Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005.(III.30.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2016. 10. 18- 2016. 12. 27
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005(III.30.) önkormányzati rendelete
2016.10.18.
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Sellye közigazgatási területére terjed ki, kivéve az Ipari Park területét (lehatárolás V-1 tervlapon), ahol az 5/2002.(ll.13.) Ök. sz. rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a)Épületszélesség:
aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó telekhatár
bb)megszüntető jel
bc)tervezett utak tengelyvonala
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, új építés, illetve 25 m2-nél nagyobb épületbővítés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) Gip-E jelű építési övezet szabályozási terven jelölt részén telekalakítási igény esetén a teljes tömbre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni.
(2) A Képviselő-testület a külön jogszabályban rögzített tevékenységeken túlmenően az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a)műemléki környezetben, helyi védettségű területen és építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b)helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha az a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település beépítésre szánt területein, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, természetvédelmi terület) nem helyezhető el.
4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)Az ÉNy-i lakóterületen (Dombalja utca, Cserfa utca és az ezektől ÉNy-ra fekvő terület), a Kolozsvár utca - Aradi utca vonalától délre fekvő területen, valamint a vasúttól délre található ipari gazdasági területeken az építési engedélykérelmekhez a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére építés-hidrológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
b)Műemléki környezetben, valamint helyi területi védelem alatt álló területen tervezett épület, illetve kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület, illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
c)Az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzán az ingatlan pince- és üregviszonyait minden esetben ábrázolni kell.
d)Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell a vízellátás biztosíthatóságának, a szennyvíz ártalommentes elhelyezésének és a csapadékvizek károkozás nélküli elvezetésének megoldását.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a)az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b)az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész eseti véleményének megkérését,
c)az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d)meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
(4) A magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén a kialakult állapotra való tekintettel lakóterületen a történetileg kialakult, 12 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.
(5) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a)3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b)5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
c)a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(6) A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájvédelmi szakhatóságként működik közre
a)a település külterületén és
b)a település belterületén egyedi tájérték, természeti terület és országosan védett természeti terület esetén
a telekalakítási és építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban.
(7) A műemléki környezetben, illetve bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(8) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(9) A termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.
(10) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(11) A sérülékeny vízbázis védőterületén tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a)az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(3) Azokon a területeken, amelyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(4) A település belterületén az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatornával el nem látott területeken a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó. Szennyvízcsatornával rendelkező területen az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(5) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(6) A gépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat a város parkolási rendelete tartalmazza.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészletek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Sellye város igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a)lakóterület
kisvárosias lakóterület,
kertvárosias lakóterület,
b)vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c)gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
ipari terület,
d)üdülőterület
hétvégi házas üdülőterület,
e)különleges terület
temető területe,
sportolási célú terület,
strand területe,
kastély területe,
kollégium területe,
nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató terület,
idegenforgalmi funkciók számára fenntartott terület,
művésztelep területe,
csemetekert területe,
vásártér területe,
folyékony hulladéklerakó hely területe,
szilárd hulladéklerakó hely területe.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. § (1) Környezetterhelési határértékek (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket, a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket be kell tartani.
b)Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
c)A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.
d)A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
e)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
f)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
g)Új út létesítésének tervezésekor, illetve meglévő út esetén a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
h)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől, és az épületen belül, vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(2) A terepszint alatti építmények
a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b)A település területén különálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1) A területen az OTÉK 12. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A kisvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.
(3) Épületekre vonatkozó megkötések
a)Tetőidom és hajlásszög
35-45 fokos hajlásszögű nyeregtető építendő, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az oldalhatárra merőleges legyen az utca felől oromfalas záródással
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
c)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
d)Épületszélesség
da) Lk-K1 jelű építési övezetben legfeljebb 8,0 m,
db) Lk-K4 jelű építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 9,0 m, oldalhatárral párhuzamos (udvari) épületszárny esetén legfeljebb 8,0 m,
dc) kisvárosias lakóterület egyéb építési övezeteiben 8,5 m.
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét LK-1 jelű építési övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, egyéb övezetekben nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a
2. § (2) d) pontja szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c)Zártsorú utcai épületek esetén az utcafronttól számított 9 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult állapothoz igazodva épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.
(5) Kisvárosias lakóterületen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek homlokzatain tilos.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
9. § (1) A területen az OTÉK 13. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.
(3) Épületekre vonatkozó megkötések
a)Tetőidom és hajlásszög
aa)Lke-K1-K6, valamint Lke-2 és Lke-3 építési övezetekben nyeregtető építendő 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az utcafrontra merőleges legyen. Utca felőli kontyolás tilos.
ab)Lke-1 építési övezetben magastető építendő 20-30 fok hajlásszöggel, kontyolás kötelező.
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
c)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
d)Épületszélesség legfeljebb 8,5 m lehet.
e)Lke-K5 és Lke-K6 építési övezetben a kialakult épületállomány felújítása, esetleges bővítése csak egységes, a teljes épületre vonatkozó tervek alapján történhet.”
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a
2. § (2) d) pontja szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c)Zártsorú utcai épületek esetén a kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az előírt hátsókert megtartásával a zártsorú beépítés szabályi szerint építhető.
d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető..
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Településközpont vegyes terület
10. § (1) A területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(2) A településközpont vegyes terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.
(3) )Épületekre vonatkozó megkötések
a)Tetőidom és hajlásszög
aa)Vt-1-4 építési övezetekben magastető építendő 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája a kialakult utcaképhez igazodjon.
ab)Vt-5 jelű építési övezetben nincs megkötve.
ac)Vt-6 és Vt-7 építési övezetben magastető építendő, de a tetőidom formája és hajlásszöge nincs megkötve.
ad)Vt-8 építési övezetben magastető építendő 35-45 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc az utcafronttal párhuzamos legyen.
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
c)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
d)Épületszélesség
da)Vt-1-4 építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 10 m, oldalhatárral párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 8 m,
db)Vt-8 építési övezetben legfeljebb 8,5 m,
dc)Vt-5-7 építési övezetben nincs megkötve.
e)Garázs az utcáról közvetlenül nem nyitható, kapuáthajtó utcai lezárása csak hagyományos szerkezettel és nyitási móddal történhet.”
(4) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:
a)Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).
b)Az utcafronttól számított 10 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult állapothoz igazodva épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
c)A udvaron keresztbeforduló kialakultan zártsorú épületek, épületszárnyak megtarthatók, de újonnan nem létesíthetők.
(5) Településközpont vegyes területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzatain tilos.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
11. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.
(4) A nagyszigeti major területére vonatkozóan (lehatárolást ld. V-2/1 tervlapon) az egyes funkciók lehatárolására, a burkolatok helyének és anyagának, a telepítendő növényzet helyének és fajtájának meghatározására tájrendezési tervet kell készíteni
(5) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 őshonos vagy honos fajokból álló fasor, lakóterületre néző telekhatárok mentén a telekhatártól számított legalább 10 m szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(6) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
12. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 őshonos vagy honos fajokból álló fasor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott megadott szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
13. § (1) A terület telkenként egy darab, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégi házas üdülőterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.
(3) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
14. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A különleges területeken betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.
(2) A „Kte” jelű különleges területek a település temetői.
(jóváhagyáskor a területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai érvényesek). a)A területen betartandó építési előírások a következők:
-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
-A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni.
b)Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
20.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 7,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
(4) A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
4000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 6,00 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
(5) A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (kemping, szálláshely, vendéglátó hely, stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
5.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,00 m
(a megengedett maximumot kialakultan meghaladó magasságú építmények megtarthatók, átalakításuk a kialakult építménymagassággal engedélyezhető) |
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
(6) A „Kst” jelű építési övezet strandfürdő és kiszolgáló létesítményei számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
40.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20%
(a beépítettség számításakor az azonos építési övezetbe tartozó, de külön helyrajzi számon szereplő építési telkek területe összevonható) |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,50 m
|
előkert |
a déli közterületi határ felől (401 hrsz.) 0 m,
a Fürdő utca felől 5 m |
oldalkert |
új építés esetén szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 50% |
(7) A „Kko” jelű építési övezet Felsőmajor funkcióváltást követően kollégium számára fenntartott területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
40% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
|
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
A funkcióváltásig a kialakult lakófunkció megtartható, az épületeken állagmegóvási, karbantartási munkák végezhetők, szomszédos lakások belső átalakítással összevonhatók, bővítés a komfortfokozat emelése érdekében legfeljebb 20 m2 beépített alapterülettel engedélyezhető.
(8) A „Kka” jelű építési övezet a Draskovich-kastély és a hozzá tartozó arborétum területe.
a)A kastélyépületbe az épület országos védettségéhez jobban igazodó, közcélú, elsősorban igazgatási, művelődési, vagy kereskedelmi szállás jellegű funkció telepítendő.
b)Az építési övezetben az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja.
c)Az építési övezetben telekalakítás és építés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerint történhet.
d)Az arborétum kezelésekor a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.
e)Az arborétum növényanyagának felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.
f)Az arborétum területen építmény a rekonstrukciós terv alapján, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével helyezhető el. Az engedélyezési eljárásba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot be kell vonni.
g)Az arborétum területét annak védelme érdekében az eredeti állapotnak megfelelően kovácsoltvasból készült kerítéssel el kell keríteni.
(9) A „Kmt” jelű építési övezet a kastélyegyütteshez tartozó „Kertészudvar” területe, ahol funkcióváltást követően művésztelep alakítandó ki. A területen a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
előkert |
- |
oldalkert |
szabályozási terv szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
(10) A „Kcs” jelű építési övezet az arborétumtól délre található csemetekert területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
(11) A „Kvá” jelű építési övezet a vásártér területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
10% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 70% |
(12) A „Khf” jelű építési övezet a szennyvíztelep területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)A terület szükség esetén észak felé, a V-1 szabályozási tervlapon jelölt területen bővíthető.
b)A terület rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
c)Az építési előírások a következők:
legkisebb telekterület |
20.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
5% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 5,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
(13) A „Khsz” jelű különleges terület a regionális szilárd hulladéklerakó hely (szeméttelep) területe.
a)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
b)Az építési előírások a következők:
legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
200 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 4,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
(14) A „Kmt-Kö” jelű övezetbe a Kertészudvar megközelítését szolgáló magánút területe tartozik. Az övezetben a közúti közlekedésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
15. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 14. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(5) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(6) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó
(7) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
(8) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(9) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(12) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település beépítésre szánt területein, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, természetvédelmi terület) nem helyezhető el.
(13) „KÖu- 7” jelű övezetben (autóbusz pályaudvar) betartandó előírások:
a)megengedett legnagyobb beépítettség 60m2
b)megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m .
Az autóbusz pályaudvar területén (KÖu-8 jelű övezet) legfeljebb 100 m2 beépítettséggel és legfeljebb 5,00 m építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával helyezhető el építmény.
(14) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m, gazdasági területen legalább 14 m legyen.
d)14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
16. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.
a)A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.
b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani.
c)Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű (védő és védett) – „Ev” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági, valamint egészségügyi-szociális-turisztikai erdőben
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK
28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)az épület földszintes legyen
cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben
a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Általános mezőgazdasági terület
19. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.
c)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ca)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
cb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
cc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet jelen rendelet
4. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.
cd)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.
(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b)Az övezetben telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet
c)Az övezetben telekalakítás a (2) bekezdés b) pontja szerint engedélyezhető.
d)Az övezetben építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 19. § (2) bekezdés c) pont ca)-cd) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet
28. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(5) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a)Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
20. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A betartandó előírásokat magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.
(5) A „V-3” jelű övezet a település területén kialakult tavak területe. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)szabadonálló beépítési mód
b)OTÉK szerinti, de legfeljebb 300 m2 beépítettség
c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d)legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e)30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés
f)hagyományos homlokzatszínezés
g)10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
h)terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet
7. § (2) bekezdés előírásai érvényesek.
Közterületek kialakítása és használata
21. § (1) A Sellye igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a)Belterületen lévő közterületeken
-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-alkalmi rendezvények lebonyolításához szükséges ideiglenes létesítmények,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b)Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b)Az autóbusz pályaudvar (KÖu-7 övezet) kivételével:
ba)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők.
bb)Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
c)Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 16. § előírásait.
Kulturális örökségvédelem
22. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az
1. melléklet tartalmazza.
b)Az
1. melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások
a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelemre előterjesztett építményeinek listáját a
2. melléklet tartalmazza.
b)A
2. melléklet szerinti országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
c)Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a
(3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az
(1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a)A helyi védettségű építmények listáját a 3 melléklet tartalmazza, a
3. melléklet szerinti építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
d)Helyi védettségű területen (utcaképi védelem) végzett bármilyen, az utcai épületet érintő építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:
da)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
db)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg.
(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a
4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
23. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében beépítésre szánt területen mellmagasságban (1,3 m) mért 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. Az építési hatóság a fa kivágását vagy megtiltja, vagy pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi.
(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a)Tervezett természetvédelmi területen a védettség bejegyzéséig, és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
b)Természeti területen az erdőterületek kivételével a művelési ág megváltoztatása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, erdőterületen az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével történhet.
c)Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.
d)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
e)Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a kezelési előírások szerint kell eljárni.
f)A Sellyei park (Arborétum) területére vonatkozóan a meglévő növényanyag felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.
g)A város érzékeny természeti területen fekszik, kódszáma 28741. A területen az érzékeny természeti területekre vonatkozó jogszabályban előírtak szerint kell eljárni. Ez többek között meghatározza az érzékeny természeti terület létesítésének eljárási rendjét, az érzékeny természeti területen folytatandó gazdálkodás rendjét és támogatását.
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 3. függelék tartalmazza)
(1) Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”
Tűzvédelmi és iparbiztonsági rendelkezések
25. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
(3) Felső vagy alsó küszöbértékű veszélyes üzemek veszélyességi övezetében történő fejlesztésre és a veszélyes üzem környezetének beépítésére vonatkozóan a külön jogszabályban rögzítetteket kell alapul venni.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
26. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
27. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b)közérdeket nem sért,
c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés
a)A települési önkormányzat a V-2/1 és V-2/2 tervlapon Köu-5 övezeti jellel ellátott utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávot kiszolgáló út céljára lejegyzi.
b)Az érintett területen az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
(4) Elővásárlási jog
a)A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
A Kertészudvar területére (984, 985, 986 hrsz.) művésztelep kialakítása céljából
Felsőmajor területére 914/1-15, 915, 916 hrsz.) kollégium kialakítása céljából
Az 1064/8 és 1064/9 hrsz. ingatlanokra idegenforgalmat vonzó funkció (kézművesek utcája) elhelyezése céljából
A 0388/1-6 hrsz. ingatlanokra hétvégi házas üdülőterület kialakítása céljából
A 0134/1 hrsz. erdőterület V-2 tervlapon sportterületként jelölt részére annak tulajdonjogi és földhivatali tisztázása érdekében
Kis-rét területére (lehatárolás V-1 tervlapon) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület megóvása érdekében
b)Az érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
(5) Településrendezési kötelezések
a)Beépítési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:
Az Lk-1 jelű építési övezetekben
Az Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű építési övezetekben
b)Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül az egyes funkciók lehatárolását, a burkolatok helyét és anyagát, a telepítendő növényzet helyét és fajtáját meghatározó tájbaillesztési terv alapján elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
A Nagyszigeti major területén (037/5-11 hrsz.)
A Sziget-Chem Kft. telephelyén (886, 887, 889/1-2 hrsz.)
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
c)Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított15/1997.(Xll.04.) sz. rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
1.Sellye – Református templom
Lelőhely-azonosító: 45261
Hrsz.: 225-229, 230/1-3, 231-241, 60, 69, 70/1,2,4,5, 71/1-3, 72, 73, 90/1,3-6
Lelőhely-azonosító: 24705
Hrsz.: 010, 09/42-43, 1017/2, 1018/1-2, 1019/1-2, 1020/1-2, 1021/3-4, 1022/1-2, 1023-1026, 1043-1046, 1079-1091, 1201-1212
Lelőhely-azonosító: 25072
Hrsz.: 1004/1,6, 1007/2, 1008, 1052-1054, 1055/1-2, 1056-1061, 1062/1, 1069/1-3, 253/1-2, 255-258, 259/1-2, 260-261, 262/1-2, 263-265, 266/1-2, 267/1-2, 268/2, 714/1-3, 970, 971/2-5, 972-973, 974/3-13, 975, 977-986, 987/1-6, 988
4.Sellye – Fábián Géza háza
Lelőhely-azonosító: 25071
Hrsz.: 932, 935-937, 954-955, 957
Lelőhely-azonosító: 25073
Hrsz.: 060/20, 061, 063/8, 064, 065/1,3-6,9-10
Lelőhely-azonosító: 25074
Hrsz.: 080/7-11,13,14-20,22,29, 081
7.Sellye – Gáti-sziget Ny
Lelőhely-azonosító: 45288
Lelőhely-azonosító: 45292
9.Sellye – Sziget felőli kertek
Lelőhely-azonosító: 45298
Hrsz.: 011, 017/1, 09/46-50
Lelőhely-azonosító: 45306
Hrsz.: 0187/2, 0200, 0201/3
Lelőhely-azonosító: 45307
Hrsz.: 0233/4, 0238/1-2, 0239
12.Sellye – Cseberfai-kút
Lelőhely-azonosító: 45308
Hrsz.: 0236/2, 0237, 0238/1
Lelőhely-azonosító: 45309
Hrsz.: 0238/1, 0240-0241, 0261
14.Sellye – Cseberfa-dűlő
Lelőhely-azonosító: 45311
Hrsz.: 0236/3-4, 0237, 0238/1, 0240, 0243, 0246
Lelőhely-azonosító: 45312
Hrsz.: 0356, 0357, 0363/2,4-6
Lelőhely-azonosító: 45313
Lelőhely-azonosító: 45314
18.Sellye – Száraz-erdei út
Lelőhely-azonosító: 45315
Lelőhely-azonosító: 87865
Hrsz.: 0192/4, 0203, 0208/2, 209, 0210/1-2”
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN
7.1 Az „Lk-K1” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
2.legkisebb telekterület |
900 m2 |
3.legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
14 m / 16 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés |
4.legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
6.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m |
9.legkisebb zöldfelület |
40% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák, és díszítések felhasználásával |
7.2 Az „Lk-K2” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
2.legkisebb telekterület |
1200 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
4.beépítési mód |
kialakultan vegyes: 12 m-t el nem érő telekszélesség esetén zártsorú, 12 m, vagy azt meghaladó telekszélesség esetén oldalhatáron álló |
5.legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
7.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m |
10.legkisebb zöldfelület |
40% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
7.3 Az „Lk-K3” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
2.legkisebb telekterület |
800 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
4.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
5.legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
7.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
40% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
7.4 Az „Lk-K4” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
540 m2,
saroktelek esetén 400 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
4.beépítési mód |
zártsorú |
5.legnagyobb beépítettség |
210-400 m2 telekterület esetén 60%,
de legfeljebb 200 m2,
401-799 m2 telekterület esetén 50%,
de legfeljebb 320 m2,
800 m2-t elérő telekterület esetén 40%,
saroktelkek esetében fentieket legfeljebb 15%-kal meghaladhatja |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület(szárny) esetén 4,00 m / 5,00 m,
udvari épület(szárny) esetén 3,50 / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
7.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
210-400 m2 telekterület esetén min. 20%,
401-799 m2 telekterület esetén min. 30%,
800 m2-t elérő telekterület esetén min. 40% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
7.5 Az „Lk-K5” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
600 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
17 m |
4.beépítési mód |
szabadonálló |
5.legnagyobb beépítettség |
30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
7.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
3 m |
10.legkisebb zöldfelület |
40% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
7.6 Az „Lk-1” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
1200 m2 |
3.legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
14 m / 25 m |
4.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
5.legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
7.legkisebb előkert |
5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
az utcafronttól számított 70 m építhető be,
de legalább 6 m |
10.legkisebb zöldfelület |
40% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN
8.1 Az „Lke-K1” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
600 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
4.beépítési mód |
szabadonálló |
5.legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
7.legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
8.2 Az „Lke-K2” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
500 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
4.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
5.legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
7.legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 20 m |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
8.3 Az „Lke-K3” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
540 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
4.beépítési mód |
ikresen csatlakozó |
5.legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
7.legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
legfeljebb 1,5 m magas áttört deszkakerítés építhető, vagy élősövény telepíthető |
8.4 Az „Lke-K4” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
600 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
12 m |
4.beépítési mód |
zártsorú |
5.legnagyobb beépítettség |
30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m |
7.legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
8.5 Az „Lke-K5” jelű építési övezet
1.telekalakítás |
Épületet keresztező telekmegosztás csak akkor történhet, ha a megosztani kívánt épületegységek önálló teherhordó falakkal, és önálló közműbekötéssel rendelkeznek. A javasolt telekalakítás végrehajtásáig a területen az Lke-K6 építési övezetre vonatkozó előírások érvényesek. |
2.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
3.legkisebb telekterület |
150 m2 |
4.legkisebb utcai telekszélesség |
6 m |
5.beépítési mód |
zártsorú |
6.legnagyobb beépítettség |
700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30% |
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m |
8.legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
9.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
11.legkisebb zöldfelület |
50% |
12.utcai kerítés |
legfeljebb 1,5 m magas élősövény telepíthető |
8.6 Az „Lke-K6” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 6 db |
2.legkisebb telekterület |
1300 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
35 m |
4.beépítési mód |
szabadonálló |
5.legnagyobb beépítettség |
30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m |
7.legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
8.7 Az „Lke-K7” jelű építési övezet
1.lakásszám |
az építési telken 1 db egylakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
kialakult (10340 m2), tovább nem osztható |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult (101 m), megtartandó |
4.beépítési mód |
szabadonálló |
5.legnagyobb beépítettség |
700 m2 beépített alapterület
új építmény, vagy bővítmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a meglévő épülethez csatlakozva helyezhető el |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 4,50 m
|
7.legkisebb előkert |
szabályozási terv szerint |
8.legkisebb oldalkert |
szabályozási terv szerint |
9.legkisebb hátsókert |
kialakult állapothoz igazodjon |
10.legkisebb zöldfelület |
80% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
8.8 Az „Lke-1” jelű építési övezet
lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
legkisebb telekterület |
720 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
22 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m |
előkert |
5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-10 m között változhat |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
50% |
utcai kerítés |
1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés építhető |
8.9 Az „Lke-2” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
2.legkisebb telekterület |
900 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
4.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
5.legnagyobb beépítettség |
30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetén 3,00 m / 4,50 m |
7.legkisebb előkert |
5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
6 m |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
8.10 Az „Lke-3” jelű építési övezet
1.lakásszám |
építési telkenként 1 db |
2.legkisebb telekterület |
350 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
4.beépítési mód |
zártsorú |
5.legnagyobb beépítettség |
30% |
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
4,00 m / 5,00 m |
7.legkisebb előkert |
5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
8.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
9.legkisebb hátsókert |
6 m |
10.legkisebb zöldfelület |
50% |
11.utcai kerítés |
1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés építhető |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN
9.1 A „Vt-1” jelű építési övezet.
1.legkisebb telekterület |
600 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
3.beépítési mód |
zártsorú |
4.legnagyobb beépítettség |
80% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,50 m / 6,50 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m |
6.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
3 m |
9.legkisebb zöldfelület |
10% |
11.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
9.2 A „Vt-2” jelű építési övezet.
1.legkisebb telekterület |
400 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
3.beépítési mód |
zártsorú |
4.legnagyobb beépítettség |
60% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,50 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 5,50 m |
6.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
3 m |
9.legkisebb zöldfelület |
20% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
9.3 A „Vt-3” jelű építési övezet.
1.legkisebb telekterület |
600 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
3.beépítési mód |
zártsorú |
4.legnagyobb beépítettség |
60%, saroktelken 75% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m |
6.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
3 m |
9.legkisebb zöldfelület |
20%, saroktelken 15% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
9.4 A „Vt-4” jelű építési övezet.
1.legkisebb telekterület |
600 m2,
saroktelek esetén 400 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
3.beépítési mód |
zártsorú |
4.legnagyobb beépítettség |
50%, saroktelken 75% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m |
6.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
3 m |
9.legkisebb zöldfelület |
25%, saroktelken 15% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
9.5 A „Vt-5” jelű építési övezet oktatási létesítmények számára.
A „Vt-5” jelű építési övezet oktatási létesítmények számára
1.legkisebb telekterület
2.legkisebb utcai telekszélesség
3.beépítési mód
4.legnagyobb beépítettség
5.legnagyobb építménymagasság
6.legkisebb előkert
7.legkisebb oldalkert
8.legkisebb hátsókert
9.legkisebb zöldfelület
10.utcai kerítés |
1500 m2
30 m
szabadonálló
35%
7,50 m, a Bodonyi u.-i iskola esetében kialakultan 10,50 m
kialakult utcaképhez igazodjon
OTÉK szerint
kialakult állapothoz igazodjon
30%
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
|
9.6 A „Vt-6” jelű építési övezet
1.legkisebb telekterület |
2500 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
30% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,60 m |
6.legkisebb előkert |
20 m |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
15 m |
9.legkisebb zöldfelület |
20%
Az építési telkek szabályozási terven jelölt utcai telekhatára mentén a jelen rendelet
27. §
-ban részletezett beültetési kötelezettség figyelembevételével kertépítészeti szakterv alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, közpark jellegű sáv alakítandó ki.
Az építési telkek szabályozási terven jelölt oldalsó és hátsó telekhatárai mentén a jelen rendelet
27. §
-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
A beültetési kötelezettséggel terhelt területsávokon parkoló nem alakítható ki. |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
9.7 A „Vt-7” jelű építési övezet piactér számára.
1.legkisebb telekterület |
1000 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
80% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m |
6.legkisebb előkert |
0m |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
- |
9.legkisebb zöldfelület |
10% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
9.8 A „Vt-8” jelű építési övezet.
1.legkisebb telekterület |
150 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
3.beépítési mód |
zártsorú |
4.legnagyobb beépítettség |
70% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
6.legkisebb előkert |
0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint |
9.legkisebb zöldfelület |
10% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
10.1 „Gksz” jelű építési övezet
1.legkisebb telekterület |
1500 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
60% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
ld.
4. § (1) bekezdés
t is |
6.legkisebb előkert |
5 m |
7.legkisebb oldalkert |
6 m |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
20% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építhető |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
11.1 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
1.legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
50% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m
ld.
4. § (1) bekezdés
t is |
6.legkisebb előkert |
10 m |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
25% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építhető |
11.épületek kialakítása |
a külterület-belterület határán lévő építési telkek esetén a tetőfedés és a homlokzatok tájbaillő színezést kapjanak |
11.2 „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.
1.legkisebb telekterület |
5000 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
30% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m
ld.
4. § (1) bekezdés
t is |
6.legkisebb előkert |
10 m |
7.legkisebb oldalkert |
10 m |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
40% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés építhető |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK HÉTVÉGI HÁZAS ÜDÜLŐTERÜLETEN
12.1 Az „Üh” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1.legkisebb telekterület |
720 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
20% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága legalább 3,50 m legyen) |
5.legkisebb előkert |
5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-8 m között változhat |
6.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
7.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint |
8.legkisebb zöldfelület |
min. 60% |
|
B. Épületekre vonatkozó megkötések |
1.tetőidom és hajlásszög |
magastető építhető 35-42 fok hajlásszöggel |
2.tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
3.homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
4.utcai kerítés |
legfeljebb 1,8 m magas élősövény telepíthető |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLETEN
13.1 A „Kte” jelű építési övezet temetkezési célra
1.legkisebb telekterület |
kialakult |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
10% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja |
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni |
9.kerítés |
A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni |
13.2 A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe
1.legkisebb telekterület |
20.000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
10% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 7,50 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
60% |
13.3 A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények elhelyezésére
1.legkisebb telekterület |
4000 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
30% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 6,00 m
|
6.legkisebb előkert |
10 m |
7.legkisebb oldalkert |
10 m |
8.legkiebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
min. 40% |
13.4 A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (kemping, szálláshely, vendéglátó hely, stb.) elhelyezésére
1.legkisebb telekterület |
5.000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
20% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,00 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
60% |
13.5 A „Kst” jelű építési övezet strandfürdő és kiszolgáló létesítményei számára fenntartott terület
1.legkisebb telekterület |
40.000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
20%
(a beépítettség számításakor az azonos építési övezetbe tartozó, de külön helyrajzi számon szereplő építési telkek területe összevonható) |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,50 m
|
5.legkisebb előkert |
a déli közterületi határ felől (401 hrsz.) 0 m,
a Fürdő utca felől 5 m |
6.legkisebb oldalkert |
új építés esetén szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m |
7.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
50% |
13.6 A „Kko” jelű építési övezet Felsőmajor funkcióváltást követően kollégium számára fenntartott terület
1.legkisebb telekterület |
5000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
40% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
|
5.legkisebb előkert |
5 m |
6.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
min. 40% |
9.átmeneti rendelkezések |
A funkcióváltásig a kialakult lakófunkció megtartható, az épületeken állagmegóvási, karbantartási munkák végezhetők, szomszédos lakások belső átalakítással összevonhatók, a lakások a komfortfokozat emelése érdekében legfeljebb 20 m2 beépített alapterülettel bővíthetők. |
13.7 A „Kka” jelű építési övezet a Draskovich-kastély és a hozzá tartozó arborétum területe.
a)A kastélyépületbe az épület országos védettségéhez jobban igazodó, közcélú, elsősorban igazgatási, művelődési, vagy kereskedelmi szállás jellegű funkció telepítendő.
b)Az arborétum kezelésekor a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.
c)Az arborétum növényanyagának felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.
d)Az arborétum területét annak védelme érdekében az eredeti állapotnak megfelelően kovácsoltvasból készült kerítéssel el kell keríteni.
13.8 A „Kmt” jelű építési övezet a kastélyegyütteshez tartozó „Kertészudvar” területe, ahol funkcióváltást követően művésztelep alakítandó ki.
1.legkisebb telekterület |
1500 m2 |
2.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
3.legnagyobb beépítettség |
30% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
5.legkisebb előkert |
- |
6.legkisebb oldalkert |
szabályozási terv szerint |
7.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint |
8.legkisebb zöldfelület |
40% |
13.9 A „Kcs” jelű építési övezet az arborétumtól délre található csemetekert területe
1.legkisebb telekterület |
5000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
10% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
80% |
13.10 A „Kvá” jelű építési övezet a vásártér területe
1.legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
10% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,00 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
70% |
13.11 A „Khf” jelű építési övezet a szennyvíztelep területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1.legkisebb telekterület |
20.000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
5% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 5,50 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
20% |
13.12 A „Khsz” jelű különleges terület a regionális szilárd hulladéklerakó hely (szeméttelep) területe.
1.legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
200 m2 |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 4,50 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
20% |
A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEI
|
A. |
B. |
C. |
|
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége |
1. |
5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út
5806. sz. Király-egyháza – Sellye összekötő út
5821. sz. Vajszló – Sellye összekötő út |
KÖu-1
|
meglévő
(18-20 m)
meglévő
(20 m)
meglévő
(20-24 m) |
2. |
58152. sz. Sósvertikei bekötőút |
KÖu-2
|
meglévő
(18-20 m) |
3. |
Mezőgazdasági utak |
KÖu-3 |
min. 10,00 m |
4. |
Petőfi S. utca, Mátyás Király utca
Batthyány utca
Dózsa Gy. utca
Kossuth L. utca
Dráva utca
Ifjúság utca
Bodonyi N. utca
Széchenyi utca |
KÖu-4
KÖu-4 |
meglévő
(14-25 m)
18 m |
5. |
Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-5
KÖu-5 |
10-20 m
meglévő
(10-22 m) |
6. |
Önálló gyalogút |
KÖu-6 |
4 m |
7. |
Autóbusz pályaudvar |
KÖu-7 |
|
8. |
Lovas út |
KÖu-8 |
|
9. |
Vasúti terület |
KÖk |
meglévő |
SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS MÓDOSÍTÁSAI
3. függelék a 15. melléklethez
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények
1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
5. Drávafok településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.”