1. § (1) A helyi önkormányzat hivatalos megnevezése: Gödre Község Önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat).

(2) A helyi önkormányzat székhelye: 7386 Gödre, Béke u. 4.

(3) A helyi önkormányzat működési területe: Gödre község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület megnevezése: Gödre Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), 7370 Sásd, Dózsa György utca 32.

(6) A helyi önkormányzat a hivatali feladatokat a Hivatal telephelyén, a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal Gödrei Kirendeltségén (a továbbiakban: Kirendeltség) látja el, melynek címe 7386 Gödre, Béke u. 4.

2. § (1) A helyi önkormányzat jelképei címer, és zászló. A helyi önkormányzat címerét, zászlóját, valamint a használatukra vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:

(3) A jegyző a Kirendeltség vezetésére állandó felhatalmazással rendelkező kirendeltség-vezető útján gondoskodik a jelen Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörei ellátásáról. Abban az esetben, amikor a jegyző feladat- és hatáskörét a kirendeltség-vezető látja el, jelen Szabályzatban a kirendeltség-vezető kerül megjelölésre.

(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település a nemzeti ünnepeken túl kétévente megrendezésre kerülő Falunapot tart, valamint eseti jelleggel egyéb települési ünnepséget tarthat.

(5) A képviselő-testület díszpolgári címet adományozhat, mely adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) A helyi önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a Hivatal, a jegyző és az önkormányzat társulásai látják el.

(2) A helyi önkormányzat által kötelezően és önként vállalt közszolgáltatási feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha az

(4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. A jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület élé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni, hogy a helyi önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, annak forrásai és kiadásai elkülönített feltüntetése mellett.

4. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottak.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben nem jelölt hatásköre gyakorlását a polgármesterre, bizottságára, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely átruházott hatáskörök jegyzékét jelen Szabályzat 2. és 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a meghozott döntések tekintetében azok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának jogával élhet, az átruházott hatáskört visszavonhatja, valamint a hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes képviselő-testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

5. § (1) A képviselő-testület Gödre-Gödreszentmárton településrészen Gödreszentmárton Településrészi Önkormányzat elnevezéssel településrészi önkormányzatot hoz létre (a továbbiakban: településrészi önkormányzat). A településrészi önkormányzat képviseleti szerve a településrészi önkormányzati testület.

(2) A településrészi önkormányzati testületet a képviselő-testület öt évre választja, az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő hat hónapon belül.

(3) A településrészi önkormányzat az alakuló ülését a megválasztását követő hat hónapon belül tartja meg. Megbízatása a képviselő-testület megbízatásának lejártáig tart.

(4) A településrészi önkormányzati testület létszáma négy fő. Vezetője a képviselő-testület által a tagjai közül választott települési képviselő. További három tagját a településrészen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok közül –a településrészen működő civil szervezetek vagy a választópolgárok javaslata alapján- a képviselő-testület választja meg.

(5) A településrészi önkormányzati testület tagja tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésén.

(6) A településrészi önkormányzati testület ügyviteli teendőit, valamint a településrész lakosságát érintő ügyfélszolgálati teendőket a Kirendeltség látja el.

6. § (1) A településrészi önkormányzat véleményezi:

(2) A településrészi önkormányzat javaslatot tesz:

(3) A településrészi önkormányzat ellenőrzi működési területén a közhasználatú zöldterületek fenntartását.

7. § (1) A helyi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A helyi önkormányzat az alábbi társulások tagja:

(3) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Mötv. 87-95. § rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(4) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(5) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése különösen

(6) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezései alapján, különösen az Mötv. 13. §-ában megjelölt helyi közszolgáltatások megvalósítása érdekében együttműködik a vármegyei önkormányzattal, valamint más települési önkormányzatokkal.

8. § (1) A helyi önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a németországi Aalen-Hofen, valamint a szerb Verbász településekkel.

(2) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

9. § (1) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, melynek érdekében együttműködik a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Gödre községben az alábbi helyi nemzetiségi önkormányzatok működnek:

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi üléseken. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke zárt ülésen kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke részére a meghívót a 11. §-ban meghatározott módon kell megküldeni.

(4) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni, a képviselő-testület a döntését pedig köteles a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) 79. § (2) bekezdésében megállapított határidőn belül meghozni.

