Hidas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (X. 29.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2010. 10. 29
Hidas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (X. 29.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2010.10.29.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében Hidas község Önkormányzat Képviselö-testülete az Alkotmány 44/A. §
(1) a) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdés és a
16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXxVlII. tv. 6. § (1) és (3) bekezdéseiben illetve a 13. § és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. § és
4. § rendelkezéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze, az Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ Pécs, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága, Pécsi
Bányakapitányság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda, a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Baranya Megyei Földhivatal, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Rendőrkapitányság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Pécsi Iroda, Bonyhád Község Önkormányzata, véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet területi hatálya HIDAS Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,
építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, elmozdítani,
rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és annak mellékletei alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. számú melléklet: V-1 jelű, a Belterületen, és a közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt terület szabályozási terve.
b) 2. számú melléklet: V-2, Igazgatási terület szabályozási terve
c) 3. számú melléklet: V-3 Hidas település szerkezeti terve
(4) A rendelet függelékei:
a) 1. számú függelék: aktuális jogszabályok
2. § (1) A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:
a) Felszínmozgásra érzékeny területeken (1-3 mérnökgeológiailag érzékeny terület) építkezésekre építési engedély akkor adható ki, ha szennyvizet nem szikkasztanak (szivárgásmentes gyűjtő), vagy a korábban kiépült gyűjtő rendszerre kötelezően csatlakozik az új építmény és biztosított a felszíni vizek eróziós hatások nélküli elvezetése.
Építési engedélyezési terveknek tartalmazni kell az építési terület (1-3 mérnökgeológiailag érzékeny terület) pince és üregviszonyait. Ha pince vagy üreg található az építési telken, akkor annak állagát és várható hatásait is értékelni kell az új építmény, valamint a lehetséges hatásterületen belüli épített környezet változatlan állagú fennmaradásának érdekébe.
A Vizes-dűlőben (4-5 mérnökgeológiailag érzékeny terület) kötelező elvégezni az építési terület geotechnikai és építés-hidrológiai feltárását az építészeti tervek földtani megalapozásához (a feltöltés anyaga, tömörsége, fagyérzékenysége stb.).
b. )A jelenlegi belterületre vonatkozó bontási engedélyekben elő kell írni a megnyitásra kerülő kőzetfalak (újabb építkezés megkezdéséig) ideiglenes vagy végleges megtámasztását, ha olyan építmény kerül elbontásra melynek főfala 2 m-es vagy annál magasabb kőzetfal bélésfalaként funkcionált korábban.
c. )Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telkek alá nem
nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik,
1. egykori zártkerti területhasznosítású egységeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince- és üregviszonyait,
2. a területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni,
3. új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése megoldott legyen,
4. mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybe vett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
5. jelentősebb mértékű, vagy felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele, bevonása előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági alátámasztó munkarész elkészítése szükséges.
6. új építési telek kialakítását, a beépítettség mértékének meghatározását a terület építésföldtani adottságainak figyelembevételével kell megtenni.
3 § [Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai]
(1) Építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező
területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a. ) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.
Telekalakítási rendelkezések
4. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(3) Hidas közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
Közterületek kialakítása és használata
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(2) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás)
kialakítása,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése,
ideiglenes építőanyag tárolás.
(3) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
(4) Új közterület az egész tömbre kiterjedő telekalakítási terv szerint hozható létre.
Az építmények elhelyezése, kialakítása
6. § (1) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(2) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény
- a közterület felé néző,
- a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága.
(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban zártsorúan keresztszárnnyal is bővülhetnek.
A meglévő keresztcsürök megtartandók, felújításuk, bővítésük esetén az oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(5) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.
Az épületek tömegéből adódó tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
(6) terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:
a. )az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b. )a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad
számításba venni az
OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,
c. )a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület
sűrűségi mutatóban figyelembe kell venni.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
lakóterületen
7. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
8. § (1) Az OTÉK 42. §. (10), (11) bekezdésben, a várakozó helyek kialakítására és számára vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatározni.
A szabályozási elemek értelmezése
9. § (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
- a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal),
- a területre vonatkozó előírásokat,
- az építési övezet, övezet határvonalát,
- a területek rendeltetését,
- az építési határvonalat,
- mérnökgeológiai területeket,
- védőterületeket,
- beültetési kötelezettséget.
(2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosításával lehet.
(3) A szabályozási terven irányadó elemek:
- telekalakítások javasolt határa,
- létesítendő zöldfelületi elemek.
