Szászvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról

Hatályos: 2021. 11. 05- 2021. 11. 05

Szászvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról

2021.11.05.

Szászvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a 32. cikk (2) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a. pontja szerinti feladatkörében eljárva, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (3), a 45. § (1) bekezdésében, a 48. §-ában, a 62. §-ában, és a 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Hatásköri szabályok, a rendelet célja, hatálya

1. § (1) Jelen rendeletben meghatározott települési támogatások megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt, kivéve jelen rendelet IV. Fejezetében meghatározott házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítés, gyermekjóléti alapszolgáltatások vonatkozásában.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet időszakosan tájékoztatni köteles

2. Eljárási rendelkezések

2. § E rendeletben foglalt – az Szt. és a Gyvt. hatálya alá tartozó – rendelkezések értelmezése és alkalmazása során, valamint a települési támogatásokkal kapcsolatban itt nem szabályozott esetekben és a fogalom meghatározásokra vonatkozóan az Szt. és a Gyvt. az irányadó.

3. § (1) A települési támogatásokra irányuló kérelmeket – az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – és a kérelmet alátámasztó nyilatkozatokat, igazolásokat a Szászvári Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani, kivéve jelen rendelet IV. Fejezetében meghatározott házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítés, gyermekjóléti alapszolgáltatások vonatkozásában.

(2) A települési támogatást igénylő (továbbiakban: kérelmező) annak érdekében, hogy a jogosultsága elbírálható legyen, köteles – az e célra készített nyomtatványokon – nyilatkozni az egyes települési támogatásoknál előírt feltételekről, körülményekről. Köteles a kérelmező a vagyon- és jövedelemnyilatkozatban foglaltakat igazolni.

(3) A kérelmező a jövedelemnyilatkozatban közölt adatokat az alábbiak szerint köteles igazolni:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással,

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével vagy az illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) a társadalombiztosítási ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, vagy az utolsó havi bankszámla kivonat másolatával,

d) nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lap, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényének másolatával,

e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum másolatával, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával, továbbá az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,

g) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal,

h) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.), szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermek tartásdíjról a gyámhivatal határozatával,

i) az a – h pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással; (írásbeli nyilatkozat)

(4) Amennyiben a hibásan, illetve hiányosan benyújtott kérelmet, nyilatkozatokat a kérelmező az erre irányuló jegyzői írásbeli felszólítástól számított 5 munkanapon belül nem pótolja, akkor a kérelmet el kell utasítani, kivéve ha az akadályoztatását (pl. betegség) hitelt érdemlően tudja igazolni.

4. § Szükség esetén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója a polgármester felkérése alapján környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmény részéről annak vezetője által erre kijelölt személy is.

5. § (1) A települési támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő (nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, a körülményeiben beállott változást 15 napon belül nem jelenti be) személyt az Szt. 17. §-ában meghatározott jogkövetkezmények (pénzbeli ellátás visszafizetése) terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények érvényesítését a polgármester méltányosságból elengedheti, azok mértékét csökkentheti, illetve részletekben fizettetheti meg.

(3) A méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények alkalmazása az érintett személy, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) A létfenntartást veszélyeztető állapot megítélése az ügy körülményeit egyenként és összességében értékelő elbírálás alapján – erre irányuló kérelem alapján – történik. Figyelembe veendő szempontok különösen a következők:

a) az egy főre jutó családi jövedelem nagysága, ami nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

b) a családban lévő eltartásra szoruló gyermekek száma

c) a háztartás fenntartási költségei

d) igazolt gyógyszerköltség

e) tartós keresőképtelenség

f) előre nem látható, lakhatást veszélyeztető káresemény miatt keletkezett rendkívüli kiadás.

6. § (1) A települési támogatás valamennyi fajtája a családban élő gyermek, illetve a támogatás célhoz kötött felhasználása érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható a polgármester döntése alapján.

(2) A települési támogatás természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére, illetve a gyermek szükségleteihez igazodóan tanszerekre, étkezési díjra, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel.

II. Fejezet

A települési támogatásokra vonatkozó részletes szabályok, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (lakásfenntartási támogatás)

7. § (1) Pénzbeli települési támogatás állapítható meg olyan szászvári lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a községben élő személyeknek, akiknek a családja olyan megváltozott élethelyzetbe került, amely létfenntartásukat, megélhetésüket, egyéb életkörülményeiket időszakosan vagy tartósan veszélyezteti, megnehezíti, vagy tartósan jelentkező megélhetési problémával küzdenek.

(2) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, egyszemélyes háztatás esetén 300 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A lakhatási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 5.000,- Ft. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(5) A lakhatatási települési támogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni.

(6) Lakhatási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(7) Megszűnik a lakhatási települési támogatás:

a) a megállapított folyósítási időtartam leteltével, vagy

b) ha a döntéshozó a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával a támogatást megszünteti.

c) kérelmező halálával

d) a kérelmező településen lévő lakcímének megszűnésével.

3. Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) A polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a szászvári lakóhellyel rendelkező és Szászvár nagyközségben életvitelszerűen élő lakost, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás mértékéről az összes körülményt figyelembe véve, egyedi mérlegelés alapján a polgármester dönt.

(3) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege 5.000,- Ft - 20.000,- Ft lehet.

4. Váratlan élethelyzet esetén felmerülő többletkiadásokhoz nyújtható eseti támogatás

9. § (1) A polgármester eseti támogatásban részesítheti az a szászvári lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a községben élő lakost, aki váratlan élethelyzetbe kerül és többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás mértékéről az összes körülményt figyelembe véve, egyedi mérlegelés alapján a polgármester dönt, összege 10.000,- Ft és 30.000,- Ft között lehet.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet – az okok megnevezésével – írásban lehet előterjeszteni, a kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, továbbá minden olyan bizonyítékot, amelyre a kérelmező hivatkozik és a kérelem elbírálásához szükséges.

5. Gyógyszertámogatás

10. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén 300 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A kérelmező a havi rendszeres gyógyító ellátás költségét az orvosi vény és annak kiváltását igazoló bizonylattal együttesen igazolja.

(5) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani.

(6) A gyógyszertámogatás havi összege 5.000,- Ft, mely összeget havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a támogatott részére kifizetni.

(7) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül. Erre vonatkozóan a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia kell.

6. Temetési támogatás

11. § (1) A temetési települési támogatás (továbbiakban: temetési támogatás) a szociálisan rászorult, Szászvár nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyek részére, hozzátartozóik eltemettetésére fordított költségeik mérsékléséhez nyújtott pénzbeli ellátás.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a hozzátartozó elhalálozásának napjától számított 60 napon belül nyújtható be. A temetési támogatás igénylésére nyitva álló határidő jogvesztő.

(3) A temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított eltemettetés költségeire vonatkozó eredeti számlát, valamint a jövedelemigazolásokat. Amennyiben az elhunyt nem szászvári lakos volt, halotti anyakönyvi kivonatot, valamint nyilatkozatot arról, hogy e címen máshol ugyanazon eltemettetésre nem igényelt és nem kapott temetési támogatást.

(4) A temetési támogatás összege 20.000,- Ft.

12. § (1) Temetési támogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élő személy esetén 600 %-át.

(2) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha az elhunyt temetése közköltségen történt.

(3) Egy elhunyt után csak egy kérelmező részesülhet temetési támogatásban.

7. Köztemetés

13. § (1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt. 48. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(2) A köztemetés maximális mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés temetési költsége lehet.

14. § Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt kérelemre, méltányosságból elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat. A szociális rászorultság megítélésénél e rendeletnek a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. Fejezet

Egyéb, nem szociális rászorultság alapján nyújtott pénzbeli ellátások

8. Tanévkezdési támogatás

15. § (1) A képviselőtestület a tanévkezdéssel járó többletkiadások enyhítése érdekében évente egy alkalommal tanévkezdési támogatásban részesíti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a) – j) pontjainak meghatározott köznevelési intézményben jogviszonnyal rendelkező 20. életévét be nem töltött gyermek szülőjét.

(2) A tanévkezdési támogatás alkalmankénti összegét az önkormányzat a költségvetési rendeletben elkülönített keret terhére az adott évben történő kiutalásról szóló döntésében határozza meg.

(3) A tanévkezdési támogatás iskolalátogatási igazolás bemutatásával vehető igénybe minden év szeptember 30. napjáig. A támogatás igénylésére nyitva álló határidő jogvesztő.

(4) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a tanuló, akit önhibájából tanévismétlésre köteleztek.

9. Újszülöttek támogatása

16. § (1) Támogatásra jogosult az újszülött szülője, aki a gyermek születésekor Szászvár nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen a községben élő magyar állampolgár.

(2) A szülőt a gyermek megszületését követő 3 hónapon belül benyújtott kérelme alapján gyermekenként 20.000,- Ft támogatás illeti meg.

IV. Fejezet

Általános szabályok

10. Szociális és gyermekvédelmi támogatások, szolgáltatások

17. § (1) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások iránti igényt szociális étkeztetésre írásban Szászvár Nagyközség Önkormányzatánál

a) házi segítségnyújtásra írásban a Komló Térség Integrált Szociális Szolgáltató Központnál (a továbbiakban: Szociális Szolgáltató),

b) családsegítésre szóban vagy írásban a Komló Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szászvár Mikro-körzet Központnál (a továbbiakban: Családsegítő),

c) gyermekjóléti szolgáltatásra szóban vagy írásban a Családsegítőnél,

d) gyermekek napközbeni ellátására írásban a köznevelési intézmény vezetőjénél

kell benyújtani.

(2) A szolgáltatás biztosításáról, megszüntetéséről a Társulás által fenntartott intézmény vezetője dönt. Az ellátottal a szolgáltatás nyújtásáról az intézményvezető köt megállapodást.

(3) Az alapellátást meg kell szüntetni, ha az igénylő:

a) a térítési díjat az Szt.-ben foglaltak szerint 2 hónapot meghaladóan felszólítást követően sem fizeti meg,

b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését,

e) az ellátási területről lakóhelye megszüntetésével elköltözött.

18. § Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kell megállapítani a Gyvt. vonatkozó rendelkezései alapján.

11. Házi segítségnyújtás

19. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató útján gondoskodik a házi segítségnyújtás szolgáltatásról.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltatónál kell benyújtani, a kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt. Az intézményvezető gondoskodik a szolgáltatás igénybevételét megelőzően a gondozási szükséglet vizsgálatáról a Szt. szabályai szerint.

(3) A szolgáltatás intézményi térítési díját a szolgáltatást igénybevevők helyett az önkormányzat megfizeti.

12. Családsegítés

20. § Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás Szt. szerinti feladatait a Családsegítő útján látja el. Az intézményvezető feltétel nélkül köteles biztosítani a kérelmező részére a családsegítés igénybevételét.

13. Gyermekjóléti szolgálat

21. § (1) Az önkormányzat a Családsegítő útján biztosítja a Gyvt. 39-40. § szerint a gyermekjóléti szolgáltatást minden rászoruló részére térítésmentesen.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermek, illetve a szülő önkéntes igénybevétele, illetve a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az intézményvezető.

14. Gyermekek napközbeni ellátása

22. § (1) A gyermekek napközben ellátásáról a Gyvt. 41. §-ában foglaltak szerint a bölcsődében, az óvodában, valamint az iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás és menzai ellátás (a továbbiakban: napközbeni ellátás) keretében kell gondoskodni. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról a Szászvári Bóbita Bölcsődében, a Szászvári Hársvirág Óvoda intézményben, továbbá az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetés keretében gondoskodik.

(2) A napközbeni ellátás iránti kérelmet a köznevelési intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(3) A napközbeni ellátás térítésmentes, de az ennek keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 1. melléklet tartalmazza.

(4) A bölcsődei, óvodai étkezés ingyenes a gyermek számára, ha

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

b) tartósan beteg, vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

c) olyan családban él, ahol három, vagy több gyermeket nevelnek,

d) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjáradékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy

e) nevelésbe vették.

(5) Az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók számára ingyenes, ha

a) a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

b) nevelésbe vették

(6) Az intézményi térítési díj 50%-át kell fizetni, ha

a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,

b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három, vagy több gyermeket nevelnek,

c) az 1-8. évfolyamon, ha a gyermek tartósan beteg, vagy fogyatékos.

(7) Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe.

15. Szociális étkeztetés

23. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Életkora miatt rászoruló személy az a személy, aki 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki életvitelszerűen a településen tartózkodik, éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(7) Szociálisan rászorulónak kell tekinteni az ápolási díjban, időskorúak járadékában, egészségkárosodás jogcímén rendszeres pénzbeli ellátásban, munkanélküli ellátásban részesülőt, valamint a jövedelemmel nem rendelkezőket. Szociálisan rászorulónak kell tekinteni továbbá a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat ajánlása alapján intézményvezetői igazolással rendelkező, gyermekgondozást segítő ellátásban és a gyermeknevelési támogatásban részesülő, vagy közcélú foglalkoztatásban résztvevő személyt, továbbá a rendkívüli élethelyzetbe került személyt.

(8) Amennyiben az igénylő egészségi állapotára, betegségére vagy fogyatékosságára való hivatkozással igényli az ellátást, háziorvosi, illetve szakorvosi igazolást kell a kérelemhez csatolni.

(9) Az étel a konyháról elvihető, illetőleg kérelemre az ellátott lakására szállítják. A lakásra kiszállított ebédért az ebéd és a szállítás díját együtt tartalmazó díjat kell fizetni.

(10) Az étkezés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján a szolgáltatást megállapító szerv állapítja meg. Az étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § E rendelet 2021. november 05. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

25. § Hatályát veszti az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló 5/2015. (II.28.) rendelet módosításáról szóló 4/2020 (V.14.) önkormányzati rendelet.

26. § Ez a rendelet 2021. november 5-én lép hatályba.

1. melléklet

Gyermekétkeztetés
Óvodás gyermekeknél
tízórai, ebéd, uzsonna 340.-Ft/nap
Bölcsődei ellátásban részesülőknél:
(napi négyszeri étkezés jogszabály szerint) 430,- Ft/nap
Iskolás gyermekeknél:
Napközis ellátást igénybe vevő gyermek esetén 430,- Ft/nap
Menza (csak ebéd) 340- Ft/nap
A térítési díjak 27 % ÁFÁ-t tartalmaznak.
A térítési díj összegének megállapításánál /igénybevételi napok száma x napi térítési díj/ a végösszeget 5 Ft-ra, illetve 10 Ft-ra kerekíteni kell – a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. „

2. melléklet

Szociális étkeztetés
Térítési díjak a szociális étkeztetés területén
Jövedelem határ térítési díj
28.500,- Ft alatt ingyenes
28.501,- Ft – 42.750,- Ft 330,- Ft/ nap
1.751,- Ft – 57.000,- Ft 390,- Ft/ nap
57.000,- Ft – 71.250,- Ft 440,- Ft/ nap
71.251,- Ft – 85.500,- Ft 490,- Ft/ nap
85.501,- Ft – 99.750,- Ft 550,- Ft/ nap
99.751,- Ft – 114.000- Ft 600,- Ft/ nap
114.001,- Ft – 128.250,- Ft 660,- Ft/ nap
128.251,- Ft – 142.500,- Ft 720,- Ft/ nap
142.501,- Ft felett 750,- Ft/ nap
Az ebéd házhoz történő szállításának díja 200,- Ft/óra, egy ebéd esetében 30 perc számolható el. Ha több személy részére egy háztartásba kerül kiszállításra az étel, akkor is csak egyszer 30 perc számolható el.
A térítési díjak 27 % ÁFA-t tartalmaznak.