Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉGEK BÉRLETÉRŐL, VALAMINT ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

Hatályos: 2018. 01. 01- 2022. 12. 31

Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉGEK BÉRLETÉRŐL, VALAMINT ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

2018.01.01.

Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Lt.) 3. § (1) bekezdés 3. § (2) bekezdés, 4. § (3) bekezdés, 5. § (3) bekezdés, 12. § (5) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, 21 § (6) bekezdés, 23. § (3) bekezdés, 33. § (3) bekezdés, 36. § (2) bekezdés, 42. § (2) bekezdés, 54. § (1) – (2) bekezdés, 58. § (2) bekezdés, 84. § (1) bekezdések felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Sellye Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban helyiségek) bérletére és elidegenítésére.

(2) A lakások bérbeadói jogát – a polgármester kijelölő intézkedése alapján – a Sellye Kommunális és Beruházó Kft.. (a továbbiakban: Kezelő) ügyvezetője gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakásokról és helyiségekről a Kezelő nyilvántartást vezet.

II. Fejezet

A LAKÁSBÉRBEADÁS SZABÁLYAI

A lakások bérbeadásának jogcímei

2. § Önkormányzati lakás bérbe adható:

a) szolgálati lakásként költségelven és

b) szociális bérlakásként szociális helyzet alapján.

A lakásbérlet létrejötte

3. § (1) Sellye Város Önkormányzat közérdekű feladatainak ellátásához vagy az igénylő szociális helyzetére tekintettel a tulajdonában álló lakásokat szolgálati lakásként vagy szociális bérlakásként bérbe adja.

(2) Az önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a lakásbérlet jogcímét,

b) a bérlet időtartamát,

c) a lakás adatait (cím, helyiségek alapterülete, komfortfokozat),

d) a lakás helyiségének felszereltségét,

e) a bérlő (társbérlő) adatait,

f) a bérlővel együtt költöző személyek adatait,

g) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,

h) a bérbeadó jogait, kötelezettségeit,

i) a lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezéseket,

j) a lakásba történő befogadás feltételeit,

k) a lakásbérleti szerződés felmondásának eseteit, feltételeit és jogkövetkezményeit,

l) Lt-re való hivatkozást, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, ennek megszegése rendkívüli felmondási ok. A bérlő által bejelentett távollét alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

A bérbeadás időtartama és a bérbe adható lakások besorolása

4. § (1) Önkormányzati lakásra lakásbérleti szerződés – értelemszerűen az e rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződésekre vonatkozóan - csak határozott időre, legfeljebb azonban 4 éves időtartamra köthető. A kijelölés a bérleti jogviszony lejártakor meghosszabbítható, ha az 5. § (1)-(2)-(5) bekezdés feltételei fennállnak.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások két nagy csoportra oszthatók: egy részük szociális bérlakás, másik részük szolgálati lakás. A lakások jelleg szerinti besorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A szociális bérlakásokat kizárólag a szociális helyzet alapján lakásra jogosultak, míg a szolgálati lakásokat kizárólag a szolgálati lakásra jogosultak vehetik igénybe.

(3) Kivételesen, és különösen indokolt esetben a hosszabb ideje üresen álló és benyújtott igényléssel nem érintett szolgálati lakást piaci alapon bérbe lehet adni bármely harmadik személynek. Ebben az esetben a lakás bérleti díját a képviselő-testület határozza meg. A bérleti díj a piaci alapon történő bérbeadásnál meg kell, hogy haladja a 8. § (4) bekezdésben meghatározott bérleti díj mértékeket.

A bérletre jogosultak

5. § (1) Szolgálati lakásra jogosultak:

a jegyző, valamint a hivatal köztisztviselője,
a város területén működő orvos, fogorvos, védőnő, körzeti ápolónő,
az önkormányzat intézményeinek szakalkalmazottjai,
a rendőrőrs parancsnoka, beosztott állománya,
a városi közérdekű feladatok ellátásában közreműködő– kivételesen közcélú foglalkoztatás keretében dolgozó – munkavállaló személy.
(2) Szolgálati lakást az - e rendelet 2. számú mellékletét képező kérelem alapján - az az (1) bekezdésben megjelölt határozott személy kaphat, aki
a.) határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyban, vagy szerződéses jogviszonyban áll;
b.) Sellyén és annak 30 km-es körzetében lakás tulajdonjogával, vagy lakás használati jogával nem rendelkezik, valamint együtt költöző közeli hozzátartozója sem;
c.) lakáshoz jutását munkáltatója javasolja;
d.) feladatai ellátásához a helyben lakás szükséges.
(3) A szolgálati lakás bérlőjét a polgármester jelöli ki.
(4) A bérlő kijelölése után a lakásbérleti szerződést a Kezelő köti meg.
(5) Szociális helyzete alapján lakásra jogosult az az 5. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező kérelmező:
- akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, egyedülélő esetében 200 százalékát és vagyonnal nem rendelkezik. A szociális helyzet megítélése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései az irányadóak.
(6) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál azokat a személyeket, továbbá jövedelmeket, vagy a rájuk tekintettel folyósított ellátást kell figyelembe venni, akik az adott lakásban együtt kívánnak beköltözni. A beköltözni kívánó család tagjainak azokat a személyeket kell tekinteni, akik az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § b. pontja szerint közeli hozzátartozónak minősülnek.

