Magyaregregy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 5/2017. (VIII. 17.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §

(1)   E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2)   E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3. §

       Jelen rendelet a következő mellékleteivel együtt érvényes:

1. 1. melléklet. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek és objektumok jegyzéke
2. 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
3. 3. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
4. 4. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása
5. 5. melléklet: A településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelme
6. 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése nyomtatvány.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. §

(1)   A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

(2)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.

4. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Egyéb tájékoztatási eszköz: a reklám-elhelyezési kormányrendelet¹ hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
3. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
4. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
5. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
6. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

Gerincmagasság és ereszmagasság tekintetében vizsgálandó a szomszédos 1-1 épület, és azok egyikétől ± 0,5 m-rel térhet el. Amennyiben az egyik helyi védett, ahhoz kell illeszkedni.

A tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától különböző nem lehet.

A főépület telepítése esetén vizsgálandó a szomszédos 3-3 épület beépítése, és nagyobb számban előforduló beépítést kell alkalmazni.

7. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
8. Utcai telekhatár: a telek homlokvonala.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6. §

1. Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
2. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

a helyi védelem

6. A helyi védelem célja

7.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

8.§

A helyi védelem feladata:

1. a védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,
2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

9. §

A helyi védelem lehet:

1. területi védelem,
2. egyedi védelem.

10. §

(1)  A helyi területi védelem:

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2)  A helyi egyedi védelem

1. az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

11.§

Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában

ba)    a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb)    kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül

bc)    sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,

bd)    fenntartható használata biztosítható, továbbá

be)    az értékvizsgálat elkészült.

12.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.

13. §

A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)   A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.

15. §

(1)   A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
4. a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(3)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(4)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(5)   Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2)   A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

17. §

A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

18. §

1. Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
2. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

19. §

(1)   A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9.      építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(2)   A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. A helyi védelemhez kapcsolódó korlátozások,

tulajdonosi kötelezettségek

20. §

(1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)   Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(5)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(6)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

21. §

(1)   A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, közterülettel határos építményrészletet, alkotást, utcabútort az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját.

(2)   A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a helyi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

22. §

(1)   A 2. melléklet szerint lehatárolt településképi szempontból meghatározó területek:

1. Hagyományos falusias karakter,
2. Beépítésre nem szánt területi karakter.

(2)   A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:

1. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe,
2. az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény felhatalmazása alapján, jogszabályban kijelölt tájképvédelmi területek.

(3)   A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt terület karakter részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

településképi követelmények

14. Általános építészeti követelmények

23. §

(1)   Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- gerincmagasságát a közterület felől szomszédos, azonos funkciójú helyi védettségű épület figyelembe vételével kell kialakítani. A legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(2)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.

(3)   A település belterületén – a gazdasági ipari terület-felhasználású területeket kivéve

1. lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala és a trapézlemez fedés nem megengedett,
2. utcafronton kerítés hullámpalából, bontott betonelemekből (pl. MÁV kerítés), fémlemez borítással, üveg használatával, más egyéb a községképbe nem illő anyagból, vagy technológiával nem készülhet..

24. §

1. Közterületen elhelyezett, a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek egységes kialakítástól eltérő nem lehet. Anyaghasználatuk a hagyományosan kialakulttól (fa, kő, fém, üveg) eltérő nem lehet. Az építmény fedésére használt anyag színe a hagyományosan kialakult vörös – barna színárnyalattól különböző nem lehet.
2. Közterületen elhelyezett árusítópavilon a településképpel nem összhangban álló nem lehet. Anyaghasználatuk a hagyományosan kialakulttól (fa, kő, fém, üveg) eltérő nem lehet. Az építmény fedésére használt anyag színe a hagyományosan kialakult vörös – barna színárnyalattól különböző nem lehet.
3. A közlekedési felületek kivételével burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell alkalmazni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
4. Köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek, anyaghasználatuk a hagyományosan kialakulttól (fa, kő, fém) eltérő nem lehet.
5. Zöldfelületek kialakításánál és erdő telepítésénél a fás szárú növények esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajoktól különböző faj nem alkalmazható.
6. Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő. Nem telepíthető fafajok: fehér akác (Robonis pseudoacaica), bálványfa (Alianthus altissima), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), zöld juhar (Acer negundo), amerikai kőris (Fraxinus penns.), kései meggy (Padus serotina), kanadai nyár (Pop. x canadensis), nyugati ostorfa (celtis occ.), császárfa (Paulownia tomentosa), ecetfa (Rhus hirta), selyemakác (Albizia julibrissin).
7. Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.
8. A kialakult, nem honos sorfák pótlása a fasor egyedtípusával megtehető.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

25. §

1. A „hagyományos falusias” karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:

1. A főépület gerinc és ereszmagasság kialakítása során az illeszkedési szabályokat figyelembe kell venni.
2. Gazdálkodásra szolgáló épület a főépülethez csatlakozva oldalhatáron állóan, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.
3. A telkek beépítésének hagyományos beépítése szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető az oldalkert megtartása mellett. Ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
4. Tetőtér beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, ezáltal csak egysoros tetőablak (álló, vagy síkban fekvő) létesíthető.

2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. Lakó, intézményi vagy kereskedelmi funkciójú első főépület telkén az utcára oromfalas megjelenésű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett épületrészek homlokzati szélessége maximális 8,0 m lehet. Ennél szélesebb közterület felöli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy utcával párhuzamos szimmetrikus nyeregtetővel épülhet.
3. Lakó, intézményi vagy kereskedelmi funkciójú első főépület telkén, amennyiben az saroktelek, utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet.
4. Közterület felőli homlokzaton tetőtérben erkély, új zárterkély nem létesíthető.
5. Lakó, intézményi vagy kereskedelmi funkciójú első főépület, illetve az utcaképet meghatározó épületek tetőfedési anyagaként cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag, felületkezelt fémlemezfedés, nemes anyagú fémlemezfedés (pl.: cink, sárgaréz, vörösréz), természetes és eternit palafedéstől különböző tetőfedés nem alkalmazható. A település főútjai mentén épületek tetőfedésénél műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés és fekete, piros, kék, sárga szín nem alkalmazható.
6. A főépület fedése szimmetrikus nyeregtető, kontyolt nyeregtető, vagy az illeszkedési szabályoknak megfelelő esetben sátortető lehet. Szimmetrikus nyeregtetővel való fedése esetén a tető hajlásszöget 35-45° közötti, sátortetős esetén 30-45° közötti lehet.
7. Főépületek árnyékolójának színe a hagyományosan kialakult okkersárga, barna, szürke vagy bézs színtől különböző színű nem lehet.
8.  Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka. Ezek a berendezések 5 m-en túl takartan, építészeti eszközökkel megoldva helyezhetők el.
9. Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
10. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.
11. Az utcai kerítés legmagasabb pontja legfeljebb 2,0 m lehet. Az utcai kerítés legalább 60 %-ban áttört legyen, kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [fa, faléc, farács, fémháló (kovácsolt)vas kitöltő mezővel, legfeljebb 0,8 m magas tömör kő, vagy tégla, fa vagy fém lábazattal] alkalmazható.

26. §

A beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
3. Gazdasági épületek csak földszintesek lehetnek.
4. Épületek tetőfedése élénk piros, kék, zöld, valamint egyéb tájidegen színű nem lehet.
5. Az épületek színezése földszíntől eltérő nem lehet.
6. Kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] valamint drótfonat alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett. Lehetőleg a táj vizuális megjelenését kevésbé zavaró, drótfonat háló alkalmazása javasolt.

16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

27. §

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza
2. Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:
   1. Hagyományos falusi karakter területe a szabályozási terven jelölt ingatlan kivételével,
   2. Helyi védelemmel érintett elemek és területek,
   3. Natura 2000 védelemmel érintett területek,
   4. A nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület területe,
   5. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ha az egyben a 27.§ (2) bekezdés a)-d) pont szerinti –valamelyik - védelemmel is érintett.

