Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015(IV.30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2019. 10. 28- 2020. 03. 16Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015(IV.30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
2019.10.28.
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól – a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Sellye Város Önkormányzat
Székhelye: Sellye, Dózsa György u. 1.
Telephelye: Sellye, Zrínyi utca 13. Gyermekesély Iroda
(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. Sellye Város Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(3) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(4) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az illetékes bizottsági elnök képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.
(5) Sellye Város Önkormányzatnak hivatalos jelképei: a címer és a zászló.
(6) Sellye Város címere álló, félköríves talpú pajzs, kék mezejében íves, arany színű pajzstalppal. A pajzstalpban a pajzs kék színével megegyező színű, hullámos ívű pólya található.
Az arany pajzstalpon fő motívumként arany színű karós szőlőtőke áll. A címerpajzs bal felső sarkában arany színű Nap, jobb felső sarkában arany és ezüst színű csillag található. A címer külső díszítése a zöld kétfajta árnyalatával színezett tölgykoszorú.
(7) Sellye Város zászlaja: sárga színű, alsó és felső részén kék szegély, a sárga mezőben álló, városi címerrel.
(8) A Képviselő-testület minden év szeptember 19-ét – Sellye Várossá nyilvánításának napját – városi ünnepnappá nyilvánítja és évente az eseményhez méltó megemlékezést tart a „Város Napjához” legközelebb eső hétvégén.
II.fejezet
A Képviselő-testület szervezete és működése
A Képviselő-testület
2. §
.
(1) Sellye Város Önkormányzatnak az Mötv.-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatásköreit a lakosság bizalmából a Sellye Város Képviselő-testülete és szervei: a bizottságok, a polgármester és a közös önkormányzati hivatal látják el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre , a bizottságára illetve a Társulásra ruházhatja át. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 7 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.
A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. §
.
(1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv. , valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselőtestület önként vállalt jelentősebb feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület alapítványt hozhat létre.
(3) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.
(4) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:
a./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását;
b./ finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére biztosíthatók, hosszú távú feladatvállalás esetén az éves költségvetési rendeletekben feltüntetettek szerint.
Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.
(5) A Képviselő-testület a helyi szabályozással, és egyéb önkormányzati eszközzel (adó- és egyéb kedvezmények, telek- és ingatlanértékesítések, vállalkozói alap működtetésével stb.) vállalkozás-élénkítő környezetet teremt, továbbá – ha annak feltételei adottak – maga is közvetlenül részt vesz vállalkozásokban.
(6) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(7) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglalt feladatokat nem ruházhatja át
(8) Sellye Város Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 1. számú függelékében meghatározott szakfeladatok keretében látja el.
A Képviselő-testület ülésének összehívása
4. §
.
(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart, a munkatervben megjelölt időben és napirendekkel. A nyári idényben (július hónapban) a képviselő-testület rendes ülést nem tart.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.
(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.
(4) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a munkaterv és a testületi határozatok alapján – a polgármester gondoskodik.
5. §
.
(1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek.
(2) A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(4) Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné.
(5) Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, illetve az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.
(6) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.
(7) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetgén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.
(7) A nyilvános képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni.
A kifüggesztés tényét és időtartamát a levételkor fel kell tüntetni a tájékoztató záradékával. A lakosságot egyéb módon, hirdetőtáblán, plakáton, kábeltelevízión keresztül is tájékoztatni kell annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Könyvtárban vagy a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetőek.
6. §
.
A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a könyvvizsgáló és a belső ellenőr.
7. §
.
(1) Általában írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a./ a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben,
b./ az éves munkatervben szereplő napirendi pontok esetén.
(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:
a. rendelet- alkotás,
b. szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése,
c. helyi népszavazás kiírása,
d munkaprogram, munkaterv,
e. a képviselőtestületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek,
f. önkormányzati hitelfelvétel,
g. gazdasági program
h. költségvetést érintő gazdasági kérdések
(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell
a./ I. rész / Előlap /:
- a tárgy pontos meghatározását,
- a képviselőtestületi ülés időpontját,
- az előterjesztő és az előterjesztés készítőjének megnevezését,
- a törvényességi ellenőrzés megtörténtét,
- a tárgyban szükséges döntés formáját és módját / rendelet vagy határozat, egyszerű vagy minősített többség szükséges /.
b./ II. rész:
- az előzményeket
- a tárgykört érintő jogszabályokat,
- lehetőség szerint a döntési alternatívákat, azok indokait és várható hatásait,
c./ III. rész:
- a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív),
- végrehajtási határidő megjelölését,
- végrehajtásért felelős megnevezését.
a tárgyban korábban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására vonatkozó rendelkezést.
