KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

21/2004. (IX.2.) számú

rendelete

A KÖZTISZTASÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

ELLÁTÁSÁRÓL, ÉS A KÖZTERÜLETEN VALÓ SZESZESITAL-

FOGYASZTÁS KORLÁTOZÁSÁRÓL

(a 29/2005. (XI.2.), a 24/2009. (XII.11.), a 9/2012. (V.11.) és a 14/2015. (V.8.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, meghatározott felhatalmazás alapján – figyelemmel az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XI.28.) Korm. rendeletben, és a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltakra – Komló Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja és hatálya

1. §

(1)    A rendelet célja olyan kötelező érvényű magatartási szabályok megállapítása, amelyek betartása, illetve betartatása elősegíti a város köztisztasági állapotának javulását, és biztosítja annak fenntartását.

2. A rendelet hatálya: a város közigazgatási területén a magánszemélyekre, a jogi személyekre – ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, valamint társadalmi szervezeteket – egyaránt kiterjed.

Általános rendelkezés

2. §

A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a város környezetének (különös tekintettel a közterületek tisztaságára) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazása szempontjából

                  a)      Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása.

                  b)^[1]    Közterület: a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott fogalom szerint.

                  c)      Köztisztasági szolgáltatás (továbbiakban szolgáltatás): megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, szervezett hulladék-ártalmatlanítási tevékenység.

                  d)     Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése.

5. Települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt keletkező más szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, mely a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint nem minősül veszélyes hulladéknak.

                  f)^[2]    Szeszes ital: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott fogalom

                         szerint.

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása

4. §

(1)    A város közútjainak, tereinek és egyéb közterületeinek - ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait – szervezett rendszeres tisztántartásáról -  az e § (3) bekezdése és a 6. §-ban foglalt kivételekkel – a Városgondnokság gondoskodik.

(2)    A parkok, sétányok, az ezeken keresztül vezető gyalogjárók, lépcsők tisztítása és a síkosság-mentesítése ugyancsak a Városgondnokság feladata. A települési szilárd hulladék elszállítása és a közutak síkosság-mentesítése a Városgazdálkodási Rt. feladata, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat.

(3)    Az átmenő forgalmat biztosító két közút tisztántartásáról és síkosság-mentesítéséről a Közútkezelő Kht. gondoskodik.

5. §

(1)    Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

                  a)         a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladék tárolására szolgáló terület, hulladékledobó és gyűjtő stb.) tisztításáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak,

                  b)        a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről elsősorban a tulajdonosnak, amennyiben az más használatában van, eltérő megállapodás hiányában a használónak kell gondoskodnia.

         (2)    Lakó- és  nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok, telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek tulajdonosai, illetve használói, társasházaknál a közös képviselő, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó a felelős az ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági szabályok betartásáért. Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a hasznosítással megbízott szervezet felelős.

3. Abban az esetben, ha a meglévő szerződések és belső szabályzatok alapján a felelősség nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek tekinteni.

6. §

(1)    Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni

                  a)         az ingatlan előtti járda tisztán tartásáról, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról, hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről,

                  b)        az ingatlan tisztán tartásáról és gyom-mentesítéséről, szükség szerinti kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,

                  c)         a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom, illetve a forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát.

                  d)        az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy közterületen való elvezetéséről.

2. Tömbtelkeken az épület melletti járdaszakasz tisztán tartására, síkosság- és gyom-mentesítésére a tulajdonos (használó) köteles, egyébként a feladat ellátása az önkormányzati feladatot ellátó szolgáltató kötelessége.

3. A helyi és helyközi autóbuszok közterületen levő megállóhelyeinek tisztántartása, hó- és síkosság-mentesítése a Városgondnokság feladata, a végállomás tisztántartása az üzembentartó kötelessége. A vasúti megállók és pályaudvar, valamint a mellettük fekvő járdaszakasz tisztán tartása és síkosság-mentesítése a MÁV Rt. kötelezettsége.

4. Üzletekhez, bevásárlóközpontokhoz, árusító helyekhez, vendéglátó és szórakozó helyekhez tartozó területek, az előttük lévő járdaszakasz tisztán tartásáért és e területek síkosság-mentesítéséért az üzemeltető felelős.

7. §

(1)    A város közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon (gépjármű mosásával) beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet, építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket stb. lerakni, közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, fát vagy egyéb növényt beszennyezni, rongálni tilos. Gépjármű fagyveszély esetén közterületen akkor sem mosható, ha egyébként a közterületre a mosás következtében nem jut szennyező anyag.

2. Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt.

3. Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok csak letakarva szállíthatók.

