Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 11. 14- 2024. 04. 22Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Villány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: a településkép védelméről szóló törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a Partnerek véleményének figyelembe vételével az alábbiakat rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Villány Város településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények, a településkép-érvényesítési eszközök, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározásával.
2. § A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
2. A rendelet hatálya
4. § A rendelet a település egészére állapít meg szabályokat, területi hatálya Villány város teljes közigazgatási területére kiterjed.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
3. Értelmező rendelkezések
6. § Értelmező rendelkezések:
a)1 Információs célú berendezés: olyan berendezés, amely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére is szolgál.
b) Értékvizsgálat: a helyi védelem megállapításához az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 7. § (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.
c) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatáron a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
d) Kerítés magassága: Kerítés magassága tekintetében előírt maximális érték, a rendezett terepszinttől a kerítés legmagasabb pontjának maximális választható magasságát jelöli. Amennyiben a kerítés két oldalán a terepszint eltérő, a magasságot az utcai oldalon kell mérni. Amennyiben a természetes tereplejtés a 10%-ot meghaladja, a kerítés magassága az előírt értéket 30 cm-rel meghaladhatja.
e) Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
f) Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló törvény szerinti berendezés, létesítmény.
g) Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben meghatározott berendezés.
h) Illeszkedés: az illeszkedés szempontjainak megállapításakor a tervezett épület közvetlen környezetét kell vizsgálni. Általános esetben ez a szomszédos 8-8 ingatlant, és az azokkal szemben lévő ingatlanokat kell vizsgálni a kialakult állapot megállapításához, és ez alapján az illeszkedés szempontjainak való megfeleléshez.
A HELYI VÉDELEM
4. 1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt egyedi és területi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.
(2) E rendelet megalkotását követően egyedi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre. Döntésre a Képviselő-testület jogosult, értékvizsgálat alapján, jelen rendelet módosításával.
(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely helyi lakos, civil és gazdálkodó szervezet, intézmény kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(4) A helyi egyedi vagy területi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat (értékvizsgálat), különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái, terület esetén a terület lehatárolását ingatlan nyilvántartási térképen),
b) megnevezését,
c) helyszínrajzát,
d) jellemzőit (pl.: kora, építmény stílusa, növény fajtája, állapota, …stb.),
e) a védelem indoklását, épület, építmény jelentőségét (pl.: eredete, története, hozzá kapcsolható esemény, …stb),
f) színes fotódokumentációt (minden lényeges oldalról) és
g) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) Helyi egyedi vagy területi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
(6) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait,
e) alaprajzi és homlokzati felmérési rajzait,
f) színes fotódokumentációt (minden lényeges oldalról).
(7)2 A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy gazdaságtalan átalakítási-, bővítési-, felújítási-, helyreállítási-, vagy korszerűsítési költségek esetén az azt alátámasztó építésügyi műszaki szakértői vélemény birtokában kezdeményezhető.
(8) Helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
(9) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző 15 napon belül gondoskodik.
(10) Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát, az illetékes építési hatóságot. Az értesítésről a jegyző 15 napon belül gondoskodik.
(11) Helyi védelem alatt álló épület, utca felé eső homlokzatán a helyi védelem tényéről való tájékoztató tábla elhelyezhető. A tábla megjelenését, tartalmát Képviselő- testület állapítja meg, a település egészére vonatkozóan, egységes megjelenést iztosítva. A táblát az Önkormányzat helyezi el, a tulajdonossal egyeztetett időpontban. Tulajdonos köteles az elhelyezést tűrni, az elhelyezéshez szükséges bejutást biztosítani, a megkereséstől számított 30 napon belül.
8. § (1) A helyi védettség fokozatai:
a) A H1 jelű védelem a teljes épület védelmét jelenti. A védelem fokozatát, az 1. mellélet b.) pontjában található értékleltár tartalmazza. Az 1. mellékletben műemléki védelemre javasolt épületek a műemléi védelem megtörténtéig H1 jelű védett értékek.
b) A H2 jelű védelem a az épület valamely részének, részletének védelmét jelenti. A védelem tárgyát az 1. mellélet b.) pontjában található értékleltár tartalmazza.
c) Helyi területi védelem. A településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal, utcakép, településkarakter védelmét szolgálja.
(2) Teljes védelem (H1), és egyes részletek védelme (H2) esetén az építészeti értékek megtartása mellett bővíthetők az épületek.
(3) Védett épület el nem bontható.
9. § A helyi védett érték nyilvántartása a főépítész feladata, a nyilvántartás formája az 1. mellékletben található értékleltár.
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § Az 1 mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 26. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
11. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget az önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó vissza nem térítendő támogatás a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.
(3) Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.
(4) A támogatás mértékének megállapítása a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzati támogatásokat szabályozó jogszabályok figyelembe vételével történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át, de legfeljebb 500.000.- forintot.
(5) A támogatás az 5. melléklet szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető. A kérelem melléklete a tervezett beavatkozás megismeréséhez szükséges mélységű leírás, tervdokumentáció, és költségvetés.
(6) A támogatás megítéséséről a Képviselő-testület a hiánytalanul beadott kérelem beérkezését követően 60 napon belül dönt.
(7) A támogatás a Képviselő-testület előzetes döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.
(8) Ugyanazon épületre ugyanazon munkanemre nem igényelhető támogatás 10 éven belül.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. § A helyi területi védelem és a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A helyi védelemben részesülő területre és elemekre vonatkozó településképi követelmények
13. § Helyi védett területen az épületek, építmények alakításának elsődleges szabálya, a helyi építési szabályzat előírásainak keretein belül, az illeszkedés a meglévő, kialakult környezethez. A beavatkozások a védett terület értékében, utcaképben, karakterben negatív változást nem eredményezhetnek. Az illeszkedés során elsősorban a 3-3 szomszédos, és szemben lévő ingatlanokat kell vizsgálni. A megjelölt környezetben található helyi védett egyedi értékhez különösen kell illeszkedni.
14. § (1) A helyi területi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el.
b) Előkert nélküli beépítés esetén, utcai oldalon tömör kerítés létesíthető. A tömör kerítés legmagasabb pontja az 1,30 m-t nem haladhatja meg, térszín feletti része kizárólag tömören rakott, látszó kisméretű téglából készíthető. Előzőeken túl, utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t. szomszédos telekhatárok között csak áttört kerítés építhető,. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak kő, fa, fém, tégla, illetve vakolt felület lehet. Sövénykerítés létesíthető, mely a védett értéket az utca felől nem takarhatja ki, az épület előtt 1,5 m-nél magasabb, a szomszédos telekhatárok között 2,0 m-nél magasabb nem lehet.
(2) A helyi területi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Felújítás, bővítés, új építés esetén az épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.
b) Az ingatlanon álló, főfunkciójú épület (lakóház, pince) egészének azonos színűnek, anyaghasználatának egymáshoz és az utcaképhez illeszkedőnek kell lennie.
c) Védett területen elhelyezkedő, egyedileg nem védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, épületen kívüli fém kémény, illetve parabolaantenna, az utcai telekatártól mért 6 méteren belül nem helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el, az utcáról nem látható telekrészen.
d) Utcai homlokzaton terasz, erkély nem létesíthető.
e) Utcai homlokzaton égéstermék kivezető, szellőző berendezés eleme nem helyezhető el.
15. § A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) H1 jelű védett épületek tömegét, nyílásrendjét, nyílásméreteit, tetőhajlását megváltoztatni kizárólag az eredeti állapot visszaállítása okán lehet. Védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéken lévő tetőhöz kell igazodó, 35-45 fok közöttinek kell lennie.
b) Az épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat.
c) védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében megengedett. Bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.
d) Az ingatlanon álló, főfunkciójú épület (lakóház, pince) egészének azonos színűnek kell lennie.
e) Védelem alatt álló épületen, épületrészen nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett. Új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.
f) Védett épület tetőfedésére natúr cserépszínű cserepet kell használni. A cserép formájának a védett értékhez és a környezethez illeszkednie kell.
g) Védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, illetve parabolaantenna nem helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el, az utcáról nem látható telekrészen.
h) Utcai homlokzaton terasz, erkély nem létesíthető.
i) Utcai homlokzaton égéstermék kivezető, szellőző berendezés eleme nem helyezhető el.
j) Nem létesíthető épületen kívüli fém kémény.
k) Védelem alatt álló épületen a tetőtér hasznosítása esetén, a tetőn kizárólag tetősíkban fekvő ablak létesíthető.
l) Védelem alatt álló épületen a nyitott tornác megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető.
m) Védett épületek telkein a zöldfelületeket az építészeti érték megjelenéséhez illeszkedően kell kialakítani. A telken az épület által elfoglalt terület, a burkolt felületek, valamint a kertként használt felületeken kívüli területeket zöldfelületként kell kialakítani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell.
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Településközponti területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
b) Járműtároló, melléképítmény új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben, vagy azzal szorosan összeépítve, azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A fő rendeltetést kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magassága a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát nem haladhatja meg. Meglévő beépítés esetén az előkertben mellék építmény nem helyezhető el. Egyéb helyen a meglévő épülettel építészeti összhangban kell kialakítani.
c) Előkert nélküli beépítés esetén, utcai oldalon az épület megjelenésével összhangban kialakított tömör kerítés létesíthető. Egyéb esetekben utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t. Tömör kerítés nem építhető, a kerítésnek áttörtnek kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Sövénykerítés létesíthető.
d) Kerti építményeknek a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.
(2) Településközponti területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő.
b) Az épületek 35-45 fok közötti hajlású magastetővel helyezhetők el, lapostetős épület legfeljebb pince + földszintes kialakítással, zöldtetővel létesíthető, udvari beépítés esetén,
c) Magastetős épületek fedésére megengedett anyag az agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg.
d) Kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
e) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/4-át nem haladhatja meg.
f) Homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett. Épületek homlokzatán cégfeliratot, építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el.
g) A telken az épület által elfoglalt terület, a burkolt felületek, valamint a kertként használt felületeken kívüli területeket zöldfelületként kell kialakítani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell.
h) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
i) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
j) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
k) A területeken utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy rendeltetési egységet tartalmazó épület esetén az ingatlanon egy, több rendeletetési egységes tartalmazó épület esetén legfeljebb három parabolaantenna, egyéb antenna helyezhető el.
17. § (1) Hagyományos beépítésű lakóterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
b) Járműtároló, melléképítmény új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben, vagy azzal szorosan összeépítve, azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A fő rendeltetést kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magassága a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát nem haladhatja meg. Meglévő beépítés esetén az előkertben közműcsatlakozási műtárgyon kívül melléképítmény nem helyezhető el, egyéb helyen a meglévő épülettel építészeti összhangban kell kialakítani.
c) Előkert nélküli beépítés esetén, utcai oldalon az épület megjelenésével összhangban kialakított, legfeljebb 1,3 m magas tömör kerítés létesíthető. Egyéb esetekben utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5m-t. Tömör kerítés nem építhető, a kerítésnek áttörtnek kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Fonott és táblás drótkerítés, sövénykerítés létesíthető.
d) Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.
e) Az ökológiai hálózat magterületébe és ökológiai folyosójába tartozó területeken tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati - terepalakítási beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás, növénytelepítés nem végezhető. Csarnok jellegű épület nem létesíthető.
(2) Hagyományos beépítésű lakóterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő.
b) Az épületek 35-45 fok közötti hajlású magastetővel helyezhetők el, lapostetős épület legfeljebb földszintes kialakítással, a tervezett beépítettség 15%-át meg nem haladó mértékben.
c) Magastetős épületek fedésére megengedett anyag az agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg.
d) Kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
e) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/4-át nem haladhatja meg.
f) A tető főgerince irányának a környezetéhez illeszkedőnek kell elennie. Új építés, vagy új tető létesítése esetén a gerincvonalnak a közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodnia kell. Amennyiben a két szomszédos tető gerincvonala azonos irányú (utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos), a közöttük lévőnek is ezekkel egyezőnek kell lennie.
g) Homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett. Épületek homlokzatán cégfeliratot, építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el.
h) A telken az épület által elfoglalt terület, a burkolt felületek, valamint a kertként használt felületeken kívüli területeket zöldfelületként kell kialakítani. A telekre előírt zöldfelületet legalább 50%-ban egybefüggően kell kialakítani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell.
i) Cserje, sövény a szomszédos telekhatártól minimum 60 cm-re, fa minimum 1,5 m-re ültethető.
j) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 6 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
k) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
l) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
m) A területeken utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy rendeltetési egységet tartalmazó épület esetén az ingatlanon egy, több rendeletetési egységes tartalmazó épület esetén legfeljebb három parabolaantenna, egyéb antenna helyezhető el.
18. § (1) Új beépítésű lakóterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
b) A fő rendeltetést kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magassága a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát nem haladhatja meg.
c) Utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5m-t. Tömör kerítés nem építhető, a kerítésnek áttörtnek kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Fonott és táblás drótkerítés, sövénykerítés létesíthető.
d) Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.
e) Az ökológiai hálózat magterületébe és ökológiai folyosójába tartozó területeken tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati - terepalakítási beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás, növénytelepítés nem végezhető. Csarnok jellegű épület nem létesíthető.
(2) Új beépítésű lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő.
b) Az épületek a környezetébe illeszkedő hajlású magastetővel helyezhetők el, lapostetős épület legfeljebb földszintes kialakítással, a telekre megengedett beépíthetőség 30%-át meg nem haladó mértékben helyezhető el
c) Magastetős épületek fedésére megengedett anyag az agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg.
d) Kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
e) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza, a tető hosszának 1/3-át nem haladhatja meg.
f) Homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett. Épületek homlokzatán cégfeliratot, építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el.
g) A telken az épület által elfoglalt terület, a burkolt felületek, valamint a kertként használt felületeken kívüli területeket zöldfelületként kell kialakítani. A telekre előírt zöldfelületet legalább 60%-ban egybefüggően kell kialakítani.
h) A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell. Cserje, sövény a szomszédos telekhatártól minimum 60 cm-re, fa minimum 1,5 m-re ültethető.
i) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken, épületrészeken elhelyezni nem lehet.
j) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
k) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
19. § (1) Gazdasági területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe, tájba illeszkedően kell megválasztani.
b) Utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8m-t. Tömör kerítés nem építhető, a kerítésnek áttörtnek kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Fonott és táblás drótkerítés, sövénykerítés létesíthető.
(2) Gazdasági területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő.
b) Az épületek a környezetébe illeszkedő hajlású tetővel helyezhetők el, lapostetős épület építhető.
c) Magastetős épületek fedésére megengedett anyag az agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, trapézlemez, sinuslemez, szendvicspanel, üveg.
d)3 15,0 m szélességet meghaladó épületet lefedő magastető egyben nem alakítható ki, a tetőfelület, illetve a tömeg osztását meg kell valósítani.
e) Kék, piros, sárga, illetve egyéb élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő, és homlokzatképző anyag alkalmazása legfeljeb az országosan egységes megjelenésű, arculatú tevékenységek esetén, és legfeljebb az adott homlokzat 1/3 részén megengedett.
f) A telek épületek, burkolt felületek által el nem foglalt felületeket legalább gyepfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telekre előírt zöldfelületet legalább 50%-ban egybefüggően kell kialakítani.
g) A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell. Cserje, sövény a szomszédos telekhatártól minimum 60 cm-re, fa minimum 1,5 m-re ültethető.
h) Amennyiben a gazdasági terület valamely talakhatára lakóterülettel határos, vagy az utcával szemközti oldalon lakóterület van, vagy kijelölt, az adott telekhatár mentén végig legalább egy sor cserjét kell telepíteni a használatba vételig, a rendelet hatálybalépésekor üzemelő telephelyek esetén, a rendelet hatálybalépésétől számított 3 éven belül.
i) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.
j) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
k) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
20. § (1) Szőlőhegyi és külterületi területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe, a tájba illeszkedően kell megválasztani.
b) A területen az épületek, illetve egy épülettraktus szélessége a 6,0m-t nem haladhatja meg, a tetőfelület tagolásánál ezt figyelembe kell venni.
c) Meglévő pincék, pincesorok területén az épület tömegének, tetőhajlásának és gerincirányának a meglévőkhöz illeszkedőnek kell lennie.
d) Utcai oldalon, vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5m-t. Tömör kerítés nem építhető, a kerítésnek áttörtnek kell lennie. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, illetve vakolt felület lehet. Fonott és táblás drótkerítés, sövénykerítés létesíthető.
e) Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie.
f) Az ökológiai hálózat magterületébe és ökológiai folyosójába tartozó területeken tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati - terepalakítási beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás, növénytelepítés nem végezhető. Csarnok jellegű épület nem létesíthető.
g) Tájképvédelmi területen a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni, új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a tájképi adottságok megőrzésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
h) Tájképvédelmi területen a terület beépítésre nem szánt területein, övezeteiben a település-sziluettet megváltoztató magas építmények elhelyezését kerülni kell, csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan valósítható meg.
(2) Szőlőhegyi és külterületi területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő. Könnyűszerkezetes épület nem építhető.
b) Az épületek 35-45 fok közötti hajlású magastetővel helyezhetők el,
c) Magastetős épületek fedésére megengedett anyag az agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fa zsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg.
d) Kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
e) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok nem létesíthetők.
f) A tető főgerince irányának a környezetéhez illeszkedőnek kell elennie. új építés, vagy új tető létesítése esetén a gerincvonalnak a közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodnia kell.
g) Homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett. Épületek homlokzatán cégfeliratot, építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el.
h) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés a terület azon részén helyezhető el, ahol a helyi építési szabályzat övezete ezt kifejezetten lehetővé teszi. Ezen túl kizárólag az adott telek energiaellátását biztosító megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést terepszinten lehet elhelyezni.
i) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca, illetve déli oldalról legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
21. § (1) A település ellátását biztosító, 6,0m-nél magasabb önálló új energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményei (oszlopai) a településközponti terület, a helyi védelem alatt álló területek, a tájképvédelmi területek és az ökológiai hálózat területén nem helyezhetők el.
(2) Vezeték nélküli távközlési, hírközlési létesítménnyeket tartó önálló szerkezet lakóépületől mért 50,0 méteren belül nem helezhető el.
(3) Átjátszó állomás elhelyezése elsősorban meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(4) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében tisztázható.
(5) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(6) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(7) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(8) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(9) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(10) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni. Amennyiben nincs kiépített villamosenergia hálózat újonnan mind a villamos energia, mind a hírközlési hálózat csak föld alatti kialakítással létesíthető.
(11) A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
10. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A településképi szempontból kiemelt területeken önálló reklámot elhelyezni nem lehet.
(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) Utcabútor, reklámhordozó, épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.
(4) Utcabútor, reklámhordozó futó feliratot, villogó fényjelzést nem tartalmazhat.
11. Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.
(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.
(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(4) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.
(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, hirdetést.
(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.
(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 2m2 lehet.
(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Villogó, futó szöveget tartalamzó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.
(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégtábla, logó legmagasabb pontja a 5,0m-t nem haladhatja meg.
12. Zödfelület kialakítására, növénytelepítésre vonatkozó követelmények
24. § (1) A fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:
a) 3 méternél magasabbra nem növő növényzet esetében 0,7 méter,
b) 3 méternél magasabbra növő növényzet esetében 1,5 méter,
c) nyírt sövény, valamint 1,5 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,5 méter.
(2) Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(3) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(4) A zöldfelületek kialakítási során a 7. sz. melléklet 1. függelékben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Szakmai tájékoztatás és konzultáció.
25. § (1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és főépítészi konzultáció igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben:
a) a beavatkozással érintett ingatlan a 2. melléklet szerinti, településközpont területén, helyi védelem alatt álló területen, hagyományos lakóterületen, gazdasági területen, vagy tájképvédelmi területen fekszik, és a tevékenység nem tartozik a 26. § vagy a 27. § hatálya alá
b) műemlék, vagy helyi védett érték ingatlanán, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon történik.
c) az építés egyszerű bejelentéssel létesül.
(2) A konzultációt a főépítésszel való előzetes időpont egyeztetéssel, a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási idejében, de legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell lefolytatni az önkormányzat hivatalos helyiségében.
(3) A konzultáció eredményességét elősegítő építészeti-műszaki tervdokumentációt, a konzultáció időpontját 3 nappal megelőzően meg kell küldeni a főépítész részére.
14. Településképi véleményezési eljárás
26. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendelet 26. § (1) a) pontjában fennálló feltételek teljesülése esetén, amennyiben
a) a beavatkozással érintett ingatlan a 2. melléklet szerinti, településközpont területén, helyi védelem alatt álló területen, gazdasági területen, tájképvédelmi területen, az ökológiai hálózat területén fekszik,
b) a 2. melléklet szerinti hagyományos lakóterületen fekszik, és a beavatkozás az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül történik,
c) a beavatkozás műemlék, vagy helyi védett érték ingatlanán, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon, vagy műemléki környezetben történik.
(2) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni a homlokzati változással, a befoglaló tömeg változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetében.
(3) A polgármester véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(4) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve a megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) 3. melléklet szerinti kérelemmel indul.
(5) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása,
b) meghatározó szintek alaprajzait m= 1.100 léptékben,
c) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcaképi illeszkedés ábrázolása (makett, fotómontázs, digitális megjelenítés),
d) reklámelhelyezés ábrázolása, amennyiben releváns, műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
e) műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
(6) Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg (4) és (5) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester nyolc munkanapon belül, egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a véleményezési határidőbe nem számít bele.
(7) A polgármester véleményének kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a helyi építési szabályzatnak való megfelelés,
b) e rendeletben megállapított településképi követelmények,
c) a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,
d) a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,
e) a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és
f) a helyi védett érték megőrzése.
(8) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(9) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és a Önkormányzati Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
15. Településképi bejelentési eljárás
27. § (1)4 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatának, homlokzatfelülete színezésének, homlokzata felületképzésének megváltoztatása, továbbá homlokzati nyílászáró cseréje esetén.
b) Meglévő építmény homlokzatának, homlokzatfelülete színezésének, homlokzata felületképzésének megváltoztatása esetén a településközponti valamint a hagyományos lakóterületen.
c) A telek homlokvonalára kiépített meglévő építmény utólagos hőszigetelése.
d) Kizárólag az épület homlokzatához rögzített, és a közterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése a településközponti valamint a hagyományos lakóterületen.
e) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület elhelyezése, építése, bővítése, átalakítása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet.
f) Közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása.
g) Közterületi telekhatártól 20 méteren belül
ga) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény,
gb) kerti építmény,
gc) üvegház,
gd) fóliasátor,
ge) magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó,
gf) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló
elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése.
h) Önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása.
i) Reklámok, reklámhordozók létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
j) Föld feletti tárolótartályok, tárolók elhelyezése, építése.
k) Közterülettel határos kerítés építése, átalakítása.
l) Áru- és pénzautomata elhelyezése.
m) Cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései elhelyezése, megváltoztatása.
n) Útbaigazító hirdetmény elhelyezése, megváltoztatása.
(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás 4. melléklet szerinti kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon 2 példányban és elektronikusan nyújtja be a polgármesternek. legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 30 nappal.
(3) A bejelentéshez benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
c) alaprajzot,homlokzatot,
d) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet,
e) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részlettervet, amely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját.
(4) Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg (2) és (3) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester nyolc munkanapon belül, egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a véleményezési határidőbe nem számít bele.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárás során hozott döntése a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.
(6) A döntést közölni kell a kérelmezővel, tudomásul vételről szóló igazolás kiállítása esetén mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció települési főépítész által záradékolt 1 példányát.
16. Településképi kötelezés, településképi bírság
28. § (1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
b) településképi követelmények megsértése,
c) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,
d) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
e) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,
f) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdetés funkciójú objektumok, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok
fa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
fb) műszaki állapota nem megfelelő,
fc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,
fd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy . színezése nem illeszkedik az . épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
fe) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,
ff) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha
fg) a bejelentő a polgármester által ·kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette,
g) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő része.
ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak; sérültek,
gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,
h) építési munkákkal, reklám elhelyezésekkel, rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása .
ha) a Településképi védelemről szóló rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,
hb) a polgármesternek a bejelentést tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére, vagy
hc) a polgármester által kiadott határozatban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.
(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.
(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.
(4) A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre.
(5) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (2) bekezdés szerinti, településképi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településkép védelmi tájékoztatás és szamai konzultáció elmulasztása esetén minimum 100.000.- forint,
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000.- forint,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 200.000.- forint, legfeljebb 500.000.- forint.
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 150.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,
e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 150.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,
f) településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § E rendelet 2021.augusztus 15. napján lép hatályba.
30. § Villány Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 18/2011. (XII. 22.) számú önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:
a) 4. § (1) bek.,
b) 6. § (8) bek.,
c) 6. § (11) bekezdésében a „Zártsorú beépítés esetén az oldalhatárra épített udvari épületszárnyat nyeregtetővel kell kialakítani.” szövegrész,
d) 7. § (4) bek.,
e) 9. § (5) bek.,
f) 9. § (7) bekezdésének a) pontjában a „de a rajta lévő és létesülő épületeknek a pincesorban szokásos telek- mérethez igazodó bontottságot, tömeget, kialakítást kell mutatniuk.” szövegrész,
h) 9. § (8) bek.,
i) 9. § (10) bekezdésében az „az önkormányzati tervtanács véleményének figyelembevételével szabad.” szövegrész,
j) 25. §,
k) 28. § (3) bek.,
l) 29. § (2), (3), (4), és (6) bek.,
m) 32. § (1) és (2) bekezdése.
6. melléklet8
A 6. § a) pontja a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (7) bekezdése a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés d) pontja a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. mellékletet a Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.