1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szászvár Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén élő, a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

3. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az étkeztetésre való jogosultság és személyi térítési díj megállapítása, továbbá a köztemetés megállapítása tárgyában.

(2) A jegyző átruházott hatáskörben dönt a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről, a visszafizetés elengedéséről, csökkentéséről, illetve a részletekben történő visszafizetésről.

4. § (1) Az önkormányzat eseti, vagy rendszeres települési támogatással, indokolt esetben rendkívüli települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltányolandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) A települési támogatásra való jogosultság általános feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást. Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(3) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

5. § (1) Rendszeres települési támogatás nyújtható

6. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Eseti jelleggel évente legfeljebb négy alkalommal, rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 150%-át.^[1][1]

(3) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege 3000 - 20.000 forint lehet.

7. § A gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó egyszeri költségek, elsősorban a tankönyvek árának megfizetéséhez való hozzájárulásként beiskolázási rendkívüli települési támogatás nyújtható.

8. § (1) A szülőt a gyermek megszületését követő 3 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 20.000 Ft rendkívüli települési támogatás illeti meg, ha a családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át.

(2) A támogatás csak utólagosan, a (3) bekezdés szerinti beszerzések igazolását követően folyósítható. Csak egyik szülő, elsődlegesen a gyermeket egyedül gondozó személy jogosult felvenni e támogatást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás feltétele, hogy a kérelmező a gyermekgondozással közvetlen összefüggésbe hozható termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó, a kérelem benyújtását követő 60 napon belüli anyagi ráfordítást számlákkal igazoljon.

9. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselésére a saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes. Létfenntartást veszélyeztet a temetési költségek viselése, amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 250 %-át.^[2][2]

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül, igazolási kérelemmel 6 hónapon belül lehet benyújtani.

(3) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen, ugyanazon eltemetettre sem ő, sem más személy nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(4) A temetési támogatás összege 20.000 Ft.^[3][3]

9/A. § Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt kérelemre, méltányosságból elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat. A szociális rászorultság megítélésénél e rendeletnek a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § (1) Az önkormányzat lakhatási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, egyszemélyes háztartás, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő^[4][4] esetén 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.^[5][5] *

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) H. K. *

10/A. § (1) A lakhatási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 5.000 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.*

(2) A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, a 10. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakhatási települési támogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a (2) bekezdés szerint utalni vagy a döntéshozó döntése szerint kifizetni.

10/B. § (1) Lakhatási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakhatási települési támogatás:

11. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő^[7][7] esetében 300 %-át.*

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege 5000 forint, mely összeget havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a támogatott részére kifizetni.^[8][8]*

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét az orvosi vény és annak kiváltását igazoló bizonylattal együttesen igazolja.

(6) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül. Erre vonatkozóan a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia kell.

(7) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani.^[9][9]

12. § (1) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások iránti igényt

12/A. § (1) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kell megállapítani a Gyvt. vonatkozó rendelkezései alapján.

13. § (1) A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. Az egészségi állapottal összefüggő okot, a fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget és szenvedélybetegséget orvosi igazolással, a hajléktalanságot nyilatkozattal kell igazolni.

(2) Az ebéd a konyháról elvihető, illetőleg kérelemre az ellátott lakására szállítják. A lakásra kiszállított ebédért az ebéd és a szállítás díját együtt tartalmazó díjat kell fizetni.

(3) Az étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján a szolgáltatást megállapító szerv állapítja meg. Az étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

14. § (1) Az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központja útján gondoskodik a házi segítségnyújtás szolgáltatásról.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnál kell benyújtani, a kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt. Az intézményvezető gondoskodik a szolgáltatás igénybevételét megelőzően a gondozási szükséglet vizsgálatáról a Szt. szabályai szerint.

(3) A szolgáltatás intézményi térítési díja a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályok alapul vételével támogatható.

15. § Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás Szt. szerinti feladatait a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján látja el. Az intézményvezető feltétel nélkül köteles biztosítani a kérelmező részére a családsegítés igénybevételét.

16. § (1) Az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata keretében biztosítja a Gyvt. 39-40. § szerint a gyermekjóléti szolgáltatást minden rászoruló részére térítésmentesen.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermek, illetve a szülő önkéntes igénybevétele, illetve a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az intézményvezető.

17. § (1) A gyermekek napközben ellátásáról a Gyvt. 41. §-ában foglaltak szerint az óvodában, valamint az iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás és menzai ellátás (a továbbiakban: napközbeni ellátás) keretében kell gondoskodni. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról a Szászvári Hársvirág Óvoda intézményben, továbbá az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetés keretében gondoskodik.

(2) A napközbeni ellátás iránti kérelmet a köznevelési intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(3) A napközbeni ellátás térítésmentes, de az ennek keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

18. § Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

19. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, illetőleg hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, illetőleg civil szervezet is.

(2) Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Hivatalhoz, csatolva a család, lakhatási települési támogatás esetén a háztartás, kérelem beadását megelőző havi jövedelmét igazoló dokumentumokat.

(3) A jogosultság megállapítása érdekében a Hivatal, vagy az általa felkért a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt végezhet. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmény részéről annak vezetője által erre kijelölt személy is.

(4) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, illetőleg az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(5) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

20. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban folyószámlára utalással, indokolt esetben a Hivatal házipénztárában való

21. § A határozatlan időre nyújtott valamennyi rendszeres ellátást felül kell vizsgálni, ha az ellátott jogosultságát megalapozó körülményekben lényeges változás következik be.

22. § (1) E rendelet 2016. március 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(2) A hatálybalépéssel hatályát veszti: