Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015(XII.28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (III. 30.) Önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2016. 01. 01- 2016. 01. 01

Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015(XII.28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (III. 30.) Önkormányzati rendelet módosításáról1

2016.01.01.

Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, a város helyi építési szabályzatáról szóló 8/2005. (III. 30.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2. § A R 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:
aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó telekhatár
bb)megszüntető jel
bc)tervezett utak tengelyvonala
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, új építés, illetve 25 m2-nél nagyobb épületbővítés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

3. § A R 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

4. § A R 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a)lakóterület
aa)kisvárosias lakóterület,
ab)kertvárosias lakóterület,
b)vegyes terület
ba)településközpont vegyes terület,
c)gazdasági terület
ca)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
cb)ipari terület,
d)üdülőterület
da)hétvégi házas üdülőterület,
e)különleges terület
ea)temető területe,
eb)sportolási célú terület,
ec)strand területe,
ed)kastély területe,
ee)kollégium területe,
ef)nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató terület,
eg)idegenforgalmi funkciók számára fenntartott terület,
eh)művésztelep területe,
ei)csemetekert területe,
ej)vásártér területe,
ek)folyékony hulladéklerakó hely területe,
el)szilárd hulladéklerakó hely területe.”

5. § (1) A R 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

a)Tetőidom és hajlásszög
35-45 fokos hajlásszögű nyeregtető építendő, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az oldalhatárra merőleges legyen az utca felől oromfalas záródással
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
c)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
d)Épületszélesség

da) Lk-K1 jelű építési övezetben legfeljebb 8,0 m,

db) Lk-K4 jelű építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 9,0 m, oldalhatárral párhuzamos (udvari) épületszárny esetén legfeljebb 8,0 m,

dc) kisvárosias lakóterület egyéb építési övezeteiben 8,5 m.”

(2) A R 8. § (4) bekezdés b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (2) d) pontja szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.”

d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”

(3) A R 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kisvárosias lakóterületen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek homlokzatain tilos.”

6. § (1) A R 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

a)Tetőidom és hajlásszög
aa)Lke-K1-K6, valamint Lke-2 és Lke-3 építési övezetekben nyeregtető építendő 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az utcafrontra merőleges legyen. Utca felőli kontyolás tilos.
ab)Lke-1 építési övezetben magastető építendő 20-30 fok hajlásszöggel, kontyolás kötelező.
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
c)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
d)Épületszélesség legfeljebb 8,5 m lehet.
e)Lke-K5 és Lke-K6 építési övezetben a kialakult épületállomány felújítása, esetleges bővítése csak egységes, a teljes épületre vonatkozó tervek alapján történhet.”

(2) A R 9. § (4) bekezdés b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (2) d) pontja szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.”

d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”

7. § (1) A R 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településközpont vegyes terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

a)Tetőidom és hajlásszög
Településközpont vegyes területen magastető építendő 35-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája a kialakult utcaképhez igazodjon. A fő tetőgerinc Vt-8 építési övezetben az utcafronttal párhuzamos legyen, Vt-5, Vt-6 és Vt-7 építési övezetben a tetőidom és a hajlásszög nincs megkötve.
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen
c)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
d)Épületszélesség
da)Vt-1-4 építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 10 m, oldalhatárral párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 8 m,
db)Vt-8 építési övezetben legfeljebb 8,5 m,
dc)Vt-5-7 építési övezetben nincs megkötve.
e)Garázs az utcáról közvetlenül nem nyitható, kapuáthajtó utcai lezárása csak hagyományos szerkezettel és nyitási móddal történhet.”

(2) A R 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Településközpont vegyes területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzatain tilos.”

8. § (1) A R 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.”

(2) A R 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 őshonos vagy honos fajokból álló fasor, lakóterületre néző telekhatárok mentén a telekhatártól számított legalább 10 m szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.”

9. § A R 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ipari gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 őshonos vagy honos fajokból álló fasor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott megadott szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.”

10. § A R 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hétvégi házas üdülőterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.”

11. § A R 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A különleges területeken betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.”

12. § A R 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15. § a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

(1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 14. melléklet tartalmazza.”

(14) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m, gazdasági területen legalább 14 m legyen.
d)14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.”
:

13. § A R 16. § (2) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani.”

14. § A R 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:

Erdőterület - E

17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű (védő és védett) – „Ev” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.

(3) Építési lehetőségek gazdasági, valamint egészségügyi-szociális-turisztikai erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)az épület földszintes legyen
cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben
a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”

15. § A R 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Mezőgazdasági terület

18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el

(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”

16. § (1) A R 19. § (2) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ca)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
cb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
cc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet jelen rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.
cd)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.”

(2) A R 19. § (3) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Az övezetben telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet.”

(3) A R 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 19. § (2) bekezdés c) pont ca)-cd) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 28. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.”

17. § A R 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A „V-3” jelű övezet a település területén kialakult tavak területe. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód
b)OTÉK szerinti, de legfeljebb 300 m2 beépítettség
c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d)legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e)30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés
f)hagyományos homlokzatszínezés
g)10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
h)terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7. § (2) bekezdés előírásai érvényesek”

18. § A R 21. § (5) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b)Az autóbusz pályaudvar (KÖu-7 övezet) kivételével:
ba)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők.
bb)Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.”

19. § A R 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Kulturális örökségvédelem

22. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.
b)Az 1. melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások
a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelemre előterjesztett építményeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza.
b)A 2. melléklet szerinti országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
c)Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a)A helyi védettségű építmények listáját a 3 melléklet tartalmazza, a 3. melléklet szerinti építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
d)Helyi védettségű területen (utcaképi védelem) végzett bármilyen, az utcai épületet érintő építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:
da)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
db)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg.
(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.”

20. § A R 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A környezet védelme

24. §

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 3. függelék tartalmazza)

(1) Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3) Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

21. § A R 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Tűzvédelmi és iparbiztonsági rendelkezések

25. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

(3) Felső vagy alsó küszöbértékű veszélyes üzemek veszélyességi övezetében történő fejlesztésre és a veszélyes üzem környezetének beépítésére vonatkozóan a külön jogszabályban rögzítetteket kell alapul venni.”

22. § A R 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

26. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

Vegyes rendelkezések

23. § A R 4. melléklete helyébe a jelen rendelet 4.sz.melléklete lép

24. § A R a jelen rendelet 7.-15. mellékleteivel egészül ki

25. § A R 3. függeléke helyébe a jelen rendelet 3.sz.függeléke lép.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

26. § A R 3. §-a, 4. § (2) bekezdése, 5. § (1) a) pontja, 5. § (2), (3), (4) és (6) bekezdése, 9. § (5) bekezdése, 11. § (6) bekezdése, 12. § (4) bekezdése, 13. § (3) bekezdése, 14. § (2)–(13) bekezdése, 15. § (6) és (9) bekezdése, 16. § (3) bekezdése, 21. § (1)-(4) bekezdése, 23. § (2) bekezdése, hatályát veszti.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a rendeletnek az alaprendelettel egységes szerkezetbe foglalását rendeli el.

(3) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

1. melléklet

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
1.Sellye – Református templom
Lelőhely-azonosító: 45261
Hrsz.: 225-229, 230/1-3, 231-241, 60, 69, 70/1,2,4,5, 71/1-3, 72, 73, 90/1,3-6
2.Sellye – Vár
Lelőhely-azonosító: 24705
Hrsz.: 010, 09/42-43, 1017/2, 1018/1-2, 1019/1-2, 1020/1-2, 1021/3-4, 1022/1-2, 1023-1026, 1043-1046, 1079-1091, 1201-1212
3.Sellye – Piactér
Lelőhely-azonosító: 25072
Hrsz.: 1004/1,6, 1007/2, 1008, 1052-1054, 1055/1-2, 1056-1061, 1062/1, 1069/1-3, 253/1-2, 255-258, 259/1-2, 260-261, 262/1-2, 263-265, 266/1-2, 267/1-2, 268/2, 714/1-3, 970, 971/2-5, 972-973, 974/3-13, 975, 977-986, 987/1-6, 988
4.Sellye – Fábián Géza háza
Lelőhely-azonosító: 25071
Hrsz.: 932, 935-937, 954-955, 957
5.Sellye – Dobina
Lelőhely-azonosító: 25073
Hrsz.: 060/20, 061, 063/8, 064, 065/1,3-6,9-10
6.Sellye – Gáti-dűlő
Lelőhely-azonosító: 25074
Hrsz.: 080/7-11,13,14-20,22,29, 081
7.Sellye – Gáti-sziget Ny
Lelőhely-azonosító: 45288
Hrsz.: 019, 021/3-15
8.Sellye – Gáti-sziget K
Lelőhely-azonosító: 45292
Hrsz.: 021/14-32
9.Sellye – Sziget felőli kertek
Lelőhely-azonosító: 45298
Hrsz.: 011, 017/1, 09/46-50
10.Sellye – Pusztai-dűlő
Lelőhely-azonosító: 45306
Hrsz.: 0187/2, 0200, 0201/3
11.Sellye – Dani-puszta
Lelőhely-azonosító: 45307
Hrsz.: 0233/4, 0238/1-2, 0239
12.Sellye – Cseberfai-kút
Lelőhely-azonosító: 45308
Hrsz.: 0236/2, 0237, 0238/1
13.Sellye – Csengei-domb
Lelőhely-azonosító: 45309
Hrsz.: 0238/1, 0240-0241, 0261
14.Sellye – Cseberfa-dűlő
Lelőhely-azonosító: 45311
Hrsz.: 0236/3-4, 0237, 0238/1, 0240, 0243, 0246
15.Sellye – Kengyeles
Lelőhely-azonosító: 45312
Hrsz.: 0356, 0357, 0363/2,4-6
16.Sellye – Deás-erdő
Lelőhely-azonosító: 45313
Hrsz.: 0275
17.Sellye – Deás-dűlő
Lelőhely-azonosító: 45314
Hrsz.: 0268/2-4, 0274
18.Sellye – Száraz-erdei út
Lelőhely-azonosító: 45315
Hrsz.: 0268/4
19.Sellye – Bön-tanya
Lelőhely-azonosító: 87865
Hrsz.: 0192/4, 0203, 0208/2, 209, 0210/1-2”

2. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN
7.1 Az „Lk-K1” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2.legkisebb telekterület

900 m2

3.legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség

14 m / 16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés

4.legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

6.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m

9.legkisebb zöldfelület

40%

10.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák, és díszítések felhasználásával
7.2 Az „Lk-K2” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2.legkisebb telekterület

1200 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

14 m

4.beépítési mód

kialakultan vegyes: 12 m-t el nem érő telekszélesség esetén zártsorú, 12 m, vagy azt meghaladó telekszélesség esetén oldalhatáron álló

5.legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

7.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m

10.legkisebb zöldfelület

40%

11.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
7.3 Az „Lk-K3” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2.legkisebb telekterület

800 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

16 m

4.beépítési mód

oldalhatáron álló

5.legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

7.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

40%

11.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
7.4 Az „Lk-K4” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

540 m2,
saroktelek esetén 400 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

10 m

4.beépítési mód

zártsorú

5.legnagyobb beépítettség

210-400 m2 telekterület esetén 60%,
de legfeljebb 200 m2,
401-799 m2 telekterület esetén 50%,
de legfeljebb 320 m2,
800 m2-t elérő telekterület esetén 40%,
saroktelkek esetében fentieket legfeljebb 15%-kal meghaladhatja

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület(szárny) esetén 4,00 m / 5,00 m,
udvari épület(szárny) esetén 3,50 / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

7.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

210-400 m2 telekterület esetén min. 20%,
401-799 m2 telekterület esetén min. 30%,
800 m2-t elérő telekterület esetén min. 40%

11.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, vagy áttört, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
7.5 Az „Lk-K5” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

600 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

17 m

4.beépítési mód

szabadonálló

5.legnagyobb beépítettség

30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

7.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

3 m

10.legkisebb zöldfelület

40%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
7.6 Az „Lk-1” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

1200 m2

3.legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség

14 m / 25 m

4.beépítési mód

oldalhatáron álló

5.legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

az utcafronttól számított 70 m építhető be,
de legalább 6 m

10.legkisebb zöldfelület

40%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

3. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN
8.1 Az „Lke-K1” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

600 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

16 m

4.beépítési mód

szabadonálló

5.legnagyobb beépítettség

700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
8.2 Az „Lke-K2” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

500 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

16 m

4.beépítési mód

oldalhatáron álló

5.legnagyobb beépítettség

700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 20 m

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
8.3 Az „Lke-K3” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

540 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

16 m

4.beépítési mód

ikresen csatlakozó

5.legnagyobb beépítettség

700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

legfeljebb 1,5 m magas áttört deszkakerítés építhető, vagy élősövény telepíthető
8.4 Az „Lke-K4” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

600 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

12 m

4.beépítési mód

zártsorú

5.legnagyobb beépítettség

30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
8.5 Az „Lke-K5” jelű építési övezet

1.telekalakítás

Épületet keresztező telekmegosztás csak akkor történhet, ha a megosztani kívánt épületegységek önálló teherhordó falakkal, és önálló közműbekötéssel rendelkeznek. A javasolt telekalakítás végrehajtásáig a területen az Lke-K6 építési övezetre vonatkozó előírások érvényesek.

2.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

3.legkisebb telekterület

150 m2

4.legkisebb utcai telekszélesség

6 m

5.beépítési mód

zártsorú

6.legnagyobb beépítettség

700 m2-t el nem érő telekterület esetén 40%,
700 m2, vagy azt meghaladó telekterület esetén 30%

7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m

8.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

9.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

10.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

11.legkisebb zöldfelület

50%

12.utcai kerítés

legfeljebb 1,5 m magas élősövény telepíthető
8.6 Az „Lke-K6” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként legfeljebb 6 db

2.legkisebb telekterület

1300 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

35 m

4.beépítési mód

szabadonálló

5.legnagyobb beépítettség

30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 3,00 m / 4,00 m

7.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
8.7 Az „Lke-K7” jelű építési övezet

1.lakásszám

az építési telken 1 db egylakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

kialakult (10340 m2), tovább nem osztható

3.legkisebb utcai telekszélesség

kialakult (101 m), megtartandó

4.beépítési mód

szabadonálló

5.legnagyobb beépítettség

700 m2 beépített alapterület
új építmény, vagy bővítmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a meglévő épülethez csatlakozva helyezhető el

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

szabályozási terv szerint

8.legkisebb oldalkert

szabályozási terv szerint

9.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

10.legkisebb zöldfelület

80%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
8.8 Az „Lke-1” jelű építési övezet

lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

legkisebb telekterület

720 m2

legkisebb utcai telekszélesség

22 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,00 m

előkert

5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-10 m között változhat

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

50%

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés építhető
8.9 Az „Lke-2” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

2.legkisebb telekterület

900 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

18 m

4.beépítési mód

oldalhatáron álló

5.legnagyobb beépítettség

30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetén 3,50 m / 4,50 m,
udvari épület esetén 3,00 m / 4,50 m

7.legkisebb előkert

5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

6 m

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
8.10 Az „Lke-3” jelű építési övezet

1.lakásszám

építési telkenként 1 db

2.legkisebb telekterület

350 m2

3.legkisebb utcai telekszélesség

10 m

4.beépítési mód

zártsorú

5.legnagyobb beépítettség

30%

6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,00 m / 5,00 m

7.legkisebb előkert

5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

8.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9.legkisebb hátsókert

6 m

10.legkisebb zöldfelület

50%

11.utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés építhető

4. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN
9.1 A „Vt-1” jelű építési övezet.

1.legkisebb telekterület

600 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

10 m

3.beépítési mód

zártsorú

4.legnagyobb beépítettség

80%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,50 m / 6,50 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m

6.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

3 m

9.legkisebb zöldfelület

10%

11.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.2 A „Vt-2” jelű építési övezet.

1.legkisebb telekterület

400 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

18 m

3.beépítési mód

zártsorú

4.legnagyobb beépítettség

60%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,00 m / 5,50 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 5,50 m

6.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

3 m

9.legkisebb zöldfelület

20%

10.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.3 A „Vt-3” jelű építési övezet.

1.legkisebb telekterület

600 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

18 m

3.beépítési mód

zártsorú

4.legnagyobb beépítettség

60%, saroktelken 75%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m

6.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

3 m

9.legkisebb zöldfelület

20%, saroktelken 15%

10.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.4 A „Vt-4” jelű építési övezet.

1.legkisebb telekterület

600 m2,
saroktelek esetén 400 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

14 m

3.beépítési mód

zártsorú

4.legnagyobb beépítettség

50%, saroktelken 75%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
(ezen belül a szomszédos utcai homlokzatok magassága legfeljebb 50 cm-rel térhet el egymástól)
udvari épület(szárny) esetében 3,00 m / 4,50 m

6.legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

3 m

9.legkisebb zöldfelület

25%, saroktelken 15%

10.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.5 A „Vt-5” jelű építési övezet oktatási létesítmények számára.

