Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014(VII.1.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatának rendjéről

Hatályos: 2016. 07. 02- 2019. 10. 09

Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014(VII.1.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatának rendjéről

2016.07.02.

Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy helyi szabályok megállapításával biztosítsa a közterületek rendeltetésszerű használatát, a közterületeken folytatható munkálatok és tevékenységek végzését, valamint a városképi, műemlékvédelmi, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági és közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, továbbá meghatározza az ezekkel kapcsolatos eljárásokat, jogokat és kötelezettségeket.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sellye város közigazgatási területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként bejegyzett bel-és külterületi földrészletekre.

(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak és tevékenykednek, továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyekre, önálló vállalkozókra és családtagjaikra.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos engedélyezési eljárásra
b) külön jogszabályban jegyző hatáskörébe utalt, közterület-használatot érintő eljárásokra.
3. Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
b) Közpark: városszerkezeti jelentőséggel bíró, vagy kialakításánál fogva meghatározó városképi értékű zöldterület, amely egységes szemléletű rendezőelv szerint épült burkolatok, elhelyezett berendezések, egyéb építmények és növények jellemeznek.
c) Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg útbaigazító tábla, geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó.
d) Közfeladat: olyan tevékenység, munkálat vagy környezeti állapotba történő beavatkozás, ami a település, vagy annak egy részén a lakosság ellátásának, zavartalan életvitelének feltételeit biztosítja.
4. A közterületek rendeltetése

4. § A közterület rendeltetése - figyelemmel az Étv.54. § (4) bekezdésére - a következő:

a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,

b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),

c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,

d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,

e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,

f) a közművek elhelyezésének,

g) zöldfelületek kialakításának

biztosítása.

5. § (1) A közterület rendeltetésének megfelelően – állaguk sérelme, a forgalom veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki szabadon használhatja.

(2) A közterületeket úgy kell használni, hogy az másokat a közterület igénybevételében – a közfeladat ellátásában végzett munkák kivételével – nem zavarhat.

(3) Közfeladat végzése során a közterület-használat zavarása a szükséges mértéket nem lépheti túl.

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használata az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

II. Fejezet

A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályai

5. Engedélyhez kötött közterület-használat

6. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 20 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény , védtető, ernyőszerkezet, információs tábla , transzparens elhelyezésére,

b) árusító fülke vagy berendezés elhelyezésére,

c) építési munkával kapcsolatos állvány, daru és építőanyag, törmelékgyűjtő konténer, valamint szerszám, eszköz és gép elhelyezésére,

d) vendéglátó- ipari előkert céljára

e) sátor közterületen történő elhelyezésére,

f) alkalmi árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre

g) egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek, kellékek árusítására,

h) tűzijáték rendezésére,

i) építmények, árusító pavilonok elhelyezésére,

j) reklámtáblák, hirdető berendezések, elhelyezésére,

k) magánszemélyek esetén, építéshez szükséges szerkezetek, építőanyagok, illetve tüzelő és egyéb anyagok közterületen történő elhelyezése esetén, ha az meghaladja a z építőanyag esetén a 48 órát, tüzelő esetén a 7 napot, azonban a forgalmat addig sem akadályozhatja. Anyagtárolás miatt történő közterület károsítás esetén az érintett helyreállítási kötelezettséggel tartozik.

l) cirkuszi és mutatványos tevékenység gyakorlásához,

m) mozgóbolti árusítás,

n) kiállítás, vásár, alkalmi vásár céljára,

o) üzemképtelen jármű 30 napot meg nem haladó tárolására.

p) az egyes létesítményekhez szükséges gépjármű-várakozóhelyre, valamint az egyes üzletek gépjármű várakozó helyére

q)teher-és különleges gépjárművek valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére.

7. § (1) Nem adható közterület-használati engedély:

a) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére, illetve ha a kérelmező jogszabály által tiltott tevékenységet kíván folytatni,

b) a városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések, létesítésére,

c) garázs és sátorgarázs létesítésére,

d) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fent, annak teljes körű megfizetéséig,

e) ha a kérelmező által megjelölt időpontban és helyen önkormányzati szervezésű , kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

f) ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultsággal nem rendelkezik.

6. Engedély nélküli közterület-használat

8. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) a közterületnek Sellye Város Önkormányzata és intézményei, valamint a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által történő igénybevételéhez ,

b) a sajtó munkatársainak tájékoztatási feladatuk ellátásához szükséges mértékben,

c) fegyveres testületeknek és rendészeti , katasztrófavédelmi szerveknek és mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben,

d) úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

e) szervezett lomtalanítási akcióban a közterületre kihelyezett tárgyak tárolásához, a lomtalanítás időtartamára ,

f) magánszemély építőanyag és egyéb építési szerkezetek 48 órát, tüzelő 7 napot meg nem haladó tárolására,

g) gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,

h) egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület-használatra

i) Sellye városban a város fejlődését szolgáló fejlesztések, beruházások államháztartáson belüli szervezet általi megvalósítása esetén.

III. Fejezet

Engedélyezési eljárás

7. A közterület-használatára vonatkozó eljárás általános szabályai

9. § (1) A közterület-használati engedélyek kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a közterület-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester által hozott határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 107. § (1) alapján fellebbezést lehet benyújtani a képviselő-testülethez.

(4) A közterület-használati engedély nem pótolja vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, amelyek beszerzése a kérelmező feladata.

8. A közterület-használati kérelem tartalma és mellékletei

10. § (1) A közterület-használati eljárás, a Közös Önkormányzati Hivatalhoz írásban benyújtott kérelemre indul, amelyet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon annak kell benyújtani, aki a közterületet használni kívánja, a tervezett használat megkezdése előtt legalább 5 nappal.

(2) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, jogi személyek esetében a cég, szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzék számát, bankszámla számát, elérhetőségét

b) a közterület-használat helyét, nagyságát, célját és időtartamát (tervezett kezdésének és befejezésének időpontját), a napi használat időtartamának meghatározását,

c) a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezését és számát,

e) közterület-bontás esetén az érintett burkolat mennyiségét és minőségének megjelölését, az érintett zöldterület nagyságát,

f) rendezvények esetében a felsoroltakon kívül:

fa) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;

fb) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét, programját;

fc) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;

fd) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét, elérhetőségét

fe) a rendezvény műszaki-technikai igényeinek felsorolását

ff) élet-és balesetvédelmi technológiai leírást,

fg) kármentesítési, kártérítési vállalást.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

a) azonosításra alkalmas helyszínrajzot a közterület-használat helyének, nagyságának megjelölésével,
b) építmény, létesítmény, berendezés, esetén annak megjelenését és anyaghasználatát bemutató terveket, leírást, vagy arról készült fotódokumentációt,
c) kulturális rendezvény, búcsú, vásár, cirkuszi és mutatványos tevékenység és egyéb rendezvény esetében a terület takarítására vonatkozó kötelezettség teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot,
d) fenyőfa árusítás esetén a fenyőfa származását bizonyító okiratot,
e) mutatványos tevékenység esetén a berendezésre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt
f) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító , valamint a tevékenységhez szükséges egyéb okirat másolatát.
9. A kérelem elbírálása

11. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, Sellye Város településrendezési tervét, a városképi, műemlékvédelmi, kulturális, turisztikai, környezetvédelmi szempontokat és egyéb releváns hatósági előírásokat.

(2) Amennyiben egy adott közterület használatára adott napra több kérelem is benyújtásra kerül, a beérkezés sorrendje a meghatározó a kérelmek elbírálása során.

10. Az engedély tartalma, közlése, hatálya

12. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, lakhelyének címét, jogi személyek esetében a cég, szervezet megnevezését, székhelyének, telephelyének nevét, adószámát, bankszámla számát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat pontos helyszínének, módjának, a terület nagyságának meghatározását,

d) a használat feltételeinek pontos meghatározását,

e) az engedélyezési eljárásban közreműködők előírásait,

f) közterület-használati díj mértékét és fizetési módját,

g) a közterület folyamatos tisztántartásának, a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,

h) az engedélyben előírtaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,

i) a közterület-használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, figyelmeztetést,

j) az engedély érvényességének megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget,

k) hangosító,egyéb zajkeltő berendezés alkalmazása esetén a hatályos zajvédelmi jogszabályokban foglalt zajkibocsátási határértéket,

l.) egyéb, az adott közterület –használathoz kapcsolódó előírásokat.

(2) Az engedély megadása, megtagadása, vagy visszavonása ügyében hozott határozatot közölni kell

a) a kérelmezővel

b) az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,

c) a közterület-felügyelővel

d) díjfizetés esetén a Pénzügyi Osztállyal

(3) A közterület-használati engedély határozott vagy határozatlan időre adható.

(4) Az engedély az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(5) A jogi személy engedélyes esetén az engedély csak az engedélyest, annak képviselőjét, bejelentett alkalmazottját, valamint családtagját jogosítja fel a közterület használatra. Az engedély másra nem ruházható.

