Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2021. 12. 01a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Általános indokolás
Általános indokolás
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. A Magyarország helyi önkormányza-tairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 8. §-a szerint a helyi közösség tagjai kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait - e kötelezett-ségek tartalmát és elmulasztásuk jogkövetkezményeit a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja.
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. A Magyarország helyi önkormányza-tairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 8. §-a szerint a helyi közösség tagjai kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait - e kötelezett-ségek tartalmát és elmulasztásuk jogkövetkezményeit a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja.
A rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást a Mötv. 143. § (4) bek. d) pontja tartalmazza. A magatartási szabályok betartásának elmulasztása esetén az ilyen esetek visszaszorítására a mulasztás súlyának, a felróhatóság mértékének és az érintett vagyoni helyzetének figyelembe vétele mellett a rendeletben megállapított mértékű bírság kiszabására van lehetőség. A rende-let szabályozási köre ugyanakkor korlátozott: amennyiben a magatartási szabályt magasabb szintű jogszabály szabályozza, úgy az a rendeletalkotás tárgya nem lehet, ezért sajnálatos módon az igen elszórt szabályozás sem lehet indoka annak, hogy az önkormányzat ezeket a magatartásokat rendeletben szabályozza.
Részletes indokolás
Az 1–15. §-hoz
Részletes indokolás
1. § -2. §-hoz
A rendelet személyi hatályát és értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
2. §-hoz
A rendeletben használt fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket tartalmaz a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes értelmezés érdekében.
A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazható szankciókat határozza meg. Ez a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság.
3. §-hoz
A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazandó hatásköri szabályokat tartalmazza.
Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltéréssel, mivel e magatartások miatti eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.
4-5. §-hoz
A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt, annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát.
A Ket. felhatalmazást ad a képviselő-testületnek, hogy rendeletben állapítsa meg a közigazgatási bírság felső határát, amely természetes személyek esetén 200.000,-Ft, míg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 millió Ft lehet.
A rendeletben a bírság felső határának természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
A közigazgatási bírság megfizetésének módját , illetve a bírság helyett alkalmazott figyelmeztetés szabályait határozza meg.
6. §-14. §-hoz
Azon egyes magatartásokat tartalmazza, amelyek a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősülnek.
Ezek az alábbiak:
A köztisztaság fenntartásával kapcsolatos szabályszegések
Közterület rendjét és lakókörnyezetet sértő szabályszegések
Közutak felbontására, használatára vonatkozó szabályok megszegése
Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységgel kapcsolatos szabályszegések
A lakhatás nyugalmát, a lakóépület rendjét zavaró cselekmények
Állattartással kapcsolatos szabályszegések
Az önkormányzat jelképeinek használatával kapcsolatos közösségellenes magatartások
15. §-hoz
Záró rendelkezéseket tartalmazza.