4. Aki a közterületen – engedély nélkül – települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett esetleges károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

5. Minden parkosított vagy egyéb zöldövezeti terület igénybevétele esetén a használó köteles saját költségére az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást, növénypótlást biztosítani utógondozással együtt, az adott körülmények között elvárható legrövidebb időn belül. A helyreállított munkaterület átvételére a fenntartó jogosult.

8. §

(1)    Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztán tartani és a munkálatokkal beszennyezett területek tisztaságát biztosítani.

2. A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell elhelyezni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.

3. Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha bontási törmeléknek magasból történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobó csúszdát kell kialakítani.

4. A közterület-használati engedély (hozzájárulás) birtokában, illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igénybevett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztán tartani és a használatot követően annak eredeti állapotát visszaállítani.

9. §

Az ingatlan tulajdonosa (használója) takarítási kötelezettségét kézi tisztítás esetén általában naponta – porképzés nélkül – a reggeli órákban (de. 8 óráig) köteles elvégezni.

A szemetet úgy kell összetakarítani, hogy az a közútra ne kerüljön és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítani. A járda gépi úton történő tisztítása esetén a munkát időbeli korlátozás nélkül lehet végezni.

10. §

(1)    A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közúton az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb közút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára legalább 0,5 méter széles terület szabadon maradjon.

2. A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni
   1. útkereszteződésben,
   2. úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 m távolságra kell elhelyezni),
   3. kapubejárat előtt annak szélességében,
   4. a járdasziget és a járda közé,
   5. a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,
   6. a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,
   7. a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
   8. a fák tövében,
   9. az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba.

3. Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon (kocsiutakon), járdákon, szükség esetén naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni.

4. A járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül rendkívüli körülmények esetén legfeljebb 50 %-os sótartalmú szóróanyag alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről és keveréséről a tisztán tartásra kötelezett gondoskodik.

5. Közlekedési útvonalakon a szóróanyagba kevert só arányát és a kiszórt anyag mennyiségét úgy kell szabályozni, hogy egy téli időszakban az egy m² útfelületre kijuttatott só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg.

11. §

A város közterületnek minősülő zöldterületei átjárásra, járművel történő behajtásra vagy parkolásra, illetve lerakóhelyként nem használhatók. A játszóteret meg nem engedett módon vagy célra használni, a közhasználatú zöldfelületeken, játszótereken a növényeket, növényi részeket leszedni, illetve a fákat megcsonkítani tilos.

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

12. §

(1)    Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le (pl. pályaudvar, buszvégállomás, bevásárló központok, vásárok, sport és egyéb rendezvények) a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. E feltételek biztosításáért a fenntartó, rendező vagy üzemeltető szervezet felelős.

2. A település közterületére (járda, úttest), átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető és csapadékelvezető zárt csatornába, valamint árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait települési szilárd hulladék vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

Közterületen szeszes ital fogyasztás korlátozása

13. §^[3]

(1)       A (2) bekezdésben foglalt kivételeken kívül tilos a szeszes ital fogyasztása a közterületen.

(2)       Kivételt képez az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól:

a)        a közterület-használati engedély alapján tartott rendezvény időszakára annak területe, ahol külön jogszabály alapján szeszes ital kimérés végezhető,

b)        nyitvatartási időben a szeszes ital kimérésre jogosult vendéglátó üzlethez tartozó elkerített magánterület vagy olyan vendéglátó-ipari előkert, terasz, amely közterület-használati engedéllyel rendelkezik,

c)        a strandfürdő területe, és 

d)        a szabályozási tervlapokon üdülőterületként nyilvántartott területrészekhez közvetlenül kapcsolódó közterület.

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

14. §

(1)    A köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről – a közterület-felügyelet és az érdekelt szakhatóságok közreműködésével – a jegyző gondoskodik.

(2)       Ha alaposan feltehető, hogy valamely lakás vagy lakás céljára használt      helyiség tisztán tartása nem megfelelő, és állapota a közegészségügyi előírásoknak nem felel meg, a jegyző a közegészségügyi felügyelő bevonásával intézkedést  kezdeményezhet.

(3)    A jegyző e rendeletben foglaltak betartását oly módon is biztosíthatja, hogy a szabályszegő természetes vagy jogi személyt kötelezi jogellenes magatartásának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására.

15. §^[4]

Hatályba lépő rendelkezések

16. §

(1)       Komló Város Önkormányzati Képviselő – testületének a környezetvédelemről szóló 15/1999. (VII.06.) Ökr. számú rendelete 2.§ (3) bekezdés b) pontja II. fordulata helyébe az alábbi szövegrész kerül:

                „- a köztisztasággal összefüggő feladatok ellátásáról, és a közterületen való szeszesital-fogyasztás korlátozásáról szóló (21/2004. (IX.2.) számú) rendelet

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Komló, 2004. augusztus 31.

                      dr. Vaskó Ernő                                            Páva Zoltán

                              jegyző                                                  polgármester