Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Hatályos: 2023. 05. 01

Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

2023.05.01.

Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (1) és (4) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1a) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa Sellye Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, az ellátások szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, a kifizetés, a folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének módját, feltételeit.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény [a továbbiakban: Szt.] 3. § (1)-(3) bekezdésében, valamint 6. §-ában meghatározott személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény [a továbbiakban: Gyvt.] 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, Sellye város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmet – kivéve eltérő rendelkezés esetén - a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni, kizárólag az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelmező a kérelmében köteles nyilatkozni saját maga, családja, vagy háztartása tagjainak személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles a támogatás elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat, közüzemi számlákat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. Amennyiben a jövedelmi viszonyok hivatalos igazolására nincs mód, vagy a kérelmező jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(3) A jövedelemi adatok igazolása az Szt. 10. §-a alapján történik, melyhez csatolni kell:

a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) a nem havi rendszerességű jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást,

c) állami foglalkoztatási szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában az illetékes Foglalkoztatási Osztály által kiállított igazolást,

d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen a saját jövedelme szerepel. (Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb.)

e) vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

f) egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességű jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal [a továbbiakban: Hivatal] nyilvántartásaiban fellelhetőek.

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások esetén a tényállás tisztázása céljából a kérelmező és családja, vagy háztartása tagjainak szociális helyzetét, az egyedülállóság tényét, a benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,

f) a rendelkezésére álló nyilvántartási rendszerekből (CSTINFO, keretELLA, TAKARNET) adatokat kérhet le.

(2) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Szt.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Települési támogatások igénylésénél elsődlegesen a lakcímkártyán szereplő adatok az irányadók azzal, hogy egy lakcímen a házastársak külön élése csak bírósági ítélettel igazolható.

5. § (1) Ha a képviselő-testület hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja, vagy háztartása tagjai tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(2) A kérelmező a havi rendszerességgel nyújtott ellátásra – eltérő rendelkezés hiányában - a kérelem benyújtása hónapjának első napjától jogosult.

(3) A havi rendszerességgel nyújtott ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(4) A nem havi rendszerességgel nyújtott ellátást a jogosultnak a határozat véglegessé válását követ 15 napon belül kell kifizetni, átadni.

(5) Ha e rendeletben szabályozott ellátások esetében a támogatást azért kell megszüntetni, mert az abban részesülő személy lakcíme megváltozott vagy a támogatásra jogosult személy meghalt, az ellátás a lakcímváltozás, vagy a haláleset hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

(6) Az e rendeletben szabályozott ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs vagy élettárs, továbbá gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel, halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával, a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(7) A havi rendszerességgel nyújtott ellátásra való jogosultságot – a támogatásban részesülő erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

Hatásköri szabályok

6. § (1) A képviselő-testület a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörében, jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat nyújtja:

a) települési gyógyszertámogatás,

b) települési létfenntartási támogatás,

c) települési gyermekvédelmi támogatás,

d) nevelési és tanévkezdési támogatás,

e) települési tűzifa támogatás,

f) társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatás.

(3) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében, jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat nyújtja:

a) települési temetési támogatás,

b) települési eseti rendkívüli támogatás,

c) születési támogatás,

d) köztemetés.

(4) A jegyző a képviselő-testület által átruházott hatáskörében, jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint települési lakásfenntartási támogatást nyújt.

(5) A képviselő-testület természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat nyújtja:

a) köztemetés,

b) szünidei gyermekétkeztetés,

c) társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatás,

d) települési tűzifa támogatás.

(6) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:

a) a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel (Pécs, Jókai u.1.) kötött ellátási szerződés alapján biztosított ellátások:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) idősek nappali ellátása,

ad) ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona,

ae) emeltszintű elhelyezést biztosító garzonlakásos ellátást nyujtó idősek otthona,

b) családsegítés a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ (Sellye, Erdély u. 4.) útján.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások helyi szabályai

Települési lakásfenntartási támogatás

7. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, külön mérőórával rendelkező lakrész fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, a közüzemi számla kötelezettjének, lakbér vagy albérleti támogatás esetén a szerződés szerinti bérlőnek nyújtott hozzájárulás.

