KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

34/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

A KÖZTEMETŐRŐL ÉS A TEMETKEZÉS RENDJÉRŐL

(az 1/2014. (I.24.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésében, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltakra – a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Komló város területén lévő köztemetőre (a komlói ingatlan-nyilvántartásban 8303 hrsz. alatt felvett 6 ha 336 m² területű külterületi ingatlan), valamint a temető fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. §

   (1)            Komló város közigazgatási területén köztemető létesítése, bővítése és fenntartása az önkormányzat feladata.

   (2)                        A jelenleg működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat a Komlói Temetkezési Kft. (a továbbiakban: üzemeltető) útján – az 5. számú melléklet szerinti – Kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül gondoskodik.

   (3)                        A képviselőtestület a köztemetőre vonatkozó díjak mértékét évente felülvizsgálja.

3. §

A felekezeti temetők (Mecsekfalu, Mecsekjánosi, Kisbattyán) fenntartásáról és a temetkezési szolgáltatások megszervezéséről az illetékes egyházügyi hatóságok gondoskodnak.

2. A köztemető

4. §

   (1)                        [1]A köztemetőt sírhelytáblákra (hagyományos felnőtt-, gyereksír-, urna-, urnasír-, urnasírbolt-, sírbolt parcellák), hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

   (2)            A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni.

   (3)                        Külön sírhelytáblákat kell kijelölni a felnőttek, a 10 éven aluli gyermekek, valamint a halva születettek, az elvetélt magzatok és a csonkolt testrészek eltemetésére.

   (4)                        A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal, sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, urnahelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

   (5)                        A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

   (6)                        A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

   (7)                        A lezárt temetőrészben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőrészeket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

   (8)                        Sírhelytábla, vagy az egész köztemető lezárásáról és kiürítéséről az önkormányzat dönt. A temető, illetve a temetkezési hely kiürítését megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként történjenek.

   (9)                        Lezárt köztemető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a használati idő le nem jártáig – kegyeleti okokból – nem idegeníthetőek el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

(10)                        Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttestmaradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhelytáblába).

(11)                        Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

(12)                        Kiürítés során a köztemetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad.

(13)                        Az újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően díjmentesen mélyebbre lehet tenni.

3. Sírhelyhasználati idő, rendelkezési jog

5. §

   (1)                        Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni.

A fenntartó által megállapított sírhelydíjakat az 1. számú melléklet tartalmazza.

A rendeletben rögzített temetkezési díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák. A bruttó díjat az önkormányzat az SZMSZ-ben rögzített módon köteles közzétenni.

   (2)                        Az elhunyt köztemetőben történő elhelyezését az utolsó bejelentett lakóhely figyelembe vételével kell biztosítani. Nem komlói lakosú elhunyt komlói köztemetőben történő eltemetésére az üzemeltető ad engedélyt, a mindenkori sírhelydíjon felüli pótdíj megfizetését követően.

   (3)                        A rendelkezési jog kiterjed a temetkezési helybe helyezhető személyek körének meghatározására, síremlékállításra, a sírjel megfelelő állapotáról történő gondoskodásra, a temetkezési hely gondozására és az újraváltására.

   (4)                        A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

   (5)            A temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. Az újraváltásban elsőbbséget élvez a temettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerinti soron következő közeli hozzátartozója.

   (6)                        Az egyszeri megváltás időtartama:

a)sírbolt esetén                         60 év

b)                      kriptacella                               60 év

c)urnasírbolt                             25 év

d)                     sírhely esetén                          25 év

e)urnafülke, urnaföld esetén    10 év

Az üzemeltető a c) és d) pont szerinti temetkezési helyek kétszeres időtartamra történő megváltását is engedélyezheti.

   (7)                        A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

   (8)            Ha a használati idő leteltét követően

a)      a sírboltot                                          5 éven belül

b)      az egyéb temetkezési helyeket          3 éven belül

ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

   (9)            A (8) bekezdésben foglalt ok miatt az urnaférőhelyekből kiexhumált hamvakat – a kegyeleti normáknak megfelelően – kifejezetten erre a célra kijelölt gyűjtőhelyen kell tárolni. Amennyiben a későbbiekben mégis jelentkezik hozzátartozó az elhunyt hamvaiért és az urnát exhumáltatni szeretné – a gyűjtőhelyen történő tárolási idő függvényében – az 1. számú mellékletben meghatározott tárolási díjat kell fizetnie. Gyűjtőhelyen való tárolásnak minősül az is, ha az urnát az eredeti helyén tárolják.

(10)                        Ha a használat a (8) bekezdésben foglalt ok, vagy a sírhelytábla, temető kiürítése miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.

(11)                        A temettető kívánságára történő halott- illetőleg urna áthelyezés, vagy urna kiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét, a jogosult részére vissza kell téríteni.

(12)                        A temettetőknek a nyugvóhelyek értékesítésekor, újraváltásakor egyszeri hulladékszállítási díjat kell fizetni az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint.

4. Hagyományos sírhelyre vonatkozó szabályok

6. §

   (1)                        Felnőtt sírba elhelyezett két koporsón kívül még két urna is temethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhető el. Elhunytanként az 1. számú mellékletben meghatározott pótdíjat kell fizetni, ez azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.

   (2)                        Gyermek parcellában kizárólag 10 éves korig lehet gyermeket eltemetni, illetve a 10 éven aluli elhunyt gyermek hamvait elhelyezni.

   (3)                        Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbetemetésére olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetve kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet. Kivételt képeznek ez alól a fertőző betegségben elhaltak, akiket kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

   (4)            Mélyített felnőtt sírhelybe tisztiorvosi engedély alapján az (1) bekezdés szerinti pótdíj fizetése ellenében még egy koporsó temethető. A pótdíj a következő sírhely meghosszabbításnál időarányosan beszámításra kerül.

   (5)                        Temetkezési hely felületére történő elhelyezés esetén az urnát urnatartóban, kizárólag rögzített, zárt állapotban lehet csak a síron elhelyezni.

   (6)                        A köztemetőben lévő sírhelyek belső méretei:

a)      Felnőtt sírhely            2,10 m hosszú;            0,90 m széles;             2,00 m mély

Mélyítés esetén                                                                     2,20 m mély

b)      Gyermek sírhely         1,70 m hosszú;            0,90 m széles; 1,60 m mély

   (7)            A sírmélységet minden esetben a talajfelszín síkjától kell mérni.

   (8)                        Szabványtól eltérő eltemetésre kerülő koporsó méret esetén a sír méreteit az eltérésnek megfelelően kell módosítani úgy, hogy annak minden oldala legalább 10 cm-rel nagyobb legyen, mint a koporsó.

   (9)                        A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem lehet.

(10)                     A felnőtt sírok egymástól való oldaltávolsága a már meglévő, korábban kialakított parcellákban a kialakult rend szerinti, az újonnan kialakított parcellákban 80 cm.

(11)                        A gyermek síroknál a sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 40 cm (a síremlékek között 60 cm).

(12)                        A sírhelyeken a sírdomb (sírhant) magassága – kialakítása nem kötelező – legfeljebb 50 cm lehet.

(13)                        A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény méretezése a már meglévő parcellákban a korábban kialakult rend szerinti (keret 100 cm széles; 220 cm hosszú).

(14)                        Hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény engedélyezett méretei az újonnan kialakított parcellákban:

a)      betonjárda maximum:            3,00 m hosszú;1,50 m széles

b)      keret maximum: 2,30 m hosszú; 1,10 m széles; 0,35 m magas (járdaszinttől)

c)      síremlék magassága maximum (keretmagassággal együtt): 1,50 m.

(15)                        Dupla (kettős) sírhely főút melletti a.) és b.) jelöléssel ellátott sírhelyek közötti belső járda mérete a korábban kialakult parcellákban 15-15 cm lehet, így a két járda mérete adja ki a 30 cm-t. Dupla sírhelyet az újonnan megnyitott parcellákban úgy kell kialakítani, hogy az a parcellában kijelölt sorok és sírhelyek rendjét ne bontsa meg.

(16)                        Gyermeksírhelyek méretezése a korábban kialakult rend szerinti.