(5) A Nek.tv. 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tárgykörökben a nemzetiséget érintő döntést a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

10. § (1) A képviselő-testület a Kirendeltség útján biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a Nek.tv. 80. §-a szerinti feladatok ellátását, így ennek megfelelően különösen segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat testületi működését, biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok közigazgatási szerződés formájában együttműködési megállapodást kötnek. A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat jelen Szabályzat 4. melléklete tartalmazza.

(2) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet a képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott, jelen Szabályzat 4. mellékletét képező megállapodásban rögzíti.

11. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő képviselővel és a polgármesterrel együttesen 5 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendjei és azok sorrendje az alábbi:

(5) A képviselő-testület üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább 6 ülést tart.

(6) A képviselő-testület üléseit a Kirendeltségen tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése máshová is összehívható.

(7) A képviselő-testület ülését a polgármester köteles összehívni 15 napon belül az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben, valamint külön megállapodásban foglalt esetekben a hivatali feladatok közös ellátására társult önkormányzatok egybehangzó kezdeményezésére.

(8) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(9) Tartós akadályoztatásnak minősül:

(10) Az (5) bekezdésben foglaltak szerinti évente kötelező minimális ülésszám megtartása és azok összehívása a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatása esetén is kötelező.

(11) Az ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(12) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, valamint a meghívottakat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések és döntéstervezetek, melyeket azonban csak a képviselő-testületi tagok részére kell megküldeni. A meghívót a polgármester írja alá, annak kiküldéséről a kirendeltség-vezető gondoskodik.

(13) A képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét mindhárom településrészi községi hirdetőtáblán, valamint a Kirendeltség hirdetőtábláján is közzé kell tenni, melynek megtörténtéről a kirendeltség-vezető gondoskodik.

(14) Rendkívüli ülés összehívására polgármester, alpolgármester, kirendeltség-vezető, bizottság, valamint a képviselők legalább negyedének napirendet is tartalmazó indítványára kerülhet sor. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(15) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(16) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(17) Az önkormányzat éves költségvetési, valamint zárszámadási rendeletének tárgyalásánál az önkormányzati intézmények vezetői kötelesek tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésen részt venni.

12. § (1) A polgármester az Mötv. 116. §-ában foglaltaknak megfelelően gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé az alakuló ülést követő 6 hónapon belül, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A gazdasági program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amely feladatok ellátásához önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

(2) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó munkaterv, melyet a képviselő-testület minden év elején fogad el.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a kirendeltség-vezető állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, melyet a képviselő-testület határozatban fogad el.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

13. § (1) A képviselő-testület ülése - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános.

(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen részt vevő állampolgárok az ülésen szabadon részt vehetnek és engedély alapján fel is szólalhatnak, azonban a választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek ezen jogokkal csak a polgármester egyedi engedélye alapján élhetnek. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) A képviselő-testület ülésén részt vevő állampolgárok az egyes napirendekkel kapcsolatban - a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólásait követően - a polgármestertől napirendenként egy alkalommal szót kérhetnek. Az engedély megadásáról a hozzászólás időkeretének meghatározása mellett a polgármester dönt, annak időtartamát 2 perc után mérlegelési jogkörében korlátozhatja. Engedély hiányában az ülés hallgatósága a képviselő-testületi ülésen véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki.

(4) A polgármester megvonja a szót attól az állampolgártól, aki:

(5) A polgármester a terem elhagyására szólíthatja fel azt az állampolgárt, aki a képviselő-testületi ülés rendjét zavarja, megsérti a képviselő-testület, illetve a jelenlévők méltóságát.

(6) A képviselő-testület

(7) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a kirendeltség-vezető, továbbá a polgármester meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, így a nem közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kivételével a zárt ülésen hozott határozatokat az azt követő nyilvános képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(8) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(9) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy együttes, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

(10) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(11) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül dönt.

(12) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13) Bizottsági elnök kérésére minden esetben, valamint képviselői indítványra – amennyiben a testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza – a polgármester a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal előtt egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, amely a polgármester döntésétől függően legfeljebb 1 óra.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató, valamint ezen túlmenően az arra jogosultak által benyújtott napirendi indítványok.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehet:

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Írásos előterjesztést kell készíteni az Mötv. 42. §-ában foglalt, képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben, helyi önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben, valamint a helyi önkormányzat polgári jogi jogügyleteiben.

(5) A rendeletek előterjesztése minden esetben írásban történik. Az előterjesztés szöveges ismertetőből és a rendelettervezetből áll. A szöveges ismertető tartalmazza a tárgy pontos megnevezését, jogszabályi előírásokat, a rendelet megalkotásával kapcsolatos helyzetfeltárást, az előkészítésben résztvevők megnevezését, mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetését, melyek indokolják a döntés meghozatalát, a döntés várható gazdasági és társadalmi hatásait, pénzügyi vonzatait, valamint a rendelet-tervezet indokolását. Amennyiben a rendelet tárgya szerint a képviselő-testület döntéséhez valamely bizottság vagy szakértő véleménye szükséges, az előterjesztés kötelező mellékleteként csatolni kell a fenti véleményt.

(6) Az előterjesztés két részből áll. Az első részben történik a tárgy pontos meghatározása, az előzmények áttekintése, azaz a tárgy szerepelt-e korábban napirenden és ha igen, milyen döntés született, az előkészítésben esetlegesen résztvevők megjelölése, a hozandó döntés indokainak ismertetése, ha van esetleges alternatív döntési javaslat, annak bemutatása, valamint a döntésre hatáskört biztosító jogszabály megjelölése. A második részben szerepel a határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező résszel, szükség esetén alternatív javaslatokkal, a végrehajtási határidő, valamint a végrehajtásért felelős megjelölésével.

(7) A határozati döntést igénylő témakörök előterjesztése során minden esetben írásban kötelező benyújtani a határozati javaslatot, a végrehajtás határidejét, valamint a végrehajtásért felelős személy vagy személyek megnevezését.

(8) Különleges szakértelmet igénylő ügy tárgyalásánál a polgármester külső szakértőt is felkérhet az előterjesztés a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a kirendeltség-vezető észrevételezi.

(9) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell a kirendeltség-vezetőhöz eljuttatni.

(10) A képviselő-testület az előterjesztéseket az elfogadott napirendnek megfelelően tárgyalja. Amennyiben a képviselők az előterjesztést - kivételes vagy rendkívüli esetben - közvetlen a képviselő-testületi ülés előtt kapják kézhez, bármely képviselő javasolhatja annak a következő képviselő-testületi ülésen történő megtárgyalását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Bármely képviselő indítványára a polgármester az előterjesztés benyújtásának napján történő megtárgyalása esetén annak áttanulmányozása céljából 10 perc szünetet rendelhet el.

15. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, és az előterjesztésre jogosult annak indokolással ellátva sürgős tárgyalását kéri. A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

(3) A sürgősnek nem minősülő, de a képviselő-testületi ülést megelőzően beterjesztett indítvány napirendi javaslatban történő szerepeltetéséről a polgármester dönt, döntésének kifogásolása esetén az előterjesztő javasolhatja indítványának a következő képviselő-testületi ülésen történő megtárgyalását, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A vita során a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ismételt felszólalásra a vita közben a polgármester adhat engedélyt. A felszólalás időtartamát a polgármester mérlegelési jogkörben korlátozhatja, továbbá az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

(3) A vita közben elhangzott felszólalással kapcsolatos észrevétel tételére a polgármester adhat engedélyt, melynek időtartamát a polgármester a (2) bekezdésen foglaltaknak megfelelően korlátozhatja, továbbá a meghatározott időkeret túllépése miatt a szót megvonhatja.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a vita során elhangzott hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a kirendeltség-vezetőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A kirendeltség-vezető az Mötv.-ben biztosított jogkörében eljárva köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben az előterjesztéssel összefüggésben törvényességi észrevétele van, valamint ha az nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került elkészítésre.

(8) Bármely képviselő, valamint a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

17. § (1) A vita lezárását követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, kitér az elhangzott eltérő véleményekre és valamennyi javaslatra.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd az egész határozati javaslatról. Szavazásnál szavazni először igent, majd nemet, végül tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre kell.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja az Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával egy ízben kezdeményezheti annak ismételt megtárgyalását.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, bármely képviselő kérésére a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(5) A képviselő-testület az Mötv. 47. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően minősül határozatképesnek. A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés megváltozott napirenddel is összehívható, amennyiben annak összehívása a jelen Szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel.

(6) Az egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához, a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott tagok több mint felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen képviselői hely az Mötv. 47. § (2) bekezdése alapján betöltöttnek számítandó.

(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, kivéve, ha a döntés a képviselő-testület saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából az Mötv. 49. § (1) bekezdése értelmében jelenlévőnek kell tekinteni.

(8) Minősített többség szükséges

(9) A képviselő-testület a döntéseit, melynek formája határozat, valamint rendelet, fő szabály szerint nyílt szavazással hozza, mely kézfelemeléssel történik.

(10) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás lebonyolítása az erre a célra létrehozott ideiglenes szavazatszámláló bizottság feladata. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(11) Titkos szavazás lebonyolítása külön helyiségben, urnába bedobott szavazólappal történik, melyen a döntési javaslat, valamint az igen és nem válaszok melletti négyzetek vannak feltüntetve. Szavazni az egyik négyzetbe tett, egymást keresztező két vonallal (X vagy +) lehet.

(12) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(13) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet, továbbá ugyanazon döntési javaslat esetében név szerinti szavazás egy alkalommal javasolható. A név szerinti szavazást a (12) bekezdésben felsorolt esetekben a polgármester rendeli el.

(14) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a kirendeltség-vezető felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor igen vagy nem nyilatkozattal szavaznak, illetve a szavazástól tartózkodnak. A polgármester elsőként szavaz.

(15) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni.

18. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Gödre Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hónap, nap) számú Képviselő-testületi határozata. A határozat rövid megjelölése: sorszám/év (hónap, nap) Kt. határozat.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a kirendeltség-vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, valamint a végrehajtásért felelős nevét.

(3) A határozatok kivonatát a kirendeltség-vezető a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a kirendeltség-vezető készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé, a végrehajtásáért felelősök közreműködésével.

19. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén szóban – a napirendek lezárása után – vagy írásban a

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. Amennyiben azt a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A helyi önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetést vagy tudakozódást tartalmazó interpellációt a képviselők a képviselő-testületi ülésen szóban, a napirendi pontok megtárgyalását követően vagy írásban tehetik meg. Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni az (1) bekezdés szerinti megkérdezett. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Ha a választ nem fogadják el, a következő képviselő-testületi ülésen újabb érdemi választ kell adni.

(5) Amennyiben az interpellációra az (1) bekezdés szerinti megkérdezett a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban válaszol, úgy a választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni, és arról a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a következő képviselő-testületi ülésen kell döntést hozni.

(6) A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselő is részt vehet.

(7) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt, és a képviselő-testület által elfogadott interpelláció, amennyiben annak kapcsán újabb, a tárgykör szempontjából lényeges körülmény nem merült fel.

(8) Vita esetén a képviselő határozza meg a (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve, hogy kezdeményezése kérdésnek vagy interpellációnak tekintendő-e.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

21. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza:

(2) A képviselő-testületi ülésen jegyzőkönyv készítésének elősegítése céljából hangrögzítés történhet, melynek tényére annak alkalmazása esetén az ülést vezető polgármester felhívja a jelenlévők figyelmét.

(3) A jegyzőkönyv vezetését a kirendeltség-vezető, annak akadályoztatása esetén a jegyző által meghatalmazott köztisztviselő végzi.

(4) A jegyzőkönyvet papír alapon kettő példányban kell elkészíteni, valamint egy példányt a kirendeltség-vezető az ülést követő 15 napon belül köteles elektronikus úton megküldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt. Egy példány a mellékletekkel együtt a Kirendeltség irattárába kerül a helyi önkormányzat iratai közé, egy példányt pedig a mellékletekkel együtt be kell kötni és a a kirendeltség-vezetőnél elhelyezni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv mindkét esetben külön kezelendő.

(5) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket a helyi önkormányzat hivatalos honlapján is fel kell helyezni, mellyel a normatív határozatok közzététele megvalósul. A honlapon közzé kell tenni továbbá a képviselő-testület zárt ülésen hozott azon határozatait is, amelyek törvény alapján közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről és a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz határidőben történő megküldéséről a kirendeltség-vezető gondoskodik.

(7) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit, az írásbeli határozat- és rendelettervezeteket, az elfogadott rendeleteket, valamint a jelenléti ív egy példányát. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(8) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe.

(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyvét csak a képviselő-testületi ülés résztvevői, valamint a vonatkozó jogszabályok által betekintési joggal felruházott személyek tekinthetik meg. A zárt ülésen hozott határozat azonban nyilvános, azt – a nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok kivételével - a következő nyilvános képviselő-testületi ülésen röviden nyilvánosságra kell hozni.

22. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

23. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelettervezet előkészítése a kirendeltség-vezető feladata, mely során feladata

(3) A rendelettervezet előkészítése során a képviselő-testület az előkészítéssel a helyi önkormányzat bizottságát és szükség szerint külső szakértőt is megbízhat. A szakértő bevonására a kirendeltség-vezető tesz javaslatot. A Kirendeltség akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el.

(4) A tervezet véleményezése a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleményének, lakossági közvélemény-kutatás eredményének, valamint a kirendeltség-vezető véleményének figyelembe vételével történik.

(5) Az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása során a kirendeltség-vezető az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a polgármester elé terjeszti, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatja az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelettervezetet a képviselő-testület elé a polgármester terjeszti. A kirendeltség-vezető, valamint a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során esetlegesen felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(6) A rendelet hiteles végleges szövegét a kirendeltség-vezető szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(7) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat képviselő-testülete megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét az alábbiak szerint:

24. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Kirendeltség hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet a helyi önkormányzat hivatalos honlapján a www.godre.hu oldalon kell közzétenni, melyről a kirendeltség-vezető gondoskodik.

(2) A kirendeltség-vezető gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek lehetőleg tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(3) Az önkormányzati rendelet Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről a 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a kirendeltség-vezető gondoskodik.

25. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(3) A kirendeltség-vezető önkormányzati rendeletet érintő jogszabályváltozás esetén, egyebekben pedig négyévenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A kirendeltség-vezető köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.

26. § (1) A települési képviselőt az Mötv.-ben és a jelen Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, és terhelik, amelyek a képviselő megválasztásával keletkeznek, és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A települési képviselő köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdés i-k) pontokban meghatározott kötelességein túl különösen

27. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek havi 30.000 forint tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A megállapított tiszteletdíj a képviselői megbízatás megszűnésének napjáig illeti meg a képviselőt. A tiszteletdíj kifizetése havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig történik.

(3) Az alpolgármester a képviselői tiszteletdíjra nem jogosult. A képviselő-testület a bizottságban végzett munkáért külön tiszteletdíjat nem állapít meg.

(4) Az Mötv. 32. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt, képviselő-testületi üléseken történő megjelenési kötelezettségét harmadik alkalommal elmulasztó képviselő tiszteletdíját az utolsó mulasztást követő hónaptól számítva három hónapra megvonja a képviselő-testület.

(5) Az Mötv.-ben meghatározott képviselői kötelezettségek (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő megszegése esetén a képviselő-testület legfeljebb két hónapra a képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti.

(6) A (4)–(5) bekezdésben foglalt döntést a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

28. § (1) A képviselő a vele szemben az Mötv. 36. §-a alapján fennálló, bekövetkező összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A képviselő a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, vagy az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát a polgármesternek átadni.

(3) Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor a képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

(4) A képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárásra az Mötv. 37. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a bizottság köteles kivizsgálni, és a képviselő-testület az előterjesztése alapján hoz döntést.

29. § Az Mötv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a képviselő-testület méltatlanság miatt határozatával megszünteti a képviselő megbízatását. A méltatlansági eljárásra egyebekben az Mötv. 38. § (5) bekezdésében, valamint a jelen Szabályzat 28. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

30. § (1) A képviselő-testület meghatározott helyi önkormányzati döntés-előkészítő, szervező, javaslattevő, véleményező, ellenőrző feladatok ellátására, valamint a képviselő-testület döntése alapján átruházott hatáskör gyakorlására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. Ideiglenes bizottság döntési hatáskörrel nem ruházható fel.

(2) A képviselő-testület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre, melynek elnöke és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több, mint fele képviselő.

(3) A bizottság által ellátandó feladatok és tevékenységi körök részletes jegyzékét jelen Szabályzat 2. melléklete rögzíti.

(4) A bizottság működésére az Mötv.-ben foglaltak, határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

31. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, valamint az alpolgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottság ülését

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság minősített többséggel dönt.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi azt. A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke a kirendeltség-vezető és a Kirendeltség közreműködésével ad tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, magán- és szolgálati titkot megőrizni.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá, egyebekben a jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülésen készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(10) A bizottsági jegyzőkönyvet a kirendeltség-vezető 15 napon belül elektronikus úton megküldi a Baranya Vármegyei Kormányhivatal részére.

(11) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Kirendeltség látja el.

(12) A bizottság nem képviselő tagjaira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 40. §-a szabályozza.

32. § (1) A bizottság működése részletes szabályait maga határozza meg.

(2) A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a képviselő-testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait.

(3) A bizottsági elnök a bizottsági ülés időpontját és a napirendi javaslatokat közli a Kirendeltséggel, ami gondoskodik az írásos meghívó elkészítéséről, valamint az ülés idejének, helyének, napirendjének a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza.

(5) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti.

(6) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(7) A polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak bármely bizottság ülésén – beleértve a zárt ülést is - tanácskozási joga van.

(8) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés tartására, valamint a bizottság működésének egyéb szabályara az Mötv. 60. §-a értelmében a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

33. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jogai és kötelezettsége a megválasztásával keletkeznek, és megbízatása megszűnésével szűnnek meg. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente a képviselőkkel azonos módon vagyonnyilatkozatot tesz.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggésben

(6) A Kirendeltséggel összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok keretében

(7) A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat az Mötv. 72. §-a tartalmazza. Az Mötv. 72. § (2) bekezdése alapján a képviselőkre vonatkozó méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok a polgármesterre is alkalmazandók, egyebekben pedig a polgármesteri tisztségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 72. § (3) bekezdése értelmében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.

(8) A polgármester tisztségének megszűnése esetén az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén pedig az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnökének adja át munkakörét.

34. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg, melyeket a polgármester irányításával lát el.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

35. § (1) A jegyzői feladatokat a Hivatal jegyzője látja el.

(2) A jegyzői feladatokat, hatásköröket az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg, továbbá jegyzői feladat- és hatásköröket más vonatkozó jogszabályok is megállapíthatnak.

(3) A jegyző vezeti a Hivatalt. A jegyző a Kirendeltség vezetésére állandó felhatalmazással rendelkező kirendeltség-vezető útján gondoskodik a helyi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, így ennek megfelelően

(4) Abban az esetben, amikor a jegyző feladat- és hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározottak alapján a kirendeltség-vezető látja el, jelen Szabályzatban a kirendeltség-vezető kerül megjelölésre.

36. § A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja továbbá a jegyző által meghatározott feladatokat. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal pénzügyi irodavezetője látja el.

37. § (1) Az önkormányzati hivatal munkáját a Hivatal, valamint a Kirendeltség látja el.

(2) A Hivatalt létrehozó helyi önkormányzatok jogait és kötelezettségeit a Hivatalt létrehozó megállapodás, a Hivatal működésének részletes szabályait, belső szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét, a munkaidőt és a Hivatal főbb feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A Kirendeltség külön megállapodás alapján ellátja a Gödrei Tündérkert Óvoda és Konyha részben önálló költségvetési intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait.

38. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

39. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a kirendeltség-vezetőhöz kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

40. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, valamint a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a falugyűlés előtt legalább 15 nappal.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a kirendeltség-vezetőt.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a kirendeltség-vezető gondoskodik.

(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a www.godre.hu elnevezésű önkormányzati honlapon történő tájékoztatás, valamint a helyi önkormányzati facebook és e-mail használata.

41. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a képviselő-testület megállapítja a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(2) A helyi önkormányzat törzsvagyonát, beleértve a forgalomképtelen és a korlátozottan fogalomképes törzsvagyont, valamint az üzleti vagyontárgyak tételes körét a helyi önkormányzat vagyonrendeletének melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

42. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, melyet önkormányzati rendeletben határoz meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet tárgyalása során figyelembe kell venni a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmát, valamint a helyi önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzését, helyzetfelmérését. Ezen belül figyelembe veendők különösen a helyi önkormányzat bevételi forrásai, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó célszerű megoldásai, az igények és célszerűségek egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása, valamint a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) A költségvetés a bevételeit a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza. Az esetleges forráskiesés, többletfeladat, egyéb szükséglet felmerülése esetére a költségvetésben kötelező tartalékot kell képezni.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a kirendeltség-vezető készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3)–(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

43. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el. E körben különösen:

(2) A helyi önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(3) A helyi önkormányzat által működtetett intézmény és feladatellátó hely vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból, a házipénztárra meghatározott szabályok szerint teljesítik.

44. § (1) A helyi önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását az Állami Számvevőszék, és a Hivatal által megbízott belső ellenőr vizsgálja.

(2) A helyi önkormányzat és intézményei első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzése rendszerének működtetése érdekében a jegyző kialakítja és működteti az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE). A költségvetési ellenőrzés részletes szabályait a vonatkozó szabályzat tartalmazza.

(3) A belső kontrollrendszer biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A helyi önkormányzat belső kontrollrendszerének keretében a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést.

(4) A belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor, mely lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(5) A belső ellenőr által a helyi önkormányzat működését érintő megállapításokat tartalmazó éves belső ellenőrzési jelentést a képviselő-testület a zárszámadási rendelettel egyidejűleg fogadja el.

(6) A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az ellenőrzött szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. A belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(7) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni.

45. § A rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

47. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 27. § 2024. november 1-jén lép hatályba.