(2) A képviselő-testület települési lakásfenntartási támogatást nyújt:

a) villamos energia díj,

b) víz- és csatornadíj,

c) gázfogyasztás,

d) lakbér vagy albérleti díj.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó költségek:

a) villamos energia díj,

b) víz- és csatornadíj,

c) csatornázatlan ingatlanok esetén lakossági folyékony hulladékszállítás költség,

d) gázfogyasztás,

e) vezetékes gázzal el nem látott ingatlanok esetén gázpalack költség,

f) lakbér vagy albérleti díj,

g) tüzelőanyag költsége

(továbbiakban: lakhatáshoz kapcsolódó költségek).

(4) A háztartás havi rezsiköltségéhez a lakásfenntartással kapcsolatos számlákkal igazolt tényleges költségeket kell figyelembe venni.

(5) A képviselő-testület települési lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350 %-át,

b) egyszemélyes háztartás esetén a havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át,

c) a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt lakhatáshoz kapcsolódó költségek havi összege meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének 20%-át.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell:

a) háztartásban élő személyek jövedelemigazolását,

b) a (3) bekezdésben meghatározott költségek hitelt érdemlő igazolásait (teljes közüzemi számlamásolatok, előrefizetős mérőóra befizetési bizonylat, eredeti szennyvíz, gázpalack számla, albérleti szerződés másolat stb.) a kérelem benyújtást megelőző hónapra vonatkozóan,

c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a települési lakásfenntartási támogatás utalását kéri.

(7) A települési lakásfenntartási támogatás mértéke 7.000,- Ft/hónap. Amennyiben az igazolt lakhatáshoz kapcsolódó költségek meghaladják a háztartás 1 főre jutó havi jövedelmének 40%-át a települési lakásfenntartási támogatás mértéke 10.000.-Ft/hónap.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatni kért lakhatáshoz kapcsolódó költség (6) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően igazolt számlaösszeget.

(9) A települési lakásfenntartási támogatást a háztartásnak ahhoz a rendszeres kiadásához kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(10) A havi elismerhető költségeket kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni a kérelem benyújtását megelőző hónap közüzemi számlamásolatainak, illetve feltöltős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap előrefizetős befizetési bizonylatának csatolásával, a bizonylaton szereplő partnerszám igazolása mellett.

(11) A helyben szokásos számla nélkül elismert tüzelőanyag költsége 6.000,-Ft/hónap.

(12) A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kerül megállapításra 12 hónap időtartamra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(13) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(14) Korábbi jogosultság esetén annak megszűnését megelőző hónapban nyújtható be ismételt települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem.

(15) A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban a szolgáltatóhoz történő utalás formájában kell nyújtani.

Települési gyógyszertámogatás

8. § (1) A képviselő-testület települési gyógyszertámogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt havi, rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) A képviselő-testület települési gyógyszertámogatásban részesíti azt a kérelmezőt,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 400 %-át

b) egyedülálló esetén annak 450%-át nem haladja meg, és

c) igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a szociális vetítési alap 10 %-át.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyszerszükségletről és a gyógyszertár által beárazott havi rendszeres gyógyszerköltségekről szóló igazolást.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás minimális összege 5.000,-Ft, maximális összege 15.000,-Ft, és a támogatás összege nem haladhatja meg a becsatolt havi gyógyszerköltség összegét.

(5) A települési gyógyszertámogatás időtartama: maximum 12 hónap.

(6) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Települési létfenntartási támogatás

9. § (1) A képviselő-testület települési létfenntartási támogatásban részesítheti azt a kérelmezőt

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 300% -át,

b) egyedülálló esetén annak 350%-át nem haladja meg.

(2) A települési létfenntartási támogatás megállapítható:

a) pénzbeli támogatás formájában: jövedelem-kiegészítő támogatásként,

b) természetbeni támogatás formájában: étkeztetés biztosításaként, intézményi térítési díjként.