(6) Az engedélyes a határozatot, a díj befizetését igazoló dokumentumot, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.

11. Közterület-használat megszűnése, visszavonása

13. § (1) A közterület használat megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) az engedélyes megszüntetésre vonatkozó kérelme alapján ,

c) az engedély visszavonásával,

d) magánszemély elhalálozásával, az engedélyes szervezet megszűnésével

(2) Az engedély visszavonható:

a) engedélytől eltérő közterület-használat esetén,

b) közérdekből bármikor,

c) ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fent,

d) díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén,

e) az engedély átruházása, jogosulatlan használat esetén.

(3) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az erre jogosítottak felszólítására köteles a használatot megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotának megfelelően a saját költségén, minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. Amennyiben e kötelezettségének megadott határidőig nem tesz eleget, az Önkormányzat a kötelezett költségére és veszélyére helyreállítja az eredeti állapotot.

12. Közterület-használati díj

14. § (1) A közterület használatáért e rendelet 2. mellékletében meghatározott, a közterület-használati engedélyben is rögzített közterület-használati díjat kell fizetni.

(2) A közterület-használati engedélyt akkor is kell kérni, ha a tevékenységre az rendelet 15. §-ban meghatározott díjfizetés alóli mentesség vonatkozik.

(3) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:

a) minden megkezdett nap és töredék terület (m2-ben) egésznek számít,

b) a közterület-használat nagyságának meghatározásánál, annak alapterületét és a használathoz szükséges legfeljebb 1 m szélességű csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,

c) reklámtábla esetén, a reklámmal borított felület nagyságát kell figyelembe venni.

(4) Mozgóbolti tevékenység esetén havidíjat kell fizetni.

(5) A közterület-használati díjat a - befizetésre megállapított határidőn belül- az ott írt ütemezés szerint -, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

(6) A közterület –használati díjat postai utalványon vagy átutalással Önkormányzat Költségvetési Elszámolási Számlájára befizetéssel vagy közterület felügyelőnél készpénz befizetéssel kell teljesíteni, mely összegről Sellye Város Önkormányzat számlát állít ki

(7) A használatba vevő a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. Ez alól kivételt képez az e rendelet 13. § (2) b.) pontjának esete, amennyiben az engedély közérdekből történő visszavonására az engedélyes önhibáján kívül kerül sor; ez esetben a díjat kizárólag a tényleges használat arányában kell megfizetni.

13. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

15. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a polgári védelem, katasztrófavédelem és polgárőrség, valamint a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez,

b) az önkormányzati saját beruházások kivitelezését végző természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak az általuk benyújtott kérelemben kért használati határidő lejártáig,

c) a közműveknek, postai és távközlési tevékenységekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséhez, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezéséhez és a hibaelhárítási munkák végzéséhez,

d) a közforgalmú közúti közlekedési feladatot ellátó szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítmények elhelyezéséhez,

e) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevételéhez,

f) jótékony célú igénybevétel, illetve jótékony, közcélú rendezvények esetén.

IV. Fejezet

Egyes közterület-használatra vonatkozó külön szabályok

14. Vásáros, mutatványos és kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Cirkuszi, mutatványos és kereskedelmi tevékenység csak az e célra kijelölt közterületen folytatható.

(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő kereskedelmi tevékenységet csak a kijelölt árusítóhelyeken folytathat. A kijelölt árusítóhelyek helyét és paramétereit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza

(3) A város területén automata árusító berendezés a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában helyezhető el, amennyiben az megfelel a városképi követelményeknek és nem akadályozza a biztonságos közlekedést.

15. Vendéglátó előkertekre vonatkozó rendelkezések

17. § (1) Vendéglátóegységek üzemeltetői az üzletük előtti közterületre közvetlenül a homlokzattal érintkezve, szezonális jelleggel a gyalogos közlekedés részére legalább 1,5 m széles gyalogos sávot meghagyva, kizárólag asztalokat, székeket, ezek fölé napellenzőt, valamint a kitelepülés köré városképi követelményeknek megfelelő kerítést, vagy dísznövényeket helyezhetnek el.

(2) A vendéglátó előkertben a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódó berendezés az illetékes szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el.

(3) A kerthelyiség használatára nyitva tartási időben 8,00 - 22,00 óra között adható engedély.

(4) A közérdek sérelmére okozott, a köznyugalmat tartósan és rendszeresen zavaró tevékenység esetén a közterület-használat engedélyezésére kiadott határozatát az engedélyező visszavonja.

(5) Vendéglátó előkertre kiadott közterület-használati engedély alapján a közterület használója jogosult a vendéglátó előkerten belül, illetve az előkert kerítésére külön díj felszámolása nélkül egy darab a vendéglátással kapcsolatos hirdetést tartalmazó 1 m2-nél nem nagyobb reklámtábla elhelyezésére.

16. Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

18. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható.

19. § (1) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély legfeljebb 30 napra adható.

(2) A közterület használati engedély nélkül vagy az engedély lejártát követően tárolt üzemképtelen járművet az üzembentartó vagy tulajdonos saját költségén köteles a közterületről azonnal eltávolítani.

17. Hirdető-eszközök, hirdetmények elhelyezése

20. § (1) Azon reklám-és hirdetőtábla, oszlop, szalag, illetve minden olyan eszköz, és a KRESZ-ben, illetve közlekedési ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek célja, hogy a rajta elhelyezett hirdetmény a figyelmet felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, tevékenységre stb,

a) formája : csak az épületek stílusával, környezetük hangulatával összhangban álló, esztétikailag elfogadható,

b) anyaga: természetes eredetű fa, textil, üveg, illetve üveg hatású műanyag lehet.

(2) a hirdető- eszközök tulajdonosának gondoskodnia kell a berendezés karbantartásáról, az elavult hirdetések 5 napon belül történő eltávolításáról.

(3) A hirdető elhelyezése iránti kérelemhez a 10. §.(3) bekezdésben írtakon túlmenően mellékelni kell:

a) a pontos helyszínrajzot

b) előírt szakhatósági és kezelői hozzájárulásokat.

21. § Hirdetmények és plakátok a belföldi reklám-és hirdetési tevékenységről szóló jogszabályokban, valamint a választójogi törvényben előírt rendelkezések betartása mellett helyezhetők el oly módon, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.

18. Közterület-használatra vonatkozó egyéb rendelkezések

22. § (1) Sellye közigazgatási területén a közterületen megrendezendő tűzijáték, vagy más hanghatást, füstöt, stb. eredményező pirotechnikai termék felhasználásával járó, illetve a hatálya alá eső rendezvény esetén közterület-használatra vonatkozó kérelemnek a 10. § (3) bekezdésében előírtakon kívül tartalmaznia kell:

a) a területileg illetékes katasztrófavédelmi parancsnokság szakhatósági állásfoglalását,

b) a tűzijáték pontos idejét, időtartamát,

c) a kapcsolódó rendezvény rövid ismertetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatása a természetvédelem hatálya alá tartozó területen tilos.

19. A közterületek felbontására, helyreállítására vonatkozó szabályok

23. § (1) Járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatti és feletti létesítmények elhelyezése, áthelyezése, megszüntetése miatt a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának engedélyével, és az abban meghatározott feltételekkel lehet.

(2) Előzetes engedély nélkül közterületet felbontani csak a közüzemi szolgáltató üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehet. Ebben az esetben a felbontást követő első munkanapon az engedélyt utólag meg kell kérni.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a bontást kérő nevét, címét, képviselőjét, a helyreállításért felelős nevét , elérhetőségét,

b) a bontás célját, a helyreállítás módjának leírását,

c) a bontás helyét ( helyszínrajzot), a bontandó terület nagyságát,

d) a bontás időtartamát, a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének időpontját.

(4) A parkosított zöldterületeket és a burkolattal ellátott közterületeket szakszerűen kell helyreállítani.

(5) Ha a teljes helyreállítási munka az engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a tulajdonos azt az engedélyes határidő lejárta előtt benyújtott írásbeli kérelmére, indokolt esetben meghosszabbíthatja.

20. A közterület használat ellenőrzése

24. § (1) A közterületek állapotát, rendeltetésszerű használatát a város teljes területére kiterjedően a közterület-felügyelő végzi.

(2) Az ellenőrzések során figyelemmel kell kísérni:

a) az utak és járdaburkolatok állapotát,

b) közúti jelzőtáblák állapotát,

c) köztéri berendezési tárgyak, építmények, növényzet állapotát,

d) az engedélyezett, illetve az engedély nélküli közterület használatot,

a rendeletben és az engedélyben meghatározott kötelezettségek teljesítését,

(3) Az ellenőrzést végző közterület-felügyelő a közterületi ellenőrzések során feltárt hiányosságokat az ellenőrzés napját követő munkanapon köteles továbbítani a közterület kezelőjének további intézkedés végett.

22. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2014. július 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és díjszabásáról szóló 15/2004. (VI.30.) rendelete.

26. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európa Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.

3. melléklet