KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

28/2012. (XII.15.) önkormányzati

rendelete

a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

a módosító 28/2013. (IX.27.), 18/2015 (IX.11.), 26/2015. (XII.12.), 16/2016. (VII.15.), 25/2016. (XII. 15.), 12/2017 (IV. 29.), 1/2018 (I.12.) és a 18/2018. (VIII.29.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben

Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

1. E rendelet hatálya a város igazgatási területére terjed ki.           
2. ^[1]
3. ^[2]E rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes: 

1. számú melléklet: Beépítésre szánt területek övezeti paraméterei
2. számú melléklet^[3]: PÉCSÉPTERV Kft 519-2013 jelzőszámú tervdokumentációjának SZ-1 jelű, M 1:10000 léptékű külterületi és 1-15 jelű, M 1:4000 léptékű belterületi szabályozási tervlapjai
3. számú melléklet: Helyi védelem alá vont épített értékek katasztere
4. számú melléklet: Helyi védelem alá vont természeti értékek katasztere.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ban, illetve az OTÉK-ben meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.

a) ^[4]

b) Háromszintes növényállomány: a gyepszintű, a cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazása terület-lehatárolás, vagy környezetvédelem céljára.

c) ^[5]„K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult, új építés, vagy bővítés esetén kialakult szabályokat kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban.

d) Korlátozott használatú út: az, az út, amelyen a gépjármű közlekedés időben, vagy célban korlátozva van.

e) ^[6]

f)  ^[7]

g) ^[8]

h) ^[9]

i)  ^[10]

j)  Telepszerű a beépítési mód, ha a telken kettőnél több önálló, a terület alaprendeltetésével azonos funkciójú épület van. Beépítési mód tekintetében ugyanide sorolandó a tömbtelken lévő beépítés is. Jele: T

k) Tömbtelek: úszótelke(ke)t körbezáró telek.

l)  Úszótelek: más telek (tömbtelek) által körbezárt, köz- vagy magánútról meg nem közelíthető telek.

m) ^[11]Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. Az építménymagasság megállapítása során:

ma) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

mb) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az ma) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

mc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

md) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

3. Belterület lehatárolása

3. §

1. A belterületbe vonásra kijelölt területeket az SZ-1 jelű külterületi szabályozási tervlap és a belterületi szabályozási terv 1-15 jelű szelvényei határozzák meg.
2. A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek a település fejlődése által megkívánt ütemben vonhatók belterületbe.

4. A szabályozás elemei

4. §

1. ^[12]
2. ^[13]
3. ^[14]
4. ^[15]
5. ^[16]

(6) ^[17]Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

a)   szabályozási vonal,

b)   építési övezet, övezet, építési övezet határa, övezet határa,

c)   területfelhasználási egység besorolása,

d)   belterületi határ, tervezett belterületi határ,

e)   építési hely

f)    telek be nem építhető része,

g)   közhasználat számára megnyitott magánterület.

(7) ^[18]A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást.

(8) ^[19]Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

5. A terület-használat rendszere

5. §

1. ^[20]Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

Beépítésre szánt terület:

Lakóterületek

nagyvárosias lakóterület                                                                        Ln

kisvárosias lakóterület                                                                           Lk
kertvárosias lakóterület                                                                         Lke

falusias lakóterület                                                                  Lf

Üdülőterületek

üdülőházas üdülőterület                                                                        Üü

hétvégi házas üdülőterület                                                      Üh

Vegyes területek

településközponti vegyes terület                                                          Vt

központi vegyes terület                                                                          Vk

Gazdasági területek

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület                         Gksz
egyéb ipari gazdasági terület                                                  Gi

Különleges területek

különleges sportterület                                                                          Ks

különleges hulladékkezelési terület                                      Kh        
különleges egészségügyi terület                                                           Kk

különleges strandfürdő terület                                               Kf

különleges állatmenhely terület                                                           Ka

különleges büntetés-végrehajtási terület                                            Kbü

Beépítésre nem szánt terület:

közlekedési területek

közúti közlekedési terület                                                      KöU
kötöttpályás közlekedési terület                                                           KöV

zöldterület                                                                                               Z

Erdőterületek

védelmi erdőterület                                                                  Ev
gazdasági erdőterület                                                               Eg

egészségügyi-turisztikai célú erdőterület                                           Ee