(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben – szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.
(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.
8. §
.
Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.
9. §
.
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet.
A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés tartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület mindig egyedileg, vita nélkül határoz.
(4) A (2) bekezdés c.) pontja szerinti ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem.
(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(6) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.
10. §
.
(1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
a./ a Kormányhivatal vezetője vagy meghatalmazottja,
b./ a jegyző
c./ a településen működő bejegyzett pártok azon képviselői, akiket pártjuk erre felhatalmazással lát el,
d./ a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője,
e./ a nemzetiségi önkormányzatok képviselői
A képviselő-testületi ülésre állandó meghívottak jegyzékét a 3.sz. melléklet tartalmazza.
(2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.
Az ülés vezetése
11. §
.
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van.
12. §
.
(1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyekről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A polgármester tájékoztatása után a bizottságok elnökei beszámolnak a bizottság két ülés között végzett tevékenységéről és az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről.
(4) A polgármester, a bizottságok vagy a települései képviselők ¼-e (2) fő sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
13. §
.
(1) A polgármester 13. §. /2/ bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 2 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.
(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:
a./ javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék, v a g y
b./ a vitás kérdéseket a testület adja ki bizottsági (ideiglenes bizottsági) egyeztetésre, előkészítésre és a határozathozatalt a testület addig napolja el.
c./ bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el.
(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
14. §
.
Az ülést levezető elnök jogosítványai:
a./ megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;
b./ előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
c./ a képviselőtestület döntése alapján korlátozza a hozzászólások időtartamát;
d./ hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében;
e./ figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja;
f./ tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig.
g./ a képviselőtestületi üléshez méltatlan , testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt a terem elhagyására kötelezheti;
h./ határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.
Kérdés és interpelláció
15. §
.
(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.
16. §
.
(1) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.
(2) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.
(5) Ha a képviselő-testület a (3), (4) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.
A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy valamelyik bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt.
A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek.
A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja.
A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit.
Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.
A képviselőtestület döntései
17. §
.
(1) A Képviselő-testület
a) határozatot hoz vagy
b) rendeletet alkot
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról,
(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:
Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám) ...(hónap) ... (nap) Határozata.”
(1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:
Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám),
a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete... ról/ről(a tárgy megjelölése).”
Határozathozatal
18. §
.
(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 10. §. (2) bekezdésben foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.
(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni.
A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt.
A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.
(4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.
(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:
a./ a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy
b./ szünetet rendel el a vitás kérdések bizottsági egyeztetésére, vagy
c./ javasolja, hogy az előterjesztést a képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja.
Eszerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.
19. §
.
(1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a./ rendeletalkotás,
b./ képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
c./ önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
e./ intézményalapítás, intézmény átszervezése és megszüntetése,
f./ helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás,
g./ település jogi státuszát érintő ügyek,
h./ önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben meghatározott mértékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.
i./ vállalkozásban való részvétel,
j./ alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele,
k./ helyi adó megállapítása,
l./ településrendezési terv jóváhagyása,
m./ önkormányzati hitelfelvétel, kezességvállalás, kötvénykibocsátás, önkormányzati ingatlan jelzáloggal való megterhelése
n./ személyes érintettség miatt képviselő döntésből való kizárása, képviselőt érintő összeférhetetlenség megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés valamint a Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,
o./ a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,
p./ a képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt,
q./ keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt, a polgármester ellen.
A szavazás módja
20. §
.
(1) A szavazás során a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(2) A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást a települési képviselők egynegyedének (2 fő) indítványára el lehet rendelni.
A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönt.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a./ ha azt jogszabály előírja,
b./ a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról,
c./ ha a polgármester vagy a jegyző indítványozza, illetőleg bármely bizottság kéri.
d./ korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítéséhez,
e./ intézmény megszüntetéséhez.