(4) Az irányadó szabályozási elemek az építésügyi engedélyezési eljárás keretében módosíthatók.
(5) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:
- az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az
OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.
10. § (1) A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a. ) lakóterület (falusias-, kertvárosias lakóterület): Lf, Lke,
b. ) vegyes terület (településközpont vegyes terület): Vt,
c. ) gazdasági terület (egyéb ipari gazdasági terület): Gip,
d. ) különleges terület: K.
(2) A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a. ) közlekedési, közmüelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b. ) zöldterület: Z,
c. ) erdőterület: E,
d. ) mezőgazdasági terület: M,
e. ) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei
11. § (1) Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
Megjegyzés:
- a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek
újonnan tervezett épületre értendők,
- a „K” jel a kialakult állapotra utal,
- új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is
vonatkozik.
Falusias lakóterület (Lf)
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre - mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmüipari építmény - vonatkozó szabályok:
a) A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
b) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
c) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
- állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
- a gazdasági épület telekhatáron álló - vagy csorgóközzel a telekhatáron
álló épületrészén, falán, tüzfalán - a telekhatárra néző nyílást,
természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni, illetve ilyet új épület esetén létesíteni nem szabad.
d) A gazdálkodás célját szolgáló épület a nagyközségben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:
|
Lf-1 jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K -360 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K -14 |
m |
|
A beépítési mód |
K oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
K -3,5 |
m |
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
K -30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
Az övezetben a kialakult telkek további megosztása nem lehetséges.
|
Lf-2 jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K -720 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K -18 |
m |
|
A beépítési mód |
K oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
m |
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
Lf-3 jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K |
m |
|
A beépítési mód |
K - ikerházas |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
m |
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
Lf-4 jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
900 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
18 |
m |
|
A beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
m |
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
Lf-5 jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
K -3,5 |
m |
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
(4) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhető el.
(5) Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető.
(6) Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzők esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.
(7) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az
OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
(8) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:
- ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális
homlokzatmagasság 5,0 m lehet,
- ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzat magassága 6,5
m lehet.
(9) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge kialakult, illetve 30-45° között lehet.
(10) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.
Lke jelű lakóövezet (tervezett kertvárosias lakóterület)
(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Lke jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
750 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
18 |
m |
|
A beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
m |
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
(4) Telekalakítás:
- Az egyes tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés után, belterületbe vonást követően történhet meg.
(5) A legnagyobb homlokzat magasság max. 6,0 m.
(6) A lakóterület tájbaillesztése érdekében a hátsókerti telekhatártól számított 10 m- es sávot -nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, az adott tájra (lásd. F-3 függelék) jellemző fafajokkal - kell kialakítani.
(7) Utcai kerítés: Az utcafronton a településen kialakult módon kerítés létesíthető - hagyományos anyagokból - 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, a tervezett feltáró utca mindkét oldalán egységes megjelenéssel.
(8) Az építési engedélyezési tervdokumentációkat a teherviselő altalaj helyzetét és adottságait tisztázó, feltáró talajmechanikai szakvélemény ismeretében szükséges összeállítani.
(9) Minden 10,0 m* újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m* csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni.
Településközpont (vegyes) területe (Vt)
14. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Vt jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K -360 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K -12 |
m |
|
A beépítési mód |
K oldalhatáron álló, zártsorú |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
7,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
% |
(4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
(5) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományokhoz kell igazodni. Az illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti az önkormányzati, annak hiányában megyei főépítész állásfoglalását.
Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)
15. § (1) A területfelhasználási egység olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, kereskedelmi, szolgáltató területből átvett nem jelentősen zavaró gazdasági tevékenységi célú épületek.
(2) A területen nem helyezhető el egészségügyi, szociális épület.
(3) E területfelhasználási egységbe a 6-os számú főközlekedési út keleti és déli oldalán, valamint a 65362-es számú összekötő út nyugati oldalán meglévő, illetve tervezett ipari terület, valamint mezőgazdasági üzemi terület tartozik.
(4) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó - szabályozási terven feltüntetett - előírások:
|
Gip jelű építési övezet |
HESZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K - 1000 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K -20 |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
K -6,5 |
m |
|
Technológiai szempontból - kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. |
-12 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
% |
(5) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az
OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni
(6) A Kishidas településrészen felhagyott vegyiüzem telepének hasznosítására részletes szabályozási terv készítendő.
(8) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.
(9) Az övezetben a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani. A védőerdősávokra beültetési kötelezettség vonatkozik.
16. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.
(3) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
|
K-t jelű építési övezet TEMETŐ, KÁLVÁRIA |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
nincs kikötés |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,0 |
m |
|
Harangláb, harangtorony esetén |
-7,0 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
2 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
K-sp jelű építési övezet SPORTTERÜLET |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
nincs kikötés |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
7,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
10 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
|
K-st jelű építési övezet STRAND TERÜLETE |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
nincs kikötés |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
10 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
|
K-p jelű építési övezet PINCESOROK TERÜLETE |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
kialakult |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
m |
|
A beépítési mód |
zártsorú |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
3,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
90 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
0 |
% |
17. § A pincesorok területére vonatkozó részletes előírások:
(1) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő.
(2) Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető.
(3) Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20 m, legkisebb területe 200 m2 lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m.
(4) A tetőidom nyeregtető, oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett.
(5) A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett.
(6) A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet.
(7) A tetőtér beépítés az általános előírások megtartásával történhet. Az utcai homlokzaton az oromfalon csak maximum 40/60 cm méretű nyílás készíthető. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m2 függőleges felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el.
(8) Az épületek közötti legkisebb távolság bármekkora lehet a következő feltételek betartása mellett:
- az utcára merőleges gerincű beépítés esetén a hagyományosan kialakult épülettávolság biztosítandó,
- ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl,
- ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végén alkalmazni kell.
|
K-r jelű építési övezet REKREÁCIÓS TERÜLET |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K -1000 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K -20 |
m |
|
mélységi mérete |
K -50 |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
K -4,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 |
% |
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület
(2) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel a közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki.
(3) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(4) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.
(5) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.
(6) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.
19. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli.
20. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (Ev), gazdasági (Eg) erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását mindenkor az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.
(2) Gazdasági erdő övezetében (Eg) az OTÉK szerint helyezhetők el épületek max.
4,5 méteres építménymagassággal.
(3) A Boróka-hegy területe erdőtelepítésre kijelölt, az erózióvédelmi övezetbe tartozó terület, az erdő elsődleges rendeltetése védelmi erdő. Az erdőtelepítéshez erdőtelepítési-kivitelezési terv készítése szükséges, amelyet az illetékes hatóságokkal engedélyeztetni kell.
21. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmüterületek tartoznak.
22. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
(2) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésü területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
(3) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
- nem beépíthető mezőgazdasági terület Má-0
- általános mezőgazdasági terület Má
- nem beépíthető kertövezet Mk-0
- kertövezet Mk
- házikert HK
(4) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(5) Az Má-0 építési övezetben épület nem építhető.
(6) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a. ) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó (Má-1),
gyep (Má-2), valamint szőlő, gyümölcsös (Má-3) művelési ágak területei.
b. ) Gyümölcs, szőlő művelési ágú Má-3 övezetre vonatkozó előírások:
|
Beépítési mód |
SZ |
|
Minimális telekméret |
10 000 m2 |
|
Minimális szélesség |
30 m |
|
Beépíthetőség |
*
3 % |
|
Minimális zöldfelület |
90 % |
|
Maximális építménymagasság |
5,5 m |
|
|
|
* lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
c. ) Az Má-1 jelű övezetre vonatkozó előírások:
|
Beépítési mód |
SZ |
|
Minimális telekméret |
50 000 m2 |
|
Minimális szélesség |
100 m |
|
Beépíthetőség |
3 %‘ |
|
Minimális zöldfelület |
90 % |
|
Maximális építménymagasság |
5,5 m |
* lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
d. ) A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló,
harangtorony, harangláb.stb.) esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 12 m.
e. ) Az épület földszintes, legfeljebb 5,50 m építménymagasságú lehet. A
legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága
f. ) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő,
tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 3545 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
g. ) Az épületek szélességi mérete a 12 m-t nem haladhatja meg.
h. ) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
(7) Birtoktest - birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az
OTÉK 29. §. 5. pontja szerint.
b) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb.stb.) esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 12 m.
c) A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési
engedélyt kell kérni.
(8) A gyep művelési ágú (Má-2) területeken építmény nem helyezhető el.
(9) A kertövezet a szabályozási terven Mk-1 jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak.
a. ) Az övezetre vonatkozó előírások:
|
Beépítési mód |
SZ |
|
Minimális telekméret |
900 m2 |
|
Minimális szélesség |
15m |
|
Beépíthetőség |
3 %, de max. 60 m2 |
|
Minimális zöldfelület |
90% |
|
Maximális építménymagasság |
4,0 m |
b. ) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
c. ) A földrészleteken egy, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület
helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
d. ) A telken garázs nem létesíthető.
e. ) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és
6,50 m gerincmagasságú lehet.
f. ) Az épületet 40-45o-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a
héjazat égetett agyag cserépfedés lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható.
g. ) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog).
A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.
h. ) Pince, kerítés, támfal:
- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felöli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
- A kertövezet területén kerítés csak élösövényböl létesíthető.
(10) Az Mk-0 jellel megjelölt területek a település belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok. A telken épület, építmény - pince kivételével - nem helyezhetö el.
23. § (1) A műemlékek, a műemléki környezet felsorolását a HÉSZ melléklete tartalmazza
24. § Hidas község képviselőtestülete a helyi védelemről külön rendeletet alkot.
A helyi védelemre javasolt épületek listáját és helyi védettségre kijelölt területeket a függelék tartalmazza.
A természeti értékek védelme
25. § Helyi védelem alatt áll a Kajdacsy-kastélykert.
A tájvédelmi körzet és természeti terület határát a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven jelölt helyen biztosítandó a kilátás és látványvédelem.
Környezetvédelmi szabályok
26. § Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(7) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(8) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határértékek
(12) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(13) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(14) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(15) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(16) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(17) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Speciális eljárási szabályok
(18) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(19) Hidas a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet
(20) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(21) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(22) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(23) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(24) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(25) Hidas településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(26) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Növénytelepítési előírások
27. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a. ) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor
(élősövény) esetében 0,5 m;
b. ) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa
esetében 2,0 m.
(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a. ) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-
(egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;
b. ) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és
birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és - a c.) pontban nem szereplő - fa esetében 2,0 m;
c. ) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében
4,0 m;
d. ) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élösövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.
(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között - az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a. ) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
b. ) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.
(4) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.
Egyes sajátos jogintézmények
28. § (1) Jelen rendelettel egyidejűleg, a rendezési tervben foglalt célok megvalósítása érdekében az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
(2) Építésjogi követelmények:
a. ) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el
(kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b. ) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő
építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a. ) A terv szerinti új közterületek területeire,
b. ) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
c. ) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv.
22. §-a tartalmaz.
(4) Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés:
a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
(5) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védő sávok a Gip jelű övezetben, a vízfolyások menti területeken) kötelező fásítást hatósági határozatban elő kell írni..
A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(6) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
29. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi építési szabályzatáról szóló Hidas község képviselőtestületének 3/2004. (I.12) rendelete hatályát veszti.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az az építtető számára kedvezőbb elbírálást eredményez.
HIDAS, 2010.10.29.
DR. ÖMBÖLI ZSUZSANNA
jegyző
A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások:
1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.
2. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény.
3. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.
4. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy
- ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé.
5. Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is.
6. Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:
- az állattartó telep kerítése, kapuja,
- fekete-fehér rendszerű öltöző,
- tejház, tejátadó helyiség,
- kút, ivó-, itatóvíz tároló,
- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),
- trágyakezelő telep és kerítése,
- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),
- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.
Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni:
- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,
- trágyakezelés létesítményei,
- szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy föld feletti létesítmények,
- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.
Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó
legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)
|
Állattant ás |
Állatszám megnev/db |
Legkisebb távolság |
Védőtávolság |
|
saját lakás |
ásott kút |
saját vízellát ás |
egyéb fürdőmedenc
e |
közterül et |
oldalker t* |
hátsókert
* |
|
Állattart |
Ki 1- |
5m |
15m |
10m |
5m |
15m |
10m |
6m |
|
ó épület |
Ba 2000 |
|
|
|
|
|
|
|
|
család |
Ki |
10m |
15m |
10m |
10m |
15m |
12m |
6m |
|
önellá- |
Ny 1-5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
tására |
Ki |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Br |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Se |
0-5m |
15m |
10m |
5m |
15m |
12m |
6m |
|
|
H 1-2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ju |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
St |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N L |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sz |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kislét- |
Ki <500 |
15m |
25m |
20m |
20m |
50m |
30m |
30m |
|
számú |
Ba <50 |
|
|
|
|
|
|
|
|
állattartó |
Ki <2000 |
25m |
25m |
20m |
25m |
50m |
50m |
50m |
|
telep |
Ny <100 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ki <200 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Br <200 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H <50 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Se <30 |
15m |
25m |
20m |
20m |
50m |
30m |
30m |
|
|
H <50 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ju |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ke |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
St |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N L |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
N |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sz |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagylét- |
Ki |
>500 |
- |
- |
50m |
- |
1000m** |
|
számú |
Ba |
>50 |
|
|
|
|
|
|
állattartó |
Ki |
>2000 |
- |
- |
50m |
- |
1000m** |
|
telep |
Ny |
>100 |
|
|
|
|
|
|
|
Ki |
>200 |
|
|
|
|
|
|
|
Br |
>200 |
|
|
|
|
|
|
|
H |
>50 |
|
|
|
|
|
|
|
Se |
>30 |
- |
- |
50m |
- |
1000m** |
|
|
H
Ju H
Ke
H
St
N L
N
Sz |
>50 |
|
|
|
|
|
Jelmagyarázat: Ki = kis haszonállat
*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni
**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
Család önellátására szolgáló állattartó épületeknél:
Ny és Br esetén 1000-1200 db
Se, Ju, Ke és St esetén 1-5 db
Műemléki védelem alatt áll:
Római katolikus templom Kossuth u 50.
|
Javaslat a műemléki védelemre: |
|
Lakóház Arany J. u. |
5. |
Hrsz. |
: 395 |
|
Lakóház Arany J. u. |
11. |
Hrsz. |
: 392/2 |
|
Lakóház Arany J. u. |
13. |
Hrsz. |
: 391 |
|
Lakóház Zrínyi u. 4. |
|
Hrsz. |
: 338 |
|
Lakóház
Bem u. 1. |
|
Hrsz. |
: 484/2 |
|
Lakóház
Bem u. 5. |
|
Hrsz. |
: 486 |
|
Lakóház Ady u. 9. |
|
Hrsz. |
: 188 |
|
Polgármesteri Hivatal |
|
|
|
Kossuth u. |
50. |
Hrsz. |
: 545 |
Műemléki környezet: 624-626, 628, 629/1-2, 630, 788-794, 812-815, 817/1-2, 818, 542-545, 548-549 helyrajzi számú ingatlanok.
|
Helyi védelemben részesült építmények: |
|
|
Ady u. 3. |
Hrsz. |
200/1 |
|
|
Arany J. u. 1. |
Hrsz. |
397 |
|
|
Arany J. u. 3. |
Hrsz. |
396 |
|
|
Arany J. u. 6. |
Hrsz. |
380 |
|
|
Arany J. u. 7. |
Hrsz. |
394 |
|
|
Árpád u. 26. |
Hrsz. |
582 |
|
|
Árpád u. |
Hrsz. |
584/3 |
présház |
|
Árpád u. |
Hrsz. |
588 |
présház |
|
Árpád u. 8. |
Hrsz. |
572 |
|
|
Bem u. 4. |
Hrsz. |
472/2 |
|
|
Deák u. 7. |
Hrsz. |
73 |
|
|
József A. u. 1. |
Hrsz. |
254/1 |
|
|
József A. u. 4. |
Hrsz. |
210 |
|
|
József A. u. 12. |
Hrsz. |
217 |
|
|
Kölcsey u. 22. |
Hrsz. |
410 |
|
|
Kossuth u. 29. |
Hrsz. |
128/1 |
|
|
Kossuth u. 28. |
Hrsz. |
152 |
|
|
Kossuth u. 34. |
Hrsz. |
157 |
|
|
Kossuth u. 35. |
Hrsz. |
827 |
|
|
Kossuth u. 46. |
Hrsz. |
302/1 |
müv. ház |
|
Kossuth u. 63. |
Hrsz. |
812 |
|
|
Kossuth u. 79. |
Hrsz. |
805 |
|
|
Kossuth u. 91. |
Hrsz. |
799/2 |
|
|
Kossuth u. 124. |
Hrsz. |
724/1 |
|
|
Kossuth u. 135. |
Hrsz. |
777 |
|
|
Petőfi u. |
Hrsz. |
362-363 |
présház |
|
Petőfi u. 69. |
Hrsz. |
458 |
|
|
Petőfi u. 81. |
Hrsz. |
443 |
|
|
Petőfi u. 83. |
Hrsz. |
442 |
|
|
Petőfi u. 89. |
Hrsz. |
439 |
|
|
Petőfi u. 95. |
Hrsz. |
435 |
|
|
Petőfi u. 97. |
Hrsz. |
434 |
|
|
Petőfi u. 113. |
Hrsz. |
377 |
|
|
Petőfi u. 125. |
Hrsz. |
358 |
|
|
Petőfi u. 57. |
Hrsz. |
356 |
|
|
Radnóti u. 3. |
Hrsz. |
225 |
|
|
Rákóczi u. 19. |
Hrsz. |
1176 |
|
|
Rákóczi u. 30. |
Hrsz. |
1187 |
|
|
Rákóczi u. 34. |
Hrsz. |
1192 |
|
|
Széchenyi u. 13-15. |
Hrsz. |
705-704 |
|
|
Tamási Á. u. 5. |
Hrsz. |
212 |
|
|
Tamási Á. u. 8. |
Hrsz. |
177/3 |
|
|
Tamási Á. u. 12. |
Hrsz. |
197 |
|
Helyi védett terület: 390, 391, 392/1-2, 393-399, 420 kt, 421 árok, 422, 423, 336 árok, 337-339, 340 utca, 341/1-2, 342, 343/1-5, 344-356, 300 patak, 350-373, 375-384, 385 árok, 357/1 utca.
170, 171, 178, 177/2, /5, 176, 175, 195-197, 199, 187-189, 200/1-2, 201/1-2, 203/1-2, 204-218, 224-225, 235-238, 239/1-2, 240/1 utca, 241-253, 254/1-2, 255/1-2, 256, 257/1-2, 258, 260-262, 263 utca, 264-285, 470/1-2, 471, 472/2, 475, 476 út, 478-483, 484/1-2, 485-488, 490, 502 helyrajzi számú ingatlanok.
FÜGGELÉK
AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE, KIALAKÍTÁSÁRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A HÉSZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről
A HÉSZ GEOLÓGIAI ÉS BÁNYÁSZATI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI
HÁTTERE
1993. évi XLVIII. Bányatörvény
A HÉSZ TŰZVÉDELEM JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségét a
9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. rész I/6 fejezet előírásai szerint kell értékelni.
A HÉSZ KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰ ELHELYEZÉS JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI
JOGSZABÁLYI HÁTTERE
Beépítésre szánt területeken, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély a alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni a
18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint.
A HÉSZ TERMŐFÖLDVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
HÉSZ 7 §
27/2006. (II.7), 81/2007 (IV.25) Állattartó épületek, építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó módosított jogszabályok.
59/2008 (IV.29) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. III. fejezete, mely szerint termőföldön történő, vagy arra hatást gyakorló beruházásokat, tevékenységeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.
- Mezőgazdasági művelésű területet érintő falhasználási övezet módosítása esetén mezőgazdasági művelést kell folytatni mindaddig, amíg az eltérő tevékenység engedélyezése és az esetleges beruházások beindulása nem történik meg.
Az építések, beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról, melyről a
90/2008 (VII.18.) FVM rendelet rendelkezik.
Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló módisított
50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet.
A HÉSZ TERMÉSZETVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
a HÉSZ 35. §-ához
A természeti oltalomban részesülő értékekre, területekre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv, az erdőkre az 1996. évi LIV. tv az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény és a végrehajtásra kiadott
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv előírásai, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépő jogszabályok vonatkoznak.
2253/1999 (X.7.) korm.hat. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéshez szükséges intézkedésről
275/2004 (X.8.) korm.r. az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
20/2001 (II.24) korm.r. A környezeti hatásvizsgálatról
MSZ 20381:1999 az egyedi tájérték kataszterezésről
MSZ 20373 a tájjelleg-védelem
a hész környezetvédelmi jellegű előírásai jogszabályi háttere
(1) bekezdés
(2) bekezdés
A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló
358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
(3) bekezdés
(4) bekezdés
A követelményeket a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló
30/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
(5) bekezdés
A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
(6) bekezdés
A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
(7) bekezdés
A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
(8) bekezdés
A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
(9) bekezdés
(10) bekezdés
(11) bekezdés
Környezetterhelési határértékek
(12) bekezdés
Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 kW
th és az ennél nagyobb, de 50 MW
th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményü tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
(13) bekezdés
Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
(14) bekezdés
Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésü, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerüsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
17. bekezdés
Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
Speciális eljárási szabályok
(18) bekezdés
(19) bekezdés
A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
(20) bekezdés
(21) bekezdés
A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a
358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.
(22) bekezdés
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.
(23) bekezdés
(24) bekezdés
A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelemről szóló
49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint létesíthető és üzemeltethető állattartó létesítmény.
(25) bekezdés
Hidas településen az állattartásra vonatkozó ............ számú önkormányzati rendelet
szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(26) bekezdés
A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.
(26) bekezdés