1.legkisebb telekterület

1500 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

30 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

25%
(a beépítettség számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható)

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 7,50 m, a Bodonyi u.-i iskola esetében kialakultan 10,50 m

6.legkisebb előkert

kialakult utcaképhez igazodjon

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

kialakult állapothoz igazodjon

9.legkisebb zöldfelület

40%

10.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.6 A „Vt-6” jelű építési övezet

1.legkisebb telekterület

2500 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

30 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

30%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 6,60 m

6.legkisebb előkert

20 m

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

15 m

9.legkisebb zöldfelület

20%
Az építési telkek szabályozási terven jelölt utcai telekhatára mentén a jelen rendelet 27. § -ban részletezett beültetési kötelezettség figyelembevételével kertépítészeti szakterv alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, közpark jellegű sáv alakítandó ki.
Az építési telkek szabályozási terven jelölt oldalsó és hátsó telekhatárai mentén a jelen rendelet 27. § -ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
A beültetési kötelezettséggel terhelt területsávokon parkoló nem alakítható ki.

10.utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.7 A „Vt-7” jelű építési övezet piactér számára.

1.legkisebb telekterület

1000 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

30 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

80%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,50 m

6.legkisebb előkert

0m

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

-

9.legkisebb zöldfelület

10%

10.utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
9.8 A „Vt-8” jelű építési övezet.

1.legkisebb telekterület

150 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

10 m

3.beépítési mód

zártsorú

4.legnagyobb beépítettség

70%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,00 m

6.legkisebb előkert

0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint

9.legkisebb zöldfelület

10%

10.utcai kerítés

épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

5. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
10.1 „Gksz” jelű építési övezet

1.legkisebb telekterület

1500 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

30 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

60%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,50 m
ld. 4. § (1) bekezdést is

6.legkisebb előkert

5 m

7.legkisebb oldalkert

6 m

8.legkisebb hátsókert

10 m

9.legkisebb zöldfelület

20%

10.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építhető

6. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
11.1 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

1.legkisebb telekterület

2000 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

25 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

50%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 8,50 m
ld. 4. § (1) bekezdést is

6.legkisebb előkert

10 m

7.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8.legkisebb hátsókert

10 m

9.legkisebb zöldfelület

25%

10.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építhető

11.épületek kialakítása

a külterület-belterület határán lévő építési telkek esetén a tetőfedés és a homlokzatok tájbaillő színezést kapjanak
11.2 „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.

1.legkisebb telekterület

5000 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

50 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

30%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 8,50 m
ld. 4. § (1) bekezdést is

6.legkisebb előkert

10 m

7.legkisebb oldalkert

10 m

8.legkisebb hátsókert

10 m

9.legkisebb zöldfelület

40%

10.utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés építhető

7. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK HÉTVÉGI HÁZAS ÜDÜLŐTERÜLETEN
12.1 Az „Üh” jelű építési övezet

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1.legkisebb telekterület

720 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

20%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága legalább 3,50 m legyen)

5.legkisebb előkert

5 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 5-8 m között változhat

6.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

7.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint

8.legkisebb zöldfelület

min. 60%

B. Épületekre vonatkozó megkötések

1.tetőidom és hajlásszög

magastető építhető 35-42 fok hajlásszöggel

2.tetőhéjalás

hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

3.homlokzatszínezés

a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

4.utcai kerítés

legfeljebb 1,8 m magas élősövény telepíthető

8. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLETEN
13.1 A „Kte” jelű építési övezet temetkezési célra

1.legkisebb telekterület

kialakult

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

10%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

9.kerítés

A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel körül kell keríteni
13.2 A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe

1.legkisebb telekterület

20.000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

10%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 7,50 m

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

60%
13.3 A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények elhelyezésére

1.legkisebb telekterület

4000 m2

2.legkisebb utcai telekszélesség

50 m

3.beépítési mód

szabadonálló

4.legnagyobb beépítettség

30%

5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 6,00 m

6.legkisebb előkert

10 m

7.legkisebb oldalkert

10 m

8.legkiebb hátsókert

10 m

9.legkisebb zöldfelület

min. 40%
13.4 A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (kemping, szálláshely, vendéglátó hely, stb.) elhelyezésére

1.legkisebb telekterület

5.000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

20%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,00 m

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

60%
13.5 A „Kst” jelű építési övezet strandfürdő és kiszolgáló létesítményei számára fenntartott terület

1.legkisebb telekterület

40.000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

20%
(a beépítettség számításakor az azonos építési övezetbe tartozó, de külön helyrajzi számon szereplő építési telkek területe összevonható)

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 6,50 m

5.legkisebb előkert

a déli közterületi határ felől (401 hrsz.) 0 m,
a Fürdő utca felől 5 m

6.legkisebb oldalkert

új építés esetén szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m

7.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában 10 m

8.legkisebb zöldfelület

50%
13.6 A „Kko” jelű építési övezet Felsőmajor funkcióváltást követően kollégium számára fenntartott terület

1.legkisebb telekterület

5000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

40%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,50 m

5.legkisebb előkert

5 m

6.legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

min. 40%

9.átmeneti rendelkezések

A funkcióváltásig a kialakult lakófunkció megtartható, az épületeken állagmegóvási, karbantartási munkák végezhetők, szomszédos lakások belső átalakítással összevonhatók, a lakások a komfortfokozat emelése érdekében legfeljebb 20 m2 beépített alapterülettel bővíthetők.
13.7 A „Kka” jelű építési övezet a Draskovich-kastély és a hozzá tartozó arborétum területe.
a)A kastélyépületbe az épület országos védettségéhez jobban igazodó, közcélú, elsősorban igazgatási, művelődési, vagy kereskedelmi szállás jellegű funkció telepítendő.
b)Az arborétum kezelésekor a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.
c)Az arborétum növényanyagának felújítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására zöldterületi rekonstrukciós terv készítendő.
d)Az arborétum területét annak védelme érdekében az eredeti állapotnak megfelelően kovácsoltvasból készült kerítéssel el kell keríteni.
13.8 A „Kmt” jelű építési övezet a kastélyegyütteshez tartozó „Kertészudvar” területe, ahol funkcióváltást követően művésztelep alakítandó ki.

1.legkisebb telekterület

1500 m2

2.beépítési mód

oldalhatáron álló

3.legnagyobb beépítettség

30%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,00 m

5.legkisebb előkert

-

6.legkisebb oldalkert

szabályozási terv szerint

7.legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint

8.legkisebb zöldfelület

40%
13.9 A „Kcs” jelű építési övezet az arborétumtól délre található csemetekert területe

1.legkisebb telekterület

5000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

10%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,50 m

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

80%
13.10 A „Kvá” jelű építési övezet a vásártér területe

1.legkisebb telekterület

2000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

10%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,00 m

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

70%
13.11 A „Khf” jelű építési övezet a szennyvíztelep területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

1.legkisebb telekterület

20.000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

5%

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 5,50 m

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

20%
13.12 A „Khsz” jelű különleges terület a regionális szilárd hulladéklerakó hely (szeméttelep) területe.

1.legkisebb telekterület

10.000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

200 m2

4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 4,50 m

5.legkisebb előkert

10 m

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

20%

9. melléklet

A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEI

A.

B.

C.

Út

Közlekedési terület jele

Közlekedési terület szélessége

1.

5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út
5806. sz. Király-egyháza – Sellye összekötő út
5821. sz. Vajszló – Sellye összekötő út

KÖu-1

meglévő
(18-20 m)
meglévő
(20 m)
meglévő
(20-24 m)

2.

58152. sz. Sósvertikei bekötőút

KÖu-2

meglévő
(18-20 m)

3.

Mezőgazdasági utak

KÖu-3

min. 10,00 m

4.

Petőfi S. utca, Mátyás Király utca
Batthyány utca
Dózsa Gy. utca
Kossuth L. utca
Dráva utca
Ifjúság utca
Bodonyi N. utca
Széchenyi utca

KÖu-4






KÖu-4

meglévő
(14-25 m)





18 m

5.

Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak

KÖu-5
KÖu-5

10-20 m
meglévő
(10-22 m)

6.

Önálló gyalogút

KÖu-6

4 m

7.

Autóbusz pályaudvar

KÖu-7

8.

Lovas út

KÖu-8

9.

Vasúti terület

KÖk

meglévő

10. melléklet

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS MÓDOSÍTÁSAI

1. függelék a 10. melléklethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

3. Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

5. Drávafok településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.”

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. január 2. napjával.