(4) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat.
(5) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottságnak nem lehet tagja a döntéshozatalból kizárt képviselő, és a napirendi pont előterjesztője. Titkos szavazás esetén is ugyanolyan szavazati arány szükséges, amilyen az adott döntéshez nyílt szavazás esetén szükséges lenne.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket és
d) a szavazás eredményét.
Rendeletalkotás
21. §
.
(1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a települési képviselők,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a jegyző
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.
(1) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről,meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.
(2) A rendelet-tervezet elkészítése:
A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.
(7) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
a. a jegyző előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselőtestület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezésben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b. a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
c. az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári és elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja :
a. a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közszemlére tétel.
(9) A rendelet helyben szokásos (6) bekezdésben írt kihirdetés mellett a képviselő-testület rendeleteit közzé teszi a Sósvertike Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. is Egyéb közzétételi mód a plakát, szórólap formában történő megjelentetés.
(10) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.
A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap, a közzététel a fenti helyeken azonos időpontban történik.
A rendelet irattári példányára kötelező feljegyezni a közszemlére tétel és a levétel napját.
(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a. az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és fontosabb tapasztalatairól,
b. a jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselőtestület számára.
c. a jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.
Jegyzőkönyv
22. §
.
(1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz.
A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző valamint az ülésen a képviselők közül esetenként választott két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző a Baranya Megyei Kormányhivatalnak küldi meg, egy másolati példányt pedig – a zárt ülésen készült jegyzőkönyv kivételével – a sellyei könyvtárban kell elhelyezni.
(4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt.
(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített, egységes lefűzéséről.
23. §
.
(1) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:
a./ a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe. Ennek érdekében az ülés teljes anyagát a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, e feladat ellátására, a jegyző által megbízott dolgozónál kell elhelyezni;
b./ A választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagokat előre egyeztetett időpontban a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tanulmányozhatják;
c./ A választópolgár írásbeli kérelmére, az általa megjelölt jegyzőkönyvi oldalakat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 15 napon belül hiteles másolatban elkészíti és megküldi vagy átadja az állampolgárnak.
A választópolgár a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költséget fizeti meg.
d./ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele, az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően.
A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.
24. § (1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.
(2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.
Különös működési szabályok
25. § A./ A L A K U L Ó Ü L É S
(1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Ezt követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, amely dönt a polgármester javadalmazásáról. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja e rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt ezen személyek illetményéről, tiszteletdíjáról.
A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.
26. §
.
B./ E G Y Ü T T E S K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T I Ü L É S
(1) Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.
(2) Az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat a sellyei polgármester látja el.
(3) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.
(4) A képviselő-testületek együttes üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző és az együttes ülésen résztvevő képviselő-testületek polgármesterei, akadályoztatásuk esetén alpolgármesterei írják alá.
III. Fejezet
Lakossági fórumok
27. §
.
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie.
(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.
(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:
a. a településfejlesztés főbb irányai,
b. egyes kiemelt jelentőségű szolgáltatások helyzete,
c. alapvető intézmények (iskola, eü. központ stb.) működése,
d. utcanév és közterület elnevezés,
e. emlékmű állítás,
f. adórendelet-tervezet vitája,
g. jogi státusz megváltoztatásával kapcsolatos javaslat.
(3) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.
(4) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.
(5) Az ülés lefolyása:
a./ az előterjesztő szóban tart ismertetést,
b./ a polgármester vagy az általa megkért közviselő, vagy hivatali dolgozó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket,
c./ elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót,
d./ ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson.
e./ ezt követően kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.
A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
28. §
.
(1) A Képviselő-testület és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a bizottságok saját döntéseik alapján lakossági fórumot szervezhetnek.
(2) Ezen fórumok megszervezése a polgármester feladata.
IV. Fejezet
A települési képviselő
29. §
.
(1) Az önkormányzati képviselő:
a.) a képviselő-testület ülésén - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
b.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d.) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
e.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f.) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni,
g.) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
h.) A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar nyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
i.) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
j.) eskütételét követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
k.) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
l.) az önkormányzati képviselő megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói adatbázisba ( továbbiakban adatbázis )
Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
m.) az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén- annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja.
(2) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.
(3) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) Annak érdekében, hogy a képviselők gyakorolhassák törvényben biztosított jogaikat, részükre meg kell küldeni a szervezeti és működési szabályzatot és az éves munkatervet.
(5) A települési képviselő jogosult az önkormányzat rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra, valamint a képviselői munkavégzés miatt kiesett jövedelme megtérítésére. A saját gépkocsi használat költségét az önkormányzat akkor téríti meg, ha az adott uticél, feladat menetrend szerint közlekedő vonattal vagy autóbusszal nem érhető el, illetve nem végezhető el gazdaságosan.
Az autóbusz viteldíj elszámolható jegy leadása nélkül is.
30. § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 6 hónap időtartamra – az SZMSZ jelen előírására hivatkozva, külön döntés nélkül - megvonja az alábbi esetekben:
a. ha a képviselő a képviselő-testület egymást követő 2 ülésén nem vesz részt – kivéve ha egészségügyi okból hiányzását előzetesen a polgármesternél kimenti;
b. a kormányhivatal által szervezett oktatáson nem vesz részt.
(2) A képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonhatja, ha a képviselő:
- személyes érintettségét nem jelenti be;
- évente legalább egy alkalommal nem nyújt választópolgárárainak tájékoztatást képviselői tevékenységéről;
(3) A tiszteletdíj (2) bekezdés szerinti megvonásról a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel dönt.
(4) A tiszteletdíj megvonását az (1) bekezdés szerinti mulasztás bekövetkezését, illetve a (2) bekezdés alapján a (3) bekezdés szerinti határozathozatalt követő hónap 1. napjától kell alkalmazni.
(5) Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.
V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
31. §
.
(1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.
A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a közös hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. Egy képviselő maximum 2 állandó és 1 ideiglenes bizottságnak lehet egy időben tagja.
(4) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(5) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről – a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével – a bizottság elnöke gondoskodik.
32. §
Állandó bizottságok
(1) Az állandó bizottságok:
PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI, ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG:
Tagok száma: 4 fő
Ebből képviselő-testületi tag 3 fő,
Nem képviselő-testületi tag 1 fő
A Bizottság ellátja az Mötv. 37. §-ban valamint a 39. §-ban meghatározott feladatokat is. Ahol az SZMSZ vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottságra, összeférhetetlenségi bizottságra vagy pénzügyi bizottságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azon a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságot kell érteni.
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG:
Tagok száma: 4 fő
Képviselő-testületi tag 3 fő
Nem képviselő-testületi tag 1 fő
(2) Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket a település szempontjából alapvető fontosságúnak tartanak és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.
A bizottságok javaslataival az érintettek kötelesek érdemben foglalkozni, s annak eredményéről a bizottságot tájékoztatni.
(3) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottságot is érint együttes (közös) bizottsági ülést kell tartani, amelyen az életkorban idősebb bizottsági elnök látja el az elnök feladatait. A bizottságok ebben az esetben is külön-külön hozzák meg a határozataikat.
33. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ.
Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.
(2) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.
(3) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.
34. §
Önkormányzati tanácsnok
(1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára egy önkormányzati képviselőt önkormányzati tanácsnokká választ.
(2) A tanácsnok feladatai:
a.)
b.) rendszeres kapcsolattartás a város kulturális egyesületeivel és közművelődési intézményével, illetve annak egységeivel, a városi óvodával, a városi oktatási intézmények fenntartóival;
c.) testvér-települési kapcsolatok folyamatos ápolása, szervezése;
d.) ünnepi és hagyományőrző városi rendezvények felügyelete;
e.) együttműködés a Pénzügyi és Gazdasági Bizottsággal
(3) A kulturális és oktatási tanácsnok az általa végzett munkáról évente beszámol a képviselő-testületnek.
VI. Fejezet
Polgármester, alpolgármester, jegyző
Polgármester
35. §
.
(1) Sellye város polgármestere megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
h.) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,
i.) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
j.) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
k.) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket. Az átruházott hatásköröket e rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester minden héten hétfőn és pénteken 8.00-12.00 óráig fogadónapot tart.
36. §
.
(1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.
(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.
37. §
.
A polgármester feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
Alpolgármester
38. §
.