(17)                        A gyermeksírhelyekre építhető felépítmény méretei:

a)      betonjárda maximum: 2,10 m hosszú 1,30 m széles

b)      keret maximum: 1,50 m hosszú;  0,80 m széles;  0,25 m magas (járdaszinttől)

c)      síremlék magassága maximum (keretmagassággal együtt) 1,10 m.

(18)                        A fent felsorolt méreteket, illetve a sírhelyekre építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. Urnasírboltra vonatkozó szabályok

7. §

   (1)                        Az urnasírboltban annyi urna helyezhető el, amennyire azt építették.

   (2)                        Felszíni (belső) méretek:        0,90 m hosszú;            0,60 m széles  0,60 m mély.

   (3)                        Az urnasírbolt köré járdát építeni nem lehet.

   (4)                        Az urnasírboltra építhető felépítmény engedélyezett méretei:

a)      keret maximum: 1,20 m hosszú; 0,90 m széles; 0,20 m magas (talajszinttől)

b)      síremlék (keretmagassággal együtt) maximum 0,80 m magas.

   (5)            A fent felsorolt méreteket és az urnasírboltra építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. Egyéb urnaférőhelyekre vonatkozó szabályok

8. §

   (1)                        Az egyéb urnaférőhelyekben annyi urna helyezhető el, ahány férőhelyre azt építették.

   (2)                        Urnaföldbe temetésnél a sírhely méretei:  0,80 m hosszú;   0,60 m széles;  1,00 m mély.

   (3)            A kolumbárium-falban biztosítani kell az urnatáblák egyöntetűségét, méretazonosságát, a szöveg- és betűvésés szakszerűségét. A fülketáblán elhelyezhető egy darab örökmécses, egy darab virágtartó váza és egy koszorútartó kampó.

   (4)                        Új urnafülkénél az urnát befogadó belső méretnek legalább 30 x 30 cm-nek kell lennie.

7. Sírboltra vonatkozó szabályok

9. §

   (1)                        Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltban további 10 urna, hat személyes sírboltban további 20 urna, kilenc személyes sírboltban további 30 urna helyezhető el.

   (2)                        Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

   (3)                        A sírboltba történő koporsós temetés esetén az elhunytat légmentesen zárt, fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell helyezni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

   (4)                        Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

   (5)                        A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

   (6)            Sírbolt csak külön kijelölt helyen, a temető területére elfogadott szabvány, illetve kiviteli terv alapján, a temető tulajdonosa vagy az általa megbízott üzemeltető hozzájárulásával, azon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott esetekben az I. fokú építési hatóság engedélyével építhető.

   (7)                        A sírbolt alépítményi kivitelezési munkáit minden esetben a temető üzemeltetője végezteti.

   (8)                        A sírboltok felszíni méretei járdával együtt:

a.                  3 személyes sírbolt     3,50 m hosszú;            2,50 m széles

b.                 6 személyes sírbolt     3,50 m hosszú;            3,00 m széles

c.                  9 személyes sírbolt     3,50 m hosszú;            3,80 m széles

   (9)                        A leeresztő nyílás méretei egyöntetűen         0,90 m széles  2,10 m hosszú.

(10)                        A sírboltok belső méretei:

a.       a.) 3 személyes sírbolt            2,30 m hosszú; 0,90 m széles; 2,60 m mély

b.      b.) 6 személyes sírbolt           2,30 m hosszú; 1,75 m széles; 2,60 m mély

c.       c.) 9 személyes sírbolt            2,30 m hosszú; 2,50 m széles; 2,60 m mély

(11)                        Sírboltoknál a keret maximum: 2,60 m hosszú; 1,50 m széles; 0,35 m magas (járdaszinttől).

(12)            Síremlék maximum (keretmagassággal együtt) 1,50 m magas.

(13)            A fent felsorolt méreteket, illetve a sírboltokra építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

8. A temetkezési helyek gondozása

10. §

   (1)                        A sírhely feletti rendelkezési jog gyakorlása kiterjed a temetkezési hely gyomtalanítására, a temetési helyre helyezhető síremlék, sírjel állítására és mindezek együttes karbantartására, gondozására, melyet a sírhely birtokosa köteles rendszeresen elvégezni.

   (2)                        Gondozatlannak minősül az a sírhely, amelyen a gyomnövények számottevően túlnövik a valamikor elhelyezett kultúrnövényeket, vagy a kultúrnövények túlnövik a sírhelyet.

