Szászvár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018 (XI.30.) önkormányzati rendelete
a különösen magas építmények települési adójáról
Hatályos: 2019. 01. 01- 2019. 01. 01Szászvár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018 (XI.30.) önkormányzati rendelete
a különösen magas építmények települési adójáról1
Szászvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Adókötelezettség
1. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő magas építmény. Az adókötelezettség a magas építmény teljes magasságára kiterjed.
Az adó alanya
2. § Az adó alanya az, aki a felépítés évében a felépítést követő napon, illetve a felépítés évét követően a naptári év első napján a magas építmény üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa. Amennyiben az üzemeltető és a tulajdonos személye elválik egymástól, az adó alanya a magas építmény üzemeltetője.
Az adó alapja
3. § Az adó alapja a magas építmény teljes magassága, méterben, centiméterre kerekítetten meghatározva.
Az adó mértéke
4. § (1) 20 métertől 29,99 méterig belterületen 1.500.000,- Ft/év.
(2) 30 métertől 39,99 méterig kül- és belterületen 2.000.000,- Ft/év.
(3) 40 métertől 49,99 méterig kül- és belterületen 2.500.000,- Ft/év.
(4) 50 métertől 59,99 méterig kül- és belterületen 3.000.000,- Ft/év.
(5) 60 métertől 3.500.000,- Ft/év.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
5. § (1) Magas építmény év közben történő építése esetén az adókötelezettség a felépítés napját követő naptól keletkezik, és az adófizetési kötelezettség az adott naptári évre időarányosan terheli az adóalanyt. E rendelet hatályba lépésekor meglévő magas építmények esetében az adókötelezettség keletkezése 2019. január 1. napja.
(2) Az adókötelezettség megszűnik
a) a magas építmény megszűnése, megszüntetése esetén a megszűnést, megszüntetést követő naptól,
b) az üzemeltető- vagy tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén a következő év első napjától,
c) az üzemeltető vagy tulajdonos jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés jogerőssé válását követő naptól.
(3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Adómentesség
6. § (1) Adómentes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. § (1) bekezdés rendelkezésein túl valamely, Országgyűlés által elismert egyház, egyházi szervezet üzemeltetésében, vagy tulajdonban álló magas építmény.
(2) Adómentes a külterületen álló, 30 méter magasságot el nem érő építmény.
Egyéb rendelkezések
7. § (1) Az adóalany köteles az adó megállapításához szükséges adatszolgáltatásra, az adott év január 1-i állapotnak megfelelően, első alkalommal legkésőbb 2019. január 31-ig az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adófizetésre kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről, megszűnéséről illetőleg változásáról az azt követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani.
(2) Az adó megfizetése minden év március 15. napjáig egy összegben esedékes.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, továbbá az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, rendelkezései az irányadók.
Értelmező rendelkezések
8. § E rendelet alkalmazásában:
1. Felépítés napja: az engedélyező hatóság által kiadott használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napja.
2. Használatbavételi engedély: az engedélyező hatóság által kiadott határozat, amely az elkészült építmény rendeltetésszerű használatát engedélyezi
3. Építmény megszűnése: az építmény lebontása, vagy megsemmisülése.
4. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
5. Magas építmény: olyan építmény, melynek teljes magassága meghaladja a 20 métert.
6. Teljes magasság: a magas építménynek helyt adó ingatlan felszínének és a magas építmény metszésvonalának átlagos magassági szintje és a magas építmény legmagasabb pontja közötti távolság.
7. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó szabályai az irányadók.
8. Üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely, a magas építményt saját érdekkörébe tartozó tevékenység végzéséhez, vagy szolgáltatás nyújtásának céljára bérli, működteti, használja.
Záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.