(1) Sellye Város Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester részére a képviselő-testület az 2011. évi CLXXXIX. tv. által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapít meg.
Jegyző
39. §
.
(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
(2) A jegyző fő feladatai:
a.) dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási, önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
d) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
e.) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.
(3) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelyén minden szerdán 8 – 12 óráig fogadónapot tart.
40. §
.
A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.
41. §
.
A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén - az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztályvezetője helyettesíti. .
VII. Fejezet
Közös Önkormányzati hivatal
42. §
.
(1) Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására
Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal”
elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.
(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás e rendelet 4. számú mellékletét képezi.
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.
43. § (1) A Sellyei Közös önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:
a) Jegyző
b) Aljegyző
c) Nemzetiségi referens
d)A KÖH Drávafoki Kirendeltsége: Drávafok, Bogdása, Markóc vonatkozásában hatósági,- szociális ügyek, pénzügyi-gazdálkodási feladatok, intézményi gazdálkodási feladatok ellátása, illetve a kirendeltség önkormányzati vonatkozásában közmunkaprogramok szervezése, koordinálása, ügyintézése
e) Titkárság: Iktatás, ügykezelés, leírói és hivatalsegédi feladatok
f) Hatósági és Szociális Osztály: Szociális és igazgatási feladatok, ügyfélszolgálat
g) Építési és Városüzemeltetési Osztály: Építésügyi hatóság, településüzemeltetés, beruházások és pályázati projektek. Közterület-felügyelet, közmunkaprogramok szervezése, koordinálása, ügyintézése
h) Pénzügyi Osztály: Költségvetés-gazdálkodás, intézményfelügyelet, adóügyek.
(2) A KÖH szervezeti ábrája:
(3) A Titkárságot az aljegyző, a szervezeti egységeket az osztályvezetők vezetik.
(4) A hivatal feladatait - a képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve - a polgármester határozza meg. A hivatal belső tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatának figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.
(5) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létszámkerete: 25-34 fő, azzal hogy a foglalkoztatottak mindenkori létszámát Sellye Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozza meg. A testület által megállapított létszámkereten belül az egyes szervezeti egységek létszámát a feladatokhoz igazodóan a polgármester véleményének kikérése mellett a jegyző állapítja meg.
A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létszámkerete: 25-34 fő, azzal hogy a foglalkoztatottak mindenkori létszámát Sellye Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozza meg. A testület által megállapított létszámkereten belül az egyes szervezeti egységek létszámát a feladatokhoz igazodóan a polgármester véleményének kikérése mellett a jegyző állapítja meg.
.
A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák.
VIII. Fejezet
Társulások és együttműködések
45. § (1) Sellye Város Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező – társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.
(2) Sellye Város Önkormányzat az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:
a./ Társulások:
- Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás
- Sellye Térségi Intézményi Társulás: a Társulás által fenntartott Ormánsági Tücsök Óvoda, Mini Bölcsőde és Konyha intézmény keretében gondoskodik a mini bölcsődei ellátás, az óvodai nevelés feladatellátásról és gyermekétkeztetésről;
- Mecsek-Dráva Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
- Sellyei Kistérségi Ivóvíz-minőség Javító Önkormányzati Társulás.
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal társulási megállapodás alapján elláthatja más önkormányzat területén is az I. fokú építési, ipari és kereskedelmi feladatokat. A Hivatal jogszabályi rendelkezés alapján ellátja a körzetközponti kiemelt építésügyi hatósági feladatokat is.
(4) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.
IX. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása és vagyona
A költségvetés
46. § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
47. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente – a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményét figyelembe véve – rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.
(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.
(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.
(5) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet – a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, véleményezését követően – a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(6) A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörét a melléklet tartalmazza.
48. § Az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztálya végzi.
Az önkormányzat gazdálkodása
49. § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a./ belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal;
b./ a Pénzügyi Gazdasági és Ügyrendi Bizottság ellenőrző tevékenységével, az általa lefolytatott vizsgálatok eredményeit testületi ülésen tárgyalja meg;
c./ esetenként külső szakértő bevonásával.
(2) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.
Az önkormányzat vagyona
50. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet
a. ha az önkormányzat feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más módon gazdaságosan helyettesíthető vagy szükségtelenné vált,
b. a vagyontárgyat előzetesen fel kell értékeltetni szakértővel,
c. a döntés név szerinti szavazással történik.