   (3)                        Gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomirtását, amennyiben üzemeltető azt indokoltnak tartja – különösen a nagyra nőtt fák, bokrok, és egyéb elgazosodott növényeket figyelembe véve -, minden előzetes értesítés nélkül elvégezheti.

   (4)                        A sírokon kinőtt gyomnövények között lévő, és a rossz helyre ültetett növényekben, a kaszálási munkák során bekövetkezett károkért üzemeltető felelősséget nem vállal.

   (5)                        Növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fedlapon elhelyezett virágtartóban szabad.

   (6)            A sírokra ültetett növények nem terjeszkedhetnek túl a temetkezési helyen, és nem akadályozhatják a sírok közötti közlekedést, illetve a végzendő munkákat.

   (7)                        A temetkezési helyen a temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

a.       egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása

b.      cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése

c.       kizárólag a sírhely területére ültetett és azon még kifejlett állapotban sem túl növő, „törpe” jelzővel ellátott örökzöld növények (törpefenyő, törpeboróka) ültetése és ápolása

d.      egyéb ültethető növények: Jukka, Mahónia, Levendula, Szürke cipruska, sziklakerti évelők, Kereklevelű hortenzia, Bíbor gyöngyvessző

   (8)            Üzemeltető a temető hirdetőtábláján teszi közzé a temetőbe ültethető, engedélyezett növényfajták jegyzékét.

   (9)                        A sírokra tilos ültetni:

a.       a kúszó növények összes fajtáját (borostyán, iszalag félék, folyondár félék, vadszőlő félék, kúszó- és futórózsák)

b.      az összes lombhullató fa- és cserjefélét

c.       a megváltott sírhelyre ültetett törpe méretű örökzöldek kivételével lomb- és tűlevelű örökzöldeket

d.      mindenféle gyökér- és szártarackkal terjedő növényzetet.

(10)                        A rossz helyre ültetett, valamint a nem engedélyezett növényeket üzemeltető eltávolítja.

(11)                        A sírokra ültetett növényzetet és a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak a temető kezelőjénél történt előzetes bejelentés után lehet.

(12)                        Ülőhely, pad csak a temető kezelője által engedélyezett helyen, illetve engedélyezett formában helyezhető el.

(13)                        A sírhely gondozásával kapcsolatosan keletkező szemetet a sírhelyek között tárolni tilos.

(14)            A köztemetőkben az üzemeltető biztosítja a hulladék folyamatos összegyűjtését és elszállítását, a gyomirtást és a zöldterület fenntartását.

(15)                        A temetkezési helyek kerítéssel nem határolhatók körül.

(16)                        Ha a sírjel vagy a sírbolt összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról.

(17)                        Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra kell kifüggeszteni, valamint a felszólítást a rendelkezési jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(18)                        Ha a felhívás eredménytelen marad, vagy ha üzemeltető a közvetlen veszélyt úgy ítéli meg, hogy az azonnali intézkedést igényel, a közvetlen veszélyt a sírhely felett rendelkezni jogosult költségére, annak megkérdezése és beleegyezése nélkül jogosult megszüntetni.

(19)            A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

9. Nyilvántartások vezetése

11. §

   (1)            A köztemetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie.

   (2)            A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, urnakiadást, hamvak szórását) időrend szerint a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényben felsorolt adatokkal kell bejegyezni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult személy nevét és címét. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

   (3)                        Külön jegyzéket kell vezetni a köztemetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született gyermek anyjának nevét és az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját.

   (4)                        A köztemető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával.

   (5)                        Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett személyes adatok biztonságáról.

   (6)            A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – a halottak nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak a temetkezési hely felett rendelkezni jogosultnak, valamint bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

10. A kegyeletgyakorlás rendje

12. §

   (1)                        A köztemető területe korlátozott használatú közterület.

   (2)                        Üzemeltető a köztemető bejáratánál kifüggeszti a temetői nyitva tartás idejét és a temető rendjét, valamint a bejárathoz legközelebb eső területen elhelyezni a temető térképét.

   (3)                        A köztemető nyitva tartása:

a.       március 01–től november 15-ig:        7³⁰ - 20⁰⁰ óráig

b.      november 16-tól február 28-ig:         8⁰⁰ - 18⁰⁰ óráig

   (4)                        A köztemetőt a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell hagyni.

   (5)                        A köztemetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

   (6)                        A köztemetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

   (7)                        A köztemetőben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

   (8)            A köztemető területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.   

   (9)                        A ravatalozás helyszínére gépkocsival behajtani kizárólag a mozgáskorlátozottak, az elhunyt, illetve az elhunyt hamvait tartalmazó urna, valamint a koszorúk, csokrok szállítása céljából, a szükséges időtartam erejéig  lehet.

(10)            Ravatalozás ideje alatt – kegyeleti okokból – tilos a gépkocsival történő be- és kihajtás.

(11)                        A köztemetőben gépjárművel történő közlekedés esetén a megengedett sebesség 5 km/óra.

(12)                        A köztemető üzemeltetője által kijelölt helyen, illetve a padkákon elhelyezett szeméttárolókban kell a szemetet gyűjteni. A köztemető egyéb területén bármilyen hulladék lerakása tilos.          

(13)            Tilos a köztemető területén elhelyezkedő építményeket, tárgyakat, növényzetet, a temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, valamint a temetőben az elhunyt emlékére elhelyezett kegyeleti tárgyakat megrongálni, megsemmisíteni.

(14)                        A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet központi telephelyén lát el. A központi telephely elérhetőségét a köztemető bejáratánál az üzemeltető jól látható helyen kifüggeszti.

11. Temetkezési szolgáltatás

13. §

A köztemetőben az önkormányzat a temetkezési szolgáltatásokról az üzemeltető, illetve az üzemeltetetővel kötött megállapodás alapján az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók útján gondoskodik.    

14. §

A temettetőknek a temetőbe szállított elhunyt hűtéséért – az 1/a. mellékletben meghatározottak szerint – hűtési díjat kell fizetniük.

15. §

A köztemetőben korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik.

16. §

   (1)                        Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

   (2)                        Üzemeltetőnek a temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az üzemeltető köteles gondoskodni a talált érték biztonságos megőrzéséről a jogosultnak történő átadásig.

17. §

   (1)                        A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

   (2)                        Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

   (3)            A fertőző betegségen elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni, és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

12. Temetkezési szolgáltatói tevékenység temetői rendje a köztemetőben

18. §

   (1)            A köztemetőn belül az elhunyt hűtése, a sírásás, a sírnyitás, a hantolás, a sírhely és sírbolt zárása, a hamvak szórása, a temetőn belüli halott szállítás és a sírhely ügyintézés üzemeltető kizárólagos joga és kötelessége.

   (2)                        A temetkezési szolgáltatások közül az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele, mint üzemeltető által biztosított szolgáltatás, kötelező.

   (3)                        Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a (2) bekezdésben meghatározott üzemeltető által biztosított temetőn belüli szolgáltatások igénybevételéért az 1. számú mellékletben meghatározott díjat kötelesek fizetni.

   (4)                        Üzemeltető feladata összehangolni a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, valamint elősegíteni a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását.

   (5)            Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

19. §

   (1)                        Temetkezési szolgáltatóktól az elhaltak és a kellékek átvétele a temetést megelőző munkanapon 8 órától 10 óráig történik.

   (2)            Az elhaltak és kellékek átvételét, az elhaltak hűtőbe helyezését az üzemeltető által megbízott dolgozók végzik.

   (3)                        Üzemeltetőn kívül más temetkezési szolgáltatók munkatársai az „Idegeneknek tilos a bemenet” felirattal ellátott helyiségekbe nem léphetnek be.

   (4)                        Az átvétel az „Elhalt és kellék átadás/átvétel” nyomtatványon, annak a szolgáltató részéről történő értelemszerű, pontos kitöltésével, és üzemeltető részéről megbízott dolgozó teljes körű ellenőrzésével (okmányok, elhalton lévő lábcédula, kellékek azonosítása, stb.) történik.

   (5)                        Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időpontban az elhalt, vagy az elhalt hamvait tartalmazó urna, vagy a kellékek, vagy a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvi számmal ellátott példánya nem áll rendelkezésre, úgy üzemeltető a temetést nem végezheti el.

20. §

   (1)                        A temetések megrendelésére, a korábban már megrendelt szolgáltatások módosítására minden esetben a vállalkozó által kitöltött „Temetés megrendelés” nyomtatvány alapján kerül sor. A pontatlan vagy hiányosan kitöltött nyomtatványt üzemeltető nem fogadja el.

   (2)                        A számlák névre szóló kiállítása minden esetben a Temetés megrendelés nyomtatvány aláírójának, mint kérelmezőnek a nevére történik.

   (3)                        Rátemetés esetén a rátemetéshez szükséges „Rátemetési nyilatkozat” pontos kitöltésével, és a megfelelő okmányok csatolásával a család megkímélhető attól, hogy személyesen meg kelljen jelennie üzemeltetőnél.

   (4)                        Az újraváltásnál eredeti okmányt, számlánál fénymásolatot kell csatolni a megrendelés során.

   (5)                        Fentiek hiányában továbbra is szükséges a temettető személyes megjelenése.

21. §

   (1)                        A temetési szertartásban vállalkozó sem közvetlenül, sem pedig közvetve (pl.: fedlap visszaemelés, cementezés stb.) nem vehet részt.

   (2)                        A fedlap visszahelyezést urnás temetésnél a szertartást követően üzemeltető végzi.

   (3)                        A cementezést, illetve koporsós temetésnél a fedlap, keret visszaállítást koszorúlehordás után hétköznaponként 8⁰⁰ –16⁰⁰ óráig lehet végezni.

   (4)                        Szakipari munkavégzés kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott temető-fenntartási hozzájárulás díjtétel befizetését követően végezhető.

13. Egyéb vállalkozói tevékenység ellátásának temetői rendje

22. §

   (1)                        A köztemető területén engedély nélkül munka (építési munkák, építőanyagnak a temetőbe való beszállítása, síremlék felállítás, bontás, áthelyezés, betűvésés, tűzveszélyes munkák) sírgondozás, illetve a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével üzemeltető hozzájárulása nélkül nem végezhető, építmény nem hozható létre.

   (2)                        Üzemeltető a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzőknek az igényelt területre az 1. számú mellékletben meghatározott díjat (temető-fenntartási hozzájárulás) jogosult felszámítani.

   (3)                        A köztemetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, az esetleges temetkezési szertartást és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlását.

   (4)                        Bármely létesített építményt, tárgyat vagy ültetett növényt a köztemetőben csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület fenntartását, és ne okozzon balesetveszélyt.

   (5)            Síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos kivitelezői munkák végzése hétköznap 8⁰⁰ –16⁰⁰ óráig végezhető a köztemetőben. Szombaton, vasárnap szakipari munka nem végezhető.

   (6)                        A déli 12 óra utáni időszakokban, a temetési szertartások rendjének biztosítása érdekében mind az utakon, mind a parcellákon belül zajos munka nem végezhető, a temetési szertartások ideje alatt mindennemű anyagtorlódást, hangos beszédet vagy ipari zajt kerülni kell.

   (7)                        A munkavégzés során a szomszédos temetkezési helyek nem sérülhetnek.

   (8)                        A köztemető területén végzett munkák során a munkát végző köteles betartani az e rendeletben szabályozott, valamint a vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat.

23. §

   (1)                        A temetési hely megjelölésére sírjel létesíthető, melyet a rendelkezni jogosult hozzátartozók egyénenként készíttethetnek el.

   (2)                        A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet, oldalirányú kiterjedését a sírméretek adják meg.

   (3)            A temetkezési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el, a felépítmény meg kell, hogy feleljen a temető esztétikájának.

   (4)            A síremléket létesítőkről üzemeltető pontos nyilvántartást vezet, a síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrzi, azokról szükség esetén hatékonyan tájékoztat.