(3) A települési létfenntartási támogatás a (2) bekezdés a) pont esetében 5.000 – 10.000,- Ft között állapítható meg, rendszeres támogatás esetén maximum 12 hónap időtartamra.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdés b) pontja szerinti települési létfenntartási támogatást az igénybe vett étkezési napokra állapítja meg, maximum 12 hónap időtartamra, melynek ellenértékét a szolgáltató részére, a számla kiállítását követő 8 napon belül egyenlíti ki.

(5) Ugyanazon igénylő részére évente egy rendszeres létfenntartási támogatás állapítható meg.

(6) A települési létfenntartási támogatás iráni kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Települési eseti rendkívüli támogatás

10. § (1) A képviselő-testület települési eseti rendkívüli támogatásban részesítheti kérelemre, azt a személyt, aki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerül, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Települési eseti rendkívüli támogatásra jogosult az a kérelmező

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át,

b) egyedülálló estében a szociális vetítési alap összegének 550%-át,

és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud.

(3) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzetnek minősül különösen:

a) tartós betegség, hosszabb kórházi ápolás, tartós táppénzes állomány, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be,

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett,

c) nyugdíj, vagy egyéb ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,

d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, több havi közüzemi díjhátralék halmozódott fel, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni

(4) Települési eseti rendkívüli támogatás maximálisan 100.000,- Ft összegben állapítható meg pénzbeli, vagy természetbeni támogatásként.

(5) A polgármester a (3) bekezdésben meghatározott létfenntartást veszélyeztető élethelyzetek, valamint kivételes méltánylást érdemlő körülmények - így különösen elemi kár, betegség, haláleset, baleset – esetén méltányosságból települési eseti rendkívüli támogatást állapíthat meg azon kérelmező részére,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 500%-át és nem éri el annak 700%-át,

b) egyedülálló estében meghaladja a szociális vetítési alap összegének 550%-át, és nem éri el 750%-át,

c) önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud.

(6) Az eseti rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Települési gyermekvédelmi támogatás

11. § (1) A képviselő-testület települési gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg arra a gyermekre tekintettel, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő/törvényes képviselő esetén a szociális vetítési alap összegének 450%-át.

(2) A települési gyermekvédelmi támogatás nyújtható:

a) a gyermek iskoláztatásához, életkörülményeinek javításához, orvosi segédeszköz-, szemüveg vásárlásához,

b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez.

(3) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg települési gyermekvédelmi támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) A települési gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(5) A települési gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának (díjhátralékának), kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul,

b) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(6) A települési gyermekvédelmi támogatás összege 5.000 – 20.000,-Ft közötti összegben állapítható meg.

(7) A települési gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Nevelési és tanévkezdési támogatás

12. § (1) A képviselő-testület kérelemre – a nevelési év és tanévkezdés megkönnyítése érdekében – nevelési és tanévkezdési támogatást nyújt annak a szülőnek/törvényes képviselőnek, akinek gyermeke óvodás, általános, vagy középiskolás, valamint azon nagykorú részére, aki nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat és

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500%-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő/törvényes képviselő esetén a szociális vetítési alap összegének 550%-át.

(2) A nevelési és tanévkezdési támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A nevelési és tanévkezdési támogatás összege 6.000 – 15.000,- Ft/fő között állapítható meg, az éves keret figyelembe vételével.

(4) A közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulója esetén a kérelemhez csatolni kell a köznevelési intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.

(5) A nevelési és tanévkezdési támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Települési temetési támogatás

13. § (1) A képviselő-testület települési temetési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500%-át,

b) egyedülálló esetén a szociális vetítési alap összegének 550%-át.

(2) Települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában a településen állandó lakóhellyel rendelkezzen.

(3) A települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A települési temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) az eltemettető nevére kiállított temetési kiadásokra vonatkozó számlamásolatot.

(5) A települési temetési támogatás a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének maximum 60 %-a.

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a települési temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.

(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség:

a) hamvasztásos temetés esetén 250.000,- Ft,

b) koporsós temetés esetén 400.000,- Ft.

(8) A települési temetési támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Születési támogatás

14. § (1) A képviselő-testület születési támogatást állapíthat meg annak a szülőnek/törvényes képviselőnek, aki

a) a gyermeket saját háztartásában neveli,

b) legalább az egyik szülő/törvényes képviselő - a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 6 hónapban - a településen állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a településen él,

c) a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 550%-át.

(2) A kérelem elbírálásához csatolni kell:

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) a szülő(k)/törvényes képviselő(k) nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli,

c) a családban élő személyek jövedelemigazolásait.

(3) A születési támogatás gyermekenkénti összege: 50.000,- Ft.

(4) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 3 hónapon belül kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A születési támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások helyi szabályai

Köztemetés

15. § (1) Köztemetés elrendelése esetén az Szt. 48. § szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek térítési kötelezettsége alól

a) mentesülhet, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át, feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

b) 50 %-ban mentesül, és a fennmaradó összeg megfizetésére méltányosságból 6 havi részletfizetés engedélyezhető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át.

Társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatás

16. § (1) A képviselő-testület a társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatás biztosításával –elsősorban karácsonyi/húsvéti ünnepekhez kötődően– a családok életminőségén kíván javítani, az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén.

(2) A társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatásra jogosult az a kérelmező, családonként egy fő, aki

a) a településen állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint életvitelszerűen a településen él, és

b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600%-át.

(3) A képviselő-testület a társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatást pénzbeli és természetbeni támogatásként is nyújthatja. A képviselő-testület a támogatás formájáról és mértékéről határozattal dönt.

(4) A társadalmi ünnepekhez kötődő települési támogatást az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Települési tűzifa támogatás

17. § (1) A képviselő-testület tárgyévi költségvetésében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén kérelemre, természetbeni juttatásként, évente egy alkalommal települési tűzifa támogatást állapíthat meg.

(2) Települési tűzifa támogatásban részesíthető az a kérelmező, akinek

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át.

b) egyedülálló esetén annak 450%-át.

(3) A képviselő-testület a települési tűzifa támogatás mértékéről határozattal dönt.

(4) A települési tűzifa támogatást az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Szünidei gyermekétkeztetés

18. § (1) A képviselő-testület a Gyvt. 21/C. § alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére szünidei gyermekétkeztetést biztosít.

(2) A szünidei gyermekétkeztetés igénybevétele tekintetében a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet 13/A. §, valamint 13/B. §-ai alapján kell eljárni.

(3) A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételével kapcsolatos nyilatkozatok benyújtására vonatkozó eljárást és határidőket a képviselő-testület helyben szokásos módon évente teszi közzé.

(4) A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére vonatkozó nyilatkozatot a Hivatalhoz kell benyújtani.

Szociális szolgáltatások

19. § (1) A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást és a szakosított ellátásokat a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: SZOCEG) útján biztosítja.

(2) Szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás.

(3) Szakosított ellátások:

a) idősek nappali ellátása (idősek klubja),

b) ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona,

c) emelt szintű elhelyezést biztosító garzonlakásos ellátást nyújtó idősek otthona.

(4) A képviselő-testület a családsegítést a Sellye Család-és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.

(5) A SZOCEG és a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ vezetői évente május 31. napjáig átfogó értékelést nyújtanak Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.

Az ellátások igénybevétele

20. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről, az ellátás iránti kérelemről, valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.

Étkeztetés

21. § (1) A képviselő-testület az étkeztetést az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítja.

(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és

a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,

b) krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tudnak,

c) pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,

d) hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkeztetés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.

(3) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

22. § (1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosítja.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Idősek nappali ellátása

23. § A képviselő-testület az idősek nappali ellátását az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítja idősek klubja szolgáltatás keretében.

Családsegítés

24. § A képviselő-testület a családsegítést az Szt. 64. §-a szerint a Sellye Család-és Gyermekjóléti Központ útján térítésmentesen biztosítja. Az ellátás térítésmentes.

Szociálpolitikai Kerekasztal

25. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: kerekasztal).

(2) A kerekasztal feladata:

a) részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepciókban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását,

c) részt vesz a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában.

(3) A kerekasztal tagjai.

a) önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,

b) védőnő,

c) általános iskola képviselője,

d) óvoda képviselője,

e) Mozgáskorlátozottak Baranya Vármegyei Egyesületének elnökségi tagja,

f) Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ képviselője.

(4) A kerekasztal vezetője: Sellye Város polgármestere.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások gyermekek részére

Általános szabályok

26. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivételével – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, úgy védelembe vételi eljárás során kezdeményezhető az ellátás kötelező igénybevétele.

(3) A képviselő-testület által biztosított gyermekjóléti alapellátások:

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása.

(4) A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei ellátás keretében, a gyermekétkeztetést a Sellye Térségi Intézményi Társulás által fenntartott Ormánsági Tücsök Óvoda, Bölcsőde és Konyhán keresztül biztosítja.

(5) A személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

Gyermekjóléti szolgálat

27. § (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 39. §-a alapján a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ (7960 Sellye, Erdély u. 4.) útján biztosítja.

(2) A Sellye Család-és Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. §-ában felsorolt jelzőrendszeri tagok jelzése alapján végzi. A kérelmet a Sellye Család-és Gyermekjóléti Központ vezetőjénél kell előterjeszteni, illetve jelzést megtenni.

Óvodai ellátás

28. § Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt kell alkalmazni.

Bölcsődei ellátás

29. § A bölcsődei ellátás igénybevételére a Gyvt. 42. §-43. §-aiban meghatározottakat kell alkalmazni.

Térítési díj

30. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(2) A gyermekétkeztetésért – jogszabályban meghatározott mentességek kivételével – személyi térítési díjat kell fizetni.

(3) Az Ormánsági Tücsök Óvoda, Bölcsőde és Konyha által biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díját a Gyvt. 29. §. (3) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az intézményt fenntartó Sellye Térségi Intézményi Társulás társulási megállapodásában elfogadottak szerint Sellye Város Önkormányzat képviselő-testülete határozza meg.

(4) Az intézményi étkeztetés térítési díjait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) A szülő/törvényes képviselő által fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg és erről az ellátás megkezdésekor értesíti a kötelezettet.

(6) Bölcsődei ellátás személyi térítési díját a 2. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

31. § (1) A 2023. május 01. napját megelőzően megállapított rendszeres támogatásokat annak lejártáig kell folyósítani.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 11/2021. (IX.29.) önkormányzati rendelet.

32. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 6/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK 2023.05.01. (Ft/nap/fő)

Intézményi ellátás,
szolgáltatás

Régi nyersanyag
norma nettó

Új nyersanyag norma
30 %-os emelése nettó

Régi térítési díj bruttó

2022 évi nyersanyag
norma bruttó

új térítési díj bruttó

Bölcsőde

Reggeli

98

174,2

Tízórai

72

40,3

Ebéd

162

221

Uzsonna

101

131,3

Összesen

433

567

445

720

Óvoda

Tízórai

115

169

Ebéd

186

279,5

Uzsonna

73

102,7

Összesen

374

551

410

700

Alsós Iskolás

Tízórai

67,5

149,5

Ebéd

272,5

341,068

Uzsonna

101

115,7

Összesen

441

606,3

510

770

Alsós menza ebéd

272

354

325

450

Felsős Iskolás

Tízórai

72,5

166,4

Ebéd

311

388,7

Uzsonna

104,5

126,1

Összesen

488

681

550

865

Felsős menza ebéd

311

406

355

515

Dolgozó

Ebéd

370

500

470

635

Nyugdíjba ment saját dolgozó

370

500

720

635

VENDÉG

Ebéd

370

787

822

1000

Szünidei

Szociális étkeztetés

449

748

570

950

2. melléklet a 6/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

Személyi térítési díj bölcsődei ellátás esetén
Személyi térítési díj bölcsődei ellátás esetén: 0,-Ft