, az azon álló épület a kialakult beépítettséggel átépíthető) |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m |
előkert |
0m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
- |
zöldfelületi mutató |
min. 10% |
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
h)A „Vt-8” jelű építési övezet.
legkisebb telekterület |
kialakult, beépíthető 75 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 150 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult, beépíthető 6 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 10 m |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
70% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
előkert |
0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint |
zöldfelületi mutató |
min. 10% |
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
(3) Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája a kialakult utcaképhez igazodjon, Vt-8 építési övezetben az utcafronttal párhuzamos legyen, Vt-5, Vt-6 és Vt-7 építési övezetben a tetőidom és a hajlásszög nincs megkötve |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
épületszélesség |
Vt-1-4 építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 10 m, oldalhatárral párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 8 m,
Vt-8 építési övezetben legfeljebb 8,5 m,
Vt-5-7 építési övezetben nincs megkötve |
utcai homlokzat |
Garázs az utcáról közvetlenül nem nyitható, kapuáthajtó utcai lezárása csak hagyományos szerkezettel és nyitási móddal történhet. |
(4) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:
a)Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).
b)Az utcafronttól számított 10 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult állapothoz igazodva épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
c)A udvaron keresztbeforduló kialakultan zártsorú épületek, épületszárnyak megtarthatók, de újonnan nem létesíthetők.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
11. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gksz” jelű építési övezet
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
legkisebb előkert |
5 m |
legkisebb oldalkert |
6 m |
legkisebb hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés” |
(4) A nagyszigeti major területére vonatkozóan (lehatárolást ld. V-2/1 tervlapon) az egyes funkciók lehatárolására, a burkolatok helyének és anyagának, a telepítendő növényzet helyének és fajtájának meghatározására tájrendezési tervet kell készíteni
(5) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, lakóterületre néző telekhatárok mentén min. 10 m széles három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(6) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.
12. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
50% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
legkisebb előkert |
10 m |
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
legkisebb hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés |
épületek kialakítása |
a külterület-belterület határán lévő építési telkek esetén a tetőfedés és a homlokzatok tájbaillő színezést kapjanak |
b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
legkisebb előkert |
10 m |
legkisebb oldalkert |
10 m |
legkisebb hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés |
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.
13. § (1) A terület telkenként egy darab, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A V-2/1 szabályozási tervlapon lehatárolt területen az OTÉK 23. § előírásain túlmenően a következő telekalakítási és építési előírásokat kell betartani:
a)Az „Üh” jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
720 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága legalább 3,50 m legyen) |
előkert |
5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-8 m között változhat |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
utcai kerítés |
legfeljebb 1,8 m magas élősövény. |
(3) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
14. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1, V-2/1 és V-2/2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A „Kte” jelű különleges területek a település temetői, ahol a következő előírásokat kell betartani:
a)A területen szabadonállóan, 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amit harangláb, harangtorony építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhat), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
b)A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
c)A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
d)A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
20.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 7,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
(4) A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
4000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 6,00 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
(5) A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (kemping, szálláshely, vendéglátó hely, stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
5.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,00 m
(a megengedett maximumot kialakultan meghaladó magasságú építmények megtarthatók, átalakításuk a kialakult építménymagassággal engedélyezhető) |
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
(6) A „Kst” jelű építési övezet strandfürdő és kiszolgáló létesítményei számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
40.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20%
(a beépítettség számításakor az azonos építési övezetbe tartozó, de külön helyrajzi számon szereplő építési telkek területe összevonható) |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,50 m
|
előkert |
a déli közterületi határ felől (401 hrsz.) 0 m,
a Fürdő utca felől 5 m |
oldalkert |
új építés esetén szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
(7) A „Kko” jelű építési övezet Felsőmajor funkcióváltást követően kollégium számára fenntartott területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
40% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
|
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
A funkcióváltásig a kialakult lakófunkció megtartható, az épületeken állagmegóvási, karbantartási munkák végezhetők, szomszédos lakások belső átalakítással összevonhatók, bővítés a komfortfokozat emelése érdekében legfeljebb 20 m2 beépített alapterülettel engedélyezhető.
(8) A „Kka” jelű építési övezet a Draskovich-kastély és a hozzá tartozó arborétum területe.
a)A kastélyépületbe az épület országos védettségéhez jobban igazodó, közcélú, elsősorban igazgatási, művelődési, vagy kereskedelmi szállás jellegű funkció telepítendő.
b)Az építési övezetben az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja.
c)Az építési övezetben telekalakítás és építés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerint történhet.
d)Az arborétum kezelésekor a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.
e)Az arborétum növényanyagának felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.
f)Az arborétum területen építmény a rekonstrukciós terv alapján, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével helyezhető el. Az engedélyezési eljárásba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot be kell vonni.
g)Az arborétum területét annak védelme érdekében az eredeti állapotnak megfelelően kovácsoltvasból készült kerítéssel el kell keríteni.