   (5)                        A síremlék szabályos, biztonságos és jó állapotú, ha

a.       a síremlék szilárd alapú,

b.      minden elem oldható kötéssel (csavarozás) rögzített egy másik elemhez:

ba. a keret elemei egymáshoz, illetve az áthidaló kerethez sarokvassal

rögzítettek

bb. az emlék beragasztott menetes szárral, csavarkötéssel a lábazaton átmenően

rögzített,

c.       a szegélyek hossz- és keresztirányban vízszintesek, illesztésük hézagmentes, tömörített,

d.      a lépcső és a ráhelyezett emlék mindkét irányban függőlegesen áll, állásszilárdsága megbízható,

e.       feliratozása jól olvasható és egyezik a nyilvántartásban szereplő adatokkal.

   (6)                        A síremlék körül létesített járda magassága az érintett földterület legmagasabb talajszintjéhez viszonyítva talajszinttől maximum 6 cm lehet.

24. §

   (1)                        Üzemeltetőnek a munkát végző vállalkozó köteles a munka megkezdését megelőzően, a munkavégzés kezdési időpontját és várható időtartamát is bejelenteni.

   (2)                        Bontási, építési munkát csak az üzemeltető helyszíni szemléje után lehet megkezdeni.

   (3)                        A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.   

   (4)                        A síremlék és tartozékai tervét az üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni, azokat kizárólag engedélyeztetést követően lehet a temetőkben elhelyezni. Az engedélyeztetést „Temetői építmény építési engedély” nyomtatványon kell kezdeményezni.

   (5)                        A síremlék kivitelezését az építési engedély kiadásától számítva 60 napon belül be kell fejezni.

   (6)                        Rátemetés esetén – a balesetek elkerülése végett – a sírbolthelyek kivételével a temetkezési helyen lévő síremléket a temettetőnek a járda szintjéig le kell bontatnia és újból, biztonságosan fel kell állíttatnia.

   (7)                        Sírkőbontás kizárólag „Bontási engedély” birtokában végezhető.

   (8)                        A temetés miatt lebontott síremlékek 90 napon belül történő biztonságos visszaállításának megtörténtét üzemeltető jogosult ellenőrizni.

   (9)                        Sírkőbontással járó építési munka esetén a bontásból származó hulladékot kivitelező köteles elszállítani vagy elszállíttatni a temető területéről az önkormányzat köztisztasági rendeletében meghatározott helyre és módon.

(10)                        Üzemeltető az építési engedéllyel végezhető munkálatok megkezdése előtt jogosult a kivitelezést végző vállalkozóval szemben az árjegyzékében meghatározottak szerinti óvadékot felszámítani, mely összeg – amennyiben vállalkozó a törmeléket nem szállítja el vagy a területet nem megfelelő minőségben adja át - a bontott törmelék elszállítását, a környezet kegyeleti normáknak megfelelő helyreállítását fedezi. Az üzemeltetőnek óvadék elszámolási kötelezettsége van.

(11)                        Amennyiben a munkavégzést követően a munkaterületet és az építményt rendezetten, a kegyeleti normáknak megfelelő minőségben adja át, az óvadék vállalkozónak visszajár.

(12)                        Üzemeltető jogosult minden engedélyköteles - e rendeletben is szabályozott - munkánál a munka elvégzésére jogosító engedély bemutatását kérni, melynek hiánya esetén a munkavégzést megtilthatja, valamint jogosult az elkészült létesítményt ellenőrizni, hogy az valóban a kiviteli terv szerint készült-e el.

(13)            Síremlék állításakor a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult köteles az elvégzett munkát kivitelezőt átvenni. A nem szakszerű munkavégzés következményeként, az esetleges ledőlésből adódó bármilyen - másnak, vagy másoknak okozott anyagi vagy nem anyagi jellegű - károkozásért a síremlék tulajdonosát terheli a felelősség.

(14)                        Az előírt engedély hiánya vagy az attól való eltérés esetén az üzemeltető a sírhely birtokosát felszólíthatja a sérelmezett állapot megszüntetésére, melynek eredménytelensége esetén a munkát elvégezteti, és a költségeket a kötelezett személyre hárítja át.

14. [2]

25. § ¹

15. Hatályba léptető rendelkezések

26. §

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

16. Hatályon kívül helyező rendelkezések

27. §

Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 26/2005. (XI.2.) számú rendelete.

Komló, 2013. november 28.

 dr. Vaskó Ernő                                                                   Polics József

címzetes főjegyző                                                                 polgármester