Mezőgazdasgi területek

kertes mezőgazdasági terület                                                 Mk
általános mezőgazdasági terület                                                           Má

rét-legelőterület                                                                        Mg
korlátozott mezőgazdasági terület                                         Mák

vízgazdálkodási terület                                                                        V

Különleges területek

különleges terület (sportterület)                                                           Ks1
különleges terület (napelem park)                                         Kn

különleges terület (temető)                                                     Kt

különleges terület (bánya)                                                      Kb

2. A terület-felhasználási egység területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

3. Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

6. Általános szabályok

6. §

1. A szabályozás módszere szerint elkülönül a beállt, már kialakult terület - jele: K - a változásra váró, rekonstrukciós terület – jele: R - és a még beépítetlen, beépítésre tervezett terület – jele: T.
2. A kialakult területen a meglévő környezethez való illeszkedés a fő szabály, illeszkedés a beépítés paramétereinek vonatkozásában. Az 1. számú mellékletben megadott övezeti paraméterek az illeszkedés jogán sem átléphető korlátot jelentik.
3. ^[21]A rekonstrukciós terület fogalma azt jelenti, hogy egy korábban már beépített terület rendeltetését, vagy beépítési paramétereit a szabályozási terv megváltoztatja. Ez esetben a területen hosszabb időszakon át a régi és az új elemeket vegyesen tartalmazó beépítés lesz a jellemző. Ezért az 1. számú mellékletben leírt övezeti korlátok és a szabályozási terv képezik a fő szabályt. 
   Azon területek esetében, amelyek változatlan területfelhasználás mellett kerülnek rekonstrukció alá, az övezetre vonatkozó, e rendelet 1. számú mellékletében rögzített paraméterek, határértékek az övezetekben megvalósuló új beépítésre vonatkoznak.          
   Azon rekonstrukciós területekre, melyeket a szabályozási terv funkcióváltásra ítél, a korábbi területfelhasználási módba illeszkedő jelenlegi tevékenységek a meglévő épülettömegeken, illetve az új paraméterek által megszabott határértékeken belül tovább folytatható.        
   Ahol egy ilyen területen a tervezett új beépítés közelében már van új megvalósult építkezés, ott az illeszkedés szempontjából minden esetben az új beépítés a mérvadó.             
4. ^[22]
5. A terület-felhasználási egységeken belül - az értékvédelmi területek kivételével 50 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.
6. A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – transzformátorház, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható.
7. ^[23]
8. ^[24]
9. ^[25]
10. A lakóterületeken telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, illetve a lakótelkek homlokvonalától 50 méternél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
11. ^[26]A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig a telekalakítási tervben meghatározottak szerint, illetve az OTÉK alapján kell biztosítani.
12. A szint alatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét, kivéve, ha annak tetőfelülete legalább 50cm vtg. földtakarással és növényzettel telepített.
13. ^[27]Beépítésre szánt területen az építési helyet általános szabályként az OTÉK határozza meg.
14. ^[28]
15. ^[29]A hátsókert azokban az építési övezetekben zérusértékű, amelyekben a megengedett beépítés 50 %, vagy annál több és oldalhatáron álló, vagy zártsorú beépítés van előírva.
16. Bármely építési övezet telkén lakásonként legalább 20 m2 zöldfelületet kell biztosítani.
17. Meglévő úszótelkes beépítési területen az adott övezetre előírt övezeti paraméterek teljesülését a teljes tömbtelekre kell vizsgálni.     
18. ^[30]A város teljes egybefüggő belterületén a használatbavétel feltétele a teljes közművesítettség.   Kivételt képez ez alól olyan létesítmény, mely rendeltetése alapján közműcsatlakozást nem igényel. Részleges közművesítés esetén beépíthető a telek a szennyvízhálózat kiépüléséig - Kisbattyán és Zobák puszta belterületén, továbbá az Attila u., Bocskai u., Bajcsy-Zsilinszky u., Sóstói u., Dugovics u., Hunyadi u., Esze Tamás u., Hízlalda utca, Ipari út azon részein, melyek szennyvízelvezetése nem megoldható illetve gazdaságtalan - valamint külterületi építés esetén.
19. A város területén legfeljebb 1,8 méter magas, áttört jellegű, természetes anyagok felhasználásával épített utcai kerítés létesíthető

7. Lakóterületek (L)

7. §

1. A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel. Falusias és kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető. Kivételt képez ez alól a szabály alól az az eset, amikor ezen lakóterületeken a meglévő oktatási, egyházi vagy más közcélú épület átalakításával kívánnak létrehozni lakóépületet. Ebben az esetben lakásonként legalább 20m² zöldfelületet kell biztosítani.   
2. ^[31]
3. Falusias, kertvárosias lakóterületen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
4. A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, a előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[32] az 1. számú melléklet tartalmazza.
5. Lakóterületen – a főépületen - a tetőfedés anyagaként hullámpala, és fém-, ill. üvegszál-erősítésű műanyag hullámlemezfedés – a cserepes rajzolatú lemezfedés kivételével - nem létesíthető.
6. A nagyvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások: 
   - a területre vonatkozó építési paramétereket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza             
   - új önálló garázsépítmény csak az Lngk övezetben létesíthető
   - légkondicionáló berendezés loggiával rendelkező lakás esetében csak a loggia takarásában helyezhető el
7. ^[33]A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások:
   - a területre vonatkozó építési paramétereket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza             
   - meglévő, már beépített területeken csak magastető létesíthető, 35-45⁰ tetőhajlással       .

8. ^[34]A falusias lakóterületre vonatkozó előírások:

1. a területre vonatkozó építési paramétereket az 1. számú melléklet tartalmazza,
2. meglévő, már beépített területeken csak magastető létesíthető, 25-45° tetőhajlással,
3. gazdasági célú épületek esetében a megengedett átlagos építménymagasság 4,5 méter lehet. Abban az esetben, ha a telek azon részén ahová az épület kerül, a tereplejtés 10 % vagy annál nagyobb, a megengedett legnagyobb építménymagassága 5,0 m lehet.

8. Vegyes területek (Vk, Vt)

8. §

1. ^[35]A területeken az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú, valamint a Vt-R4 jelű építési övezetben lakóépület, és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.
2. A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza. A táblázat értékeitől eltérően a Vk jelű övezetben, állami közreműködéssel megvalósuló, középfokú oktatási intézmény fejlesztése esetén, a táblázatban foglalttól eltérő méretű telek is kialakítható, a telken 100%-os beépíthetőség megengedett, továbbá a parkolási igény kielégítése a kapcsolódó intézmény egyéb területein is teljesíthető.^[36] 
3. ^[37]
4. ^[38]A Vt-R1 jelű övezetben a telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani, melyet Komló Város főépítészével véleményeztetni kell.

^[39] Az építési övezet területén a Kézilabda Munkacsarnok épületének ingatlanán az elő-, oldal- és a hátsókert megengedett legkisebb mérete:

- előkert (Függetlenség utca felöl): 0 méter

-  oldalkert: 3 méter

-  hátsókert: 0 méter

Középületek esetén az építési telek homlokvonalán elhelyezendő építmény – előtető - bármely része a járda szintjétől mért 3,0 m magasság felett a közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re nyúlhat be, ha a benyúlás a közlekedést nem veszélyezteti, illetve nem zavarja.

A már kialakult telekosztású (Vt) Településközponti telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult intézményi funkciójú telek méretének megváltozását (csökkenését) eredményezi, a telekalakítási eljárás a meglévő oktatási intézményt érintő telekre meghatározott követelmények, (tervezési előírások) és az építési övezetre meghatározott paraméterek együttes teljesítésülése esetén indítható.

9. Üdülőterületek (Ü)

9. §

1. Az üdülőterületen a következő területek találhatók:

üdülőházas terület                                                        Üü
hétvégi házas terület                                                    Üh

2. Az ÜhK1 építési övezetben a telekegyesítés kivételével telekalakítás nem végezhető.   
   
   
3. Az Üüe övezet üdülőhelyi ellátási létesítmények, építmények elhelyezésére szolgál. A területen - az Üüe-T1 övezet kivételével – üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.        
4. ^[40]
5. ^[41]
6. Az üdülőterületeken személygépkocsi-tároló önálló épületként nem, csak a főtömeggel egybeépítetten létesíthető.                                    
7. Az Üh1 és Üh2 építési övezetben – amennyiben erre legalább 600m² területű telek áll rendelkezésre, vagy az előzetesen kialakításra került – lakóépület is építhető.
8. Az üdülőterületekre vonatkozó további előírásokat jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
9. ^[42]Az Üh jelű terület azon övezeteiben, ahol az 1. számú mellékletben 6 m az építménymagasság^[43], az épület utcafronti homlokzatának magassága nem lehet több 6,0 méternél. Ez a homlokzati magasság csak abban az esetben engedhető meg, ha a telek azon részén, ahová az épület kerül a tereplejtés nagyobb 15 %-nál. Ahol a lejtés a 15 % -ot nem éri el az épület utcafronti homlokzatának magasság csak 5,0 m lehet.

10. Gazdasági terület (G)

10. §

1. ^[44]A gazdasági területen az alábbi területek találhatók:

                      kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület                            Gksz

               egyéb ipari gazdasági terület                                      Gi         

2. A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[45] az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. ^[46]
4. A Gksz-R4 jelű övezetben az építménymagasság^[47] 12,5 méter lehet, amelyet a funkcióhoz tartozó technológiai építmények legfeljebb 20 méter magasságig meghaladhatják.
5. ^[48]A Gi-T jelű övezetekben, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.              
   
   

11. Különleges beépítésre szánt területek (K)^[49]

11. §

(1)    ^[50]A különleges területeken az alábbi területek különböztethetők meg:

1. különleges sportterület                                                     Ks
2. különleges hulladékkezelési terület                                Kh
3. különleges egészségügyi terület                                      Kk
4. különleges strandfürdő terület                                         Kf
5. különleges állatmenhely terület                                      Ka
6. különleges büntetés-végrehajtási terület                       Kbü
7. Különleges rekreációs terület                                                         Kr

12. §^[51]

13. Ks jelű sportterület

13. §

1. A területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.
2. A területen az alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[52] az 1. sz. melléklet tartalmazza.

14. Kh jelű hulladék elhelyezési terület

14. §

1. A területhez a városi szennyvíztelep, a szeméttelep és a hulladékudvar tartozik.
2. A területen csak a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephely, épület, vagy műtárgy létesíthető.
3. A területen az alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[53] az 1. sz. melléklet tartalmazza.

15. Kk jelű egészségügyi terület

15.§

1. A területbe a városi kórház és a szanatórium területe tartozik. 
2. A területen a telek területét csökkentő telekalakítás nem engedélyezhető.
3. A területen az alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[54] az 1. sz. melléklet tartalmazza.
   
   

16. Kf jelű strandfürdő terület

16. §

1. A területbe a sikondai strand, élményfürdő és szálloda területe tartozik.             
   
   
2. A területen telek nem alakítható.        
   
   
3. A területen az alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[55] az 1. sz. melléklet tartalmazza.

17. §^[56]

18. Ka jelű állatmenhely terület

18. §     

A terület a tervezett állatmenhely létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A létesítményre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 1. sz. melléklete illetve a város állattartási rendelete állapítja meg.  

18/A. Kbű büntetés-végrehajtási terület^[57]    

18/A. §

1. A Kbü jelű büntetés-végrehajtási területen a büntetés-végrehajtással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
2. A területen az alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot^[58] az 1. sz. melléklet tartalmazza.

^[59]18/B. Kr jelű rekreációs terület

18/B §

1. A Kr-T jelű különleges rekreációs területen az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai érdekek is jelentősek.

2. A terület a település természetközeli, szabadidő eltöltésre, rekreációra alkalmas területhasználatú része, ahol a terület rendeltetését szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, lovas turizmushoz, vadasparkhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

3. A területen az alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. sz. melléklet tartalmazza

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

19. Közlekedési és közműterület (K)

19. §

1. ^[60]A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
   • országos mellékutak és városi főközlekedési utak övezete                KöU1
   • városi gyűjtő utak övezete                                                                       KöU2
   • egyéb kiszolgáló utak övezete                                                                KöU3
   • nagyobb gépkocsi-várakozó területek övezete                                    KöU4
   • sétálóutcák (csillapított forgalmú utak) övezete                                  KöU5
   • kötöttpályás közlekedés övezete                                                            KöV
2. A KöU5 sétálóutcák övezetében az áruszállítást időtartam korlátozással, a személygépkocsi-várakozóhelyek megközelítését csak célforgalmat megengedve kell szabályozni.         
3. ^[61]
4. Transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó építménye a területen elhelyezhető az illetékes műszaki biztonsági hatóság szakhatósági hozzájárulásával.
5. ^[62]
6. ^[63]

7. A kötöttpályás közlekedési övezet területén csak a vasúti üzemmel összefüggő épületek helyezhetők el.

20. Zöldterület (Z)

20. §

1. A zöldterület fásított és részben növénnyel betelepített, járműforgalom elől elzárt közterület. A szabályozás alá vont területen lévő zöldterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók:        
   
   

-      általános célú zöldterület                                                                         Z1         
-      speciális célú zöldterület                                                                          Z2         

2. ^[64]A zöldterületen belül a zöldfelületnek 75%-ot kell elérnie.   
   
   
3. A Z1 jelű általános célú zöldterületen épület, építmény legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, 4,5 méteres építménymagassággal^[65] helyezhető el.
4. A Z2 jelű speciális célú zöldterület a mecsekfalui szabadidőpark és a sikondai tó szigetének területét foglalja magában. E területen épület legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, 4,5 méteres építménymagassággal^[66] helyezhető el.

21. Erdőterület (E)

21. §

1. A területen lévő erdők rendeltetésük szerint  
            gazdasági célú erdőterület                                                        Eg
            védelmi célú erdőterület                                                                         Ev
            egészségügyi-turisztikai célú erdőterület                              Ee
            lehetnek.

2. A védelmi, gazdasági és egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdőben a körzeti erdőtervben jóváhagyott fahasználati és erdőfelújítási módok engedélyezhetők. Ettől eltérő használati, felújítási módok az
    erdészeti hatóság engedélyével, településvédelmi rendeltetésű erdők esetén az önkormányzat jegyzőjének szakhatósági közreműködésével engedélyezhetők.             
   
   
3. A 100000 m2–t meghaladó nagyságú földrészleten az Ee jelű területen az erdei oktatást, pihenést szolgáló épületek helyezhetők el 3%-os beépítettséggel, épületenként 500 m2-nél nem nagyobb beépített területtel és 7,5 m-nél kisebb építménymagassággal^[67].
4. A (3) bekezdésben a beépíthetőség feltételeként megfogalmazott földrészlet területszámításánál figyelembe vehetők az egymástól csak út által elválasztott, azonos tulajdonban álló, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett területek is. Az így kialakult telekcsoport figyelembevételével kiszámolható mértékű beépítés létrehozható a csoportot alkotó földrészletek egyikén is, ha ott ez által a beépítés nem haladja meg az 5 %-ot, és ha a telekcsoport többi tagjára a szükséges mértékben építési korlátozás kerül bejegyzésre.          

22. Mezőgazdasági terület (M)

22. §

1. A mezőgazdasági területen belül az alábbi terület-felhasználási egységek találhatók:

általános mezőgazdasági terület                                               Má

      korlátozott használatú mezőgazdasági terület                       Mák

      rét-legelőterület                                                                           Mg

      kertes mezőgazdasági terület                                                    Mk

2. ^[68]
   
   
3. A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.      
   
   
4. Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen helyezhető el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 3,0 %-át, illetve a birtokközpont elhelyezésére szánt földrészleten a 45 %-ot. A birtokközpont telkén az ahhoz tartozó földrészletek művelésével kapcsolatos tároló- feldolgozó- és állattartó épületek, valamint egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el, legfeljebb 7,5 méteres építménymagassággal^[69]. A megengedett homlokzatmagasságot az építési hatóság technológiai berendezés, építmény esetében a fent jelzettnél nagyobb értékben is meghatározhatja.  
   
   
5. Az Má és Mák jelű övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.

23. Általános mezőgazdasági terület (Má)

23. §

A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, ökológiai érdek.

24. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák)

24. §

1. Az Mák jelű területek korlátozott használatú mezőgazdasági területek, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai érdekek is jelentősek.
2. Az terület földrészletein a legeltetéses állattartás és a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el.
3. Az övezeten belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
   
   

25. Rét-legelőterület (Mg)

25. §

A területen a legeltetéses állattartással kapcsolatos, tájba illő tömegű és anyaghasználatú, szabadon álló építmények helyezhetők el, az OTÉK 29. §-ban előírt szabályok betartásával, legfeljebb 4,5 méteres homlokzatmagassággal és 3 %-os beépítettséggel. A megengedett építménymagasság^[70] technológiai berendezés, építmény esetében legfeljebb 10 m lehet.

26. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

26. §

1. ^[71]A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, kapcsolatos, tájba illő tömegű és anyaghasználatú, szabadon álló építmények helyezhetők el, vonatkozó jogszabályok betartásával, legfeljebb 4,5 méteres építménymagassággal^[72] és 3 %-os beépítettséggel.

27. Vízgazdálkodási terület (V)

27. §

1. A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját, valamint a hullámtereket és vízjárta területeket foglalja magában.
2. A vízfolyások mentén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására mindkét parton a partéltől számított 6 méteres kezelési területet kell biztosítani. 
   
   

27/1. Különleges beépítésre nem szánt területek (K)

27/1. §^[73]

A különleges területeken az alábbi területek különböztethetők meg:

       Különleges sportterület                                               Ks1

Különleges temetői terület                                                         Kt

Különleges bánya terület                                                           Kb        
Különleges napelem park terület                               Kn

28. Különleges sportterület (Ks1)

28. §

1. A Ks-1 jelű sport- és szabadidő területen állandó építmény – a terület fenntartására, az élővilág gondozására szolgáló építmények kivételével – nem helyezhető el. Ezen övezet területének 80%-án ligetes, fásodott, bokorfás területként kell kialakítani illetve megtartani. Az övezetben szilárd burkolatú út nem létesíthető. A lélegző burkolatú illetve útfelületű utak aránya legfeljebb az igénybe vett terület 20%-át teheti ki. 
2. A terület legfeljebb 1,5%-os mértékig építhető be. Az átlagos építménymagasság^[74] legfeljebb 4,5m lehet. Az anyaghasználatot és a tömegformálást a táji adottságoknak megfelelően kell megválasztani és ezt a hatályos jogszabályoknak megfelelő tájbaillesztési munkarészben kell igazolni.
3. ^[75]

28/1. Különleges napelem park terület (Kn)^[76]

28/1. §

1. A Kn jelű terület a napelem park üzemeltetéséhez szükséges műtárgyak, berendezések és építmények elhelyezésére szolgál.     
2. A területen épület 2 %-os beépítettséggel és 6,0 m-t nem meghaladó építménymagassággal^[77] létesíthető.
3. ^[78]Az övezetben, a napelem parktól eltérő területhasználati határt is jelentő telekhatárok mentén, a napelemek telepítésével egyidőben cserjesort kell telepíteni.

28/2. Kt jelű temetői és kegyeleti parki terület

28/2. §^[79]

(1) A területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető, legfeljebb 2 % beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal. Az építménymagassági^[80] korlát túlléphető harangláb, illetve ravatalozóhoz tartozó torony esetében 10 m-es magasságig.

(2)  A területen épületet elhelyezni szabadon álló beépítési mód szerint lehet.

(3)  A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

28/3. Kb jelű bányaterület

28/3. §^[81]

 (1) A területen épület legfeljebb 2 % beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal és 12,5 m építménymagassággal^[82] létesíthető.

IV. Fejezet

Értékvédelem

29. Táj és természetvédelem

29. §^[83]

30. A régészeti lelőhelyek védelme

30. §^[84]

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. ^[85]A szabályozási tervben jelölt régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok esetében a HÉSZ előírásait a mindenkori örökségvédelmi jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

31. Az építészeti örökség védelme

31. §

1. ^[86]
2. ^[87]
3. ^[88]
4.  Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 1.sz. függeléke, illetve az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.    
5. A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. Az egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2)
6. Az egyedi védelem alá vont építmények jegyzékét és a védendő elemek leírását, illetve azok javasolt módosítását a rendelet függeléke tartalmazza.  A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
7. Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédokat is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.     
8. A homlokzat színezését – előzetes önkormányzati főépítészi egyeztetést követően - a területen lévő védett épületekkel összhangban az elsőfokú építési hatóság döntése szerint kell elvégezni.
9. Nem létesíthető fém kémény.              
10. ^[89]Helyi védelem alá vont építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A megszüntetés építész szakvélemény alapján történhet, a települési főépítész szakvéleményének birtokában.          
11. ^[90]
12. ^[91]A szabályozási tervben jelölt régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok esetében a HÉSZ előírásait a mindenkori örökségvédelmi jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

