Hidas Község Önkormányzatának Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcso-lódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény ( a továbbiakban Kat. tv.)  46. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben a környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az avar és növényi hulladék nyílttéri égetésének szabályai.

Általános rendelkezések

1.§ E rendelet alkalmazásában: avar és kerti hulladék: a falomb, faág, gally, cserje-és díszcserje ága és levele, szőlő, gyümölcsfa nyesedéke, kaszálék, fű, gyomok.

2.§ (1) Az avar és kerti hulladék kezeléséről, ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos és a használó nem azonos, abban az esetben a használó köteles gondoskodni.

(2) Az avar és kerti hulladék kezeléséről, ártalmatlanításáról elsősorban komposztálás útján kell gondoskodni.

(3) Égetéssel a helyben (telken belül, illetve az azt határoló közterületen) keletkezett, nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. baktériumos, vírusos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

Részletes rendelkezések

3.§ (1) Avar és kerti hulladék kizárólag szélcsendes időben és csak olyan helyen égethető, ahol az égetés a személyi és vagyoni biztonságot nem veszélyezteti, és környezeti kárt nem okoz. Az avar és kerti hulladék égetése kizárólag személyes felügyelet mellett, a tűzvédelmi szabályok szigorú betartásával égethető el. Az égetéssel, égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kár nem okozható és az égetés az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, a tüzelőanyag az emberi egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat.

(2) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell és az eltüzelése csak folyamatosan, kis adagokban történhet. A nagy mennyiségű füstöt termelő anyagot (nedves kerti hulladék) égetni tilos. A tüzelést végző túlzott füst-, illetve koromképződés esetén köteles a tüzet eloltani és a levegőszennyezést megszüntetni.

 (3) Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékében lévő zöld növényeket (fát, bokrot) ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(4) Az avar és kerti hulladék meggyújtásához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (különösen: műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, gyógyszermaradványt, egyéb veszélyes hulladékot).

4. § (1) Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.

(2) Tilos az avar és növényi hulladék égetése vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés) mentén a létesítmény tengelyétől számított  50 méteren belül.

(3) Az avar és kerti hulladék közterületen történő égetése tilos.

(4) Avart és kerti hulladékot égetni vasárnap és ünnepnapokon tilos.

(5) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos!

(6) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben és erős szél esetén.

5.§ (1) Az égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezheti.

(2) Az égetés alatt a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző személy köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése biztonsággal megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább az adott tűz oltásához kellő mennyiségű vizet, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, villát, ásót vagy egyéb kézi szerszámot.

(3) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás végleges elhagyása előtt meg kell győződni.

6. § Tilos a nyílttéri égetés más hatóság által elrendelt általános, részleges tűzgyújtási tilalom idején, illetve a füstköd-riadó alkalmával elrendelt korlátozás időtartamára is.

II. Fejezet

A település zajvédelmének szabályai.

7. § (1) Természetes személy a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon  háztartási igényét kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen motoros fűnyírást, motoros fakivágást, motoros favágást, kerti traktor, kapálógép működtetését - a rendkívüli kárelhárítás esetét kivéve, így különösen veszélyesnek ítélt fa kivágását - nem végezhet vasárnap és ünnepnapokon.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, amikor természetes személy a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott közterület-tisztántartási kötelezettségének tesz eleget.

(3) Gazdálkodó szervezet, magánszemély háztartási igényeket kielégítő tevékenység iránti megrendelése esetén, kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen: motoros fűnyírást, motoros fakivágást, motoros favágást, kerti traktor működtetését – a rendkívüli kárelhárítás esetét kivéve, így különösen  veszélyesnek ítélt fa kivágása  –lakóterületi övezetekben nem végezhet: vasárnap és ünnepnapokon.

8.§ A település lakóövezeteiben vasárnap és ünnepnapokon tilos a jelentős zajt keltő szerszámgépek, robbanómotoros eszközök, így különösen sarokcsiszolók, körfűrészek, robbanómotoros szivattyúk, áramfejlesztők, lyukfúrók, talajtömörítők, lapvibrátorok, elektromos vagy robbanómotoros bontókalapácsok kültéren történő használata.

9.§ A 3.§ (4) bekezdésében, a 4.§, 7.§, és 8.§-okban meghatározott szabályok megszegése esetén a jegyző - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9-12.§-a alapján - közigazgatási bírságot szabhat ki. A közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetén ötvenezer forint, jogi személy estén ötszázezer forint.

Záró rendelkezések

10.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Hidas Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 6/2005. (IX.01.) önkormányzati rendelet 12.§-a.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző gondoskodik.

Hidas, 2020. május 13.