Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

A RENDELET CÉLJA

1. §

A rendelet célja azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya Szigetvár város közigazgatási területén kiterjed:

a)minden olyan természetes vagy jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági táraságra, valamint egyéb szervezetre, aki vagy amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó);

b)minden olyan ingatlanra (épületre, építményre), ahol kislétszámú állattartás folyik.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a cirkuszra, a lovasiskolára, a lósporttelepre;

b) az állatkiállításra, az állatkertre, a vadasparkra;

c) a vágóhídra, az engedéllyel működő állatfelvásárló telepre;

d) az egészségügyi intézményekben gyógyítási vagy kísérleti célból bevitt és ott ilyen okból tartott állatokra, valamint tartóira;

e) a nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre;

f) a gyepmesteri telepre;

g) a tenyésztési célra befogottak kivételével a vadon élő állatokra;

h) a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, közfeladatot ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatok tartására és tartóira;

i) a kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre;

j) a magánfogyasztás céljából vásárolt, zárt helyen (lakásban vagy lakáshoz tartozó melléképületben) elhelyezett legfeljebb 5 baromfi, 1 sertés, 2 nyúl legfeljebb 3 napi tartására és tartóira;

k) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve veszélyes állatnak minősülő állatok tartására és tartóira.

l) a méhek tartására és tartóira.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) Gazdasági haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet 2. § a) pontjában meghatározott állat.

(2) Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állat.

(3) Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. ( VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott állat.

(4)

(5) Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott állat.

(6) Kóborállat:  a háziasított állat gazdátlan egyede (egyedei).

(7)  Állattartás: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet 2. § b) pontjában meghatározott tevékenység.

(8) Állattartó: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott személy.

(9) Kis létszámú állattartás:  az, amely az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el.

(10) Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el.

(11) Jelző eb: az az eb, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja és amelynek szükségességét szakorvos igazolja.

(12) Őrző-védő eb: az az eb, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazandó intézmény vezetője igazolja.

(13) Tenyésztés:  legalább kettő tenyész szuka vagy macska, illetve öt vagy több fajhoz tartozó egyéb kedvtelésből tartott tenyészállat kereskedelmi, haszonszerzési célú céltudatos szaporítása.

III.FEJEZET

AZ ÁLLATTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az állattartás közös szabályai

4. §

(1)

(2) Az állattartás engedélyezése tekintetében önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester jár el, a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóság véleményének figyelembe vételével.

(3)

(4) Gazdasági haszonállatot közterületen tartani, felügyelet nélkül hajtani és őrizetlenül hagyni tilos.

(5) Gazdasági haszonállatot tartani csak olyan módon szabad, hogy az a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, más tulajdonát képező ingatlant ne szennyezze. A szennyeződést a tulajdonos illetve az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(6) Gazdasági haszonállat alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

(7) Kis létszámot meghaladó állattartásra csak lakott területen kívül, a nagy létszámú állattartó telepre vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett, a polgármester egyedi engedélye mellett van lehetőség.

A galamb tartására vonatkozó különös szabályok

5. §

(1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol a galambdúc vagy a ketrec megfelelően elhelyezhető, valamint a tartás és a röptetés révén a szomszédjogok nem szenvednek sérelmet.

(2) Lakóház (kivéve családi ház) erkélyén galamb tartása tilos.

A trágya előlállítására vonatkozó speciális szabályok

6. §

(1) Biohumusz előállítás és trágyagiliszta tenyésztés a telek legfeljebb egytized részén, a szomszédos telekhatártól négy méterre, az épülettől legalább tíz méter távolságra folytatható a rendelet előírásai betartása mellett.

(2) Tilos trágyát vagy trágyalét tárolni ott, ahol az állattartás tiltott.

A legeltetés és állatkihajtás szabályai

7. §

(1) Állatot kihajtani kizárólag Zsibót vagy Becefa területén lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen a kijáró szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket csak akkor szabad a felhajtó útra kiengedni, ha a pásztor a falkával a csatlakozás helyére ért.

(3) A város belterületén levő közterületeken (utcákon, tereken, parkokban, közutak mentén, sportpályán) gazdasági haszonállat legeltetése tilos.

Állattartó kötelezettségei

8. §

(1) Állattartó köteles:

a)az állat tartásánál, életfeltételei kialakításánál, gondozásánál az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. előírásait folyamatosan betartani;

b)az állat tartására szolgáló, résmentes szerkezetű, csúszásmenetes, szilárd burkolatú létesítményt bekeríteni, tisztán tartani, szükség szerint, de legalább évente egyszer fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni;

c)az általa megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állat megfelelő elhelyezéséről gondoskodni (eladni, elajándékozni, állatvédő szervezetnek átadni);

d)

e) az állat egészségének megóvása érdekében az állategészségügyi rendelkezéseket betartani;

f) 

g)

Állattartási övezetek

9. §

10. §

11. §

Védőtávolságok

12. §

Állattartó létesítmények

13. §

Állati tetemek elhelyezése

14. §

(1) Állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi előírások betartásával köteles az elhullott állatot haladéktalanul dögkútba szállítani. Az állati tetemek elhelyezésére szolgáló dögkút Szigetvár Hársfapusztán található.

(2) A három hetesnél fiatalabb szopós bárány, gödölye, malac, valamint a kisállatok tetemét az állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával a saját ingatlanán is eláshatja.

IV. FEJEZET

KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATTARTÁS

Közös szabályok

15. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) Ebet, valamint macskát többlakásos épület erkélyén, folyosóján, lépcsőházában, pincéjében, alagsorában, valamint padlásán tartani tilos.

(6) Az eb- illetve macskatulajdonos állatát köteles úgy tartani, hogy a többi lakás lakóinak nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja.

(7) Az eb vagy macskatulajdonos, illetve a felügyeletével megbízott személy köteles  gondoskodni arról, hogy az eb és a macska a lakóházak közös használatú helyiségeit, a liftet, az ablakpárkányt, a folyosó, az erkélyt és mások ruházatát ne szennyezze. Az eb, illetve a macska által okozott szennyeződést azonnal el kell távolítani és a szennyezett területet nyomtalanul fel kell takarítani.

Ebtartás szabályai

16. §

(1) Bekerítetlen ingatlanon tilos az ebet szabadon tartani.

(2) Az eb tulajdonosa vagy gondozója köteles az ebet zárt, körül kerített helyen tartani vagy azt biztonságos láncon kötve tartani, illetve gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve annak határait felügyelet nélkül ne hagyhassa el.

(3) A szabadon tartott eb számára a méretének megfelelő, csapadéktól védő ólat kell építeni.

(4)

(5) Tilos ebet bevinni (kivéve vakvezető vagy jelző eb):

a)közösség részére nyitva álló helyiségekbe (ha azt a helyiség tulajdonosa vagy használója a bejáratnál elhelyezett alkalmi táblával vagy felirattal jelzi);

b)strandra és uszodába;

c)kiskereskedelmi egységbe vagy élelmiszerraktárba, élelmiszert feldolgozó üzembe;

d)piac és vásárcsarnok területére;

e)oktatási, egészségügyi (kivéve állategészségügyi), szociális, kulturális intézmények területére, templomba, kegyeleti helyre (kivéve, ha az intézmény vezetője ez alól felmentést ad)

f)ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe (pl. polgármesteri hivatal), diákszállásra;

g)játszótérre;

h)olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre vagy tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb akkor vihető be, ha az ingatlan védelme azt szükségessé teszi.

Ebek sétáltatása és futtatása

17. §

(1) Ebet sétáltatni olyan közterületen lehet, ahol azt tábla nem tiltja.

(2) Kutyát közterületre, lakóház folyosójára, lépcsőházba kivinni és ott vezetni kizárólag pórázon szabad.

(3) Póráz levétele csak a kutyafuttató területeken engedélyezett. A támadó természetű, harapós kutya esetén a szájkosár a kutya gazdájának felelősségére vehető le.

(4) Az ebek futtatására kijelölt hely Szigetvár város területén a Vártól északra lévő terület, amelyet a Polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa „ebfuttató terület” feliratú táblával lát el.  Az ebet futtató személy köteles gondoskodni arról, hogy az állat   a táblával megjelölt terület határait ne hagyhassa el. A kijelölt terület fertőtlenítéséről évente egy alkalommal a közérdekű közlemény megjelentetését követően a terület mindenkori kezelője gondoskodik.

(5) 

(6)

Ebek szállítása

18. §

(1) Többlakásos épületben ebet liftben szállítani csak szájkosárral és a liftben utazó személyek hozzájárulásával lehetséges.

(2) Öleb méretű eb kosárban vagy táskában is szállítható.

Eb- és macskatenyészetre vonatkozó szabályok

19. §

(1) Az eb- és macskatartás, amennyiben célja a jövedelemszerzés és az állatok száma meghaladja a rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül.

(2)

(3) 

(4)

(6)

Kóbor állatokra vonatkozó szabályok

20. §

(1) A felügyelet nélküli és a kóbor állatok befogásáról és a szigetvári Dózsa György utcai telephelyre történő szállításról ideiglenesen a Kisváros Nonprofit. Kft. gondoskodik.

(2) Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot, a tartási és ápolási költségek megtérítését követően az igazolt tulajdonos a jogszabályi előírások betartása mellett  14 napon belül kiválthatja.

V. FEJEZET

SZABÁLYSÉRTÉSI TÉNYÁLLÁSOK

21. §

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

22. §

Záró rendelkezések

23. §

A rendelet 2004. október 5-én lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állatok kihajtásáról szóló 3/1991. (I.20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.), illetve az e rendeletet módosító 21/1992. (IX.4.) Ör., valamint az ebtartás szabályairól szóló 23/1997. (XI.3.) Ör. hatályon kívül helyezve.

Szigetvár, 2004. szeptember 29.

Paizs József                                                                           Dr. Aracsi József

Polgármester                                                                           címzetes főjegyző