X. Fejezet
Helyi népszavazás
51. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről , az európai polgári kezdeményezésről , valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013.évi CCXXXVIII.tv. előírásait kell alkalmazni.
52. § Helyi népszavazást a sellyei választópolgárok 20 %-a kezdeményezhet.
XI. Fejezet
A települési és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése
53. § (1) Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Sellye illetve a Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.
(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.
(5) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.
(6) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi ülésen kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
Együttműködés a Sellye Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal
(1) Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nektv. 80. §. (1) bekezdése alapján - a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
a) Az Önkormányzat havonta harminckét órában ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiséget a 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. szám alatti épület (Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal) 4. számú, a feladat ellátására alkalmas, iroda bútorral berendezett, számítógéppel, működő internet kapcsolattalellátottirodai helyiségében és az emeleti tárgyalóteremben. A teremhasználati igényt minden hónapban legkésőbb 15 nappal korábban egyeztetni kell az elnöknek a jegyzővel, vagy az általa kijelölt személlyel. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az Ormánság Közösségi Házban a rendezvényeinek kedvezményes megszervezését. A teremhasználat időpontját és feltételeit a rendezvény megtartása előtt az elnök egyezteti az intézmény vezetőjével.
b) A képviselő-testület a közös hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével, megtartásával, a született döntések végrehajtásával, s annak ellenőrzésével kapcsolatos gépelési, sokszorosítási, levelezési, iktatási, nyilvántartási, postai, kézbesítési feladatok ellátását, így különösen: testületi ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek, hivatalos levelezés előkészítése és postázása, lakosság értesítése, szórólapok kihordása
c) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző, illetve megbízásából az aljegyző, kirendeltség vezető és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal témafelelősei részt vesznek. Jegyző az aljegyző és a kirendeltség vezető útján látja el a nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét, ennek keretében megbízottak jelzik, amennyiben törvénysértést észlelnek a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein.
d) A nemzetiségi önkormányzat elnöke által - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 95. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján – a Hivatal leírói részére megküldött képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek továbbítása, az NJT rendszerben a kormányhivatal részére.
e) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos számviteli, könyvelési, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztályán keresztül biztosítja.
f) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatát jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal megbízottján keresztül biztosítja.
g) Az a-f pontokban írt tárgyi és személyi feltételek biztosításával, fenntartásával, karbantartásával és működtetésével felmerült rezsi és egyéb költségeket - kivéve a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatának teljes költségét - Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testület a Hivatal költségvetésébe beépítve biztosítja, azok a Hivatalt terhelik.
h) A Nektv. 80. § (1) bekezdésének a)-f.) pontjában, valamint az együttműködési megállapodás a.-g. pontjaiban felsorolt valamennyi feladat ellátás- beleértve a szakmai segítségnyújtást is a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársain keresztül biztosítja. A hivatkozott pontokban írt feladatokat a Hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselői kötelesek elvégezni. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatellátásra, kapcsolattartásra kijelölt személyeket az együttműködési megállapodás 1.sz. függeléke tartalmazza.
55. §
Együttműködés a Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzattal
(1) Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nektv. 80. §. (1) bekezdése alapján - a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
a) Az Önkormányzat havonta harminckét órában ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiséget a 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. szám alatti épület (Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal) 4. számú, a feladat ellátására alkalmas, iroda bútorral berendezett, számítógéppel, működő internet kapcsolattalellátottirodai helyiségében és az emeleti tárgyalóteremben. A teremhasználati igényt minden hónapban legkésőbb 15 nappal korábban egyeztetni kell az elnöknek a jegyzővel, vagy az általa kijelölt személlyel. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az Ormánság Közösségi Házban a rendezvényeinek kedvezményes megszervezését. A teremhasználat időpontját és feltételeit a rendezvény megtartása előtt az elnök egyezteti az intézmény vezetőjével.
