3. § (1) Hidas Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

(2) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa - megkülönböztetés nélkül és az elhunyt végakarata szerint - az elhunytakat megillető jogokat, a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében. A rendelet szabályozza a temetők használatának és működésének rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(3) A rendelet hatálya Hidas község közigazgatási területén található, az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi (lezárt vagy működő) temetőre és létesítményeikre, illetve az ottani temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységre terjed ki.

(4) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő működő köztemető és más létesítmény:

4. § (1) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(2) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(3) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(4) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

5. § (1) A köztemető üzemeltetését a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) végzi, külön kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján.

(2) A temető fenntartásának költségeit az Önkormányzat biztosítja.

(3) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztatni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről. Az üzemeltető ezen tájékoztatót a tárgyévet követő év február 15-ig köteles - a polgármesteren keresztül - a képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(5) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

7. § (1) A köztemető nyitva tartása folyamatos.

(2) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(3) A temetőben kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott kárért a felügyelő tartozik felelősséggel.

(4) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

(5) A üzemeltető köteles a temető rendjét, a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.

(6) A temető területén és közvetlen közelében, a temető kerítésétől 50 méteren belül tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám elhelyezése.

8. § (1) A temető útjain tilos gépjárművel közlekedni, kivéve:

9. § (1) A temető tisztántartása a Polgármesteri Hivatal és az üzemeltető feladata, az erre vonatkozó részletes előírásokat az üzemeltetővel kötendő szerződésben kell rögzíteni.

(2) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, minden látogató kötelessége.

(3) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a Polgármesteri Hivatalnak a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni, és csak a Hivatal által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni.

(4) Padot, ülőhelyet elhelyezni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével és az általa kijelölt helyre lehet.

(5) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.

(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(7) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak a Polgármesteri Hivatal írásos engedélyével lehet.

10. § (1) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot sem az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről - a ravatalasztal hűtésével - halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

11. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

13. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre a Polgármesteri Hivatal köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A Polgármesteri Hivatal a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

15. § (1) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(2) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(3) A sírhely gondozása során keletkező szemetet a Polgármesteri Hivatal által kijelölt helyre kell vinni.

(4) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(5) A sírhantokon szükséges földpótlás céljára az üzemeltető köteles a temetőben termőföldet tárolni.

(6) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

17. § (1) Temetkezésre használt helyek:

18. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye az urnafülke (kolumbárium). Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium), hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.

(3) Új urnafülke építésénél az uránt befogadó belső méret legalább 30x30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

19. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

20. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

21. § (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

23. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

24. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értékeket képező - dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

25. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

(2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

26. § (1) A temetőbe történő halott szállításról az üzemeltetőt legalább 24 órával korábban –lehetőség szerint írásban - értesíteni kell. Kivételt képez ez alól a háznál történt elhalálozás, ahol a fenti kötelezettség nem terheli a halottszállítót.

(2) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(3) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott-vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

27. § (1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

28. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4) Temetőben és temetési helyen létesített sírboltba (kriptába) temetéshez az elhunytat légmentesen zárt, az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell tenni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

29. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

30. § (1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

31. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

32. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását (továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezheti.

(2) Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(3) Az eltemetéstől számított tizenöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyét beszerezni.

(4) A sírnyitás szabályaira a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

34. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

35. § (1) A temetési helyek megváltási díjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A díjakat a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie a Polgármesteri Hivatalban.

(3) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemettetőnek meg kell váltania (egyszeri megváltás) és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez.

(4) Temetkezési helyet - a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével - megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet.

(5) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(6) A megváltott, de fel nem használt temetési hely megváltáskori díját a kezelési költség levonásával az ügyfél kérésére vissza kell téríteni.

(7) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.

(8) A használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a sírtábla nem kerül lezárásra, vagy átrendezésre. A használati idő korlátozása esetén a díj arányos részét kell megfizetni.

(9) A megváltási idő letelte előtt az elhunytat áttemettető hozzátartozónak a megváltási díjból visszatérítés nem jár.

36. § (1) Az elhunytakat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérhet.

(2) Az elhunyt hamvait tartalmazó urna a lezárt temetőben levő sírban is elhelyezhető, ezért külön megváltási díjat fizetni nem kell.

37. § (1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le. A későbben eltemettetett részére sírhely esetén a 25 év nyugvási idő biztosítható.

(2) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhető. Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, az új használati díjnak megfelelő összeget kell fizetni.

(3) Sírhelyre maximum 4 urna helyezhető.

39. § A szociális temetésről szóló rendelkezések hatályon kívül helyezve.

40. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hidas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2007.(IV.27.) számú rendelete.