Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (lII. 30.) sz. rendelet módosításáról
Hatályos: 2010. 03. 01- 2010. 03. 01
Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (lII. 30.) sz. rendelet módosításáról1
2010.03.01.
Sellye Város Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a város helyi építési szabályzatáról szóló 8/2005.(lll.30.) sz. rendeletét a következők szerint módosítja:
1. § A rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.”
2. § A rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet, kivéve:
a)A szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően – a szükséges földhivatali eljárás lefolytatása után - jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
b)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (3) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
c)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.”
3. § A rendelet 3. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Kétlépcsős engedélyezési eljárás
3. § (1) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(2) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:
a)A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására az ÉNy-i lakóterületen (Dombalja utca, Cserfa utca és az ezektől ÉNy-ra fekvő terület), a Kolozsvár utca - Aradi utca vonalától délre fekvő területen, valamint a vasúttól délre található ipari gazdasági területeken a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölése érdekében elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.”
„(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.”
„(4) A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét az OTSZ 5. rész l/6. fejezete alapján a tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.”
(4) A rendelet 4. § (5)-(11) bekezdései megszűnnek.
5. § A rendelet 5. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)Gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni. A tervben a külterületen, valamint a belterület és a külterület határán fekvő gazdasági területek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek tájbaillesztésének megoldására. A telepítendő növényzet kiválasztásakor a gyors növekedésű fajok, előnevelt egyedek előnyt élvezzenek.
b)A tájképet jelentősen megváltoztató ( 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(2) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.
(3) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő telekalakítást, az építési telken új építést, ill. 25 m2-nél nagyobb épületbővítést engedélyezni csak a szabályozási vonallal jelölt telekrendezés végrehajtása esetén szabad.
(4) A gépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat a város parkolási rendelete tartalmazza.
(5) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
a)A város belterületén az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b)Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c)Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(6) Az építési övezeti és övezeti előírásokat új építés esetén kell érvényesíteni. Az egyes építési övezetekben, övezetekben betartandó előírásoktól kialakultan eltérő esetekben a következők szerint kell eljárni:
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő területű építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás betartásával beépíthető.
b)Utcai telekszélesség
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő utcai szélességű építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás és a tűzrendészeti előírások betartásával beépíthető.
c)Beépítési mód
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő beépítési módtól kialakultan eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bontást követő átépítése, bővítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d)Beépítettség
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bontásból eredő új építés esetén az építési övezeti előírásokban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e)Építménymagasság
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó építménymagasság megtartható, de bővítés, illetve bontásból eredő új építés esetén az építési övezeti előírásokban szereplő értéket kell figyelembe venni.
f)Zöldfelületi mutató
Az építési övezeti előírásokban szereplő értéket a kialakult beépítettség miatt el nem érő zöldfelület megtartható, de tovább a d) pontban szereplő alapterület növelése esetén sem csökkenthető.”
6. § A rendelet 7. § (1) bekezdése megszűnik.
7. § A rendelet 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.”
8. § A rendelet 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.”
9. § (1) A rendelet 10. § (2) f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2)f)A „Vt- 6” jelű építési övezet
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,60 m |
legkisebb előkert |
20 m |
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
legkisebb hátsókert |
15 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés (amennyiben kialakításra kerül) |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
(2) A rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.”
10. § (1) A rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3)A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gksz” jelű építési övezet
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
legkisebb előkert |
5 m |
legkisebb oldalkert |
6 m |
legkisebb hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés” |
(2) A rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.”
11. § (1) A rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2)A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
50% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
legkisebb előkert |
10 m |
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
legkisebb hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés |
épületek kialakítása |
a külterület-belterület határán lévő építési telkek esetén a tetőfedés és a homlokzatok tájbaillő színezést kapjanak |
b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 8,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
legkisebb előkert |
10 m |
legkisebb oldalkert |
10 m |
legkisebb hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés |
(2) A rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.”
12. § (1) A rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2)A „Kte” jelű különleges területek a település temetői, ahol a következő előírásokat kell betartani:
a)A területen szabadonállóan, 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amit harangláb, harangtorony építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhat), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
b)A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
c)A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
d)A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni.”
13. § A rendelet 15. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12)A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település beépítésre szánt területein, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, természetvédelmi terület) nem helyezhető el.
(13) „KÖu- 7” jelű övezetben (autóbusz pályaudvar) betartandó előírások:
a)megengedett legnagyobb beépítettség 60m2
b)megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m .”
(5) Az autóbusz pályaudvar területén (KÖu-8 jelű övezet) legfeljebb 100 m2 beépítettséggel és legfeljebb 5,00 m építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával helyezhető el építmény.
14. § A rendelet 17. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű (védő és védett) – „Ev” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
e)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,0 m építménymagasságú lehet.
f)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(4) A védelmi rendeltetésű erdők telepítése az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.
b)Védett erdőben épületet elhelyezni nem lehet. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el.
c)Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a táj- és természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az erdészeti hatóság hatósági engedélye szerint végezhető.
(5) Az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű (közjóléti) erdők telepítése az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. A telepítendő fafajok kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
(6) Építési lehetőségek egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a (3) bekezdés a)-f) pontjai szerint.
(7) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók. Erdő megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet.
(8) Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.
(9) Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.
(10) Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.”
15. § A rendelet 18. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat – a külön jogszabály szerinti talajtani szakvéleményre alapozottan – a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell.
(4) A végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján.
(5) A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető.
(6) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(7) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”
16. § A rendelet 19. § (2) c1) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„c1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.”
17. § A rendelet 23. § (3) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3)a)Védelemre tervezett természeti területen a védettség bejegyzéséig, és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás külön jogszabályban rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.
b)Természeti területen a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.”
18. § A rendelet 21. § (5) b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5)b)Az autóbusz pályaudvar kivételével (KÖu-7 övezet):
b1)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők.
b2)Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.”
19. § A rendelet 24. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza)
(1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
e)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
f)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
g)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Sellye a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
c)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.”
20. § A rendelet 26. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
26. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges.”
21. § A rendelet 27. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„27. §(1)A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a)Elővásárlási jog
Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 6. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
b)Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
Az építésügyi hatóság az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.
A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
c)Településrendezési kötelezések
c1)Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2.sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
c2)Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.”
22. § (1) Ez a rendelet 2010. március 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.