V. Fejezet

32. §^[92]

33. §^[93]

34. §^[94]

35. Zöldfelületek

35. §     

1. A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani 
2. ^[95]
3. ^[96]
4. ^[97]
5. ^[98]
6. ^[99]
7. A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
8. A telek zöldfelületébe parkoló, út, járda, terasz, nem számítható be, de beleszámít a nem szilárd (vízáteresztő) burkolatú kerti út
9. A pince, vagy pinceszint, vagy tető felett legalább 50 cm földtakarással kialakított zöldfelületet a telek zöldfelületi arányának számítása során figyelembe kell venni
10. Az egyes beépítettségekhez tartozó legkisebb zöldterületi arányt az 1. számú melléklet tartalmazza.

36. §^[100]

36/1. Építmények elhelyezése közterületen, a közterületek kialakítása

36/1. §^[101]

1. A városképi jelentőségű utak területén, a helyi értékvédelmi területekhez csatlakozó közterületeken, valamint a közparkok területén az építmények, alapozás nélküli pavilonok, utcabútorok és köztárgyak, reklámok, burkolatok létesítéséhez, valamint növények kiültetéséhez és kihelyezéséhez minden esetben ki kell kérni a települési főépítész véleményét településképi véleményezési eljárás keretében.

37. Gépjárművek elhelyezése

37. §

1. Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.
2. A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos illetve kezelő hozzájárulásával.
3. Tömbtelkes területeken a többlet parkolóhelyek biztosíthatóságát az egész tömbre készített parkolómérleggel kell igazolni.
4. Egy adott területen nem biztosítható gépjármű-várakozóhelyekkel kapcsolatosan az önkormányzat parkolási rendeletet alkothat, melyben a hiányzó várakozóhelyek megváltásáról is rendelkezhet.        
   
   

38. Közművesítés, hírközlés

38. §

1. ^[102]
2. Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló, természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
3. Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték (légvezetékként), valamint 10 m-nél magasabb önálló adó-ill. antennatorony beépítésre szánt területen, kertterületen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen nem helyezhető el.      

39. Telekalakítás

39. §

1. Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.
2. ^[103]
3. ^[104]Az övezeti paraméterek között szereplő teleknél kisebb méretű telkek telekalakítása csak a telek terület növekedését eredményezheti.
4. ^[105]Meglévő úszótelkes beépítések esetén új telkek akkor alakíthatók ki, ha a táblázatokban megadott beépítési és zöldfelületi paraméterek a tömbre továbbra is betarthatóak.

39/1. Tájképvédelem

39/1. §^[106]

(1)          A szabályozási tervben jelölt tájképvédelmi területen az engedélyezési terv részeként látványtervet kell készíteni a tájképbe illesztés megítélhetősége érdekében, és ahol a tetőre való rálátás lehetősége fennáll, a tetőfelülnézetet ötödik homlokzatként kell kialakítani^[107].

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

40. Hatályba léptető rendelkezések

40. §

Ez a rendelet az elfogadását követő 30. napon lép hatályba.

41. Átmeneti rendelkezések

41. §

E rendelet rendelkezéseit – amennyiben ez a kérelmező szempontjából kedvezőbb – a korábban keletkezett, de még el nem bírált ügyekben is alkalmazni lehet.           

42. Hatályon kívül helyező rendelkezések

42. §

Hatályát veszti az építés helyi szabályairól szóló korábbi, 30/2010.(XII.16.) önkormányzati rendelet.

Komló, 2012. december 12.

dr. Vaskó Ernő                                                                                Polics József 

címzetes főjegyző                                                                             polgármester

1.sz. melléklet:                       BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI PARAMÉTEREI 

* A Sportcsarnok és munkacsarnok^[115] esetében a beépítettség 80%.

Övezet betűjele: K = kialakult, R = rekonstrukciós, T = tervezett