(9) A „Kmt” jelű építési övezet a kastélyegyütteshez tartozó „Kertészudvar” területe, ahol funkcióváltást követően művésztelep alakítandó ki. A területen a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
előkert |
- |
oldalkert |
szabályozási terv szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
(10) A „Kcs” jelű építési övezet az arborétumtól délre található csemetekert területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
(11) A „Kvá” jelű építési övezet a vásártér területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 70% |
(12) A „Khf” jelű építési övezet a szennyvíztelep területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)A terület szükség esetén észak felé, a V-1 szabályozási tervlapon jelölt területen bővíthető.
b)A terület rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
c)Az építési előírások a következők:
legkisebb telekterület |
20.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
5% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 5,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
(13) A „Khsz” jelű különleges terület a regionális szilárd hulladéklerakó hely (szeméttelep) területe.
a)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
b)Az építési előírások a következők:
legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
200 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 4,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
(14) A „Kmt-Kö” jelű övezetbe a Kertészudvar megközelítését szolgáló magánút területe tartozik. Az övezetben a közúti közlekedésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
15. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervek tüntetik fel:
Út |
Közlekedési terület jele |
Kategória
jelenleg távlatban |
Közlekedési terület szélessége |
5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út
5806. sz. Király-egyháza – Sellye összekötő út
5821. sz. Vajszló – Sellye összekötő út
|
KÖu-1
|
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) |
hálózati jelentőségű mellékút
(K.IV.B.)
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) |
meglévő
(18-20 m)
meglévő
(20 m)
meglévő
(20-24 m)
|
58152. sz. Sósvertikei bekötőút |
KÖu-2
|
külterületi mellékút, bekötőút
(K.VI.B.) |
külterületi mellékút, bekötőút
(K.VI.B.) |
meglévő
(18-20 m)
|
Mezőgazdasági utak
|
KÖu-3
|
külterületi mellékút, egyéb út
(K.VIII.B.-C.) |
külterületi mellékút, egyéb út
(K.VIII.B.-C.) |
meglévő vagy min. 10,00 m
|
Petőfi S. utca, Mátyás Király utca
Batthyány utca
Dózsa Gy. utca
Kossuth L. utca
Dráva utca
Ifjúság utca
Bodonyi N. utca
Széchenyi utca |
KÖu-4
KÖu-4 |
belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.B.) |
belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.B.)
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő
(14-25 m)
18 m |
Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-5
KÖu-5 |
(B.VI.d.B.-C.)
|
(B.VI.d.B.)
(B.VI.d.B.-C.) |
10-20 m
meglévő
(10-22 m) |
Önálló gyalogút |
KÖu-6 |
|
(B.X.) |
4 m |
Autóbusz pályaudvar |
KÖu-7 |
|
|
|
Lovas út |
KÖu-8 |
|
|
|
Vasúti terület |
KÖk |
|
|
meglévő |
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(5) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(6) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó
(7) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
(8) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(9) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
„(12) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település beépítésre szánt területein, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, természetvédelmi terület) nem helyezhető el.
(13) „KÖu- 7” jelű övezetben (autóbusz pályaudvar) betartandó előírások:
a)megengedett legnagyobb beépítettség 60m2
b)megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m .”
Az autóbusz pályaudvar területén (KÖu-8 jelű övezet) legfeljebb 100 m2 beépítettséggel és legfeljebb 5,00 m építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával helyezhető el építmény.
16. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.
a)A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.
b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
c)Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű (védő és védett) – „Ev” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
e)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,0 m építménymagasságú lehet.
f)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(4) A védelmi rendeltetésű erdők telepítése az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.
b)Védett erdőben épületet elhelyezni nem lehet. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el.
c)Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a táj- és természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az erdészeti hatóság hatósági engedélye szerint végezhető.
(5) Az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű (közjóléti) erdők telepítése az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. A telepítendő fafajok kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
(6) Építési lehetőségek egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a (3) bekezdés a)-f) pontjai szerint.
(7) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók. Erdő megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet.
(8) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.
(9) Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.
(10) Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK
28. §-ban előírtakat kell megtartani.”
18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat – a külön jogszabály szerinti talajtani szakvéleményre alapozottan – a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell.
(4) A végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján.
(5) A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető.
(6) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(7) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Általános mezőgazdasági terület
19. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.
c)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
c1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
c2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
c4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
c5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
c6)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b)Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhető el.
c)Az övezetben telekalakítás a (2) bekezdés b) pontja szerint engedélyezhető.
d)Az övezetben építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokkőzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 19. § (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(5) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a)Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
20. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A betartandó előírásokat magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.
(5) A „V-3” jelű övezet a település területén kialakult tavak területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)szabadonálló beépítési mód
b)legfeljebb 300 m2 beépítettség
c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d)legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e)30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés
f)hagyományos homlokzatszínezés
g)10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
h)terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7. § (2) bekezdés előírásai érvényesek
Közterületek kialakítása és használata
21. § (1) A Sellye igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a)Belterületen lévő közterületeken
-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-alkalmi rendezvények lebonyolításához szükséges ideiglenes létesítmények,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b)Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b)Az autóbusz pályaudvar kivételével (KÖu-7 övezet):
b1)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. b2)Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
c)Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 16. § előírásait.
Kulturális örökségvédelem
22. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a)A város országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
b)A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében
-az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,
-a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.
d)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Országos műemléki védelemre javasolt építményekre vonatkozó előírások
a)A város országos műemléki védelemre javasolt építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.
b)A melléklet szerint országos védelemre javasolt építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
c)Az országos védelemre javasolt épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a)A város a helyi értékek védelméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)A helyi védettségű értékeket a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
d)Helyi védettségű területen (utcaképi védelem) végzett bármilyen, az utcai épületet érintő építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:
d1)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
d2)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetükben lévő hagyományos épületekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértékhez igazodjon.
d3)ld. még a vonatkozó lakóterületi övezeti előírásokat is.
e)Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
e1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
e2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
e3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
e4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
e5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A város nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Általános előírások
b1)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2)Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
c)Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében
c1)Minden, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében a KÖH előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
c2)A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.
c3)A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
c4)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
d)Régészeti érdekű területen
d1)A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
d2)A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
d3)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
23. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a)kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás külön jogszabályban rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
b)Természeti területen a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében beépítésre szánt területen mellmagasságban (1,3 m) mért 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. Az építési hatóság a fa kivágását vagy megtiltja, vagy pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi.
(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a)Tervezett természetvédelmi területen a védettség bejegyzéséig, és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
b)Természeti területen az erdőterületek kivételével a művelési ág megváltoztatása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, erdőterületen az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével történhet.
c)Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.
d)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
e)Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a kezelési előírások szerint kell eljárni.
f)A Sellyei park (Arborétum) területére vonatkozóan a meglévő növényanyag felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.
g)A város érzékeny természeti területen fekszik, kódszáma 28741. A területen az érzékeny természeti területekre vonatkozó jogszabályban előírtak szerint kell eljárni. Ez többek között meghatározza az érzékeny természeti terület létesítésének eljárási rendjét, az érzékeny természeti területen folytatandó gazdálkodás rendjét és támogatását.
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza)
(1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
e)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
f)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
g)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Sellye a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
c)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
25. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
26. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
27. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a)Elővásárlási jog
Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 6. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
b)Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
Az építésügyi hatóság az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.
A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
c)Településrendezési kötelezések
c1)Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2.sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
c2)Beültetési kötelezettség Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
(3) Kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés
a)A települési önkormányzat a V-2/1 és V-2/2 tervlapon Köu-5 övezeti jellel ellátott utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávot kiszolgáló út céljára lejegyzi.
b)Az érintett területen az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
(4) Elővásárlási jog
a)A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
A Kertészudvar területére (984, 985, 986 hrsz.) művésztelep kialakítása céljából
Felsőmajor területére 914/1-15, 915, 916 hrsz.) kollégium kialakítása céljából
Az 1064/8 és 1064/9 hrsz. ingatlanokra idegenforgalmat vonzó funkció (kézművesek utcája) elhelyezése céljából
A 0388/1-6 hrsz. ingatlanokra hétvégi házas üdülőterület kialakítása céljából
A 0134/1 hrsz. erdőterület V-2 tervlapon sportterületként jelölt részére annak tulajdonjogi és földhivatali tisztázása érdekében
Kis-rét területére (lehatárolás V-1 tervlapon) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület megóvása érdekében
b)Az érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
(5) Településrendezési kötelezések
a)Beépítési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:
Az Lk-1 jelű építési övezetekben
Az Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű építési övezetekben
b)Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül az egyes funkciók lehatárolását, a burkolatok helyét és anyagát, a telepítendő növényzet helyét és fajtáját meghatározó tájbaillesztési terv alapján elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
A Nagyszigeti major területén (037/5-11 hrsz.)
A Sziget-Chem Kft. telephelyén (886, 887, 889/1-2 hrsz.)
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
c)Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 15/1997.(Xll.04.) sz. rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2. függelék az 5. melléklethez