A lakásigénylés rendje és nyilvántartásba vétele

Az igényjogosultság elbírálására és a lakásbérletre vonatkozó rendelkezések

6. § (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet (igénylést) e rendelet 2. számú mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani Sellye Város Önkormányzat Hatósági és Szociális Osztályához.

(2) Az igénybejelentéshez mellékelni kell - a lakásigénylés jellegéhez igazodóan értelemszerűen, a jogosultsági feltételek meglétét igazoló - alábbi dokumentumokat:

a) a jogosultság igazolására szolgáló okiratokat (munkaszerződés, kinevezési okmány, jövedelemigazolás stb.),

b) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy Sellyén és annak 30 km-es körzetében lakás tulajdonjogával sem az igénylő, sem pedig az együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik.

c) munkáltatói javaslatot,

d) a lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén az igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igénylés elbírálásáig, illetve a kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig az Önkormányzat jogosult az igénylő személyes adatait kezelni.

(3) A kérelem benyújtásakor az adatok ellenőrzését követően az igénylőt nyilvántartásba kell venni.

(4) Az igénylőnek a kérelemben közölt adatok, körülmények változását be kell jelentenie a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Osztályához, a változást követő 15 napon belül.

(5) A lakásigénylést 4 évig kell nyilvántartani. A határidő után az igény hatályát veszti.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

7. § (1) . A bérlő a lakásába más személyt – a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) . Abban az esetben, ha a befogadásra törvény alapján kijelölői hozzájárulás nélkül kerül sor, a bérlő köteles a befogadás tényéről haladéktalanul, írásban értesíteni a polgármestert.

(3) . Az önkormányzati lakásba történő befogadást – amennyiben ahhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges – meg kell tagadni:

- ha a bérlőnek lakbértartozása áll fenn, illetve
- ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel, a befogadással lényegesen rosszabb életkörülmények alakulnának ki.
(4) . Szolgálati lakásra bérlőtársi szerződést a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, és testvérrel lehet kötni. A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének feltétele legalább két éves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerű együttlakás, továbbá annak igazolása, hogy a bérleményt lakbértartozás nem terheli.

A lakbér mértékére vonatkozó rendelkezések

8. § (1) . A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában, a bérleti szerződésben eltérő módon nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) . A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata, alapterülete, és a lakás jellege (szociális bérlakás vagy szolgálati lakás) határozza meg.

A lakbér a Kezelő bevétele.
(3) . A lakbér mértékét a bérbeadó számításai alapján a Képviselő-testület évente állapítja meg, melyet legfeljebb évente két alkalommal módosíthat.
(4) 1 A lakások m2-enkénti havi bérleti díja:
- Összkomfortos lakás esetén: 300.- Ft/m2
- Komfortos lakásesetén: 204.- Ft/m2
- Félkomfortos lakásesetén: 193.- Ft/m2
- Komfort nélküli lakás esetén: 44,- Ft/m2.
Az egyes lakásokhoz tartozó egyéb helyiségek:
- lakóépület melléképülete valamint tároló: 67,-Ft/m2

A jogcím nélküli használat szabályai

9. § (1) .A lakást jogcím nélkül használó, a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A bérlő a jogcím nélküli használat 3-6. hónapjáig emelt használati díjat köteles fizetni, mely a lakbér kétszerese.

(3) A jogcím nélküli használat 7. hónapjától az emelt használati díj összege a lakbér négyszerese.

A felek jogai és kötelezettségei

10. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek használatba adni.

A lakás átalakításával és korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapítást a feleknek előzetesen írásban kell rögzíteniük.
(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve végzi el a lakástörvényben meghatározott bérbeadói feladatokat.
(3) A (2) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül – a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni.
A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a költségek bizonyos százalékának lakbérbe történő beszámításáról is.
(4) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költséget meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.
(5) A bérbeadót kellék- és jogszavatosság terheli a tekintetben, hogy a lakás az átadáskor a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelel. A jogszavatosság alapján a bérlőnek igénye van arra, hogy korlátozásoktól mentes háborítatlan bérlői jogosultságot szerezzen.
(6) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(7) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az előző bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét csökkentő – egy hónapra eső – költségeket.
(8) Ha a (7) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.
(9) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Amennyiben ezáltal a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli, illetve a bérlő részére az indokolt költségeket megtérítette.
(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
- konkrét megjelölését,
- befejezésének határidejét,
- költségeit, és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy amennyiben a munkálatok megkezdéséhez szükséges, a hatósági engedély iránti kérelmet a bérlő az építési hatósághoz benyújtotta.
(11) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább kétszer – előzetes értesítés alapján – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

Az albérlet

11. § A bérlő a lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakás használatát sem részben, sem egészben másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti. A lakás jogosulatlan albérletbe adása azonnali hatályú felmondási okot keletkeztet a bérbeadó oldaláról.

Lakásbérlet megszűnése, lakáscsere

12. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint átadni a bérbeadónak.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(4) Szolgálati lakás csak Sellye területén lévő másik szolgálati lakással cserélhető a bérlőkijelölés szabályai szerint.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban helyiség)

vonatkozó rendelkezések

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségek bérbeadásáról Sellye Város Önkormányzat rendelkezik.

(2) A bérbeadó üres, önkormányzati tulajdonú helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a fizetendő bér minimális mértékét,

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetlegesen szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(4) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(5) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja. Ha a pályázó a bérleti szerződést az eredményhirdetést követő 8napon belül nem kötötte meg, a szerződés a 2. legjobb ajánlattevővel megköthető, feltéve, hogy az általa megajánlott bérleti díj nem alacsonyabb a pályázatban kiírtnál.
(6) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásbanán megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(7) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
(8) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről
b) a helyiséghez tartozó homlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg üzemben tart,
e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
(9) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadás-átvétel állapotának megfelelően köteles visszaadni.
(10) A helyiség albérletbe nem adható, és el nem cserélhető. A helyiségek használata másnak sem egészben, sem részben, semmilyen jogcímen át nem engedhető. E szabály megszegése felmondási okként vehető figyelembe.

A lakások és helyiségek elidegenítése

Az elővásárlási jog gyakorlása

14. § (1) Az Önkormányzati lakásra, az Lt. 49. §-a alapján más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(2) Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően- az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével- az épületet társasházzá kell alakítani.

(3) Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakás vételárának megállapításánál a mindenkori helyi forgalmi érték az irányadó.

(4) Az elidegeníthető lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani az Lt. 52 § (1) bekezdésében szabályozottak figyelembe vételével.

(5) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított, és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(6) Nem idegeníthetők el azok a lakások és helyiségek, amelyek valamelyik intézmény zárt területén vannak, s attól műszakilag és az ingatlan-nyilvántartásban sem különíthetők el.

(7) A lakások és helyiségek elidegenítésre történő kijelölésével, az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Sellye Kommunális Kft. végzi, az elidegenítésről való döntés pedig a Képviselő-testület hatásköre.

(8) Az elidegenítésre kijelölt lakást vételre az elővásárlási jog jogosultjai részére kell felajánlani. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemző adatait,

b) az épület, a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításnál figyelembe vett tényezőket,

d) és a fizetési feltételeket.

(9) Az elővásárlás jogosultjainak figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kiküldött ajánlat alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzanak a lakás megvásárlására vonatkozóan.

(10) Az adás-vételi szerződés megkötésekor az Lt. 53. §-a alapján a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni az önkormányzat számára. A vételár hátralékot a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta egyenlő mértékű részletekben. A fizetendő havi törlesztő részlet azonban nem lehet kevesebb, mint a lakásra vonatkozó mindenkori lakbér összege.

(11) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén, a vevőnek a fennmaradó vételár hátralékára a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot kell fizetnie, kamatmentesség nem illeti meg. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkor törvényes mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.

(12) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a vevő elveszti a részletfizetés lehetőségét, és az egész vételár hátralék megfizetése válik egy összegben esedékessé.

(13) Amennyiben a vevő a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti, a vételárból 5 % kedvezmény illeti meg. A vételár hátraléknak a szerződében vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevő részére még fennálló tartozásból 5 % engedményt kell adni.

(14) Üres állapotban lévő lakások értékesítése a mindenkori forgalmi érték alapul vételével pályáztatás útján történik, melyet a bérbeadó szerv bonyolít le. A kikiáltási ár a forgalmi érték. Ebben az esetben a részletfizetési kedvezmény 3 évre adható, a (11), (12) bekezdésben meghatározott feltételekkel. A helyiséget annak lehet elidegeníteni, aki a vételár kiegyenlítésére a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(15) Az e rendelet alapján elidegenített ingatlanokra a teljes vételár kiegyenlítéséig a fennálló tartozással megegyező összeg és járulékai erejéig jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre Sellye Város Önkormányzat javára, illetve az önkormányzat dönthet a tulajdonjog fenntartással történő eladásról, valamint az eladásról hozott döntésben szabályozhatja a szerződéstől való elállás lehetőségét.

Személyes adatok védelme

15. § (1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve megtagadása során, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében tudomására jutottak.

(2) Sellye Város Önkormányzat a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett polgárokról – a személyi adat- és népesség – nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely az Önkormányzati Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(4) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáskor szükséges – szolgálati, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5) A személyes adatok kezelése során – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló – 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Ptk. szabályai, valamint az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendelet az irányadó.

(2) Jelen rendelet alkalmazásában a következő fogalmak tekintetében – jövedelem, nem jövedelem, vagyon, közeli hozzátartozó – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 8/1994.(VII.5.) számú rendelete hatályát veszti.

1

A 16/2017. (XII.4.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg.

2

A 16/2017. (XII.4.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg.