KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

12/1994. (V.12.) Ökr. számú
r e n d e l e t e

AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

(a 18/1995. (V. 11.) Ökr.,  a 25/1995. (VI.15.) Ökr.,  a 43/1995. (XI. 15.) Ökr.,  az 55/1995. (I.3.) Ökr., a 15/1997. (IV.29.) Ökr., a 24/2000. (XII.14.) Ökr., a 9/2001. (V.3.) Ökr., a 21/2001. (IX.27.) Ökr., a 2/2003. (II.1.) Ökr., a 12/2003. (V.6.) Ökr., a 37/2003. (XI.5.) Ökr, a 15/2006. (III.30.), a 21/2007. (X.18.), valamint a 3/2015. (II.20.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Komló Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, az 1993. évi XCIII. számú és az 1994. évi XVII. számú törvénnyel módosított, 1993. évi LXXVIII. számú törvény (továbbiakban: Ltv.) 54. § és 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítéséről a következő rendeletet alkotja:

I. rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §

(1)       E rendelet hatálya kiterjed Komló Város Önkormányzatának tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatóak.

(2)       A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Elidegenítési tilalmak
2. §

(1)     A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, a képviselő-testület illetékes bizottsága^[1], az önkormányzati bérlakások bérlői elővásárlási jogának gyakorlása esetén a Városgondnokság gyakorolja az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2)     Az állami forrás igénybevételével megvalósult önkormányzati bérlakások a jogerős használatbavételi engedély kiadásától számított 20 évig nem idegeníthetők el. E lakások felsorolását a melléklet tartalmazza.

II. rész
LAKÁSOK ELADÁSA
A lakások vételára
3. §

(1)       Ha a lakást a bentlakó jogosult vagy egyeneságbeli rokona vásárolja meg, a vételárat - a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett - beköltözhető (üres) forgalmi érték meghatározott százaléka szerint kell megállapítani:

a./    a 25 évnél régebben üzembe helyezett lakásokét a helyi forgalmi érték 60 %-ával azonos összegben,

b./    a 20 és 25 év között üzembe helyezett lakásokét a helyi forgalmi érték 70 %-ával azonos összegben,

c./    a 15 és 20 év között üzembe helyezett lakásokét a helyi forgalmi érték 80 %-ával azonos összegben,

d./    a 10 és 15 év között üzembe helyezett lakásokét a helyi forgalmi érték 90 %-ával azonos összegben,

e./    az 5 és 10 év között üzembe helyezett lakásokét a helyi forgalmi értékkel azonos összegben.

(2)       Ha az üres lakás nem kerül szociális bérlakásként bérbe-adásra, csak nyilvánosan meghirdetett verseny-tárgyalás útján értékesíthető. A kikiáltási ár azonos a lakás be-költözhető forgalmi értékével.

(3)       Ha a lakás lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján történhet. kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi érté-kének 50 %-ával.

(4)       Ha a lakóházat az értékesítést megelőző 3 éven belül felújították, a benne lévő eladásra kerülő lakás vételárát úgy kell megállapítani, hogy az a forgalmi érték 10 %-ával magasabb legyen, mint a 3. § (1) bekezdés a-e./ pontjai alapján kiszámítható vételár.

(5)       Felújított lakóháznak az tekintendő, amit a képviselő-testület által jóváhagyott éves lakóház felújítási terv alapján újítottak fel.

A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények
4. §

(1)       Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2)       Ha a vételi jog vagy elővásárlási jog jogosultja az egyösszegű teljesítést vállalja, és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, készpénz fizetésesetén a 3. § (1) bekezdése alapján kiszámított vételár40 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani. A saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel történő teljesítés esetén a kedvezmény 30 %.

3. Ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárat részletfizetéssel kívánja megfizetni, kérelmére a szerződéskötéskor a megállapított vételár legalább húsz százalékának egy összegben való megfizetése kötelező.
4. A Komló közigazgatási területén kívül lévő lakás bérlemény úgy is értékesíthető, hogy a lakást megvásárló bérlő az adásvételi szerződés megkötésekor nem fizeti meg az e § (3) bekezdésében meghatározott 20 %-os előtörlesztést, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott kamat és a (6) bekezdésben írt 2 % kezelési költséget. Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg kell megkezdeni a havi törlesztő részletek fizetését.

(5)       Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat.

(6)       Ha a bérlő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-ának egy összegű megfizetésével a fennmaradó vételár legalább 5 év alatti, havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés - annak teljes időtartama alatt - kamatmentes. Ilyen esetekben  vételár hátralékra egyszeri 2 %-os kezelési költséget kell felszámítani.     

(7)       Ha a bérlő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, készpénzfizetés esetén kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a többlet-teljesítés 30 %-ával. A saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel történő teljesítés esetén a kedvezmény 20 %.

III. rész

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELADÁSA
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára

5. §

(1)       A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára - ha azt az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 80 %-ával + ÁFA.

(2)       A vételáron felül meg kell téríteni a forgalmi értékbecslés összegét, az ügyvédi és szakértői költségeket, az alapító okirat készítésének költségeit és egyéb, az elidegenítéshez szükséges és indokolt költségeket.

6. §

(1)       Az üresen álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, illetve a lakottan értékesítésre kerülő helyiségeket csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján lehet értékesíteni, kivéve a 9. § (1) bekezdésben foglaltakat.

(2)       A kikiáltási ár üres helyiség esetén az értékbecslő által megállapított beköltözhető forgalmi érték, lakott helyiség esetén ennek 80 %-a.

6/A. §

(1)Amennyiben a társasházak volt közös helyiségeiből kialakított, nem lakás céljára szolgáló helyiség megüresedik (a bérleti szerződés megszűnik vagy a helyiség bérlője az elővásárlási jogát nem gyakorolja), akkor a helyiséget először a társasházi lakóközösségnek (tulajdonostársaknak) kell vételre felajánlani, és csak ennek eredménytelensége esetén lehet más kívülálló személynek elidegeníteni.

2. Amennyiben a társasházi lakóközösség elővásárlási jogával élni kíván, úgy a vásárlással kapcsolatban felmerülő költségek (alapító okirat módosítása, ügyvédi munkadíj stb.) a társasházat terhelik.

A vételár megfizetése, kedvezmények
7. §

(1)       Ha a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy legfeljebb 3 év alatt, havi egyenlő részletekben lehet kifizetni. Garázsvásárlásra részletfizetési kedvezmény nem adható.

(2)       Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár 70 %-ának megfelelő összeget kell megfizetni, és a befizetendő teljes vételár után járó ÁFA.

(3)       Részletfizetés esetén a vételár hátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat.

(4)       Amennyiben a vevő egymást követő kéthavi részlet befizetésével elmarad és azt felszólításra sem rendezi, akkora fennálló vételár hátralék egy összegben esedékessé válik.

IV. rész

A KEDVEZMÉNYESEN VÁSÁROLT LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK TOVÁBBADÁSÁNAK ÉS CSERÉJÉNEK FELTÉTELEI

8.§

(1)       Ha a lakás vagy helyiség vevője az ingatlant részletre vásárolta meg, a vételár hátraléka és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

2. Az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom csak akkor oldható fel, ha a vételár hátralékot egy összegben befizetik. Ettől kérelemre el lehet tekinteni abban az esetben, ha a házastársak válása miatt családon belül történik a tulajdon átruházása és a kérelmező fél vállalja a változatlan törlesztési feltételeket.

3. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az értékesítet ingatlan újabb terhelésével, illetve a tehermentesítésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételére. Ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a vevőt terhelik.

V. rész

AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Az ingatlanok értékesítésre való kijelölése
9. §

(1)       A képviselő-testület felhatalmazza a képviselő-testület illetékes bizottságát^[2], hogy a nem lakáscélú ingatlanok elidegenítése esetén 1 millió forintig, bérbeadása esetén 3 millió forintig döntsön. Ezen értékhatár felett nyilvános versenytárgyalást kell tartani.

(2)       Nem kell nyilvános versenytárgyalást tartani:

-                non profit szervezetek részére közszolgálati feladataik ellátása érdekében biztosított helyiségek használatba adására, bérletére,

-                egy naptári éven belül egy hónapnál rövidebb időre kötött helyiségbérletekre,

-      önkormányzati intézmények által használt helyiségek bérbeadására.

Az értékesítés előkészítése, szerződéskötés

10. §

Az ingatlanértékesítés lebonyolítása, döntésre való előkészítése a jegyző feladata.

Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása
11. §

Az elidegenítésből származó önkormányzati bevételeket az Ltv. 62. §-ában meghatározottak szerint kell elszámolni és felhasználni.

Vegyes rendelkezések
12. §

(1)       Az adásvételi szerződés csak azzal köthető meg, akinek a szerződéskötés időpontjában nincs adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, illetve a szolgáltató felé fennálló közműdíj tartozása, valamint bérleti díj hátraléka.

Záró rendelkezések
13. §

(1)     Ez a rendelet 1994. május 6. napján lép hatályba.      

(2)       E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek közül azokban kell alkalmazni, amelyekben az eladási ajánlatot 1994. május 6. napját követően teszik meg.

(3)       E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati (állami) tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítéséről szóló 4/1989. (VI. 21.) Tr. számú rendelet, továbbá az azt kiegészítő és módosító        

                   8/1989. (VI. 21.) Tr. sz. rendelet     
       1/1991. (III.13.) Ökr. sz. rendelet    
       23/1991. (X.17.) Ökr. sz. rendelet  
       34/1991. (XII.23.) Ökr. sz. rendelet
       8/1992. (V.21.) Ökr. sz. rendelet    
       13/1992. (IX.3.) Ökr. sz. rendelet   
       7/1993. (IV.10.) Ökr. sz. rendelet   
       27/1993. (IX.23.) Ökr. sz. rendelet,

           valamint az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás átmeneti szabályairól szóló 25/1993. (VIII.12.) Ökr. számú rendelet.

Komló, 1994. április 27.       

       dr. Somogyi Károly s.k.                                     Tóth József s.k.  
                 jegyző                                              polgármester       

                                                                     Melléklet a 12/1994. (V.12.) Ökr

                                                                                számú rendelethez

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZABÁLYZATA

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK

HASZNOSÍTÁSÁNAK VERSENYTÁRGYALÁS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ

LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

Komló Város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításának az önkormányzati rendeletben szabályozott módon történő lebonyolításához az ingatlanok értékesítésére, illetve bérbeadására kiírt egyfordulós, nyilvános árverések szabályozására, szem előtt tartva az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás áttekinthetőségét, nyilvánosságát, a vállalkozók számára biztosítandó esélyegyenlőség követelményét, a következő szabályzatot alkotja:

1. §

A versenytárgyalás (licit) lebonyolításának részei a következők:

-   meghirdetés

• az ingatlan bemutatása
• regisztráció
• ajánlattételi szakasz
• eredményhirdetés
• szerződés megkötése.

1/A. §

(1)A versenytárgyalás (licit) meghirdetése előtt a képviselő-testület illetékes bizottsága^[3] állapítja meg az értékesíteni, illetve bérbe adni kívánt ingatlan kikiáltási árát. A kikiáltási ár megállapításához indokolt esetben (nagyobb értékű ingatlan, az önkormányzat belvárosi, frekventált helyén található ingatlan, több érdeklődő esetén, 100 m²-t meghaladó alapterületű ingatlan értékesítése és bérbeadása) szakértői értékbecslést készíttethet.

(2)A képviselő-testület illetékes bizottsága^[4] állapítja meg a vételárat abban az esetben is, ha az ingatlan nem pályázat útján kerül értékesítésre.

A meghirdetés

2. §

(1)   A versenytárgyalás (licit) tárgyát képező ingatlan adatait és a részvétel feltételeit tartalmazó hirdetést legalább egy országos vagy regionális napilapban és a helyi újságban kell meghirdetni, illetve a  hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezni.

(2)A hirdetésnek a versenytárgyalás (licit) időpontja előtt legalább 15 nappal kell megjelenni.

3. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

-        a versenytárgyalás (licit) tárgyát képező ingatlan jellemzőit, ezen belül elhelyezkedését, alapterületét, közművekkel való ellátottságát,

-        az ingatlan kikiáltási árát, illetve az induló bérleti díjat,

-        a versenytárgyalás (licit) helyét és idejét,

-        az ingatlan bemutatásának időpontjait,

-        a versenytárgyalási előleg összegét, befizetésének módját és határidejét,

-        a vételár befizetésének módját és feltételeit,

-        amennyiben a vételár, illetve a bérleti díj illeték és ÁFA köteles, az erre való utalást,

-        a versenytárgyaláson (liciten) való részvétel szempontjából lényeges, egyéb körülményeket, tényeket, adatokat.

(4)A versenytárgyaláson (liciten) kizárólag versenytárgyalási előleg befizetése ellenében lehet részt venni, amely összeg értékesítés esetén a kikiáltási ár 20%-a, bérletbe adás esetén pedig az induló összeg alapján számolt 3 havi bérleti díj.

(5)A versenytárgyalási előleg az ajánlattétel biztosítékaként és a szerződéskötési szándék kinyilvánításának és komolyságának igazolására szolgál. A versenytárgyalási előleget elveszti az, aki

a./ ingatlan értékesítésekor, a nyertes licitáló a vételárat a versenytárgyalást (licitet) követő 30 napon belül teljes összegben nem egyenlíti ki, illetve a vételár kiegyenlítésére nem nyújt be visszavonhatatlan bankgaranciát,

b./ bérlet esetén a bérleti szerződést 30 napon belül nem írja alá, illetve a szerződéskötéstől eláll.

6. Nem kell megtartani a második versenytárgyalást (licitet), ha a vevő a második versenytárgyalás (licit) megkezdése előtt befizette a vételárat, vagy azt átutalta.

7. A második versenytárgyaláson (liciten) a korábbi licitet nyerő nem licitálhat.

8. Hatályát vesztette!

9. Ha a második versenytárgyaláson (liciten) az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amilyet az első versenytárgyaláson (liciten) a korábbi licitet nyerő felajánlott, a különbözetet a korábbi pályázó köteles megtéríteni. A megtérítendő összegbe az elveszett előleget be kell számítani.

(10)   A kiíró a versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás (licit) napjának megjelölt időpontig visszavonhatja.

Az ingatlan bemutatása

3. §

(1)     Az ingatlan bemutatásának az árverés időpontját annyival kell megelőznie, hogy a versenytárgyaláson (liciten) való részvételhez szükséges, megalapozott döntés kialakításához elegendő idő álljon rendelkezésre. Ezért a versenytárgyalás (licit) napját megelőző 10. és 5. napon is lehetőséget kell adni az érdeklődőknek, hogy az ingatlant és a hozzá tartozó helyiségeket megtekinthessék.

(2)     A meghirdetés előkészítésével egyidejűleg tájékoztató egységcsomagot kell összeállítani és azt az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Az egységcsomagnak tartalmaznia kell az ingatlan tulajdoni lapját, alaprajzát, ha társasházban van, az alapító okirat másolatát. Az ingatlan felszereltségére, közmű ellátottságára vonatkozó adatokat (víz, szennyvíz, villany, telefon) a villamos energia ellátással kapcsolatban „beépített” meglévő, igénybe vehető teljesítményt. Az ingatlanra, bérleményre vonatkozó leltárt. Külön leltárt azokról a berendezésekről és felszerelési tárgyakról, amelyeket az előző bérlővel kötendő egyezség alapján vehet át az új tulajdonos vagy bérlő.

(3)   Amennyiben az érdeklődő előre közli, hogy a megvásárolt vagy bérelt helyiségben milyen tevékenységet kíván folytatni, a polgármesteri hivatal illetékes tisztségviselői adnak felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy az ingatlanban, illetve bérleményben a tervezett tevékenységre kaphat-e hatósági engedélyt.

A versenytárgyalást (licitet) lebonyolító bizottság

4. §

(1)   A versenytárgyalást (licitet) 4 főből álló állandó licitbizottság bonyolítja le, amelybe a jegyző, valamint a képviselő-testület illetékes bizottsága^[5] 2-2 fő tagot delegál, emellett 2-2 fő póttagot jelöl. A bizottság tagjaiként olyan személyeket kell jelölni, hogy lehetőleg legyen köztük jogi, pénzügyi és műszaki, illetve vállalkozási ismeretekkel rendelkező személy is.

(2)   A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt gyorsíró, jegyzőkönyvvezető segíti, a versenytárgyalási előleg esetleges helyszíni átvételét pedig a pénzügyi irodavezető által kijelölt dolgozó végzi.

Regisztráció

5.§

(1)     A regisztráció kezdetén a bizottság megállapítja és jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a jelenlévők közül kik kívánnak a versenytárgyaláson (liciten) licitálóként részt venni. Ezt követően a regisztráció már csak rájuk terjedhet ki.

(2)     A regisztráció során a versenytárgyalást (licitet) lebonyolító bizottság megvizsgálja a versenytárgyalás (licit) helyén megjelent természetes és jogi személyek részvételi jogosultságát, illetve a kiírásban szereplő feltételek teljesítését.

(3)     A versenytárgyaláson (liciten) csak az a természetes vagy jogi személy vehet részt, aki aláírja azt a nyilatkozatot, mely szerint a versenytárgyaláson (liciten) való részvétel feltételeit tudomásul vette és kijelenti, hogy az ingatlant megtekintette, azt ismeri és a megtekintett állapotban, felszereltséggel és tartozékokkal kívánja megvásárolni vagy bérbe venni.

(4)A regisztráció keretében a bizottság ellenőrzi:

-        a kiírásban szereplő versenytárgyalási előleg befizetését,

-        természetes személyek személyazonosságát, illetve amennyiben más személyt képviselnek, az írásos meghatalmazás tartalmát és annak hitelességét,

-        cégkivonatok hitelességét,

-        az elővásárlási jogra való jogosultságot.

(5)Gazdasági társaság nevében az ügyvezető személyesen vagy meghatalmazott útján vehet részt a versenytárgyaláson (liciten), a társaság egy hónapnál nem régebbi cégkivonatának és az aláírási címpéldány bemutatása mellett.

(6)A versenytárgyaláson (liciten) nem vehet részt a természetes személy vagy gazdasági társaság:

-      ha a versenytárgyalási előleget nem fizette be, vagy a befizetést nem tudja igazolni,

-      ha a versenytárgyalásra (licitre) a kiírásban meghatározott időpontnál később jelenik meg a helyszínen.

Az ajánlattétel

6.§

(1)     A bizottság a megjelent licitálók regisztrálását követően megkezdi az árverést.

(2)     Licitálni a vételár összegre, illetve a havi bérleti díj forint/m² összegére lehet.

(3)     Egy licitáló esetén az ingatlan a kikiáltási áron kerül értékesítésre, bérbeadásra.

(4)Az ajánlott összeg (kikiáltási ár, havi bérleti díj)

a./ értékesítés esetén 1 millió forint kikiáltási áru ingatlannál 50.000 forintonként, 1 millió forintos kikiáltási ár alatt 10.000 forintonként,

b./ bérbeadás esetén a havi bérleti díj 50/m²/hó forintonként való emelésével történik.

(5)A versenytárgyalás (licit) megkezdésekor a licitre regisztrált jelenlévőket meg kell kérdezni, hogy a kikiáltási ár felett ki, mekkora összeget hajlandó ajánlani. Ez az ajánlat nem lehet kevesebb a (4) bekezdésben meghatározott minimális összegeknél.

(6)Ha a licitálók között elővásárlási joggal rendelkező is van, akkor tőle minden ajánlat után meg kell kérdezni, hogy hajlandó-e megfizetni a felajánlott legmagasabb összeget.

(7)A versenytárgyalást (licitet) akkor kell lezárni, ha a legmagasabb ajánlat után a bizottság részéről 5-5 másodpercenként elhangzó 3 kérdés után sem érkezik magasabb ajánlat

(8)Egy-egy licitáló részéről elhangzó ajánlat csak akkor tekinthető érvényesnek, ha az legalább a (4) bekezdésben meghatározott értékkel magasabb, mint az előző ajánlat volt.

(9)A korábban elhangzottal azonos ajánlat csak az elővásárlási jog jogosultjától fogadható el.

Eredményhirdetés

7.§

(1)   A bizottság azt a licitálót hirdeti ki győztesnek, aki a legmagasabb vételár összeget, illetve havi  bérleti díjat vállalta.

(2)   A versenytárgyalást (licitet) akkor kell eredménytelennek tekinteni, ha azon senki nem jelent meg, illetve ha a megjelenő regisztráltak közül senki nem hajlandó a kikiáltási ár fölé licitálni. Eredménytelenség esetén az ingatlan bérbeadására és a lakáscélú ingatlan értékesítésére a kiírást 15 napon belül meg kell ismételni.

(3)   Amennyiben a nyertes licitáló a vételárat 30 napon belül nem fizeti ki, vagy nem tud bankgaranciát benyújtani, illetve az adás-vételi szerződéskötéstő eláll, a bérleti szerződést nem írja alá, a 30 napos határidő után testületi ülés állásfoglalását kell kérni arról, hogy az ingatlan a második, ennek kiesése esetén a harmadik helyezett számára értékesíthető.

(4)   A versenytárgyalásról (licitről) jegyzőkönyv készül, melyet a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Az eredményhirdetést követően a bizottság a jegyzőkönyv egy-egy hitelesített példányát átadja a licitálóknak.

(5)   A versenytárgyalást (licitet) követően a nem nyertes licitálók számára a befizetett versenytárgyalási előleg haladéktalanul visszafizetésre kerül.

7/A. §

(1)A szabályzat 7. § (3) bekezdésében meghatározott 30 napos befizetési határidő – indokolt esetben – a képviselő-testület illetékes bizottsága^[6] jóváhagyásával 30 nappal meghosszabbítható legfeljebb egy alkalommal.

(2)A nem lakáscélú ingatlanok értékesítése esetén, az első sikertelen versenytárgyalás (licit) után a képviselő-testület illetékes bizottsága^[7] állásfoglalását kell kérni új ármegállapításra, s esetleges részletfizetési lehetőségre vonatkozóan.

(3)A második sikertelen versenytárgyalás (licit) után a második versenytárgyalásra (licitre) megállapított kikiáltási áron és részletfizetési kedvezménnyel – egy éven belül – a versenytárgyalási előleg egyidejű befizetésével jelentkező vevő részére – a képviselő-testület illetékes bizottsága^[8] döntése alapján – az ingatlan újabb versenytárgyalás (licit) kiírása nélkül értékesíthető. A bizottság a jelentkezést követő képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülésen dönt.

(4)Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő több jelentkező van, akkor közülük zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás keretében kell az ingatlan vevőjét kiválasztani.

(5)Amennyiben a licit egy éven túl történt, a képviselő-testület illetékes bizottsága^[9] ismételt értékmeghatározás alapján egyedi értékesítési szempontok és fizetési feltételek meghatározása mellett pályázatot írhat ki.

(6)Ha a (3) bekezdésben meghatározott kedvezményekkel sincs az ingatlan értékesítésére lehetőség, akkor azt átmenetileg bérbeadás útján kell hasznosítani.

A szerződés megkötése

8.§

(1)   Bérleti szerződés esetében a versenytárgyalást (licitet) követő 8 napon belül a kezelő a szerződést elkészíti.

(2)   A befizetett versenytárgyalási előleg adás-vételnél a vételárba beszámít, bérleti szerződés esetén pedig óvadékként az önkormányzatnál marad arra az esetre, ha a bérlő a bérleti díjjal hátralékba kerülne.

(3)   A vételár teljes befizetését követően a vevő 8 napon belül megköti  a versenytárgyalás (licit) tárgyát képező ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződést, és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonváltozás átvezetéséről.

(4)   Vételárként az önkormányzati rendelet alapján kizárólag készpénz fogadható el, kárpótlási jegy vagy egyéb értékpapír a vételárba nem számítható be.

(5)Ingatlan elidegenítése esetén a versenytárgyalás eredményéről a képviselő-testületet minden alkalommal tájékoztatni kell.

(6)Hatályát vesztette!

Komló, 1995. október 26.

Dr. Somogyi Károly s. k.                                      Szarka Elemér s. k.

             jegyző                                                            polgármester