28. §

1. A helyi védelemmel érintett területeken sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
   1. időtálló,
   2. minőségi, minőséget képviselő,
   3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
   4. élénk színeket kerülő,
   5. állagát hosszútávon megőrző,
   6. a település karakterével összhangban lévő.
2.  Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.
5. Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni, műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

17. A helyi védelem alatt állóépítészeti örökségre vonatkozó

településképi követelmények

29. §

1. A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. A helyi értékvédelemben részesülő építmények esetén azon kérdések esetén, amelyeket jelen szakasz nem szabályoz, azokat a rendelkezéseket is alkalmazni kell, amelyek a helyi védett építmény fekvése szerinti karakterre érvényesek.
3. A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a (2) bekezdésben foglaltakon, és a 20.§-ban rögzítetteken túl a következők:
   1. Védett épület telkén új épület esetén annak tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetéhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
   2. Az építészeti örökség bővítése csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl megengedett.
   3. Fésűs beépítés esetén a védett épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
   4. Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
   5. A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
   6. A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
   7. Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
   8. Tornácos kialakítás esetén a tornác-oszlopok kiosztásának rendjét, és a tornácoszlopokat megváltoztatni, a hagyományostól eltérően színezni nem lehet.
   9.        Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
   10.        A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
   11. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő.
   12.        Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, terméskő lábazatú, fém vagy fa anyagú legyen.
   13. Védett kerítés esetén az eredeti kerítés megtartandó.
   14. Utcai homlokzaton lévő nyílászáró árnyékolására fehér műanyag redőny nem alkalmazható.

VI. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

18. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

30. §

1. Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
2. Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
3. Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
4. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
5. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
6. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
7. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
8. Országos védettségű építmény és annak műemléki környezetében lévő építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.         
9. Helyi védettségű építmény és annak nem közterületi közvetlen szomszédságában lévő építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.         
10. Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
11. Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
12. 2 m²-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése a település belterületén, valamint tájképvédelmi területen tilos.
13. A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
14. Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(15) Magyaregregy közterületein reklámhordozó:

a)      horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b)      plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c)       hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d)      állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e)      fa hirdetőtáblán

helyezhető el.

19. Eltérés jelentősnek minősített

eseményről való tájékoztatás érdekében

31.§

(1)   A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4)   Jelentősnek minősített események esetén alkalmazható hirdetőberendezések a következők lehetnek:

a)      legfeljebb 1 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, melynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

b)      közterület fölé kifeszített molinó,

c)       az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.

20. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

32.§

(1)   Magyaregregy közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)   Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

21. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

33. §

(1)   A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

22. Műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi követelmények

34.§

(1)   Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2)   Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3)   Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4)   Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

(5)   Megújuló energiaforrás berendezéseit és építményeit az utca vonalától számított 10 m-es távolságon belül elhelyezni nem lehet.

(6)   Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

(7)   Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő épületek utcai homlokzatán tilos.

(8)   Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.

(9)   Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

35.§

(1)   Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) hirdető berendezés közterületen csak:

1. kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2)   Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

23. Településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

36. §

1. A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció kiterjedhet
   1. a településképi követelmények egyeztetésére,
   2. a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
   3. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
3. A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett településképet érintő tevékenység esetén.

37. §

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
2. Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat és a településképbe való illeszkedést is bemutató tervdokumentációt is mellékelni kell.
3. A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben más helyszínen is lefolytatható.
4. Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
5. Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
6. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

24. A településképi bejelentési eljárás

38. §

1. A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében, továbbá a helyi védett építményeken építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységet megelőzően bejelentési eljárást folytat le.
2. Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
3. Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.
4. A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
5. A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
6. Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.

25. A településképi kötelezés

39. §

1. A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
2. Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
3. A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
4. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
5. A településkép-védelmi bírság összege:
   1. jelen rendelet kerítés kialakításra vonatkozó követelményeinek megszegése esetén 200.000 Ft,
   2. jelen rendelet lakó- vagy gazdasági épületekre vonatkozó követelményei megszegése estén 200.000 Ft.
6. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
   1. a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
   2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
   3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
   4. a jogsértő állapot időtartamát,
   5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
   6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
7. A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi-védelmi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

40. §

1. A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
2.  A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

27. Önkormányzati és támogatási ösztönzők

41. §

1. A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
2. Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
3. Építészeti örökségenként a vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 25%-a, de legfeljebb 300.000 forintig terjed.
4. A támogatás kérelem útján igényelhető amelyre a pályázatot minden évben a költségvetés elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni.
5. A védett érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használati díjat elengedi.
6. A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

IX. FEJEZET

záró és átmeneti rendelkezések

28. Záró rendelkezések

42. §

1. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

1. Magyaregregy község helyi építési szabályzatáról szóló 2/2016. (IV. 22.) sz. rendelet 4. § (1) – (4) bekezdése, az 5. § (1) és (3) bekezdése, az 5. § (2) bekezdésben „A központi belterületen az illeszkedés szabályai szerint az új épület a meglévő beépítéséhez igazodóan, a kialakult építési vonalra helyezendő.” szövegrésze, a 6. § (1) bekezdésből a „legalább 60 %-ban áttört legyen”, és a „(faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással, vagy lábazat nélkül” valamint a „Anyaghasználatában és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni” szövegrésze, és a 46. § (2) – (6) bekezdése.
2.  Magyaregregy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 8/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelete

2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
3. E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
4. E rendelet 2020. 02.01. napján lép hatályba.

                           Fülöpné Rákosa Ildikó                                             Dr. Markó Gábor

                           polgármester                                                            jegyző 

Záradék: 

Megalkotta: A Képviselőtestület a 2019. december 11-i testületi ülésén

Kihirdetve: 2019. december 19.        
1. melléklet a …/2019.(……….) önkormányzati rendelethez

Magyaregregy, 2019. 12.19.

A helyi egyedi védelem alatt álló objektumok JEGYZÉKE

2. melléklet a …/2019.(……….) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

3. melléklet a ……/2018 (………..) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

4. melléklet a ……/2019. (………..) Önkormányzati rendelethez

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ÉPÍTMÉNYEI VALAMINT A TELJES TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK -– AZ ELOSZTÓ SZEKRÉNY, ERŐSÍTŐ BERENDEZÉS ÉS AZOK FÖLDALATTI VEZETÉKEI KIVÉTELÉVEL - SZÁMÁRA ELSŐSORBAN ALKALMAS TERÜLETEK ÉS A NEM ALKALMAS TERÜLETEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA

5. melléklet a …/2019.(……….) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM

KÉRELMEZŐ / ÉPÍTTETŐ

A SZAKMAI KONZULTÁCIÓ TÁRGYA

Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan önkormányzati településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását.

A bejelentéshez mellékelem Magyaregregy község településkép védelméről szóló rendeletében, a településképi szakmai konzultációhoz előírt tervdokumentációt.

Magyaregregy, ……………………………………………………………

………………………………………………………

kérelmező aláírása

6. melléklet a …/2019.(……….) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

KÉRELMEZŐ / ÉPÍTTETŐ

A BEJELENTÉS TÁRGYA

A bejelentéshez mellékelem településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti [Eljr. 26/B. § (3) bekezdés], a településképi bejelentési eljáráshoz benyújtandó dokumentációt.

Melléklet: 2 pld. tervdokumentáció

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen, vagy postai úton: Magyaregregy Község Polgármesteri Hivatalába.

Magyaregregy, ……………………………………………………………

………………………………………………………

bejelentő aláírása

1. függelék a …/2019.(……….) önkormányzati rendelethez

E rendeletben meghivatkozott jogszabályok jegyzéke

1. reklám-elhelyezési kormányrendelet: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet
2. a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Kormányrendelet
3. a számviteli és ÁFA törvény: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény