Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
A város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 05. 08- 2019. 05. 21Villány Város képviselő testületének 18/2011 (XII.22..) önkormányzati rendelete
A város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról
Villány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Étv. 9. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze véleményének kikérésével, valamint az Étv. 9. § (3) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Építési Hivatal, Állami Főépítész; Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Mohácsi, Siklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézet; Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége; Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal; Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala; Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága; Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség; Pécsi Bányakapitányság; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész; Villány Város Jegyzője mint I. fokú Építésügyi Hatóság; Nagyharsány Község Önkormányzata; Beremend Község Önkormányzata; Kisjakabfalva Község Önkormányzata; Villánykövesd Község Önkormányzata; Magyarbóly Község Önkormányzata, Márok Község Önkormányzata, Töttös Község Önkormányzata, Borjád Község Önkormányzata és Pócsa Község Önkormányzata véleményének kikérésével, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Dél-Dunántúli Területi Főmérnökség Baranya Megyei Igazgatósága és a véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a város igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. számú melléklet: Övezeti előírások összefoglaló táblázata
2. számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió 486-2010 jelzőszámú dokumentációjának 1:10000 léptékű, az 1:2000 léptékű, valamint az 1:1000 léptékű szabályozási tervlapjai, valamint a z 543/2015 jelzőszámú dokumentációjának 1:2000 léptékű szabályozási tervlapjai.
3.1
Értelmező rendelkezések
2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.
a) Szintterületi mutató: a telken lévő épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáma. E számítás során nem kell figyelembe venni a tetőtér 1,90 m-nél kisebb belmagasságú részét és a pinceszintet.
b) Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. Az üzemeltetőnek gondoskodni kell a környezetvédelmi és közegészségügyi előírások maradéktalan betartásáról.
c) Homlokzatmagasság: a homlokzat terepcsatlakozás feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
ca) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
cb) a vizsgált homlokzattól 12 m-nél hátrább lévő építményrészeket,
cc) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú építményrész magasságát,
cd) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét.
d) Zöldtető: olyan lapostető, amely legalább 30 cm vastag földréteggel és növényzettel telepítve kerül kialakításra.
e) „K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a kialakult szabályokat kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Amennyiben az alkalmazandó jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell meghatározni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni azokban az övezetekben, amelyeknek a második betűjele „K” betű. A kialakult állapot figyelembe veendő jellemzőit az építési hatóság határozza meg a (városi, annak hiányában a megyei) főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.
f) Korlátozott használatú út: az, az út, amelyen a gépjármű közlekedés időben, vagy célban korlátozva van.
g) Telekszélesség: az övezeti előírások között szerelő „telekszélesség” előírásnak az a telek felel meg, amelynél a telekterület több mint a felénél nagyobb a telek szélesség mint az előírt. A telekszélesség megfelelőségét egy az előírt telekszélességgel azonos szélességű téglalap behelyezésével kell bizonyítani.
h) Főépület: az építmények azon csoportja, amely az adott terület-felhasználásnál az előírások szerint megengedett funkciók befogadója.
i)2 A telek be nem építhető része: jelöléssel ellátott területen a térszint felett épület nem építhető. A terület burkolattal ellátható és térszint alatt beépíthető. A Barros Gábor utca, Petőfi Sándor utca, Rákóczi Ferenc utca és Batthyány Lajos utca által határolt tömbben a telek be nem építhető jelöléssel ellátott területen elhelyezhető épület, ha az épületmagasság nem haladja meg a 4,5 m-t, ha az épület hosszoldala párhuzamos a lakóövezet felöli telekhatárral és a hátsó telekhatárral párhuzamos homlokzati fala teljesen zárt.
j) Keresztcsűrős beépítés a hagyományos beépítési formáknak az az esete, amikor az utcafronton oldalhatáron álló lakóépület után a gazdasági épület keresztbe fordul és legtöbb esetben telekhatártól telekhatárig ér.
k)3 Fásított zöldterület, nagyrendezvény esetén parkoló: olyan a parkolókra előírt módon fásított zöldfelület, ami nagyrendezvények idején parkolóként szolgál.
l)4 Feldolgozó tér: borászattal, pálinkafőzéssel, szőlőmag feldolgozással és borlekvár készítéssel kapcsolatos feldolgozó tér.
A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása,
d) tervezett belterületi határ,
e) építési hely
f) kötelező építési vonal
g) telek be nem építhető része,
h) közhasználat szánára megnyitott magánterület,
i) csúszásveszélyes terület,
j) előzetes településrendezési szakvélemény készítési kötelezettség.
(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési terv módosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.
(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
Az építés engedélyezését megelőző szakvélemények
4. § (1) Az ügyfél elvi építési, építési engedély iránti kérelmét megelőzően meg kell kérni az önkormányzati tervtanács véleményét
a) a helyi értékvédelem alatt lévő épületet érintő azon átalakítás, vagy bővítés engedélyezési tervéhez, amely az utcafronti megjelenést befolyásolja,
b) a Vkp jelű pincés területet érintő ahhoz az engedélyezési tervhez, amely az utcai megjelenítést, vagy épülettömeget megváltoztatja,
c) a Templom hegyen a közpark területén és a Somssich hegy csúcsán a Vti-T5 jelű területen való építés esetén,
d) az elkerülő út Dózsa György úti bejáratának környezetében való építés esetén,
e) a Baross Gábor utca, az Ady Endre fasor, a Nagyharsány felé vezető közút menti telkeket érintő azon engedélyezési tervhez, amely az utcafronti megjelenést befolyásolja,
f)5 valamint a 300 m2 összes szintterületet meghaladó épületek esetén.
(2) A szabályozási tervben előzetes településrendezési szakvélemény készítési kötelezettséggel terhelt területen minden telekalakítást és építést megelőzően a jelölt terület egészének telekrendezésére és beépítésére vonatkozó szakvéleményt kell készíteni.
(3) A szabályozási tervben csúszásveszélyesnek jelölt területet csak geotechnikai szakvélemény birtokában lehet beépíteni.
Övezeti előírások
A terület-használat rendszere
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
Beépítésre szánt terület:
Lakóterületek
kisvárosias lakóterület Lk
kertvárosias lakóterület Lke
falusias lakóterület Lf
Vegyes területek
településközponti vegyes terület Vt
központi vegyes terület Vk
Gazdasági területek
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
egyéb ipari terület Gipe
Különleges területek
intézményi Ki
sportterület Ks
Beépítésre nem szánt terület:
Közlekedési területek
közúti közlekedési terület
kötöttpályás közlekedési terület
Zöldterület Z
Kegyeleti park Zkp
Erdőterületek
védelmi erdőterület Ev
gazdasági erdőterület Eg
egészségügyi, turisztikai erdőterület Ee
Mezőgazdasági területek
kertes mezőgazdasági terület Mke
általános mezőgazdasági terület Má
korlátozott mezőgazdasági terület Mko
Vízgazdálkodási terület V
Természetközeli területek
mocsár Tkm
sziklás terület Tksz
Különleges területek
temető terület Kt
hulladék elhelyezési terület Kh
szennyvíztelep Ksz
(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
Beépítésre szánt területek
1. Általános szabályok
6. § (1) A szabályozás módszere szerint elkülönül a beállt, már kialakult terület - jele: K - a változásra váró, rekonstrukciós terület – jele: R - és a még beépítetlen, beépítésre tervezett terület – jele: T.
(2) A kialakult területen a meglévőségek elfogadása és az adott környezethez való illeszkedés a fő szabály - illeszkedés a beépítés paraméterei, az építési hely, az utcai homlokzatmagasság, a tetőidom vonatkozásában. Az 1. számú mellékletben megadott övezeti paraméterek az illeszkedés jogán sem léphetők át.
(3) A rekonstrukciós területen az 1. számú mellékletben leírt övezeti paraméterek képezik a fő szabályt, de ezt korlátozhatja a szomszédos beépítéshez való igazodás kötelme.
(4) A tervezett területen az övezeti paramétereket nem korlátozza illeszkedési kötelem.
(5)6 A területfelhasználási egységeken belül - az értékvédelmi területek kivételével - 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló magánút alakítható ki.
(6)7 A telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, a településrendezési szakvélemény készítési kötelezettséggel terhelt része, más övezetbe tartozó része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe. Abban az esetben amikor 2. § i) szerint épület létesíthető a be nem építhető sávban, az itt létesített épület növeli a telek számított beépítettségét és csökkenti a számított zöldfelületét.
(7) A telkek beépítése során az előkert méretét a környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani, kivéve a „T” jelű beépítésre tervezett övezetben, ahol legalább 5,0 m előkert biztosítandó, és ha a szabályozási terv másként intézkedik.
(8) Előkert nélküli beépítésnél az utcafronton zárt kerítés létesíthető.
(9) Szintalatti beépítés csak az építési helyen belül létesíthető és mértéke nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét. Ez az előírás a borospincére nem vonatkozik.
(10) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – a beépítés feltétele a teljes közmű kiépítése.
(11) Zártsorú beépítés esetén az oldalhatárra épített udvari épületszárnyat nyeregtetővel kell kialakítani. Ahol a szabályozási terven jelölt építési hely azt másként nem jelöli, az utcafronti építési hely szélessége a telek oldalhatárán nem haladhatja meg a 15,0 m-t.
(12) A hátsókert azokban az építési övezetekben építhető be, amelyekben a megengedett beépítés 60 %, vagy annál több, vagy a telekmélység nem éri el a 25 m-t
(13) I. Rendű közlekedési területre nem nyitható gépkocsitároló.
(14) A Baross Gábor utca Diófás tér és Rákóczi út közötti szakaszán a közterületi telekhatáron álló épületek földszintjének utcafronti részén nem helyezhető el lakás.
(15) Bármely építési övezet telkén lakásonként legalább 20 m2 zöldfelületet kell biztosítani.
(16) Zártsorú beépítésnél az utcára merőleges épületszárny melletti oldalkert szélessége nem lehet kevesebb az erre a szárnyra megengedett építménymagasságnál
(17) Zártsorú, illetve előkert nélküli beépítésnél az utcai homlokzatmagasság nem lehet több az övezetben megengedett építménymagasságnál.
(18) 25 vendégszobánál nagyobb kereskedelmi szálláshely a város közigazgatási területén csak négy csillagos, vagy annál magasabb kategóriában létesíthető.
(19) A telek közterületnek átadott része a beépítési százalék számítása során a telek részeként vehető figyelembe.
(20) Ha a tervezett szabályozási vonal a meglévő épületen keresztül halad
a) a meglévő épület csak a szabályozási terv szerint megengedhető építési helyen bővíthető,
b) ha a bővítés összes szintterülete meghaladná a szabályozási vonallal keresztezett épület szintterületét, a bővítés csak a jövendő közterületbe eső rész bontásával engedélyezhető,
c) ha a jövendő közterületbe eső épületrész bontásra kerül, akkor a szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani, és az így kialakuló telket köz-, vagy magánútként telekkönyvezni.
(21)8 Az Oportó utca, Szőlő utca, Hegyalja utca által határolt tömb Szőlő utcai oldalán az épület a telek utcafronti telekhatárára helyezhető, de az utcafronti telekhatártól számított 5, m-en belül csak vendéglátó funkciójú épületrész létesíthető.
2. Lakóterület
7. § (1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott, valamint jelen rendelet 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) A területeken a lakás(ok) helyett kereskedelmi szálláshely is elhelyezhető az 1. számú mellékletben megengedett lakásszám mindegyike helyett az ott megjelölt szobaszámmal.
(3) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) Falusias lakóterületen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, és ezt a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögének 37-45 között kell megválasztani. Az épület utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 8,0 m-t.
c)9 Az épületek tetőhéjalásához – a natúr beton felületű kivételével - szilikátbázisú cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk telihézagolt nyerstéglával, vagy simított vakolattal történhet.
d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
e) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
f)10 Nem létesíthető az épületen kívüli fém kémény.
g) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
h) Az utcai homlokzaton erkély, vagy loggia nem létesíthető.
(5) A Dózsa György és Virágos utcákhoz kapcsolódó falusias lakóterületen az (5) bekezdésben leírtakon kívül még az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) A telek utcafronti szélessége nem csökkenthető.
b) 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró funkciójú épület, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal, a főépülettel szemben lévő oldalhatár utcai részén is elhelyezhető, illetve megtartható.
c) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető.
3. Vegyes terület
8. § (1) A terület a következő övezetcsoportokra oszlik
Vtá jelű általános településközponti vegyes terület
Vti jelű idegenforgalmi településközponti vegyes terület
Vká jelű általános központi vegyes terület
Vki jelű idegenforgalmi központi vegyes terület
Vkp jelű pincés központi vegyes terület
(2) A Vti és Vki jelű területen 1. sz. mellékletben szereplő funkcionális korlátot kell érvényesíteni, a Vtá és Vká jelű területeken az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de újonnan nem létesíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület, valamint üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.
(3) Amennyiben az igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális valamint sportépületek elhelyezése parkosított területet érint kertépítészeti tervet kell készíteni.
(4) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5)11 A Vti-R5 jelű övezetben a zártsorú építési helyen belül az épületeket az alábbiak szerint kell elhelyezni:
a) Azokban az esetekben ahol a rendelet hatálybalépésekor a kialakult beépítés mindkét oldalhatáron álló, és e két épület egyben az utcai telekhatáron is álló, akkor a két telekhatár menti beépítés átalakítás, bővítés új építés során is megtartható, a két telekhatár menti épület között, az építési hely utcai telekhatárától mért 30,0m hosszán, legalább a meglévő épületek közötti, urcafronton mért távolságot beépítetlenül kell hagyni. Az utcai telekhatártól mért 30,0m felett zártsorú összeépítés létesíthető.
b) Egyéb esetekben az utcai telekhatártól mért 30,0 m-en belül a beépítéssel ellentétes oldalon legalább 6,0m beépítetlen területsávot kell hagyni, zártsorú összeépítés az utcai telekhatártól mé rt 30,0m felett létesíthető.
(6)12 A Vti-R5 jelű övezetben a déli telekhatár menti épületek szomszéd felőli homlokzatának átlagos magassága a 3,5m-t nem haladhatja meg.
9. § (1) A Vkp jelű terület övezetei a történetileg kialakult présház együtteseket foglalják magukba. A beépítési jellegzetességük alapján
- a Vkp-1 jelű építési övezet az egyedi telkes, zártsorú, többségében utcával párhuzamos gerincű,
- a Vkp-2 jelű építési övezet az egyedi telkes, fésűs beépítésű, többségében utcára merőleges gerincű,
- a Vkp-3 jelű övezet a tömbtelkes, halmazos beépítésű területeket foglalja magába.
(2) Az övezetekben bortárolás és borfeldolgozás funkción kívül az épített környezethez illeszthető nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi funkciók is elhelyezhetők.
(3) A területen lakás nem létesíthető, nem bővíthető.
(4) A védett présházak tömege és homlokzata a helyi értékvédelmi rendeletben leírtak szerint kezelendő. Belsőben átalakíthatók, egymással a már összeépítettek funkcionálisan is összekapcsolhatók, de az ajtós, vagy falnyílásos kapcsolat ellenére a terek különállóságának meg kell maradni.
(5) A védett pincesorok környezetében a szabályozási tervben jelölt helyeken való építés esetén utcaképi vizsgálatot kell készíteni, a beépítés illeszkedésének elbírálhatóságára. Ezeken a helyeken igazolni kell, hogy az út túloldalán álló ember számára az új beépítés a védett pincesor által takarásban marad.
(6) A Vkp-1 és Vkp-2 jelű övezetekben a meglévő pincék közötti hézag új beépítéssel nem szüntethető meg.
(7) A Vkp-1 övezetben a fentieken kívül az alábbi szabályokat is figyelembe kell venni:
a)13 Az övezetben lévő telkek a funkcióváltás elősegítése érdekében összevonhatók, de a rajta lévő és létesülő épületeknek a pincesorban szokásos telekmérethez igazodó bontottságot, tömeget, kialakítást kell mutatniuk.
b) Meglévő telek az övezeten belül bővíthető.
c) Az épületek hátrafelé a nyeregtetős tömeg vízcsendesítős kiegészítésével bővíthetők.
d) A Baross Gábor utca 73-107 házszámú épületek a c) pontban leírt bővítésen kívül, a telek 601. hrsz. telekig való bővítése után 75 %-os beépítettségig átriumos elrendezésben bővíthetők, oly módon, hogy az utcával párhuzamos gerincű épületek zártsorúan összeépíthetők legyenek. A két - utcával párhuzamos gerincű - szárnyat összekötő tag az egyik oldalhatárra rá építhető, az udvar legalább 3,5 m-es szélességének megtartásával.
e) Az új épületszárnyak szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, gerincüknek pedig takartnak kell maradni az utca túloldaláról 1,8 m magasságból nézve.
(8) A Vkp-2 jelű övezetben az utcafrontra merőleges gerincű épületek hátrafelé bővíthetők a meglévő épület szélességében, amennyiben a tetősíkok töretlenek maradnak, vagy utcától emelkedő területen 6,0 m-enként 1,5 m-t emelkedhetnek.
(9) A Vkp-3 jelű övezetben építési helyet a meglévő épületeken kívül a (10) bekezdésben foglalt kivétellel csak a szabályozási tervben jelölt valamikori présház helyek biztosítanak. Terepszint alatti létesítmények az építési helyeken kívül is létesíthetők a terület tulajdonosának hozzájárulásával. Ezt a hozzájárulást a telekkönyvbe aláépítési szolgalomként kell bejegyezni.
(10) A Vkp-3 jelű építési övezetben a helyi értékvédelmi terület védettsége miatt telket alakítani, új építési helyet kijelölni, illetve meglévő épületet bővíteni, az érintett terület egészére külön jogszabály alapján készített látványtervvel, beépítési tervvel és tömegvázlattal igazolt módon az önkormányzati tervtanács véleményének figyelembevételével szabad.
4. Gazdasági terület
10. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Üzemanyagtöltő állomás csak a Nagyharsány felé vezető közúttól legalább 200 m-re az elkerülő úthoz csatlakozó Gksz besorolású területen helyezhető el.
5. Különleges terület
11. § (1) Ks jelű sportterületen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) Amennyiben az épületek elhelyezése parkosított területet érint kertészeti tervet kell készíteni.
(3) A területen épület legfeljebb 10 % beépítettséggel és 12,5 m építménymagassággal építhető.
12. § (1) A Ki jelű intézményi területen kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, szálláshely-szolgáltató épület, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(2) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.
Beépítésre nem szánt területek
6. Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
a) I. rendű közlekedési célú közterület övezete
b) II. rendű közlekedési célú közterület (kiszolgáló utak) övezete
c) korlátozott használatú utak övezete,
d) nagy parkolók övezete
e) kötöttpályás közlekedés övezete
(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó építménye a területen elhelyezhető.
(3) A kötöttpályás közlekedési övezet területén telekosztás nem engedélyezhető, és csak a vasúti üzemmel összefüggő épületek helyezhetők el.
7. Zöldterület
14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület a 4. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
(3) Közpark létesítése vagy rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(3) 14
(5) A területen telekosztás nem engedélyezhető.
14/A. §15 (1) A Zp jelű övezet olyan a parkolókra előírt módon fásított zöldfelület, ami nagyrendezvények idején parkolóként szolgál.
8. Erdőterület
15. § (1) A területen lévő erdők építésjogi szempontból Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők illetve Ee jelű egészségügyi-, szociális-, sport-, turisztikai- és üdülőerdők lehetnek.
(2) Az Ee jelű területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el 5 %-os beépítettséggel, épületenként 500 m2-nél nem nagyobb beépített területtel és 7,5 m-nél kisebb építménymagassággal.
(3) 16
9. Mezőgazdasági terület
16. § (1) Mezőgazdasági területen belül az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint alábbi területfelhasználási egységek találhatók.
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület
b) Ma-0 jelű általános mezőgazdasági terület beépítési lehetőség nélkül
c) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
d) Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
(2) A területen lakóépület csak 10 000 m2-nél nagyobb telken, illetve birtokközpont részeként helyezhető el.
(3) Az I. és II. osztályú szőlőterületek művelési ága – a szőlőműveléssel és borászattal összefüggő birtokközpont kialakítást kivéve - nem változtatható.
(4) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen létesíthető. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át, illetve az adott telek 30 %-át.
(5) Ha a birtoktest szőlő művelési ágba tartozó területekből áll, a birtokközpontban létesülő összes épület szintterület legfeljebb 50 %-a boridegenforgalmat is szolgálhat.
(6) A területen birtokközpont részeként nagylétszámú állattartó telep belterülethez, védett természeti területhez, illetve országos főúthoz 300 méternél közelebb nem helyezhető el.
(7) Az Maés Mko jelű övezetekben új épület 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
(8) A birtokközpont telkén épület 20 m elő-, oldal-, és hátsókert betartásával helyezhető el. A Nagyharsány felé vezető út mentén 50 m-es beépítetlen sávot kell biztosítani.
(9) A nagyharsányi út feletti Ma jelű mezőgazdasági területen további birtokközpontok nem alakíthatóak.
17. § (1) Má jelű általános mezőgazdasági területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
18. § (1) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- táj- és természetvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
(2) A terület földrészletein a gyepgazdálkodást, legeltetéses állattartást, valamint a lovas és ökoturizmust szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(3) Az övezeten belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
19. § (1) Mke jelű területen belül az alábbi övezetek kerületek kialakításra:
Mke-sz jelű szőlőművelési övezet,
Mke-p jelű pincesor övezet és
Mke-r rekreációs kiskert-gazdálkodási övezet
(2) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a boridegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.
(3) A kertes mezőgazdasági területen lévő egy birtokhoz tartozó területekből kertművelési birtoktest képezhető. A kertművelési birtokközpont bármelyik kertes mezőgazdasági övezet egy telkén az Mke-p övezetben érvényes szabályok szerint létrehozható legfeljebb a birtoktest teljes területének 1,5 %-át meg nem haladó beépítéssel. Ebben az esetben az építés engedélyezésével együtt a birtoktest többi területére építési korlátozást kell bejegyezni a tulajdonos érdekében.
10. Vízgazdálkodási terület
20. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját, valamint a hullámtereket foglalja magába.
(2) A V-1 jelű övezet az állandó vízfolyások és állóvizek területét és partját foglalja magába
(3) A V-1 övezetben végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.
(4) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
(5) A V-2 jelű övezet azokat a helyi jelentőségű közterületeket foglalja magába, amelyeknek fő feladata a felszíni vízelvezetés.
(6) A V-3 jelű övezet a vízművek területe.
11. Természetközeli területek
21. § (1) A természetközeli területek közül Villányban Tkm jelű mocsár és Tksz jelű sziklás terület található.
(2) A természetközeli területen az eredeti természetközeli állapot fenntartására kell törekedni. A területen épületet létesíteni nem szabad
12. Különleges terület
22. § (1) Kt jelű temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében a nyugalmat zavaró, vagy a kegyeletet sértő tevékenység nem engedélyezhető.
23. § (1) A Kh jelű hulladék elhelyezési területen csak a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephely, épület, vagy műtárgy létesíthető..
24. § (1) A Ksz jelű szeméttelep területen csak a szennyvíz elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephely, épület, vagy műtárgy létesíthető.
Egyéb előírások
Az építészeti örökség helyi védelme
25. § (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít.
(2) A helyi védelemnek két fajtája van: egyedi és területi. Az egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2)
Tájképvédelem
26. § (1) A központi belterülettől és a Nagyharsány felé vezető úttól északra eső területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési dokumentációjához csatolni kell a tájképi illeszkedést igazoló látványtervet.
27. §17
Zöldfelületek
28. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A kulturális, egészségügyi, szociális, sport funkciójú létesítmények zöldfelületeit kertépítészeti terv alapján kell kialakítani
(3) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani és benne törekedni kell lombos fák elhelyezésére.
Közművesítés hírközlés
29. § (1) Önálló távközlési antennatorony nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(2) Légvezeték és oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a főhálózati utak belterületi részén
(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(4) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(5)18 A beépítésre szánt területen az építés feltétele a teljes közművesítettség.
(6) Szélerőmű Villány közigazgatási területén nem helyezhető el.
Telekalakítás
30. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.
Belterület lehatárolása
31. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
(2) A belterület határát a szabályozási terv tartalmazza.
Sajátos jogintézmények
32. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.
(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.
(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a mezőgazdasági véderdősávokra és az üzemi területek véderdő sávjaira, valamint a szabályozási tervben jelölt területekre.
Záró rendelkezések
33. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 7/2003 (XII. 16.) rendelete. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet – az építtető kérésére – a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható
Görögkeleti szerb templom és plébánia |
műemlék |
Móra Ferenc u. 1. |
12 |
Présház |
műemlék |
1492 |
|
műemléki környezet |
1490, 1491, 1493, 1494, 1425, 1426, 1427, |
||
Római katolikus templom |
műemlék |
Mathiász János u. |
797 |
Római katolikus templom |
műemlék |
Virágos út |
1066 |
3. melléklet21
Hatályon kívül helyezte: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Módosította: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Beiktatta: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Beiktatta: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Beiktatta: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Módosította: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Módosította: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Beiktatta: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Módosította: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Módosította: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Beiktatta: 3/2017. (III.10.) rendelet
Beiktatta: 3/2017. (III.10.) rendelet
Módosította: 14/2015. (VII.16.) rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (VII.16.) rendelet
Beiktatta: 20/2015 (XII.18.) rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (VII.16.) rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (VII.16.) rendelet
Módosította: 14/2015. (VII.16.) rendelet
Módosította a 3/2017 (III.13.) rendelet Módosította a 2/2019 (V.08.) rendelet
Módosította: 1/2017 (III.6) rendelet Módosította: a 3/2017 (III.13.) rendelet Módosította: a 2/2019 (V.08.) rendelet
Hatályon kívül helyezte: 20/2015 (XII.18.) rendelet