b) A képviselő-testület a közös hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével, megtartásával, a született döntések végrehajtásával, s annak ellenőrzésével kapcsolatos gépelési, sokszorosítási, levelezési, iktatási, nyilvántartási, postai, kézbesítési feladatok ellátását, így különösen: testületi ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek, hivatalos levelezés előkészítése és postázása, lakosság értesítése, szórólapok kihordása
c) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző, illetve megbízásából az aljegyző, kirendeltség vezető és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal témafelelősei részt vesznek. Jegyző az aljegyző és a kirendeltség vezető útján látja el a nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét, ennek keretében megbízottak jelzik, amennyiben törvénysértést észlelnek a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein.
d) A nemzetiségi önkormányzat elnöke által - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 95. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján – a Hivatal leírói részére megküldött képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek továbbítása, az NJT rendszerben a kormányhivatal részére.
e) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos számviteli, könyvelési, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztályán keresztül biztosítja.
f) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatát jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal megbízottján keresztül biztosítja.
g) Az a-f pontokban írt tárgyi és személyi feltételek biztosításával, fenntartásával, karbantartásával és működtetésével felmerült rezsi és egyéb költségeket - kivéve a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatának teljes költségét - Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testület a Hivatal költségvetésébe beépítve biztosítja, azok a Hivatalt terhelik.
h) A Nektv. 80. § (1) bekezdésének a)-f.) pontjában, valamint az együttműködési megállapodás a.-g. pontjaiban felsorolt valamennyi feladat ellátás- beleértve a szakmai segítségnyújtást is a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársain keresztül biztosítja. A hivatkozott pontokban írt feladatokat a Hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselői kötelesek elvégezni. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatellátásra, kapcsolattartásra kijelölt személyeket az együttműködési megállapodás 1.sz. függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a helyi önkormányzattal. (A megállapodások e rendelet 7. számú függelékét képezik.)
56. §
.
Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a nemzetiségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatára is.
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
57. §
.
(1) Ez a rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
101995 (VI.9.) , valamint az azt módosító
8/1995.(IV.3.), 12/1995.(IX.25.), 3/1996.(III.07.), 12/1996.(VI.03.), 8/1997.(V.20.), 22/1997.(XII.18.) sz., a 2/2000. (I. 27.), 32/2000. (X. 5.) 19/2002. (X. 30.), 20/2002. (XI. 27.), 30/2002. (XII. 1.), 11/2003.(V. 7.) ,a 13/2003. (VI. 26.), A 7/2005. (III. 30.) sz., 26/2005. (XI. 23.) és a 17/2006. (X. 27.), a 3/2007. (I. 31.) sz., a 12/2007. (VIII. 3.,) a 15/2007. (VIII. 27.), a 17/2007. (IX. 5.) 3/2008. (I. 30.) sz, és a 15/2008. (X.21.) 1/2009. (I.28.) sz., 12/2009 (V.22.) sz., 6/2010. (III.04.) sz, 12/2010. (X.14.) sz., 11/2011. (VI.15.), a 18/2011. (XI.02.) sz., 11/2012. (IV.18.), 4/2013.(IV.03.) sz., a 27/2013. (XII. 18.) sz., a 3/2014 (II. 05.) sz. a 16/2014. (X.22.) sz., a 25/2014.(XII.22.), valamint az 5/2015.(II.26.) számú rendelet .
Nagy Attila Dr. Szalóky Ildikó
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Sellye, 2015. április 30.
Dr. Szalóky Ildikó
jegyző
A 10/1995. (VI.09.) számú rendelet mellékleteinek felsorolása:
1. számú melléklet: A képviselő-testület által az egyes szerveire illetve más szervezetre átruházott hatáskörök jegyzéke
I.) Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök
II.) Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök
III.) Polgármesterre átruházott hatáskörök
IV.) A Sellyei Kistérségi Többcélú társulásra átruházott hatáskörök
V.) A jegyzőre átruházott hatáskörök
2. Sellye Város Önkormányzat által önként vállalt főbb feladatok
3. számú melléklet: A képviselő-testületi ülésre állandó meghívottak jegyzéke
4. számú melléklet: A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás
A 10/1995.(VI.09.) számú rendelet függelékeinek felsorolása:
1. számú függelék: A települési képviselők neve és lakcíme
2. számú függelék: A bizottságok jegyzéke, elnökök és tagok
3. számú függelék: A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e
4. számú függelék: Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és szakképesítések
5. számú függelék: Sellye Város Önkormányzat által ellátott szakfeladatok
6. számú függelék: A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások