Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(II-08.) rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól
Hatályos: 2013. 12. 18- 2021. 10. 01Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(II-08.) rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól
2013.12.18.
1/A. § [Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 25. §.(3) bek.b.) pontja, a 26. §., a 32. §.(1).bek. b.) pontja, (3) bekezdése, a 43./B.§.(1)-(3) bekezdései, a 45. §, 48. §.(4) bekezdése, az 50. §.(3) bekezdése, valamint a 132. §. (4) bek. b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt fel adatkörében eljárva, az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következőket rendeli el:]
I. rész
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja, alapelvei
1. §
.
(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt-korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.
(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.
1. A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
A rendelet hatálya
2. §
.
2. § . A rendelet hatálya kiterjed Sellye Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1) (3) bekezdésében, valamint a 6. § -ban meghatározott személyekre.
Hatásköri és eljárási rendelkezések
3. §
.
(1) E rendeletet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelettel, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.
(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – az egyes ellátásokhoz telepített hatáskörök szerint – a Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság, és a jegyző jár el.
4. § (1)
Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3)
A Sellye Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére az Sztv. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani.
5. §
.
(1)
A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-l.) pontjában szereplő adatokat.
(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.
- munkaügyi szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel. (Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)
- vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
- egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
1. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
1. Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Sellyei Önkormányzati Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (Pl: ápolási díj, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás)
6. § (1) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(2) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.
(3) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
7. § (1) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítása iránt folyó eljárásban- amennyiben a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a lakásfenntartási támogatás kivételével – évente környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az eljáró hatóság a személyi jövedelemadó-alap közlését kéri az állami adóhatóságtól.
(3) Ha az önkormányzat, vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
1. A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.
A szociális gondoskodás rendszere
8. §
1. Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:
a) a települési önkormányzat jegyzője az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint:
aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, (Sztv. 33. §-36. §, 37/C. §)
ab) rendszeres szociális segélyt, (Sztv. 33. §-34. §, 37. §-37/C. §)
ac) lakásfenntartási támogatást (Sztv.38. §-39. §)
b) A Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
ba) méltányossági ápolási díjat, 43/B.(1) bekezdés megfelelő alkalmazásával valamint az e rendeletben foglaltak szerint
bb) önkormányzati segélyt (Sztv. 45. §.)
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának fizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
1. Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat biztosítja az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
1. köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint,
b.) méltányossági közgyógyellátást 50. §.(3) bekezdése alapján
1. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:
1. a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel (Pécs, Jókai u.1.) kötött ellátási szerződés alapján biztosított ellátások:
aa) étkeztetés
ab) házi segítségnyújtás
ac) idősek nappali ellátása
ad) ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona
ae) emeltszintű elhelyezést biztosító garzonlakásos ellátást nyújtó idősek otthona
b) családsegítés a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján.
9. §
.
A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
helyi szabályai
Aktív korúak ellátása
10. §
.
(1) Az önkormányzat a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére Sztv. 33. §-37/C. §-ban foglaltak szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segélyt nyújt.
(2) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Sztv.37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való
jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt
1. fogyatékos gyermeket nevel, súlyos, tartósan beteg hozzátartozó ápolásáról
gondoskodik, amennyiben nem részesül ápolási díjban, vagy
1. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának szakvéleménye szerint legalább 40%-os egészségkárosodása áll fenn vagy
2. a munkavégzést tartósan akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de nem rendelkezik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottsága által megállapított munkaképesség csökkenéssel vagy
3. a közfoglalkoztatásba történő bevonása során foglalkozás-egészségügyi szempontból második alkalommal is alkalmatlan.
(3) A fogyatékosságot, a hozzátartozó betegségét, valamint a krónikus, pszichés és szenvedélybetegséget háziorvosi/szakorvosi véleménnyel kell igazolni. Az egészségkárosodás mértékét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának szakvéleményével kell igazolni. A foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanságot, a vizsgálaton kiállított orvosi véleménnyel kell igazolni.
Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségének eljárási szabályai
11. §
.
(1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja az együttműködést a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. (Sellye, Mátyás kir.u.70.; továbbiakban: Szolgálat).
Sellye Város Önkormányzata az együttműködési kötelezettségről megállapodást köt a Szolgálattal. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Szolgálat feladatait.
(2) Az együttműködés keretében a jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Szolgálatot és
1. kérelmezni a nyilvántartásba vételét,
2. a beilleszkedését segítő programban részt venni, erre nézve írásbeli megállapodást kötni,
3. teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
4. a Szolgálattal való kapcsolattartás rendjére vonatkozó szabályokat megtartani.
(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:
1. az együttműködő személy egyéni élethelyzetéhez igazodó, egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló tanácsadások
2. a munkavégzésre történő felkészülést segítő programok
3. az együttműködő személy iskolai végzettségének megfelelő oktatás, képzés - különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
4. állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
5. életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélések,
6. csoportos foglalkozások,
7. pszichológiai tanácsadás.
(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult
a.) a megállapított határidőn belül nem köt írásos együttműködési megállapodást a Szolgálattal ,
b) a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti,
c) a megjelenési kötelezettségének esetleges elmulasztását a Szolgálat felé hitelt érdemlő módon nem igazolja, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.
Aktív korúak ellátására jogosultak együttműködési kötelezettsége
12. §
1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosult személy köteles az állami foglalkoztatási szervnél kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
1. Az Önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosult személyek együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében megállapodást köt a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségével. A megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá. A megállapodás tartalmazza az Önkormányzat és a Kirendeltség feladatait.
Lakásfenntartási támogatás
13. §
.
(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A jegyző lakásfenntartási támogatást állapít meg az Sztv. 38. § (1) bekezdésének a.) és b.) pontja szerinti jogosultnak, az Sztv. 38. § (2)-(8) bekezdésében és a 39. §-ban foglaltak szerint.
(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(4) Megszűnik a támogatás:
1. a támogatás időtartamának (1 év) leteltével. A továbbiakban támogatásra való jogosultság ismételt lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásával szerezhető.
2. a támogatásra okot adó körülmények megszűnésével
3. A jogosult halálával. Az ugyanazon lakásban élő, a feltételeknek megfelelő személy részére a lakásfenntartási támogatás új eljárás keretében állapítható meg.
14. § (1)
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában, egész évben folyamatosan lehet benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
1. a rendelet 5. §-a szerinti igazolásokat, illetve nyilatkozatokat
2. a kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek vagyonnyilatkozatát
(3)
A Hatósági és Szociális Iroda a támogatást igénylő helyzetéről tájékozódik, szükség esetén környezettanulmányt vesz fel. A lakás alapterületére vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmát indokolt esetben a Közös Önkormányzati Hivatal Építési és Városüzemeltetési Osztálya a helyszínen ellenőrizheti.
Méltányossági ápolási díj
15. §
.
(1) A Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, sellyei lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy
1. a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és
2. a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.
(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozását elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.
Ápolási kötelezettség teljesítésének megszegése
16. § Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról, felügyeletéről, napi rendszeres ellenőrzéséről nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre, gyógyszerellátását, állapotának megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutását nem biztosítja.
Önkormányzati segély
17. §
.
(1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
(2) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság gyakorolja.
(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azok részesíthetők, akik
1. önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni – továbbiakban: létfenntartási önkormányzati segély
2. alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel:
- betegség miatt
- haláleset miatt
- elemi kár bekövetkezése miatt
- válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
- iskoláztatás biztosítása érdekében,
- a gyermek fogadásának előkészítéséhez
- a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások
továbbiakban eseti rendkívüli önkormányzati segély
1. gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak - továbbiakban gyermekvédelmi önkormányzati segély
2. elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, költségeihez való hozzájárulásként – továbbiakban temetési önkormányzati segély.
17/A. § .
Létfenntartási önkormányzati segély
1. A 17. §.(3) bek. a.) pontja alapján létfenntartási önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130% -át nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.
2. A létfenntartási önkormányzati segély megállapítható:
a) Alkalmanként
aa.) célhoz kötötten,
ab.) gyógyszertámogatásként,
ac.) Eü. biztosítás által részben támogatott szolgáltatás díjaként
b) Havi rendszerességgel állapítható meg:
ba.) jövedelem-kiegészítő támogatásként,
bb.) intézményi térítési díjként,
bc.) rendeletben másként nem nevesített támogatásra.
(3) A létfenntartási önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 – 6.000 Ft között lehet megállapítani.
(4) Az alkalmanként megállapítható önkormányzati létfenntartási segély egy évben maximum 4 alkalommal igényelhető.
(5) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati létfenntartási segély összege a rászorultságtól függően 1.000,- – 3.000,- Ft/hó között állapítható meg, maximum egy év időtartamra. A rendszeres átmeneti segélyben részesülő személy alkalmankénti átmeneti segélyben is részesíthető.
(6) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
17./B.§.
Eseti rendkívüli önkormányzati segély
1. A 17. §.(4) bek. b.) pontja alapján eseti rendkívüli önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 % -át nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át.
2. Az alkalmanként jelentkező – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott önkormányzati segély felső határa 60.000,- Ft.
17/C. § .
Gyermekvédelmi önkormányzati segély
(1) A Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság a 17. §.(4) bek. c) pontja alapján gyermekvédelmi önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 % át, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át.
(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(3) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság – kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít.
A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg .
(4) A gyermekvédelmi önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(5) A gyermekvédelmi önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
(6) A gyermekvédelmi önkormányzati segély összegére, folyósítására a 17. §./A.§.(3)-(6) bekezdésében írtakat kell alkalmazni.
17./D.§.
Temetési önkormányzati segély
(1) A 17. §.(4) bek. d.) pontja alapján – a temetési költséghez való hozzájárulásként - önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 % -át nem haladja meg.
(2) A Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság a 17. §.d.) pontja alapján – a temetési költséghez való hozzájárulásként – önkormányzati segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költség viselése saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti. Ilyen helyzetnek minősül különösen, ha a családban az egy főre jutó a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg.
(3) A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.
(4) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha:
1. a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá
2. lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és
(5) A temetésre nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10-50 %-a között állapítható meg.
(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.
(7) A temetésre nyújtott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) Az önkormányzati temetési segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.
18. §
1. § . (1)Az önkormányzati temetési segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.
(2) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a Hatósági és Szociális Iroda a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.
19. § .
(1) A Szociális, Egészségügyi és Kulturális Bizottság döntése alapján az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
A természetben nyújtott önkormányzati segély formája az
- élelmiszercsomag, különösen az Önkormányzat által a közfoglalkoztatási programokban megtermelt zöldségfélék, gyümölcsök,
- a tüzelőtámogatás,
- a vásárlási utalvány,
- és a gyermekintézmények, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjának átvállalása.
A természetbeni önkormányzati segély az ügyfél kérelmére, illetve hivatalból is megállapítható.
(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult az Önkormányzati Hivatal pénztárában veheti fel.
(3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során megállapítást nyer, hogy az önkormányzati segélyre intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, a támogatás a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalása formájában is történhet.
(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is vagy a folyósítás történhet közvetlenül a közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez is vagy a jogosult, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közötti megállapodás alapján családgondozó részére azzal, hogy a támogatást a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerinti díjak, tartozások kiegyenlítésére fordítsa.
(8) A vásárlási utalványon fel kell tüntetni a segélyezett nevét és személyi igazolvány számát.
20. §
21. §
.
Természetben nyújtott helyi szociális ellátások
Méltányossági közgyógyellátás
22. §
.
A jegyző kérelemre 1 év időtartamra közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat azon sellyei lakcímmel rendelkező személynek, akinek a rendszeres havi gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, egyedül élő esetén 240 %-át.
Köztemetés
23. §
1. Köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint a polgármester rendelhet el.
1. A polgármester méltányosságból a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy teljesen mentesítheti azt a személyt, akinek vagyona nincs és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.
IV. Fejezet
Szociális szolgáltatások
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
24. §
.
1. Sellye Város Önkormányzata 2009. január 01. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel. (7621.Pécs, Jókai u.1.):
1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. idősek nappali ellátása (idősek klubja)
4. ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona
5. emeltszintű elhelyezést biztosító garzonlakásos ellátást nyújtó idősek otthona
1. A SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője minden évben önálló napirendi pont keretében, átfogó értékelést nyújt Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.
Az ellátások igénybevétele
25. §
1. E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.
1. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője határozza meg, a díjakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
Étkeztetés
26. §
1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
1. nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,
2. akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk
ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tudnak,
1. pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
2. hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkeztetés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.
Házi segítségnyújtás
27. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 62. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást
.
1. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
Idősek nappali ellátása
28. § A nappali ellátást az önkormányzat az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítja idősek klubja ellátás keretében.
Szociálpolitikai Kerekasztal
29. §
1. A Képviselő-testület az Sztv. 58/B. §.(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (a továbbiakban: kerekasztal).
1. A kerekasztal feladata:
1. részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,
2. folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepciókban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását,
3. részt vesz a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában.
1. A kerekasztal tagjai:
1. az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői
2. Védőnő,
3. Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és AMI gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse,
4. Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és AMI Tücsök Óvoda intézményegysége gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse,
5. Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesületének elnökségi tagja,
6. Aranyősz Nyugdíjas Klub vezetője,
7. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat családgondozója.
1. A kerekasztal vezetője: Sellye Város alpolgármestere.
Családsegítés
30. §
.
Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja, a Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Az ellátás térítésmentes.
V. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
31. §
.
1. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - amennyiben az a kérelmező számára hátrányos helyzetet nem teremt- a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a felnőtt-korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 17/2003.(VIII.27.) sz. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló következő rendeletek:
1. 2/2004. (I. 28.)
2. 10/2004. (V. 26.)
3. 28/2004. (XI. 17.)
1. 35/2004. (XII. 15.)
2. 3/2005. (II. 2.)
3. 21/2005. (IX. 14.)
4. 27/2005. (XI. 23.)
5. 5/2006. (III. 8.)
6. 11/2006. (VI. 28.)
7. 4/2007. (III. 21.)
8. 26/2007. (XII. 27.)
9. 2/2009. (I.28.)
10. 6/2009. (III.04.)
11. 13/2009. (V.22.)
12. 17/2009. (X.28.)
13. 29/2009. (XII.21.)
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.