A rendelettervezet utólagos hatásvizsgálat eredményeképp született meg.

E vizsgálat fókuszában egyrészt a jogosultság egyik feltételeként meghatározott, egy főre jutó jövedelemszint meghatározásának a módja és összege került, másrészt a covid járványhelyzettel összefüggő központi szabályozás miatt módosult, határozott időre szóló lakásbérleti jogviszonyok meghosszabbításának a lehetősége, ha tartozása keletkezett ezen időszak alatt a bérlőnek.

A jogosultsági jövedelemszint kapcsán a Hivatal célszerűnek látta tartalmában vizsgálni az egyes, legtipikusabb élethelyzeteket, és azokhoz különböző összetételben hozzárendelni egy főre jutó jövedelmek összegét. Alapul vettük az egy- és kétgyermekes családokat úgy is, hogy egy szülő neveli a gyermekeket, továbbá az egyedül élőket is. Ezen belül a két közfoglalkoztatotti bértől vegyesen, egészen a két garantált bérminimumig a kereseteket, kiegészítve a családi pótlék összegével, figyelembe véve a lehetséges családi adókedvezményeket is.

Az önkormányzati lakáskiutalás szabályai mellett fontos volt megvizsgálni a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejárta miatt benyújtott, újabb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmek elbírálásának gyakorlati tapasztalatait is.

2022. év első félévében a Humán Bizottság több alkalommal a jelenleg hatályos rendelet alapján nem járult hozzá az újabb határozott idejű szerződés megkötéséhez, mert a bérlőnek a rendelet szerinti lejárt esedékességű tartozása volt.

Megvizsgálva a fenti jelenséget megállapítható, hogy a felpörgő infláció, az elhúzódó koronavírus járvány, a nyersanyag- és energiaárak drasztikus emelkedése és a munkalehetőségek változásai állnak a háttérben.

Indokolttá vált, hogy külön méltánylást érdemlő esetben a Bizottság akkor is engedélyezhesse a legfeljebb 6 hónapra szóló, újabb határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötését, ha a lakásban élő bérlőnek lejárt esedékességű tartozása van, azzal a feltétellel, hogy a 6 hónap alatt a hátralékait ki kell egyenlíteni. Ha nem él ezzel a lehetőséggel a bérlő, akkor a fent említett főszabály szerint végleges elutasításra kerül az újabb kérelme. Fontosnak, hogy a jelentős globális problémákkal sújtott időszakban a szociális lakásbérlőknek legyen egy kivételes lehetősége anyagi értelemben rendezni a soraikat, és ezt követően visszaállni az eredeti, mindenkori tartozásmentességre és legfeljebb kétéves szerződéses időszakokra épülő rendszerre.

Az utólagos normakontroll során az a tapasztalat is felszínre került, miszerint túlzottan általánosít az a rendeleti szabályunk, amely teljes mértékben kizárja a szociális lakáspályázati rendszerből azokat, akik korábban rendelkeztek már önkormányzati lakás bérleti jogával. Több olyan élethelyzettel találkoztak a döntéshozók és döntéselőkészítők, ahol a jelen problémáján segített volna egy lakás, de egy korábbi, adott esetben 20-25 évvel ezelőtt megszűnt önkormányzati lakásbérleti jogviszony mindebből kizárta a kérelmezőt. Ilyen esetekre szintén javasolt beépíteni a rendeletbe az egyedi elbírálás elvét.

Kizárólag a fentiekben körülírt okokból volt szükséges a lakásrendelet módosítása az utólagos hatásvizsgálat eredményeképp. Mindehhez spontán párosult az a technikai probléma, hogy a központi jogszabály-nyilvántartó felületen (njt.hu) rendezetlen e jogszabályunk időállapota. Ezt úgy lehet a legegyszerűbben megoldani, ha egy új jogszabálytervezetet fogad el a Képviselő-testület.